Viharsarok népe, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-01 / 1. szám

\JiUaisa\ak Hifié 1955 jamfár 1., sz#mbat Uj esztendő, vígság szerző, most kezd újulni... Még sokan emlékeznek iá — s ilt-ott a felszabadulás után is nein egyszer előfor­dult, s talán még ma is elő­fordul —, hogy Szilveszter es­téjén négy-öt kántáió gyerek út­nak indul, hátukon tarisznyával, szőrbakóval, s vidáman bekö­szönt a házakba: Uj esztendő Vígság szerző, Most kezd újulni. . . Mindez inkább a múlté, mert szegény gyerekek mentek így liáz- ról-házra kantáivá, pénzt, kalá­csot gyűjtve. A sarkadiak még emlékeznek rá. Pálinkás bátyánk, a gyulai 48-as olvasókör elnö­ke, vidám rigmusokra emlékszik, melyeket éjfél után mondtak egymásnak a szilveszterezők. De ezek már módosabb emberek vol­tak kicsit, akiknek bővebben tel­lett a vidámságra, meg arra, hogy kismalacot engedjenek el a sokaság között. A szegények inkább csak kántáitak, megkö­szöntöket mondtak újév regge­lén. Például ilyeneket: Kicsi vagyok, székre állok, Onnét egy nagyot kiáltok, Bolgod új évet kívánok.,. Vágj' ezt: Szalad a szán, szól a csengő, Víg legyen az új esztendő, Adjon az Isten minden jót, , Zörgő-hörgő mogyorót, Tele pincét, kamarát, Isten minden áldását Ebben az új évben. „. Ilyen mondéka is elhangzott: Boldog új esztendőt kívánni gyöttem én,. Ennek a szép téli napnak sugárzó reggelén. Ha van házatokba szép eladó lányka, Szép áldást kívánok a házatok tájára. . . Lehetséges, hogy egyik- másik helyen ma is elmondják a gyerekek ezeket a köszöntőket De ma már az újévi szokások többsé­ge nem ilyen. Hazánkban a dol­gozó nép élete, sorsa megvál­tozott. A nincstelenek, akik va janiikor hideg szobában, éhezvv »szilvesztereztek«, ma, mint üze­mi, vagy terme'őszövetkezeti dol­gozók, boldog családi körben ün­nepük meg az újév érkeztet, Kár- tyázgatnak, mint Kisék Sarka­ltadon, a Malom utcában. Vagy batyusbáiat rendeznek, mint a sarkad! Dózsa tsz tagjai. Batyus- báiat — a termésből, melyet nem a grófnak, hanem nekik termett a föld. Víg batyusbáiat, mert hiszen elég jói zárták ezt az évet, s mert a következő esztendőt még jobban akarják zárni — a maguk jobb munkájával, álla­munk még nagyobb segítségé­vel. Szmola László tanár így szá­mol be levelében az endrődi új­évi szokásokról: i~TT “ jkorán sö­j Kint a tanyakon | téteddé Itt is, ott is imbolygó, apró, sár- ga fények látszanak A tanyasiak mennek egymáshoz — szilvesz­terezni. Ilyenkor egy-egy ház­nál öt-hat család is összejön.. Bent a nagyszobában áll a mu­latság. Fiatalok ropják a táncot, nagyokat dobbantva a citera, vagy a tangóharmonika hang­jára. Az asszonyok a kemence­padkán ülnek, simogató meleg­séggel nézik a táncosokat, ma­guk közt már előre eldöntik a fiala ok sorsát. Kint a konyhában emberek ülnek az asztal körül. Kártyáznak. Nem pénzre játsza­nak, hanem diára. Ki nyer töb­bet, ki visz haza ‘több diót a gyermekeknek — szinte verse­in'ez nek. A jó tiszamelléki megoldja a nyelveket. Az öregebbek mesél- getni kezdenek. Felelevenítik a régi időket, meghányják-vetik, ami ebben az évben történt, elmondják, mi volt tavaly és ho­gyan gyarapodtak ez évben. I TTTTT a házigazda eltü­l-E»tel nik. A fiatalok is abbahagyják a táncot, minden­ki a nagyszobába megy. Egyy szerre sötét lesz a szoba. Valaki elfújja a lámpát. A lányok sikí­tanak és valaki hirtelen gyufát gyújt. Oh, milj>en sok bonyoda­lomra és pletykára adott már alkalmat ez az egy szál gyufa. S amjkor világosság lesz, megje­lenik a házigazda, kezében egy kapálódzó, visító