Viharsarok népe, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-16 / 13. szám

1955 január 16., vasárnap

ViUaísaióU képe

3

Gépállomásaink növeljék a tsz-ek erejét, politikai és gazdasági egységét

Beszámoló a gépállomások megyei tanácskozásáról

Megyénk gépállomást vezetőt pénteken tartották meg tanácskozásukat Békéscsabán, a Balassi Kultúrotthon nagytermében. A résztvevők — kiknek soraiban a gépállomások párttitkárain, igazgatóin, főagronómusain, főgépészein, ÜB-etnökein, DISZ-titkárain és a termelőszövetkezetek képviselőin kívül a Megyei Pártbizottság, a járási pártbizottságok, a járási tanácsok, a megyei tömegszervezetek és a Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatóságának vezetői is olt voltak — zsúfolásig töltötték meg a tanácskozás színhelyét. Az elnökség soraiban helyet foglalt (Jábii Miklós elvtárs, a Központi Vezetőség párt- és tömegszervezeti osztályának helyettes vezetője, Bíró József etvtárs, a Megyei Pártbizottság első titkára, Klaukó Mátyás elvtárs, a Megyei Pártbizottság másodtitkára, Nánási Illés elvtárs. a Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatóságának igazgatója és f orgács Imre elvtdrs, az igazgatóság gépállomási osztályának vezetője.

A tanácskozás beszámolóját Klaukó Mátyás elvtárs tartotta. Az új szakasz politikájának lényegéből kiindulva bevezetőül a következőket mondotta:

— Pártunknak végérvényesen meg kell oldani a gabonaprob- lémát, valamint a hús- és zsír- ellátás nehézségeit. Népünk élet- szivonala emelésének ez döntő tényezője. Az új szakasz politikájának egyik sarkalatos pontja, hogy fejlesszük a mezőgazdasági termelést — növeljük a növénytermelés és az állattenyésztés hozamát, a szocialista szektorokban és az egyéni parasztgazdaságokban egyaránt.

Amint mondotta, mindezeknek a megvalósításában nagy feladat hárul gépállomásainkra. Ezért az értekezlet célját is ebben határozta meg. Mindenekelőtt gépállomásainknak eddig végzett munkájával foglalkozott, mégpedig a pártszervezetek munkájának szempontjából értékelve. Megállapította:

— Megyénk gépállomásai a múlt gazdasági évben értek el eredményeket politikai és gazdasági téren egyaránt, főleg az utóbbi időben javulás van a pártmunkánál. Ebben jelentős szerepe van a gépállomás párt- iránvílásában megvalósított szervezeti változásnak, melynek alapján ' 'rhegszűut a politikai oszá tálv és-, a politikai helyettesek rendszere.

A Központi Vezetőség határozata alapján nőtt a járási pártbizottságok felelősségérzete a pártmunka irányításában és vezetésében. A függetlenített párttitkár elvtársak beállításával élén- kebb a pártáiét, nőtt a pártszervezet tekintélye és munkájának hatása. Egyre több olyan párttitkárunk van, mint Palkó elvtárs, a Battonyai Gépállomás párttitkára, aki a vezetésben rendszeresen támaszkodik a vezetőségi tagokra; a feladatokat helyesen osztja el közöltük. Kendszeresen tart vezetőségi ülést, melyen fontos és helyes határozatokat hoznak. Eredményes a traktorosokkal való kapcsolata. Ezt az a tény is bizonyítja, hogyi nemrégen a dolgozók segítségével leplezték le Czabai István brigádvezető és Imre István traktoros kártevéseit.

Hasonló elismeréssel beszélt Juhász elvtársnak, a Mezőkovácsházi Gépállomás párttitkárának munkájáról. Az igazgatók példaképéül Kovács elvtársat, a kondorost, Seres elvtársat a füzesgyarmati, valamint Marsi elvtársat, a Kétegyházi Génállomás igazgatóját említette.

— Ezeken a gépállomásokon — jegyezte meg Klaukó elvlárs — a tervleijesítésben, a munkafegyelem megszilárdításában és egyéb feladatok elvégzésében eredmények vannak.

