Viharsarok népe, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-01 / 1. szám

1955 január l.r «zainbat ViUoisaioU Héjii a pártélet Egy isz Az elmúlt napokban megye- szerte összeüllek a kommunisták, hogy taggyűléseken értékeljék egy eltelt év munkáját éa megbe­széljék az új esztendő, az első hó­napok legközvetlenebb tenniva­lóit. A füzesgyarmati Vörös Csillag taz-ben is ilyen taggyűlésre jöt­tek össze. A vezetőség beszámo­lóját Nagy elvtárs, az alapszerve­zet helyettes titkára tartotta meg. Többele között elmondotta, hogy' a szövetkezet: ebben agazdaságiév- ben a párt és a kormány segít­ségét felhasználva, tovább erő­södött. Egyre javul a szövetke­zeti tagok életkörülménye, foko­zódott a kommunisták helytál­lása a termelésben; s az őszi munkák jó elvégzésével már ed­dig is megvetették a jövőévi bő termés alapját. — Az eredmények mellett azonban még sok és súlyos hiá­nyosság van a munkánkban — mondotta Nagy elvtáis. A párttagság egyrésze nem vé­gez pártmunkát. Ä legtöbb eset-1 ben csak Ígéreteket tesznek, de i nem hajtják végre a párt" megbízásokat sok esetben a vezetőség tagjai sem. A vezetőség hiányos munkája mi­att nem érvényesült megfelelően a pártszervezet irányító és ellen­őrző munkája. A kommunisták gyenge munkája miatt sok eset­ben téves, helytelen irányzatok érvényesültek a szövetkezetben, amit mindig a gazdasági munka sin vielt meg. S gyenge volt a párt-és a gazdasági vezetők kap­csolata. Nem érvényesül a szö- jvetke/etben a szocialista tulajdon védelme. Súlyos hiba van a párttagok tanulását illetően is a Szövöd..e.wUien. négy politikai is-tj kólát szerveztek, azonban az el- muli oktatáson is csak egy tanío- b anion volt foglalkozás, a többin nem jelentek meg. A beszámoló után a felszólalok hiiál ák a párt- és tsz-vezelőség munkáját. \ bírálatok azonban, mint azt Hegedűs elvlárs meg­állapította. felszínesek, általáno­suk voltak, nem bírálta a beszá­moló személy szerint a pártta­gokat. Miért nem volt szó a be­párliaggyűléséről számolóban arról, hogy az elmull napokban ő is visszautasította a pártmegbizatást. És hozzá hason­lóan igen sok elvtaw. De nem említette meg Nagy elvtárs név- szerint azokat sem, akik nem vesznek részt az oktatásban. A további hozzászólások arról adtak számot, hogyan kell a kommu­nistáknak dolgozni és nyitott szemmel járni. Az ellenőrző bi­zottságban dolgozó kommunisták­nak, hogyan kell a többi tagot is titkára és hozzászólásában a párt­tagokkal és az ifjúsággal való fo­kozottabb törődésre hívta fel a figyelmet, és hasznos tanácsot adott a munkák megjavításához, ígéretet tett arra, hogy a járási bízol tság a jövőben sokkal több közvetlen segítséget ad az alap­szervezetnek. A beszámoló, a hozzászólások és Láda elv társ útmutatása, a taggyűlés hiányosságai ellenére, összességében megszabta a Vö­nevelni, hogy nelumyjon szemet a j rftg pál.((agjai szátnál, 1 Din..,! o Jutóra o.om . . ° * Ö.J ........ T aHoxsis nélkül a kommunisták a szervezeti szabályzat szellemében élje­nek hibák lelett. Pusztai ej\ társsem rjlejves uia( a jö\őT illetően. Az a mondta meg nyíltan, hogy Pauk legfontosabb most már. hogy elvlars sem kommunista módón | viselkedett a nyáron. Mint az] ellenőrző bizottság elnöke, a meg­engedettnél is több szénét levá-í goll, s rossz példáját követték a többi tagok is. Sok hasznos szó hangzott el ezen a csonka taggyűlésen. Cson­ka volt azért, mert a párttagság­nak csak 50 százaléka volt jelen. Ami azt mutatja, hogy nem nagy gondot fordítot­tak a taggyűlés inegszérve­Egyesek azt mondták, hogy en­nél többen nem szoktak sosem megjelenni. Mindig ezeket az ar­cokat látom itt — mondja Bar­kóéi elvtárs. — Pedig nem így van. Nem volt ott a taggyűlésen az elnök helyettese. Lovász elv- társ, de a sok brigádvezetőből egyetlen egy­es dolgozzanak. Hajtsák végre a párt megbízatásokat , fejlcssszék politikai tudásukat és sok türe­lemmel neveljék a pártszerve­zettől kissé távol álló tagokat. A fejlettebb elv társak segítsenek a gyengébbeknek, s törekedjen a vezetőség arra, hogy' minden kommunista képességeinek meg felelően kapjon munkát A kapu zárva. Vájjon, hol le­hetnek a ház lakói? Egy idősebb néniké jön a járda túlsó végén. Kezében vizeskannát cipel. Óda- értő, félénken néz ránk, majd megkérdezi: — Kit keresnek, lelkem? — Bondár Imre egyénileg dol­gozó parasztot — válaszolunk. — Az itt lakik, én vagyok a felesége. Tessék beljebb jönni. — Már nyitja is a kaput a köté­nye zsebéből elővett kulccsal. Közben beszél — Az uram most nincs itthon, a szövetkezetbe ment. De miért keresik? Benn a konyhában hellyel kí­nál a néniké, leülünk és el­mondjuk, miért keressük férjét. De már meg is érkezeit a gaz­da. Kerékpárjai a kérdéshez tá­masztja, leveri csizmájáról a nagyja sarat és belép a konyhá­ba. Beszélgetünk. Bondár bácsi elmondja, hogy disznóvágás volt náluk december 27-én. Most a beadási zsírt vitte a íöldműves- szövetkezelbe. — Nem szeretek én tartozni semmivet — mondja és pödörd egyet a bajuszán. — A beadással sem vagyok én hátralékba, sem­mi cikkből. Nyolc és fél bold földemen úgy gazdálkodom, hogy A jö­vőbeli^ a vezetőség és a^,tagság [ legyen a családnak is minden- i i- L- i>oi az államnak is könnyen Személyre való tekintet nélkül bí­rálja, vagy dicsérje a végzett) munkát. Ha így cselekszenek, jó­munkájuk nvomán siker és gaz­dagabb élet fakad a termelő- szövetkezetben. Deák. be tudjam adni, ami jár. Tíz mázsa ötven kitó búzát, két má­zsa 36 kiló árpát, két mázsa nap­bőt a cikkekből ennyivel tartoz­tam . Azután júniusra meghízlal- Utm a beadni való disznót is, így kedvezményben részesültem, mert két mázsa hatvan kitó ku­koricát (májusi morzsolt) enged­lek el a beadásomból, Bondár Imre békési dolgozó pa­raszt idős ember már, 61» éves. Ezért államunk szociá­lis kedvezményben részesíti. Há­rom hold föld után nem kell beadnia semmit. Büszkén adja ide beadási könyvét. Lapozgat­juk: 1» kiló baromfi, ugyanennyi tojás, 576 liter tej tisztázva. Szó­val valóban nem tartozik semmi­vel. Kétezerhatszáztizenhat forint adóját már hónapokkal ezelőtt kifizette. — Az újesztendőt adósság nél­kül kezdem. — Így szoktam én mindig — mondja a gazda sze­rényen. — Tudom, mi a köteles ségem, mivei tartozom a pártnak, államunknak a kedvezményekért, melyben részesítenek. A bizalom­mal én nem élek vissza és be­csületlel teljesítem beadásomat kél fiam katona, az egyik tiszt Azoknak is jut abból, amit én beadok, órájuk is, meg a városok munkásaira is gondolok, amikor a begyűjtő helyre viszem állami tartozásom. Bondár bácsi tiszla lel ki isme­rettel kezdi az új esztendőt. Nem tartozik senkinek. A Szilveszter- estét családja körében tölti, vár­raíorgöt mindjárt a cséplés után I ja haza katonaijait, elvittem a begyűjtő helyre. Ezek- Medre Mária sem. Hangzott el! ohan javaslat is, hogy ki keli Mikor élvezhetjük a televízió adásait? ar több eset- J zárni azokat, akik már több eset ben nem jelentek meg. — Nem lehet azoktól várni semmit sem — mondja Kovács elvtárs —, ő is a kizárás mellett kardosko­dott, noha az ő felesége is rit­kán .látogatja $/, utóbbi időben a taggyűléseket és kevésbé segíti a pártszervezet munkáját. * , , , . 1' >' 1 I SZUEGTACU 11« A párttagok tavolmaradasanak; ..... ... . , , oka a gyenge szervezési munka, födhessünk egv-egy színdarab, Papp János elvtárs már idős em- I film= vagy nemzetközi sportmér- ber. de ő és a pártcsoport tag-| kőzés adásában. Mikor? Hogyan t jai — kettő kivételével — ott | Mennyiért? Csak úgy záporoznak voltak. Eljönne a többi is, csak | a kérdések Natonek eteklromér- foglalkozni kell a tagokkal rend- nőkhöz, aki az Orion Bádió és s,.eresebben. Villamossági Vállalat osztályveze-• mind-mind olyan eredmény, a- mely a legnagyobb elismerési ér­(Szikora András budapesti lu- i a televíziós készülék prototípusa-' demli. Még három műszerre vau dósüóniktói.) Ezer és ezer kér- j nalc elkészítését mondja Nalo­! szükségünk, aztán.megindulhat a kor arról számolunk be, hogy a : kísérletezés után elkészült a te-; meggyárlása fejezte be bőszé magy ar gyártmányú televízió mi­kor kezdi meg működését. Mi­kor vásárolhatunk televíziós ké j szüléket, hogy bitbon gyönyör leviziós rádió mintapéldánya. Ez dél Natonek elvtárs cr: elvlárs. a komoly eredmény, de korántsem elég ahhoz, hogy megkezdhessük a sorozatgyártást: A tömeggyár­táshoz szükséges és nélkülözhe­tetlen mérőműszerek egyes pél­dányaival még nem rendelke­zünk. A mérőműszerek közül már néhányat «Ikészítettünk, A tele­víziós antennák bemérésére szol­gáló műszer, vagy pedig a te­levíziós és az akusztikai mág­Teliál a »mikori kérdésre úgy felelhetünk: már az 1955-ös év második felében bárki vásárol­hat az üzletekben televíziós rá­diókészülékei. Natonek elvtársik­nak az a céljuk, hogy a legol­csóbban tudják előállítani Köszönet Natonek elvtársi tak, és munkatársainak, hogy leküzd­ve az akadályokat, elkészítik ré­A taggyűlésen felszólalt Láda tője. járási bizottság első — Az év elején kezdtük meg I neses térerősség-mérő elkészítése I szünkre a televíziós rádiót »)f yyf» yyf» *** V»?» AZ IFJÚ PÁR V jrerőfényes napsütés. Az ifjú par most lépett ki a tanács- házc kapuján. A vén öreg nap is mintha melegebben sütne, szinte ma­gához öleli az új házasokat, amikor egymásbakarolva. elindulnak az új élet felé. Milyen is az élet! Tegnap még leány volt Bujdosó Marika, ma asszony, jövőre talán már anya lesz. Ki tudja? Most, az esküvő napján mindez eszébe sem jut. Boldog, gond­talan, szerelmes. Hát kell ennél több? Az első hetek tervezgetéssel telnek el. Meghányják-vetik, hogyan készí­tenek tervet egy évre, később egy egész életre. Hej. de nagy sora volt annak, amíg eddig jutottak... * Marika a Vörös Csillag termelőszö­vetkezetben munkacsapatvezető. Jól dolgozik, szereti mindenki. Csinos, sudár termetén sokszor rajtafelejtet­te szemét Barna Pista, a kocsis. Ti­tokban járt utána, szerette volna, ha a lány a felesége lenne.•Igená.m, de Marika szive Varga Gyuri felé hú­zott. Ismerték sokan - Varga Gyurit is, mert a falu egyik legjobb egyéni gazdájának a fia. Szerették egymást. De ezt nem nézték jószemmel a szö­vetkezetiek. Mindig mondogatták a lánynak: — Hallod-e te, Marika! Nem ta­lálsz magadhoz való legényt a szö­vetkezetben? Hagyj fel azzal a Var­ga Gyurkával, csak nem mész hozzá egy egyéni paraszt fiához? Nem lép az be sohasem te érted a termelőszö­vetkezetbe. A lany tűrte mindezt, nem szóit egy szót sem. Úgy sem tudta volna meggyőzni a tagokat. „De majd meglássák, ha a felesége leszek, hogy nem választottam rosszul“ — gondol­ta magában még munka közben is. Ki is tartott Gyuri mellett. Nem so­kat törődött a szóbeszéddel, az asz- szonyok pletykálkodásával. Dolgozott reggeltől estig. Jó munkájáért prémi­umot is kapott és 350 munkaegységet teljesített. így aztán meg tudja vásá­rolni a kelengyét, meg a szobabútort. S egy szép napon házasságot kötött Varga Gyurival... A kis szobában félhomály van. Kint már erősen esteledik. Az ifjú pár a Szilveszter-estét otthon tölti. Egymás kezét fogva, beszélgetnek, jólesik a csendes estén pillantást vet­ni a jövőbe. — Mi is búcsúzunk az ó-évtől, hogy a jövő esztendő még boldogabb, gaz­dagabb legyen. Ha szorgalmasak le­szünk, meg tudjuk venni a szép kony­habútort. sertést is hizlalhatunk. Jö­vőre már nem 350 munkaegységet teljesítünk, hanem legalább 800-at. Ugye, mi... M it beszélsz? Hogy én a szövet­kezetben dolgozzak? En, a Varga Gyuri? No, abból ugyan nem lesz semmi — elhúzta kezét az asz- szonyétól. — Jó, hogy felemlítetted a szövetkezetei, úgyis beszélni kell erről. Nekem az a tervem, hogy ki­lépsz a szövetkezetből és ott dolgozol, ahol én. — Hogy ne legyek tagja a szövet­kezetnek? Azt már nem! öt éve dol­gozom a Vörös Csillagban, s most a te kedvedért hagyjam ott? — sírt fel Marika. — Ezt sose tenném meg. Úgy szeretem a szövetkezetemet mint a családomat, s nem tudnék tőle meg­válni. Gyere te is oda, dolgozzunk együtt. — Nem, értsd meg. hogy nem me­gyek! Eddig is dolgoztam, megéltem, ezután is lesz mit ennem, de szövet­kezeti tag nem leszek. Különben is csinálj, amit akarsz! — Ha igazán szeretsz, akkor velem tartasz. Ugye, megteszed? — könyör- gött a fiatalasszony. 11 yuri nem szólt egy szót sem, " mérgében eltolta magától az asszonyt, felállt, vette a kabátját és elment hazulról. Amióta megesküd­tek, ez volt az első eset, hogy fele­ségét egyedülhagyta. Gondterhelten ment. ment a kivilágított falu ut­cáin. hallotta a vidám nótázást, mi­közben egyre csak gondolkozott. Hi­ányzott neki Marika. Hát még. hogy hiányozna akkor, ha emiatt a vesze­kedés miatt örökre elhagyná — ju- tott eszébe. Ennek nem szabad meg­történnie. Visszafordult, meggyorsí­totta lépteit... * A kályha mellett ott ült felesége, s amikor meglátta a gondterhelt ar­cát, úgy érezte, hogy a világ minden kincséért sem tudná elhagyni Mari­kát, akit szíve minden melegével sze­ret. —• Visszajöttem, Marika! Ne ha­ragudj rám! Mégis csak az lesz a leg­jobb, amit te mondtál. Belépek én is a Vörös Csillagba. Marika felugrott ültéből. — Komolyan gondolod? Ezzel nem lehet ám játszani. Tényleg ott akarsz dolgozni, ahol én? — Igen, ott — volt a határozott válasz. — Ó. ez a legszebb ajándék, amit tőled kaptam az újév első órájában. A bánat elszállt mindkettőjük arcáról, s újra boldogok vol­tak. — Most már még jobban tervez­gethetünk. Ketten dolgozunk a ter­melőszövetkezetben és ha 700—800 munkaegységet teljesítünk, akkor 1955-ben nem bútort veszünk hanem egy kis családiházat. Gondolni kell a gyerekekre is... Kovács Erzsébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom