Viharsarok népe, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-05 / 3. szám
1955 január 5., szerda Az új év gondjai veszettül süvített a SZÉL — hordta a havat. Alig lehetett ellátni egy pár méterre a nagy vihartól. Ilyenkor a jó kutyát kár kiverni — szokták mondani — igaz, az intéző vadászkutyáját nem is zavarták volna ki, de akkor egy cselédember nem számított any- nyit, mint egy jó kutya. Soha nem felejtem el azt az esztendőt. Minden Szilveszter-kor s újévkor eszembejut és ilyenkor végigborzongat a hideg, akkor is, ha meleg van a szobában. 1934 utolsó napja volt. A bélmegyeri uradalomba csak akkor érkezett a hír; a földesúr — akinek a cselédjei voltunk — Horgosi Kárász Imre meghalt Szeghalmon. Mi, cselédek előre örültünk az új gazdának. Tőle mindig többet vártunk. — Na, emberek, úgylátszik, jól kezdődik a mi esztendőnk is — így beszélgettünk az istállóban, mikor belépett Bartha László főintéző. — Kovács, azonnal fogjál be, még a hajnalon indulunk Szeghalomba. — Most, főintéző úr, ebben a borzalmas hidegben? Megfagyunk mindnyájan, még a lötök is. — Azt mondtam, fogjál be és gyerünk. Véleményt nem kértem. JÖ MELEG GYAPJÜ POKRÓCOKBA, subába bebugyolálta magát. Alig haladtunk egy-két kilométert, amikor már ő is úgy reszketett, mint a nyárfalevél. — Vésztőn bérautót keressél, míg meg nem fagyok itt, az úton. — Nem is soká odaállt a bérkocsi, beült és kiszólt: Tíz órára Szeghalmon legyél, még akkor is, ha mind a két ló az útba’ dögiik meg. Amikor az autóba beszállt, azt hittem, hazamegyek, akkor nár minden porcikám reszketett. Mikor Szeghalomra értem, le^álltam a kocsiról, összeestem. Félig meg voltam fagyva, arcomon újjnyi vastag volt a jég és a zúzmara. — AZ OROSHÁZI JÁSZÖV ebben az évben kb 120 sertéssel többet hizlal, mint a múlt évben. — »A szivárványtól a csillagokig« címmel új, népszerű, tudományos film készül. A film a színképelemzéssel és annak gyakorlati felhaszná'ásával foglalkoziíc. — A NÉPKÖZTÁRSASÁG Elnöki Tanácsa Kossá Istvánt az Országos Tervhivatal elnökének első helyettesévé nevezte ki. Bartha kilépett a jó meleg szobából, akkor már csak úgy dőlt róla a rumszag, én meg a kocsi mellett fetrengtem, alig bírtam felállni. Kijelentette: ha ideértél, visszamehetsz, de holnap újra itt akarlak látni. Elindultam vissza, már az új esztendő is beköszöntött, és egyre az járt az eszembe, mint minden újév napján, tovább nem maradok, nem leszrfc más kutyája. Elmegyek, de hová? Amikor otthon csak egy félkenyerünk volt, se lakás, se ennivaló, tavaszig hogyan fogunk kitartani, míg valami napszámféle lesz. AMIKOR HAZAÉRTEM ANNYI ERŐM nem volt, hogy a lovakat kifogjam, úgy segítettek mások. Otthon olyan fájdalmat éreztem a meleg szobában, hogy férfi, apa létemre órákhosszan hullt a könnyem, sírtam fájdalmamban. Soha el nem tudom felejteni azt az újesztendőt. Megadóztam alaposan a földesúr, Horgosi Kárász Imréért. Újévkor szakadt rám a legtöbb gond. Kétségbeesett, kilátástalan holnapot láttam az új évben. Jobb gazdát kerestem mindig a réginél. Huszonhét évig voltam cseléd, de húsz újév hasonló gondokkal volt beiktatva. * MOST SINCS GOND NÉLKÜL az élet, de most egészen mások a gondjai Kovács Sándornak, a bélmegyeri József Attila tsz elnökének. Nem a kilátástalan, nincstelen holnapod gyötrik. Most azon gondol- kpdik, hogyan lehetne többet, jobbat kihozni a földből, abból, amely valamikor a Kárász Imréké volt. — Nagyobb jövedelmet akarunk az 1955-ös évben elérni, mint az. elmúlt évben volt — mondja. — Uj öntözéses területet állítunk be. Huszonöt holdon öntözéses lóheremagot termelünk, harminc holdon rizst, öt holdon bulgár-kertészet létesül, egy holdon magpaprikát is termelünk. Az állattenyésztésünket terv szerint növeljük. Nemcsak a kormányrendeletnek teszünk eleget, de a saját jövedelmünket is ezzel növeljük. Most ilyen és hasonló gondok foglalkoztatják az újév napján. A családi körben, a borospohár mellett, a vegyész lányával, és a traktoros fiával arról beszélgetnek, milyen volt a múlt, s milyen lesz a jövő. Csepkó Etelka „ Képeslevelezőlap története“ kiállítás Budapesten ViUaisawk VLtyi ______ (Szikom András, budapesti tudósítónk írja.) 1954 december 19-én délben egy újszerű kiállítás nyílt meg Budapesten, a- mit a Képzőművészeti Alap rendezett. A »Képeslevelezőlap története« című kiállítás mák nagyon sok látogatója van. Az a oélja: bemutassa, hogy 85 esztendő alatt a postai levelezőlap, képeslap, miként és mennyit fejlődött. Ilyen kiállítás első ízben került megrendezésre hazánkban. A postai levelezőlapot 1869 október 1-én a világon elsőnek Ausztriában és Magyarországon hozták forgalomba. Az első postai levelezőlapot dr. Hermann Ernáiméi professzor I újította. A kiállítás egy nagyon szépen beiendezett hatalmas ; teremben foglal he- ! Jyel Hazai és kül- ! földi levelezőlapokat láthat a látogató. Az első tablón dr. Hermann Emánoet fényképe, ugyanitt van elhelyezve az 1870-ből származó három levelezőlap is. Sárgák már a levelezőlapok, de még sárgábbak a rajtuk levő bélyegek. A sima levelezőlap után hat év múlva jelent meg az első képeslevelezőlap. A képeslevelezőlapot Schwartz oldenburgi könyvkereskedő valósította meg. A világon nagyon sok követője lett. Hazánkban évente 30 millió képeslevelezőlapot használnak fel. A kiállítás a ké- pesíevelezőlap történetének szakaszait sorrendben mutatja be. Ebből azt is megláthatják, hogy 85 év alatt milyen társadalmi rendszerek voltak. Külön érdekessége volt a kiállításnak a repülő- posta őse, a i. ballon-posta- állal szállított levelezőlap, a mely a poroszok által körülzárt Párizs egyetlen hírközlési tehetősége volt. A kiállításnak célja volt még az is, hogy rámutasson a 85 év alatt elkövetett hibákra és megmutassa, hogy milyennek kell lenni az igazán művészies és maradandó értékű képeslevelezőlapnak. Nagyou érdekes az öt darabból álló, Japánból eredő képes- levelezőlap-sorozat is. Ezt az 1800-as évek végén, a japán császár koronázása alkalmával hozták forgalomba. A kiállításon alkalmi postahivatal is működik. Igen ízléses és művészies bélyegzőt használ. A budapesti kiállítást öt" vidéki városban is bemutatják. HÍREK — Várható időjárás ma estig« túlnyomóan borult idő, sokfetó havazás, ónoseső, eső. Gyenge légáramlás. A hőmérséklet alig változik. Legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: északon mínusz 3~ mínusz 6, délen mínusz 1—mínusz 4, legmagasabb nappali hőmérséklet: mínusz 2—plusz 1 fok között. A fűtés alapjául szolgáló középhőmérséklet mínusz 1— mínusz 4 fok között lesz. • ■* — A UAV békéscsabai igazgatósága Szilveszterkor ünnepelte fennállásának ötvenedik évfordulóját. Nyolc dolgozó kapta meg jó munkájáért a sztahanovista jelvényt. — A háborús egyezmények francia nemzetgyűlési ratifikálása elleni tiltakozása képpen egy amerikai tartalékos tiszt visszaküldte a francia kormánynak Franciaországtól kapott hadiki- lüntetését. — AZ OROSHÁZI járási tanács a jól dolgozó DlSZ-fiatalo- kat könyvvel jutalmazta meg. — 1780 JANUÁR ELSEJÉN — 175 évvel ezelőtt — Ráth Mátyás indította meg" Pozsonyban az első magyar nyelvű újságot, a „Magyar Hírmondóit. l«i tev A várostól olyan távol esik a Szikra Termelőszövetkezet, hogy onnan már a nagytemplom tornya is csak halványan látszik. Persze, az ilyen borongós téli időben még az sem. Jókora utat tesz meg az ember akár kocsin, akár kerékpáron — gyalog meg különösképpen —, ha rászánja magát, hogy a félezerholdas közös gazdaságot meglátogassa. De minden fáradságot megér, hogy oda kijusson. Meggyőződhet arról, amit sokfelé beszélnek: a Szikra TSZ nemcsak Békéscsabának, de a megyének is az egyik legjobb szövetkezete. Jóságát természetesen hiba , lenne a jelenlegi munkákból ! lemérni. Mert most nemigen | látni embert mozogni a közös- ! ben. Legfeljebb az állatok körül. De ott is csak egynéhá- 1 nyat. j — Dolgoztunk eddig —jegy- ! zi meg jogos büszkeséggel a tagok egyike. S ezt a zárszámadás is hűen igazolja. Talán elég csak annyit említeni, hogy | itt 41 forint egy-egy munkaegy- j ség értéke. Annyi búzát, árpát, kukoricát, pénzt és egyéb min- I dent vitt haza még a 70 éves j Viczián Mátyás is a maga 261 ! munkaegységre, hogy egész | éven át nem lesz gondja a meg- : élhetésre. Jutott pén% mindenre, gépet is vettek Látogatás a gépállomáson „Legfőbb érték az ember“ — ezt mondják hazánk határán belül és kívül, minden szocializmust építő országban. Igen, szocializmust építő hazánkban legfőbb érték lett az ember. Ezt bizonyítja az a sok-sok gépállomás, amely hazánkban épült. Nem kell már a dolgozó parasztnak kora hajnaltól késő estig dolgoznia. Segít a gép. Felszabadult hazánk sokezer munkása az embertkínzó munka alól. Dolgoznak a gépek. Községünkben nemrég meglátogattuk a gépállomást. Valóságos kis gyártelepnek látszik. A sokfajta gép mind-mind az embert kíméli. Láttunk tárcsákat, hengereket, kultivátoro- kat, műtrágyaszórókat, vetőgépeket, silótöltőgépeket, elevátorokat, kombájnokat, kévekötő- aratóge^peket, traktorokat. Ezek mind a földművelés nehéz munkáját könnyítik meg. Éjjelnappal zúgnak a gépek a határban. Művelik a földet, szánta- nak-vetnek, hogy kenyerünket biztosítsák. „Már a paraszt nem rabja a rögnek, A nyögd földön a nép súlyos traktorai dübörögnek.“ Aranyi Katalin VIII. b) oszt,, Körösladány, De ne gondolja senki sem, hogy a jó osztás a közös vagyon rovására ment. Jutott pénz a 600 férőhelyes baromfiéi, s az 50 férőhelyes süldőnevelő építésére is, meg sok minden másra. Az eddiginél lényegesen nagyobb volt a gépesítés. A többi között olyan gépi meghajtású répavágót vásároltak, amivel a jelenlegi jószágállomány kétnapi takarmányát fél óra alatt leaprítják. Azelőtt csak kézihajtású répavágó volt, s azzal naphosszat kínlódva sem győzték a munkát. Az eredményes év megelégedést váltott ki a tagokból, de a dicsőség nem szállt a fejükbe. Most is hiba lenne azt mondani a Szikra TSZ tagjairól, hogy a disznótorozáson kívül nincs egyéb tennivalójuk. Még | ugyan fontos; igaz, ez nem a kezek, hanem az agyak munká- ; ja: a jövőévi feladatok rögzíté- ! se, az egész gazdálkodás menetének papírravetése — vagyis a tervkészítés. Ez a magyarázata annak, hogy mostanában a szokottnál többen tartózkodnak az irodában, Na, nem az egész tagság, hiszen az 58 tag oda be sem férne egyszerre. De nincs is szükség arra, hogy mindenki ott legyen. Olyanokra bízták ezt a munkát, akikről tudják, hogy jól elvégzi. Csak annyit mondtak a tervkészítő bizottság tagjainak megválasztásukkor: — Úgy tervezzetek: az ideinél jobb lehet a jövőévi eredmény, de rosszabb nem. Segít ns agronómus A Szabadkígyósi Gépállomás kihelyezett agronómusának közreműködésével, ebben a szellemben kezdte meg a munkát Hrabovszki András, Salamon Pál és a bizottság többi tagja, A tervkészítés már befejezés előtt áll ezekben a napokban. S hogy jól megfontolták, mit és hogyan csináljanak jövőre, azt külsőleg a sok üstökvaka- rás és a gyakori pápaszemfel- i tevés mutatta, belsőleg pedig a f • • I tervlapokra jegyzett, reális | számadatok bizonyítják. Nem kapkodnak a lehetetlen i után, de az egyhelyben topo- gást sem akarják. Ezt tükrözi a | szövetkezet terve. Búzából az : idén 3 kilót osztottak egy-egy munkaegységre. Jövőre többet I akarnak. Többet is vetettek — I 200 helyett 218 holdat —, de ! lényegesen nagyobb termésátlagra is számítanak az idei 6 és fél mázsánál. Tavaszi árpából és napraforgóból 9 mázsás ; holdankénti termést várnak — \ többet a tervezett megyei átlagnál. Az idei tapasztalatok alapján 10 holdon ismét termelnek heterózis kukoricát. S ; mivel kifizetőnek tartják a szerződéses termelést, az idei 20 hold cukorrépa, 10 hold kori- ander, 5 hold rostkender mellé most 5 hold borsót is vetnek. .« Tudj ált, miért igyekeznek Figyelemreméltó, hogy az állattenyésztés hozamát nem csupán az állatok számszerű növe- í lésével, de a fokozottabb takar- ! mánytermeléssel is elősegítik a következő évben. Csaknem 10 holddal lesz nagyobb az őszi és tavaszi takarmánykeverék I vetésterülete. Ehhez még hoz- j zájárul, hogy másodvetésként több silókukoricát és borsós csalamádét, tarlóba pedig több muhart és kölest vetnek. Hogy ezek nemcsak elképzelések lesznek, azt a Szikra TSZ tagsága már eddig is bebizonyította. A tavaly letrágyázott területnek a kétszeresére szórtak az ősszel istállótrágyát. A mélyszántásból is alig van már hátra. S lesz gondjuk a tavasszal is, hogy a jól előkészített és tápdús talajba vetett növényt, kellően ápolva készítsék elő a jó termésre. Van értelme, hogy miért tegyék: sa- I ját maguk, a szövetkezet, s az j egész ország boldogulására. B. L.