Majd iiárről beszélt, hogy megyénk gépállomásai összességükben is eredményesen dolgoztak. Az 1954. évi őszi idényterv teljesítésében országosan a harmadikok leltek. Javult a kapcsolat gépállomásaink és termelőszövetkezeteink között. Nagyobb se-1 gílséget adtak a gépállomások I a dolgozó parasztoknak; 1953-ban [ csak 119.000, 1954-ben pedig már j több mint 170.000 normálhold j taiiajmunkát végeztek az egyénieknek I

— Az eredmények mellett azonban hiányosságok is vannak, — mondta Klaukó eivtárs. — Megyénk gépállomásai éves tervüket nem teljesítették. Nem értek el eredményeket az önköltség csökkentésében sem.

A hiányosságok megszüntetéséhez — mint mondotta — elsősorban az kell, hogy a felsőbb szervek változtassanak eddigi vezetési módszerükön. A megyei igazgatóság vezető és irányító munkájával — a sok körlevél és a bürokratikus ügyintézés miatt

— sokszor, megzavarja a gépállomások egészséges munkamenetét.

A Megyei Párt-végrehajlóbi- zoltság mezőgazdasági osztálya a jövőben fokozottabban ellenőrzi és nagyobb segítséget nyújt az igazgatóságnak munkája megjavításához.

A hiányosságok alap velő oka természetesen nem a felsőbb szervek munkájában, hanem másban keresendő. Az elmondottak között szerepel, hogy a gépállomá-, sok igazgatód, párttitkárai és vezető szakemberei nem éreznek még elég felelősséget munkájukért; nem látják eléggé munkájuk jelentőségét a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. Sok a javítanivaló1 a gépállomások és a termelőszövetkezetek közötti kapcsolatban. A gépállomások gyakran elhanyagolják a szerződésben vállalt kötelezettségek, teljesítését, amitcjogosian kifogásolnak a termelőszövetkezetek.

Számos helyen nincs meg az igazgatói egyszemélyes vezetés. Van olyan példa, hogy az igazgató helyett a főagronóinus, vagy

— ami ugyancsak helytelen — a párttitkár látja el a gazdasági vezetés munkáját.

— Mindehhez hozzájárul — mondotta Klaukó eivtárs — a vezető káderek politikai, műszaki és agrotechnikai képzettségének alacsony színvonala.

A Megyei Pátl-végrehajtóbizott- ság javasolja, hogy a járási párt- bizottságok titkárai nézzék meg

ezeket a hiányosságokat — gép állomásonként külön-külön — tűzzék azokat napirendre a pártvezetőségi üléseken, s felszámo lásukra hozzanak konkrét határozatokat.

Klaukó elvtárs a továbbiakban a gépállomások előtt álló egyik legfontosabb feladattal, a munka minőségének fokozásával foglalkozott.

— Tovább keli fejleszteni a kezdeti eredményeket — mondotta. — Hiszen a minőségi munka szoros összefüggésben van a terméshozam növelésével, a terme- lőszö ve 1 kőzete le megszilárdításával. De fontos a minőségi munka az egyéni termelőknél is. Enj nek nemcsak gazdasági, hanem politikai jelentőségét is látnunk kell.

Az a dolgozó paraszt, aki gyakorlatban is meggyőződik a gépi munka előnyéről, sokkalta hamarabb tér át a nagyüzemi gazdálkodásra. Saját maga tapasztalja, hogy a gépek alapos kihasználását — ezen keresztül ‘k terméshozam növelését — csak a nagyüzem adta lehetőségek biztosítják számára.

Majd az orosházi példát említette, ahol harcra Indultak a gabonaprobléma sikeres megoldásáért.

— Ezt a mozgalmat rpindeu tekintetben ápoluiok teli á. gépállomásoknak — mondotta Klaukó elvtárs. — Éppen ezért haladéktalanul fogjanak hozzá aljhoz, hogy tervét dolgozzanak ki a gabonák téli, tavaszi ápolására.

— Gépállomásaink vezetői folytassanak könyörtelen harcót mindazokkal szemben, akik közömbösek a minőségi munka iránt. 4 minőségi munka elhanyagolása — akarva, nem akarva — a terméshozamok növelésének rovására megy, s aki azt teszi, akadályozza pártunk Központi Vezetősége 1953 december 19-i határozatának eredményes végrehajtását.

A beszámoló foglalkozott még A pártszervezetek feladatául a tömegszervezetek — a DISZ és szabta meg, hogy a pártvezető- a MEDOSZ — munkájával is.! ségi üléseken időközönként fogMindkettőre sok a panasz.

— De nem veszik észre az elvtársak — jegyezte meg Klaukó elvtárs —, hogy a tömegszervezetek rossz munkája egy béri a párt- szervezet rossz munkáját is jelenti.

lalkozzauak a DISZ és MEDOSK munkájával. Hiszen annak megjavításával elevenebb, lüktetőbb' lesz az élet a gépállomáson. Sikeresebben harcolnak a dolgozók a munkaversenyben vállalt kötelezettségeik teljesítéséért.

Haxxásxólások

A gépállomási pártsxervexetekről

Ezután a pártszervezetek munkájára tért át. Ahogy mondotta, még ezen a téren is sok a javítanivaló. Mindenekelőtt a Megyei Párt-végrehajtóbizottságnak kell segítséget adni, mégpedig azzal, hogy biztosítja a Központi Vezetőség határozatának végrehajtását, amely kimondja, hogy a járási pártbizottságok titkárai közűi egyiknek az a feladata^ hogy a gépállomási pártmunkát irányítsa.

— Ahol a párttitkárokat idejében erre a feladatra állítottuk, ott megmutatkozik az eredménye — állapította meg Klaukó elvtárs, majd azokat a feladatokat ismertette, amelyek véghezvitele általában is megjavítja a politikai munkát.

A politikai munka értékelése közben foglalkozott a gépállomások függetlenített párttitká- rainak munkájával is. Hibaként szögezte le, hogy a gépállomások J pártszervezeteinek munkájában még nem érvényesül megfelelően a kollektív vezetés elve. Egyik- j másik helyen mindent maga a i párttitkár akar megvalósítani. A j vezetőségi ülésen tárgyalásra ke- j rülő napix-endi pontok felől nem értesíti előre a vezetőségi tagokat. A tájékozatlanság az egész tagságra is vonatkozik, piert a pártbizahniak sem tudják, hogy a taggyűlésen mi kerül megvitatásra és így a tagokkal sem ismertetik. Az ilyen helyen azután a bírálat és öiityirátat, s az aluliról jövő kezdeményezés nem tud kibontakozni.

— A pártszervezetek munkájának megjavításában nagy szerepet töltenek be a pártcsoportok, a pártbizalmiak fokozottabb tevékenysége — mondotta Klaukó elvtárs. — A pártbizalmiak magyarázzák meg a párttagoknak és a pártonkívüli dolgozóknak a határozatok jelentőségét, vagyis politikai nevelést végezzenek a dolgozók körében.

Számos egyéb dolog említése közben Klaukó eivtárs a női traktorosok jelentőségére is kitért. Sajnálattal állapította meg, hogy e tekintetben nem értük el a kívánt eredményt — sőt évről- évre csökken a női traktorosok száma.

Nem az a nagyobb baj, hogy nincsenek jelentkezők, hanem az, hogy nem segítik, s nem becsülik meg kellően a női traktorosok munkáját.

A beszámoló utáni hozzászólások során elsőnek Gyüre Pál elv- társ, a mezőhegyeai Törekvő Termelőszövetkezet elnöke emelkedett szólásra. Elmondotta:

— Nagy a fejlődés a gépállomás segítésadásával, de még mindig van kívánnivaló. Nem kapjuk meg azokal a gépeket, amikre szükségünk leime ahhoz, hogy tökéletesebb munkát végezzünk, és az agrotechnikai módszereket sem magyarázzák meg annyira, hogy a többtermelésérl sikeresen dolgozhatnánk.

Lakusnyik Eajos eivtárs, a sarkad! járási pártbizottság másod- titkára felszólalásában a járás gépállomásainak hibáival foglalkozott. A rossz terv teljesítéssel és a költséges üzemeléssel: 180— 200 forint a ráfordítás egy -egy normálholdra.

Lakusnyik elvtárs elismerte, hogy a járási pártbizottság munkájában is sok a javítanivaló, de — ahogy mondotta — még több a megyei gépcsoport irányításában ahhoz, hogy a gépállomások

eredményesebben dolgozhassanak. A sok körlevél, táviratozás megzavarja a gépállomások munkáját. összeszámolta, hogy a Sarka di Gépállomás a múlt évben 860 körlevelet és* 120 táviratot kapott. S ami a legérdekesebb, a futrinkaveszély elhárítására küldött három távirat három különböző eljárási utasítást tartalmazott.

— Az agronómusok tájékozatlanságára, de méginkább érdekmunkájára vall — mondotta Lakusnyik elvtárs — a termelőszövetkezeti termésátlagok tervezése. Eszük ágában sincs feszített j termésátlagot tervezni az agro- I nómusoknak, mert mi lesz akkor í a prémiummal.

Lakusnyik eivtárs egy figyé- I lemreméltó javaslattal is éli —

; szóvátette a Nagygyantéi Gép- I állomás áthelyezését.-- Nézzék meg az illetékesek, hogy nem lehetne-e olyan helyre ; tenni, ahol vasút vau, s ahol j munkaerőt is könny ebben lehet kapni, mint abban a szétszór! la- [ nyavilágban — mondotta.

A bérezés minőségi munkára ösxíönöxxr a traktorosokat!

Galcsik György7 eivtárs. a Szarvasi Gépállomás igazgatója az egyik legégetőbb problémát, a traktorosok bérezését tette szóvá. A többi között elmondta:

— A traktorosok nehezen ismerik meg az olyan bérezést, amely minden évben változik. Ez az egyik hiba, a másik pedig az, hogy ilyen módon nagy lehetőség van a bévcsalásokra.

Ami az új bérezést illeti, javasolta: most végre úgy állítsák majd össze, hogy az minőségi munkára ösztönözze a traktorosokat. Hasonló kívánalmak vannak a premizálásnál is. Az eddigi premizálás nem nagy on ösztönözte például az agronómusokat arra, hogy erejük és legjobb tudásuk latbavetésével dolgozzanak.

Somogyi Dénes elvtárs, a Mezőkovácsházi Gépállomás főagro- nómusa például arról beszélt: — Általában nagyobb a gépi kapacitás, mint kellene, mégis egyes ínunkagépekből hiány van. A hozzájuk tartozó területek általában igen kötöttek. A jó magágy elkészítéséhez nagy szükség van — több más mellett '— a rögtörőre. De, hogy elégítsék ki a tíz termelőszövetkezetet és a

jónéhány lszcs-t két rögtörővei? Sokat beszéltek már olyan munkagépek gyártásának szükségességéről, amelyek a tájadottságoknak és az oks.erű gazdálkodásnak legjobban megfelelnek — mondotta — de mindhiába.

A csaknem 20 felszólaló közül az [egyik legfigyelemreméltóbb volt Recska Ferenc elvtársé, a Kon dór ősi Gépállomás párttitkáráé.

— A terméshozam nőve. ét csak úgy tudjuk sikeresen elősegíteni — kezdte felszólalását —, ha már most felkészülünk rá műszakilag. a gépjavítással.

Hogy az o gépállomásán rjxit tettek, őszintén bevallotta: kezdetben nem sokat. Megy ei színi ten a 23. helyre estek vissza .az anyaghiány miatt. A lemaradásén úgy segítettek, hogy felutaztak Budapestivé, s ott minden szükséges alkatrészt beszereztek.

Szóválette még, hogy a felsőbb szervek keveset foglalkoztak az iparból lekerültökkel, (ö maga is a MÁVAG-ban dolgozott azelőtt.) Pedig a problémákat — amikkel azok küzködnek — jó lenne meghallgatni és megvitatni — mondta.

Bíró Jóxsef elvtárs zárszava

A tanácskozás Bíró József elvtársnak, a Megyei Párt-végre- haj tóbizottság első titkárának zárszavával ért véget. Bevezetőül megállapította, hogy a beszámoló és a vita hasznos volt.

— Hozzásegített bennünket ahhoz — mondotta —, hogy ebben az évben az eddigieknél gokkal jobban megjavítsuk a gépállomásokon folyó munkát.

De volt hiányossága is a tanácskozásnak. S ami a legkirívóbb: nem mutatta meg eléggé a politikai irányvonalat. Főként a hozzászólások nem vetették fel a vezetés hiányosságait.

Bíró elvtárs a gépállomások vezetőinek legfőbb hibájául rótta fel, hogy nem látják világosan a mezőgazdaság szocialista átszervezésének perspektíváit.

Ismételten hangoztatta: a dol- j gozó parasztság számára a főút í az új szakaszban is a szövetkezeti út. A gépállomások dolgozói munkájukkal segítsék elő a meglévő termelőszövetkezetek gazdasági erejének, politikai és szerkezeti egységének növelését. Ezt látva, a kívülállók nem tétováznak tovább — az új életet, a szövetkezeti gazdálkodást választják.

Bíró eivtárs beszélt arról, hogy a gépállomások párt- és gazdasági vezetői javítsák meg munkájukat.

— De mindez csak úgy lesz sikeres, ha állandóan képezik magukat. Ha az olvasással, tanulással, széles látókörű és kultúrált emberekké válnak — mondotta befejezésül.