Viharsarok népe, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-16 / 13. szám

! Vikaisaiak Hépt Helyes növényápolással — minél több termést 1955 január 16.. vasárnap NEMZETKÖZI SZEMLE Irta: Baesa Pál tudományos kutató HA TÉLÉN ÉS TAVASSZAL megfelelő időben végezzük el ka­lászosaink növényápolását, na­gyobb terméseredményt várha­tunk. Vetéseinket többféle káro­sodás érheti ilyenkor, Például kifagyás, felfagyás, kipállás és hópenésí. Ezek kártevéseinek mértéke nemcsak a téli időjá­rástól függ, hanem sokszor a helyiken taiajtnííveiésnek, vetés­nek is kö\ eikezrnénye. Ilyenek a laza vetőágy, túlkorai, esetleg késői, vagy sekély vetés is. A kifagyás és megfagyás kö­zött különbség van. A megfagy ást még nem követi a növények ki­pusztulása. A növény sejtjei kö­zött levő víz megfagy és a jég­kristályok elvonják a sejtekben tevő nedvességet. Így a proto­plazma elvíztefenedik. Ha az el- vízte enedés olyan erős, hogy a sejtben tevő kolloid anyagok ki­csapódnak, akkor következik be a fagvás. Ha a nedvesség elvo­nás nem lépi tál a határt, akkor lassú melegedéskor tavasszal re­generálódik a sejt és a növény életben marad. A növények víz- taría.ma összefügg a sejtjeikben tevő szénhidrátokkal (cukrokkal). Minél több a szénhidrát, annál inkább fagyállóbb az őszi ga­bona. FELI AGYAS NAPPALI 01. VA­DASKOK és éjszakai fagyok al­ku.mával következik be. A ta­lajban tevő csapadék megfagy, a térfogat nagyobbodik, nappal kienged, majd ismét megfagy, így a gabonauemű gyökereit el- szaggalja és ezek tavasszal ne­hezen tudnak táplálkozni. Szá­razság esetén pedig el is pusz­tulnak. Ha tavasszal kezűnkkel könnyen ki tudjuk húzni a ta­lajból a növényt, azonnal segíte­ni kelj a vetéseinken, hengerezés- sei,, boronálással. A felfagyás a mi viszonyaink között igen jelentős lehet, mert 15—20 cm vastagságban is fel­lazulhat a talaj. A felfagyás se­kély vetéseknél súlyosabb szokott tenni, mert a növény bokrosodási csomópontja ilyenkor sekélyeb­mását is megakadályozzuk így. A hengerezett növényeket meg­erősödés után fogasoijuk, ezzel a talaj kiszáradását aKadályoz- zulc. A hengert csakis felfagyás­kor, esetleg erősebb cserepese­déskor használjuk. FOGASOLASSAL JUTJUK a gyomnövényekéi és az őszi gabo­nák kapálását helyettesítjük. Ezt a munkát csak akkor végezzük, ha a növények tavaszi fejlődé­se már megindul. Ezért helyes, ha a gyengén telelt vetéseket mi­nél előbb fej trágyázzuk, hogy a fejlődést elősegítsük növényeink­nél. A fogasolást sorokra párhu- zamosan végezzük. Ha túl buja ben (0.5—1 cm) van a talajban.' a növényünk, akkor a sorokra Kipálláskor a növények meg bámulnák a vastag hótakaró, vagy a vetésen megadott víz jég­kérge alatt. Különösen a túlko- rán vetelt és jól megerősödött árpáknál fordul elő kipállás, de a búzát is károsítja. A hópenész hazai viszonyaink között54 nem bír jelentőséggel. A fent említett károk elleni védekezést a tavasz folyamán azonnal meg kell kez­deni. A felfagyás és cserepese­dés eseten hengerezzük vetésein­ket. A laengerezést mindjárt kezdjük meg, mihelyt a talajra rá lehet menni. Ezt a munkát jobb gyűrűs hengerrel végezni, mert esetleg a későbbi talajcse- repesedést, a növények bokroso­dási csomópontjának széjjelnyo­LálÉuk ^ halloíluk Az orosházi Kisker. 42. számú szarvasi csemegeboltjának áruellátása igen hiányos. A polcok üresek, joggal hiheti a vá­sárló, hogy végkiárusítás van. A vállalat vezetősége fordítson több gondot a bolt áruellátására. Jutóba várja sorsa jojjbra fordulását a Szarvasi Földműves- szövetkezet éttermében az esZpresszó-gép. Égy hónápja elmúlt, hogy üzembe kellett volna helyezni ezt a gépet. De azóta ko­moly viták vannak — hói légyen az eszpresszó? Az étterem kistermében, vagy a jelenlegi italbolt helyiségében? A Járási Tanács kereskedelmi csoportja is foglalkozik már ezzel! He­lyes lenne, ha a vitatkozás helyett a gépet állítanák üzembe! Több gondot kellene fordítani a békéscsabai erzsébetheiyi ksz maradékbolt áruellátására. Az áruk választéka nem meg­felelő. Néhány vevő már bejegyezte a panaszkönyvbe észre­vételét, azonban intézkedés még mindig nem történt. ♦ Hó A Békéscsabai Utasellátó étterem melletti pavilonjában sfP'karameda cukorkát ömlesztve adják a vevő markába. He­lyes a papírzsákkal való takarékosság, de azt ne a fogyasz­tók ilyen kiszolgálásával akarják érvényre juttatni. ♦ A Gyulai Vendéglátóipari Vállalat Kossuth téri italbolt­jában a féldeci rumot háromdecis pohárba mérik. A fogyasz­tók kételkedve mérlegelik a pohár alján lévő kis mennyisé­get. Nem kicsi a háromdecis pohár a féldeci rum kiméréséhez? Efre a célra egy literes üveg sokkal alkalmasabb lenne! — kefe — keresztben. Ne fogasoljunk nagyon gyenge növényeket, mert azzal akadályozzuk azok fejlődését és a későbbiek folyamán késleltet­jük az érést, szorult termést ka­punk. Leghelyesebb fejtrágyázással védekezni a tél folyamán megfa­gyott, ritkult, kipáliott őszi ve­téseink terméscsökkenése ellen. A műtrágyát kora délelőtt, fagyos talajra szórjuk ki, addig, amíg fel nem enged és nem ragad. Átlagosan 30 kiló pétisót használ­junk egy holdra. A gyengébb táp- erűben levő talajunkon, a ká­rosodás mértekétől függően 60 kilót is szórhatunk egy holdra. Őszi gabonavetéseinket az idei télen erősen károsítja a mezei egér. Ezért ezek ellen is véde­kezzünk. Eddig legjobban bevált irtási mód az arvalinnal való irtás. A lyukakat előzőleg be­tömjük és ha azokat újból ki­fúrja az egér, egy-két darab ar- valint tegyünk bele, jó mélyre, hogy a vad- és háziállatokra ne tegyen veszélyes. SZEHKE.NZTOSEGÜNK Bacsa elvlárs cikkét vitára bocsájtja. Kérjük megyénk mezőgazdasági dolgozóinak hozzászólását. Ne csak a cikkben említettekhez szól­janak, hanem írják meg azt is, hogyan tehet — a föld területé­nek növelése nélkül — kis terü­leten is nagy termésátlagot elér­ni. Bizonyára a gépállomások ag- ronómusai, állami gazdaságok szakemberei, termelőszövetkeze­tek elnökei, brigádvezetői, a köz­ségek egyénileg dolgozó paraszt­jai sok-sok tapasztalattal rendel­keznek már ezen a téren. Írják meg, milyen módszerrel akarjátc a gazdaságuk kalászosainak ter­mésátlagát növelni. Hogyan ápol­ják egészen a betakarításig ga­bonanövényeiket. Vitassák meg, melyek a helyes és melyek a A nyugateurópai fegyverkezési közösség Két hete, hogy a francia nem­zetgyűlés mindössze huszonhét főnyi többséggel jóváhagyta a nyugatnémet felfegyverzést, de az elmúlt év végén korántsem zá­rult le az ügy. A francia kor­mány és feje, Mendes-Erance ko­moly akadály előtt áll még: mit tesz fel;'átíwn a Köztársasági Tanács, behódol-e, vagy francia nemzeti testülethez méltóan dönt és elutasítja a bonni birodalom militarizáiását. Nos, éppen ezért, mert nagyon is nyílt a kérdés, kényszerült arra Mendes-Erance, hogy új kí­sértetekbe fogjon. í elkapta úti- bőröndjét és elindult Kómába, s Nyugat-Németországba ügynö­kösködni, új terve, a nyugat- európai fegyverkezési közösség mellett. Ez a terv igen komp,- likáit és magában hordja a fran­cia kormánypolitikának azt a sa­játságát, hogy Mendes-E ráncé­nak lavíroznia kell a néptöme­gek felfegyverzés ellenes hangula­ta és az amerikai diktatúra kö­vetése között. A terv alapgondolata a ' nyu­gatnémet miiitarizálás elismeré­se. De mert nem tehet figyelmen kívül hagyni az új Wehrmacht iránti bizalmatlanságot, a terv kimondja az »ellenőrzés« szük­ségességét, vagyis azt, hogy óva­tosan ügyelni kell arra, ne lép­jék túl a németek az előirány­zott hadosztályokat, ne halmoz­hassanak fel több fegyvert a »megengedettnél«. Mintha a sza­badjára engedett szellemet visz- sza lehetne parancsolni a pa­lackba. A fegyverkezési közös­ség tervének Mendes-Erance szá­mára kevéssé fontos politikai meggondolásai mellett, nagyon is lényeges gazdasági célkitűzései vannak: a francia "tnonopöltőke vágya a fegyverkezésből eredő nagy hasznok jelentős részének megkaporintására. A terv fogadtatása visszatük­rözte azt az ellentmondást, ami benne rejlik. Akik a német fel­fegyverzést sürgetik — Washing­ton és London —-, nem azért tették ezt külpolitikájuk közép­pontjává, hogy egy bizonyos pontnál megálljt kiáltsanak a volt nád tábornokoknak. A pá­rizsi kormányfő számolt ezzel és úgy is indult el útjának első állomására, Kómába, hogy ha minden kötél szakad, javasolja: korlátozzák a közösséget három résztvevőre, a franciákra, ola­szokra és a bonni németekre; Tarsolyában engedményeket is tartogatott arra az esetre, ha to­vábbi nehézségekkel is szembe kell néznie. Ezekre az engedmé­nyekre igencsak szükség volt. Sőt, kevés nett bizonyultak. Hiá­ba ígért az olaszoknak segítsé­get gazdasági bajaik leküzdésé­hez, hiába ajánlott fel naszon- részesedést a francia-nyugatné­met északaírikai üzletbői, az olasz kormánynak többel jelent a ró­mai amerikai nagyköveinek, Lu­ce asszonynak szava — és vissza­utasította Mendes-Erance tervét. Az első állomás tehát bukás volt. Ezek után mi várható az Adenauerral való találkozástól? Nem nehéz megjósolni, hiszen Erhard, a bonni gazdaságügyi mi­niszter már eleve kijelentette, hogy a fegyverkezési közösség terve a nyugatnémeteknek elfo- gaüliatatlan. Mendes-Erance ró­mai és Baden-Baden-i túrája te­hát csak kis »világlátás«, konkrét eredmények nélkül. Arra minden­esetre jó volt — természetesen nem a francia miniszterelnök- ntek —, hogy még nehezebbó tegye a párizsi szerződések elfo­gadtatásának ügyét a Köztársa­sági Tanácsban. Ha hozzávesszük ehhez, hogy a francia nép el­lenállása időközben még erőtel­jesebb lett, könnyű kimondani a következtetést: a német felfegy­verzés nein befejezett ügy, ezért teljesen indokolt, hogy mi se csökkentsük, hanem ellen,kezűleg, fokozottan ébren tartsuk és erő­sítsük harcunkat halálos ellen­ségünk, a német miiitarizmus feltámasztása elten. Résztveszünk a fíűgímnázittm építkezésében! A Békéscsabai Híd- és Yízmííépííési Technikum tuuoniást szerzett arról, hogy a fiúgimnáziumban tornaterem és harmadik emelet építését tervezik. Örömmel csatlakozunk a tervhez és vál­laljuk, hogy társadalmi munkában az építkezésnél résztvesziink­Galisz Pál műhelyfőnök. Lányi Miklós igazgató. Nádai Edit DISZ-szervezet. — Miszerint a kalauznak jo­gában áll szemmérték utáni nem helyes ápolási munkák. !]!ll!l!llllillil!lll!ll!!illl!IIIIIIU!lillllllllllllllilllli:iUinill!IIIIHIIIIIIIllllllllUllllllllllinilllUIIIIIIIIIIIIIIIII«IIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIUIIIIIIIIillllUllllillllllllllllllllllllllllilUiII!mi!llll|!ll!!!l!IIU)!llllllllillllilim!lllllimtil IlMIllllillHIilllllllllimilHIHillHIIliUlimilHilHiil UIIU1I1II én, hogy hívnak, felmegyek én — És most, hogy gondolja ott hirtelen eladok valamit és Vidám utazas a kormáriyhoz is, de letetetlek ezt az ügyet elintézni? — ordí- visszaadom a hatvan forintját... gzatjra _ [rta. Csurka Péter a vonatról, megmutatom, hogy tóm. — Azt hiszi talán, hogy Legalább a csomagokat is segít * ' la ,ra’ a még hordár se leszel a vasút- veszem a pénztárcámat és ki- kivinni a Garayra, vagy a Te­L1 ütty. A vonat lassít. A n4jÉi Assziszi, hogy ez a pénz fizetem maga helyett ezt a bűn- lekire... De inkább a Telekire A kalauz kimegy. Az ajtó- nem az övé lesz? tetést? megyünk, mert az közelebb mérlegeléssel megalapítani a ból visszaszól: —- Azt hiszem? — Azt hiszem, mert vállalta van a József-pályaudvarhoz... bírságot. Megjegyezni kívá- — Jövök mindjárt! Addig ,= Hogy mondja? is, meg maga az oka minden- * nőm... készítsék ki a pénzt. Váltópén- úgy mondom, hogy nem nek!... Én már kiszámoltam TTerejtékezem. Fáradtan _ Csak ne jegyezzen meg zem van> százasból tudok visz- az övé -lesz... A tömb számoz- pontosan, kettőnknek hatvan • esem vissza a padra. Mit m ár semmit, mert széthasadok! szaadni... va van, három példányban ál- forintot kell fizetnünk! csináljak? Meg kellene húzni a — Adjon ide huszonhárom Htja ki, a beszedett pénzt befi- — „Fizetnünk?“... Meg van vészféket! Ki kellene vonulni a Ne tessék széthasa m, forint negyven fillért, hogy el zeti az utolsó vasig... maga bolondulva? »rendőrségnek, katonaságnak, mert ebben az összegben benne ne felejtsem, kedves elvtársnő — Hát az enyémet ugyan Felugróm. Én, marha, mért vagy legalább is a mentőknek!., van a pad alá rejtett holmik — szólok némi gúnnyal. nem fizeti be! nem mentem már át egy má- És árad belőle a szó, aztmond­bírsága is... Erre kitör, zuhog belőle a __ Hogy-hogy nem fizeti sik fülkébe. Kihúzom a pad ja, hogy így pofára is jobb — Mi van máma, szent- szó, mint jég a tetőre, úgy ve- be? alól a bőröndömet, kapom az embernek tart, nem tételezi fel egyisten, hétköznap, vagy va- ri a fejemet. — Mert nem adom oda neki! aktatáskámat, indulok. A nyug- rólam, hogy cserben hagyjam sárnap? — kiált magánkívül _ Hogy a felleges ég rogy- Nálam nincs egy megveszeke- tát az ölébe dobom. Karon ra- a bajban, melyet én okoztam. Kovácsné. — Na, jól nézek én gyón. rá magára, meg az ilyen dett krajcár se, Bálintnál ma- gad. Ha jó piac lesz, hamarosan el­ki magával is!... Nemhiába, népsorvasztó kalauzokra, akik radt... — Igen? ...Most hagyna már adunk mindent s aztán befész­sohse szerettem az ilyen nyá- kihúzzák az utolsó krajcárt az TiUképedek. Nem tudom ha- itt?... Hallja, adjon ide hatvan kelünk valamelyik vendéglőbe, |as, cukros beszédű kalauzo- ember zsebéből... Hogy ezt nem " nyadszorra már, de most forintot, Pesten majd meg- eszünk, iszunk, ő fizet mindent, kát... látja meg senki felettes, hogy úgy érzem, hogy segítségért ké- adom... mert nehogy azt gondoljam, ő — Na, kínálja csak meg ha- ez milyen népellenes vasúti ka- ne kiáltani. Kezemben lenge- — Hol adja meg? — jajdu- imilyen-amolyan családból vá­már költés tésztával! — bízta- lóz? Na, várjál csak, te síma- tem a bárcát le s fel, majd kő- lók fel. ló, mert az egyik ükapja... tóm. képű vonatcsősz, meg tudom zel viszem Kovácsné fejéhez; — Kijön velem a Garayra. (Folyt, köv.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom