Viharsarok népe, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-05 / 3. szám

2 19-35 január 5., szerda A Békéscsabai Általános Népegylet története Irta: Tibori János krónikaíró AZ 1903. ÁPRILIS 26-án megalakult Békéscsabai Álta­lános Népegylet tagjainak lét­száma és anyagi ereje annyira megnövekedett és megizmoso­dott, hogy ugyanez év decem­ber 16-án szépirodalmi hetila­pot ’indított meg Igaz Eszme címmel. A szerkesztők az előfi­zetési felhívásban többek kö­zött hangsúlyozzák, hogy az Igaz Eszme az uralkodó állami és társadalmi rendszer, a mun­kálkodó népet és az ipari mun­kások százezreit elnyomó in­tézmények tarthatatlan voltát történelmi, természeti és jogtu­dományi alapon bizonyítja. Bátran' harcol a munkások anyagi és szellemi jólétének ki­vívásáért. A lap nagyszerű hi­vatását Nigrinyi János segéd- szerkesztő így énekli meg Friss szellő című versében: Szerte a I:-azában Friss szellő lengedez, Nyomában minden tilt Uj éíct ébredez. Elébe állanak Hatalmas emberek, De megállítani Nem Imijük, nem lehel. Olyan gyengén susog, Alig venni észre, Ti hatalmas urak Miéri féllek tőle? Vagy lalán sejtitek, Vihar lesz belőle, Melyben elpusztultok, 4zért féllek tőle? De nemcsak az urak, hanem a gazdák egy része is félt a Népegylettöl, csak Achim L. András mert bátran szembe­szállni mind az úri osztály, mind saját társadalmi osztá­lyának véleményével és érde­keivel, s 1903-ban belépett a Népegyletbe, amelynek csak­hamar vezéregyénisége lett, s az 1904. augusztus hó 28-án tartott közgyűlésen elnökké vá­lasztották. A gazdáknak a Nép­egylettől való tartózkodását j Áchim így magyarázza: A gazdák nagy része, akikre már ragadt az úgynevezett „úri dölyf“ salakjából valami, an­nak már „derogálna“ a béresé­vel egy népegyletbe járni, a napszámosa által „elvtársnak“ szólíttatni, sőt azzal nyilvános helyen talán még koccintani is. A NÉPEGYLET TÖMEGE­KET megmozgató és szérve- zettségbe tömörítő „sikere“ I úgy megfélemlítette az ural­kodó osztályt, hogy 1907. ápri­lisában „állítólag“ küldöttség járt az alispánnál, és kérte a Népegylet pénzkezelésének. í megvizsgálását. Az alispán | örömmel a leggyorsabban meg­ejtette a vizsgálatot, de amikor j a Népegylet általános vizsgála- | tot kért maga ellen, akkor már nem volt bátorsága hatásköré­ben intézkedni, hanem a lefog­lalt iratokat a belügyminiszter­hez küldötte meg döntés céljá­ból. A Népegylettel kapcsola­tos vizsgálat miatt Pető Sán­dor országgyűlési képviselő in­terpellációt intézett a belügy­miniszterhez, hangoztatván, hogy „az alispán a maga köz­ponti tisztviselőivel és csend­őreivel behatolt az egy- ! leti helyiségbe, elvitte a könyveket, s a vizsgáló I pedig leginkább arra volt ki- j váncsi, hogy miféle politikai j beszédek szoktak az egyletben | tartatni.“ | 1907. NOVEMBERÉBEN a belügyminiszter a Népegylet j működését felfüggesztette azzal [ az indokolással, hogy az egylet I tagjaitól az alapszabályok ál- I tál nem igazolható címeken kü- I lön díjakat szedett, s így „a ta- ! gok vagyoni érdekét veszélyez- ! teti“. A Népegylet bezárásával azonban a kormány nem érte el a célját, mert az egylet tag­jaiból Áchim már 1906-ban létrehozta a Magyarországi Független Szocialista Paraszt­pártot, és programjának meg­valósítása érdekében hetilapot indított 1906. április 8-án, a Pa­raszt Újságot. így a hívatlan hivatalosok belátták, hogy leg­okosabb, ha a felfüggesztett Népegylet működését ismét en­gedélyezik, ami 1910. májusá­ban be is következett. A Népegylet volt kezdettől fogva, és az maradt mindvégig Áchim politikai törekvéseinek tömegbázisa, és minden, akció­jának félelmetesen harcos ere­je. SS,fBo!gozék postájának“ évi zárszámadása A Békéscsabai Kötöttáru­gyárban működő »Dolgozók postájából« többször jelent meg a Viharsarok Ncpe hasábjain cikk. melyekben beszámolt a s erkesztőség a levelezőmozga­lom fellendüléséről. Most, amikor az üzemek, termelő­szövetkezetek befejezik az évi zárszámadást, úgy gondoljuk, hogy erről a mozgalomról is zárszámadást kell készítenünk. Majdnem 200 levél érkezett a »Dolgozók postájához« tavaly május óla. A levelekre a vála­szokat az üziemi stúdió közvetíti. Több esetben számonkérték üzemünk dolgozói, hogy a pa­naszuk milyen elintézést, ki­vi sgálást nyert. Egyre többen keresik fel a dolgozók olyan problémával a »Dolgozók pos­táját«, amit korábban csak névtelenül írtak-meg. Elmond­hatjuk, hogy a »Dolgozók pcs_ tája« nemcsak az üzemben, ha­nem üzemen kívül is népszerű lett. Bizonyítja ezt az is, hogy több üzemben bevezették ezt a módszert. A beérkezett le­veleket gondosan iktatjuk és így könnyen át tudjuk tekin­teni.. üzemünk vezetősége, külö­nösen a vállalatvezetőség, nagy segítséget ad a »Dolgozók pos­tájának«. A panaszos levele­ket kivizsgálja a vezetőség és intézkedéseket tesz. Az üzemi bizottság is a lehető legna­gyobb gonddal támogatja a »Dolgozók postáját«. A száza­dik levél íróját [«Idául meg­jutalmazta az ÜB. Ezenkívül december 15-én napirendre tűzte, hogy az UB-értekezleten számoljak be a »Dolgozók pos­tájának« működéséről. A beérkezett levelek külön­böző témákkal foglalkoztak. A legtöbb levél vállalaton belül elintézést nyert. De sokat küld­tünk a tanácshoz és a hivatalos szervekhez is. Annak örülünk legjobban, hogy egyetlen-egy névtelen levelet sem kapunk. Mindenki bátran megírja a vé­leményét, javaslatát. A »Dolgozók postája« még gyermekcipőben jár, de nem is törekszünk arra, hogy na­ponta 50—60 levelet kapjunk, VLUaisatolc héfie ___ O á» író a szovjet írók il. kongresszusáról Koppenhága (TASZSZ). A Land og bőik című lap hasábjain Hans Kirk ismert dán író be­számolt a szovjet írók 11. kong­resszusáról. »irigylem a szovjet írókat — mondotta Hans Kirk —, mert olyan társadalomban élnek, a­meivnek szüksége van rájuk, amely érdeklődik munkájuk iránt. Vannak nálunk olyan esz­téták, akik sajnálják, ha az iro­dalom a nép szolgálatában áll, de vájjon, van-e egy szemernyi boldogság is csupán egy szűk- körű olvasóréteg kiszolgálásá­ban? Vájjon, nem azért van-e az irodalom, hogy a népé le- gyen?« Nyugat-Németországban film készült Hitler kémfőnökéről Düsseldorf. A freies Volk, a Németország Kommunista Párt­jának lapja közli, hogy Nyu- g’at-Németországban filmet ké­szítettek Ganarisról, Hitler kém- szervezetének főnökéről. A film­ben Hitler kémfőnökét antifa­siszta ellenállási harcosnak ál­lítják be. A célzat nyilvánvaló: meg kell menteni a német mi- titarizmus becsületét, rehabilitál­ni kell és újra szalonképessé ked tenni a német militarizmus azon vezető csoportjait, amelyek vét­kesek Németország elpusztításá­ban. A Sztálin- és Nobel-díjas Hertz tanárt a Német Tudományos Akadémia rendes tagjává választották berlm (MTI). Otto Grote­wohl, a Német Demokratikus! Köztársaság miniszterelnöke jó­váhagyta a Német Tudományos Akadémia határozatát, amellyel* dr. Gustav Hertz egyetemi ta­nárt, a Lipcsei Marx Károly Egyelem fizikai intézetének ve­zetőjét az Akadémia rendes tag­jává választották. A Sztálin- és Nobel-díjjal kitüntetett német tu­dós, az atomfizika egyik kiváló úttörője 1945-101 1954-ig a Szov­jetunióban tartózkodott. — AZ IRÁNI képviselőház külügyi és pénzügyi bizottsága jóváhagyta a pénzügyi és határ­kérdéseket szabályozó szovjet­iráni egyezményt. — Pusztai Lajos, kisesákói hat­holdas dolgozó paraszt egészévi adóját és beadását teljesítette. megelégszünk heti 8—10 levél­lel is. Azt tűztük ki célul; igyekszünk mindenben segít­ségükre lenni a dolgozóknak, s azt hiszem, ez a legfontosabb. A »Dolgozók postája« 1955- beu még több ügyet, kérést, panaszt szeretne elintézni. Eh-,, hez szükséges az, hogy a leve­leket időben továbbítsuk az il­letékes szervekhez, mert bi­zony 1954-ben megtörtént, hogy két-három nap is eltelt, amíg a levelet továbbítottuk. Sokszor megtörtént, hogy az intéző bizottság egy' tagja fog­lalkozott csak a le\elekkel és a szerdai napra beütemezett vá­laszadásokat a stúdió nem ik­tatta be műsorába; hivatkozva arra: kevés az idő. Különösen sok segítséget nyújt a Vihar­sarok Népe szerkesztőségének levelezési osztálya. Szeretnénk, ha a jövőben ezt a segítséget továbbra is igénybe vehetnénk. Végezetül megköszönjük a hi­vatalos szervek munkáját, akik segítettek a panaszok elintézé­sében, megválaszolásában és se­gítséget nyújtottak a »Dolgo­zók postájának«. Galgóczy Jenő kultúrfelelős. Békéscsaba, Kötöttárugyár. Asszonyok! Anyák ! (\ budapesti MNDSZ-asszonyok gyütést tartottak, ahonnan felhívást lif­teztek az ország MNDSZ-szervezetelhez.) f elszabadulásunk tizedik évfordulójának megünneplésére' ké­szülünk. Tíz éve annak, hogy hazánk a náci fasiszták által fel­dúlva romokban hevert. Tíz éve még csak, hogy a pusztulás he­lyén új, szabad, békés, az építőmunka zajától hangos, derűs élet sarjadt. Begyógyítottuk a háború ütötte sebeket. Kpül neki otthonaink és új, büszke városaink: Sztálin város, Komló, Ka­zincbarcika. Gyáraink ontják a dús kelmét, a Balaton partján, a Mátra és a Bükk gyönyörű vidékein dolgos népünk pihen, szó­rakozik. Tíz esztendeje, hogy békében, szabadságban é ünk. S most ezt a békét, ezt az alkotói munkát, szabadságunkat veszély fenyegeti. A múlt év novemberében Stockholmban ülést tartott a Bé- ke-Világtanács, hogy egységes, erőteljes, közös harcra mozgósít­sa a népeket. A Békö-Világtanács felhívása után az Országos lié- ketanács a magyar néphez fordult: tInduljon harcba a mi né­pünk is a hazánkat közvetlen fenyegető új, nagy veszedelem el­hárítására.«, Ha van nép, amelynek minden oka megvan arra, hogy elítélje a német militarizmus újbóli feltámasztását és min­dent meglegyen annak megakadályozására, úgy a mi népünk, a magyar nép az. Nincs olyan magyar család, melyet valamilyen formában ne sújtott volna a második világháború. Nincs, ivein1 lehet olyan becsületes magyar család, amely ne volna kész; összefogni hazánkban és határainkon túl mindazokkal, akik éli tökélték, hogy megvédik az újabb veszélytől Európa és a világ népeit. Éppen ezért egy emberként támogatja népünk azt a ha­tározatot, amelyet a Szovjetunió kezdeményezte moszkvai ér­tekezlet hozott. Ez az értekezlet konkrét követelések formájába öntötte a népek hé'keakaratét. Mi békét akarunk, békét azért, mert tudjuk, mit jelent a há­ború. Békét, mert békés építőmunka válthatja valóra ország- építő terveinket. Békét, hogy egészségesek és boldogok legyenek gyermekeink. Mi nemcsak magunknak akarjak a békét, hanem a francia, német és az angol népnek is. Nemcsak a mi gyer­mekeink boldogságát akarjuk, hanem; a belgáét és az amerikaiét is. Békét akarunk, de nem azért, mert gyöngék vagyunk, ha­nem mert népünk legfőbb akarata és az egész emberiségért érzett mély felelősség vezérel. Erősek vagyunk, mert népünk és vezetői egyek a béke, szabadságunk, függetlenségünk védelmében: Erősek vagyunk, mert soha olyan fejlett iparunk és mezőgazdasá­gunk nem volt, mint ma. Erősek vagyunk, mert a bennünket fenyegető veszéllyel szemben egy táborba tartozunk a világ erő­sebbik részével. A Szovjetunió, a népi Kína, az európai népi de­mokratikus országok 900 milliós tábora olyan erő, amely bármi­lyen ellenséget meg tud semmisíteni, ha ránk merne támadni. igazságos ügyünk és erőnlc tudatában csatlakozunk az Orszá­gos Béketanács felhívásához és felemeljük szavunkat Nyugat- Németország újra felfegyverzése ellen, fennen hirdetjük a világ többi népeivel: bárhogy' mesterkedjenek is különhöÜ?} jtaókanitlt-“ teliben, az utolsó szó *a népeiké/ Városokban és ialwakbamL az • MNDSZ-sféVv'ézetek táftsanaK' ‘tiltakozó gyűléseket és beszéljék meg, mit tehetnek az anyák együtt és külön-külön is a bé­kéért. Mindenütt hallassák tiltakozó szavukat, hadd hallja meg barát és ellenség egyaránt: egy tízmilliós nép szent fogadalma az, hogy minden erejével megvédi a békét. Helytállás a ter­melésben, földjeink jó megművelése és az állam iránti kötele­zettségek pontos teljesítése vezet hazánk erősítéséhez, a béke védelméhez. Úgy védjük meg a békét, ha még egységesebbé, még erősebbé, még boldogabbá tesszük az országot. Ha a népnek drága a béke, kétszeresen drága az asszonyok­nak. Ha a magyar nép fokozza most erőfeszítéseit, hogy se­gítsen elhárítani az új háború fenyegetését, kétszeresen érdeke ez az asszonyoknak, akik az étet és nem a halát számára szülték gyermekeiket. Népi demokráciánk erejének egyik fő pillére volt eddig is az asszonyok, leányok munkája, öntudata, áldozat- készsége, segíteni akarása. A haza a jövőben még inkább épít öz asszonyokra, a Zrínyi Ilonák, a Kossuth Zsuzsannák, a Rá­mán Katók, a haladás, a nemzeti függetlenség és a szabadság hő harcosainak méltó utódaira. Családotokért, gyerekeitekért, sza­badságunkért és boldog jövőnkért legyetek hű és állhatatos 'harcosai a békemozgalomnak. Tiltakozzatok hangos szóval és tettel Nyugat-Némelország újrafelfegyvérzésé ellen!! Megyei pártnapi előadók Januárban pártszervezeteink, helyi, járási és megyei elő­adókkal megyeszerte szabad pártnapokat rendeznek, ahol a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseivel foglalkoznak. A párt­napok megyei előadókkal, január 9-ig, az alábbi helyeken és időben lesznek megtartva:* Kevermes: Január 5-én este 6 órakor: Alt Sándor. Kunágota: Január 5-én este 6 órakor: Lehóczki Mihály. Medgyesegyháza: Január 5-én este 6 órakor: Máthé László. Dombegyháza: Január 5-én este 6 órakor: Cserei Pál. Battonya: Január 6-án este 6 órakor: Kovács Ferencné, Szeghalom: Január 6-án este 6 órakor: Orosz Sándor. Mezőkovác.sháza: Január 6-án este 6 órakor: Vasas György. Bucsa: Január 6-án este 6 órakor: Volent József. Elek: Január 6-án este 6 órakor: Szabó János. Füzesgyarmat: Január 6-án este 6 órakor: Dióssi György, Kaszaper: Január 7-én este 6 órakor: Baukó Mihály. örménykút: Január 7-én este 6 órakor: Soós Imre. Békésszentandrás: Január 7-én este 6 órakor: Barna Pál, Kondoros: Január 7-én este 6 órakor: Hajdú Antal. Gyulávári: Január 7-én este 6 órakor: Nagy Károly. Zsadány: Január 8-án este 6 órakor: Rocskár János. Újkígyós: Január 9-én délelőtt 10 órakor: Kanyó Béla.

Next

/
Oldalképek
Tartalom