malaccal. Flzt a malacot szánta vacsorára, per­sze, előbb még meg keil sütni. Er­re is sor kerül aztán. Egyszer csak belép a gazdasszony, kar­ján hatalmas tepsi, s ott pit- roslik rajta a sültmalac. Vidá­Ui cigaretta a „Budavár" Az ú] esztendő első negyedé­ben a dohányipar megkezdi a legfinomabb dohányból készült aranyvégű »Budavár« cigaretta gyártását. Az új cigarettából többmilliő darabot készítenek és ízléses csomagolásban hozzák for­galomba. maii leülnek a vendégek vacso­rázni, s utána még az öregek is táncolnak, ki-ki a maga mód­ján. A férfiak újból kimennek a konyhába, s ott mulatgatnak lovább. Bizony, sokszor a téli nap már újból lenyugszik, mire a vendégek elköszönnek. A községben is ünnepük a szilveszterestet és az újévet A község emeletes, Déryné Kultúr házának nagytermében asztalok mellett mindenki megtalálja a helyét. Az emberek a hazulról hozott jó falatokat eszik és isz- szák a finom ürmös bort. A mamák legnagyobb bosszúságá­ra éjfélkor itt is kialszik a vil­lany. A villany gyújtás ulán meg­jelenik a kéményseprő, feláll egy székre és a zenekar előtt bol­dog újévet kíván a község min­den dolgozójának. Közben a sep­rűjéből mindenki vehet egy-egy szálat magának. A seprű elfogy — nem baj, hiszen ez eddig is így volt. Ulána malacsorsolás kö­vetkezik és a jelmezesek is le­veszik álarcukat. Ide is bevilá­gít a halvány téli nap, mire ab­bahagyják a mulatságot és a vidám táncot. I t\. - , . j vidám 1 U*ev reggelen 1 zeneszó veri fel az utcák csendjét. A ze­nészek házről-bázra járnak kö­szönteni és kívánnak mindenki­nek még szebb, boldogabb újesz­tendőt. Tizenötezer „zsebpalack" A MÁV Utasellátó Vállalat igen ötletes módon gondoskodott ar­ról, hogy a vonaton utazók is vi­dáman, jó hangulatban köszönt­hessék az újévet. A december 31-én este induló vonatokat, il­letve az étkező-kocsikat 15.000 »zsebpaiackkal« látták el. Az egy- és kétdecis palackokat li­kőrrel és más italárukkal töltöt­ték meg. Emellett természetesen gondoskodtak arról is, hogy a vasútállomásainkon levő utasel­látó éttermekben, büffékben vál­tozatos ital- és étellé eségek áll­janak a közönség rendelkezésére. — A közelmúltban nagy siker­rel szerepeltek Szarvason a tót­komlóst kultúrotthon magyar és szlovák színjátszói. Előadták a »Zsanszkij zákon« című (Asszonyi törvény) színdarabot. A szarváéi' szlovákok szerkesztőségünkhöz írt levélben mondanak köszönetét a BÚCSÚ £ £0 lit az év vége: búcsúzuitk egy küzdelmükben és sikeiekben gazdag évtől, s köszön tjük az új esztendőt, új küzdelmek, új sikerek hozóját. Megyénk dol­gozó népe, dolgozó parasztsága vidáman készül Szilveszterre: a kultúrolthe- nokban, olvasókörökben pezseg az élet,,. Művészeti együtteseink zenével, dallal, tánccal búcsúznak az 1954-es évtől, s köszöntik a reményteljes 1955-ös esz­tendő érkezését•« . t SZÍNJÁTSZÓINK közül a legtöbb babért eddig talán a gyulaiak aratták, A Járási kuitúrház színjátszói uagy sikerrel adták elő a ligaró házassága, a Mágnás Miska eímü színdarabokat, a kórházzal együtt pedig a Gftl Babát. Most HeÜai: Néma levente című darabjának előadására készülnek, A liarfcuY agyár kultúrcsoportja a Csárdáskirálynő bemutatására készül, a járási tanács Petőfi együttese Csíki Gergely: »Kaviár« című vígjátékát tanulja, Szilveszterre pedig valami kétórás, nagyon vidám műsor előadását tervezi. Gyulán a színjátszás­nak sok lelkes híve van, olyanok, mint Sebestyén Manyi, a Vízügy Igazgatóság eitel- gozója, aki háromhónapos rendezői tanfolyamon is volt Alsógödön, vagy Mé­száros Edit, Tüzép~do!gozó, aki munkája lelkiismeretes elvégzése mellett lelke* hallgatója a zeneiskolának Is, de ezen kívül, ha kell, még szépen rajzol !$. ;/l«5t ö is izgatottan készül a Népművészeti Intézet kéthetes színjátszó-tanfolya­mára, melyet a Jókai Színház rendezőbe, Földeák Róbert tart Gyulán. Miauk-z természetesen uem jelenti azt, hogy a tótkomlósiak, vagy méhkerékiek, békésiek között nincsenek kiváló színjátszók... Vagy, hogy a gyulai színjátszók munkájá­ban már semmi hiányosság nincs. Vau. De épp azért tamilnak, hogy ezeket * hibákat kijavítsák • .. NÉPI TÁNCCSOPORTOKAT is szép számmal találunk a megyében. Itt még könnyebb a döntés: a Balassi KulUírIiá% lánccsoportjának elsőbbsége vitat*” tatian, S ami a Balassi-táncosokat illeti: minden évben sokfelé voltak ser pel«!, de annyi sok helyen sohasem voltak még, mint az idén. A Népművelési nisztérium kétszer is túrára küldte őket a* ország külöuböző községeibe, városa Kivették részüket a választást kultúragitációból is. S ez évben kaptak \i otthont a csabai kuliúrházban. Szilveszterkor a békéscsabai népfrout-háiat nyitják meg — csárdással. Jövőre pedig ellátogatnak, már január, február Kantán megyénknek azokba a községeibe, ahol eddig még nem voltak. Az szág felszabadulásainak 10. évfordulója tiszteletére rendezendő megyei ünnep pek az ő fellépésük lesz egyik kiemelkedő pontja. 1955-ös tervük az, hogy seg a több! népi tánccsoporlek munkáját Is* meghívják őket a Balassi Kuli úrivá vagy kimennek hozzájuk a falvakba. A BÁBSZINJÁTSZÓ-CSOPORTOK többsége megyénkben Télapó- és fei ünnepi előadásokat tartott, A megyei kábminlacsoport azonnali szilveszteri adást is tart, éspedig az eddigiektől eltérően nem gyermekeknek, liánéin fel . leknek. A* előadásra kerülő darab egy szatíra, mely a bürokratákat fígurázze A megyei mintáé«opoiT a következő évheu több ilyen szatirikus darabot akar mutatni* sorra kerülnek a jtmipfkf, a Paló Pálok és más egyéb atípusofc*. A gyei bábcsoportok szívesebben foglalkoznak mesedarabokkal, azonban a m Több kolbász, több szalonna A Gyulai Húsüzem fejleszté­sére, a lakosság, közte megyénk dolgozó népe jobb élelmiszerellá­tása érdekében is, kormányzia- tunk jelentős összegeket fordít. Csak 1954-ben mintegy más- félmillió forintos beruházás­sal járultak hozzá az üzem korszerűsítéséhez. 1955—56-ban újabb jelentős összegű beruházás­sal tovább fejlesztik az üzemet. Kibővítik a füstölőt, korszerű­sítik a raktárt, melyre egyébként emeletet is húznak. Létesül komplex kiütúrépület, mely lesz konyha, étterem, klub-sz- színpaddal ellátott kultúrte férfi- és női öltöző, fodrász» hely, stb. Kormányzatnak a meíés anyagi feltételeinek megja­vításával, a dolgozóik kulturális színvonalának, műveltségének sza­kadatlan emelésével növeli a ter­melés kultúráját, teremti meg a lehetőségét a dolgozók jobb élel­miszerellátásának. tótkomlóslaknak jó munkájukért. llllllllllílllli!!i!IUIlllllli!:;!llllllillllll!l!lilllllllllllltlllHHtl!lllll!lllllllllllllll!iiill!i!lilllMlllllllllli>lllllliHIIIIIIIM^ IHtilí}* vagyok kérem!... Például azt a Dudorka kezébe. (Jól van, ót kell látja a fényét, a fényben a vilá- g—3* | | s-^ gS ?,(£ A rozsdásfoltos ártányt nem aján- hozni az alkuszok eme régi szó- got és érzi a melegét? " lom, egyrészt azért, mert félig kását, a tenyérverdesést az új Elhatározták, hogy holnap be­írta : Csurka Péter el van adva már, de leginkább időkbe...) Húsz forintjával mennek Felső-Köcsögére, a heti azért, mert nem a legjobb faj- emelkedtek, illetve szálltak le- piacra. Majd lesz ott választék és 17ovács Valérék — Kovács rágám, de hol van ta... Hanem inkább azt, aki jebb az árak és Kovács már ahol sok van, ott olcsóbb is.., • : CL O O f ^ • . Z' ------- ~----O"--------------------------- ------- — -------- ---------J-------- - Öl-Ot ClllllV U 111»,! Leli. LH, PCI BO ItíU. mák való disznót. Meg mindig folytatta tovább es mint sértés- a pestis és meg nem döglik, tud- forint volt már köztük, melyet állni, mert a kocsik ajtókkal van- sm késő, kihízik márciusra. A nagykereskedő két esztendőt... j/,], mj jcsz abból?... Kovács nem volt hajlandó meg- Ijak leláncolva, alacsony az sók. ,..'A J 1.0 ‘ A. rw«»F utón ___ mplvpt rb» i-/P P7 nP.m tíirfrV/.lk ide. Az- A_____* 1. ____________1, _ J. • TN..J-----L, -------1t . 1 « f . . J 1 „ /■ z óna nem , ________ ___ csa 'ó i ha ározat után — melyet de izé, ez nem tartozik ide. Az- — Kiváncsiak vagyunk... adni, Dudorka pedig nem volt j,ry nem lehet látni, a körmén éppenhogy nem jegyzőkönyvez- ért lehet jo szakember. — Kéíszáznégy-kétszázöt kiló... hajlandó elengedni ... úll-e a disznó, va^y már a csüd­tek, lévén úgy Valér, mint Zsu- Jemeniek Dudor kához. (Du- _ .. és negyven deka — tét- _ Ne lássam én többet soha a je is éri a földet? zsika. a felesége szigorú adun- dorka kis, kerek kurta te hozzá nevetve Kovács. fényes napot! - átkozódott Du- Kovácsék kilóra próbálkoztak nisztraí ios emberek - aktuálissá ember görögdinnye a _ Nana - hunyorít Dudorka. dorka ha egy íityinggel is ve„„i. Nem tudtak kilóra venni, vall, ki.ol 'egyek meg A ’ ... J f — Híres saccoló voltam én világ- olcsóbban adom és ha kapnak Nézegették a pánvvás, lábán fel­nő . Fontos ke,-.les, milyen a luzo esett Je « J J,1®’, élelemben, úgy ismernek... Na, maguk ennél jobb disznót... hajtott jószágokat is. Egy szép ■ ■ • - tartsa a kezét!... Ezer formt _utcán szólas„ma!ac után érdeklődöttKo­al any ? Nehogy kutyafajta legyen, je . , , - .... — ... , tartsa a kezét!., akibe akárhogy tömik az elel- mondható — a ritka szép pel- ^ met, mindig soványabb lesz, vé- dányok közé tartozik. Szemei ej- —D------------ — ---- ­gü l is úgy össze zsugorodik, hogy feketék, nem lehet kiolvasni be- 17ovács Valér bizonytalankod- kát. így megátkozza magát! Jó asszony olyan nagy összeget mon- ímfv szép reggel a szemük láttára lőliik, mikor mond igazat, mikor ' va tartotta a kezét. Du- lehet az a disznó! Meg kellene “°Sy Kovácsok elképedtek, bújik be a patkánylyukba... nem...) dorka megfogta, tenyérrel fel- venni! Vissza akartak fordulni, Kovács mintha nem jól hallotta — OUim legyen az a disznó— De soha kedvesebb embert, felé fordította, erősen belecsa- de Kovács elnevette magát: volna, újra megkérdezte: mondja a kedves kis Zsuzsika mint Dudorka! Barátságosan fo- pott: — Nem azt mondta, hogy va- — Mennyire mondta? _hogy a lehelő legolcsóbb le- gadta Kovácsékat, mindjárt az — Tehát ezer forint! — kiál- kuljon meg!... Csak azt mond- — Annyira, annyira, mint az gye n, 'keveset egyen és a takar- akiokhoz vezette és folyt belőle lőtt Dudorka. ta, hogy ne lássa a fényes na- előbb!... Jól hallotta maga! — inányt a legmagasabb fokon ér- a szó:. — Hélszáz! — értette el Ko- pót!... Hát ki néz a napba?... mondta az öregasszony, tékesítse... — Én nagyon őszinte ember vács Valér. — ö ifi belecsapott Ki kiváncsi a fényes napra, ha -■ Ne tessék félre érteni— da» Í i'z az átok kint az -----­J megrendítette Kovácsé- vacs Valér. A panyvat tartó öreg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom