Viharsarok népe, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-29 / 24. szám

r----------------------------------------^ Az üzem pártszervezete az önköltségcsökkentésért Mire felenged a fagy... V _______________________J A Z MD P BÉKÉSMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁN A K LAPJA |955 JANUÁR 29., SZOMBAT Ara 50 fillér XI. ÉVFOLYAM 24. SZÁM A kultúrotthonokról Megyénk csaknem minden községében van már kultúrott­hon, számuk lassan eléri a hatvanak Régi kastélyokból átalakított, vagy újonnan épített kultúrházak egész sorát állítottuk munká­ba az utóbbi évek folyamán. Kultúrotthonaink munkájukkal se­gítették a szocializmus építésűt, a szocialista kultúra legfonto­sabb terjesztőivé váltak. Kivették a részüket munkásosztályunk és parasztságunk műveltségi színvonalának emeléséből. A szó­rakozni vágyó ifjúságnak hajlékot nyújtottak, maradandó érde­meket szereztek a legfejlettebb mezőgazdaság, a szövetkezeti gazdálkodás segítésében, népszerűsítésében. E vívmányok többé-kevésbé jellemzik kultúrotthonainkat, de mégsem mondhatjuk el azt, hogy rendeltetésüknek megfelelően mindent megtettek. Ha a statisztikát vizsgáljuk, mely a kultúr- otthonok látogatottságáról szól, azt állapíthatjuk meg, hogy ma már igen sokan résztvesznek a rendezvényeken. A gyulai knl- túrotthonban például az 1954-es évben több mint százhatvan- lezren, a szarvasiban több mint negyvenezren, a kondorosiban több mint huszonötezren fordultak meg. 1. nagy számok mögött még­is az van, hogy inkább csak a táncokra, művészeti rendezvé­nyekre jönnek el a falu dolgozói, főként tehát szórakozni jár­nak időszakonként a kultúrotthonba és így nem vesznek részt annak munkájában. Bár a szakkörök mozgósítanak nagyszámú városi, falusi dolgozót, de mégis e szakkörök számait vizsgál­va, azt állapíthatjuk meg, hogy ezen a fronton nem tettünk neg mindent. Gyulán például igen sok szakkör működik, a me­gyében a legtöbb. De e szakkörök kis létszámúak. Nem hihe­tő az el, hogy' egy akkora városban, mint Gyula, csak tizenkét ember érdeklődik az irodalom iránt. Az sem feltételezhető, hogy ugyanitt csak 8-10 ember kedveli a sportot, mert a sport- szákkor látogatottsága is ilyen alacsony. Más kultúrházakat vizs­gálva, sajnos, azt is megállapíthatjuk, hogy kevés a szakkör. Sőt, a kultúrház mellett működő könyvtárnak is kevés az ol­vasója. Kondoroson például összesen az 1954-es év utolsó negye­dében 1700 könyvet olvastak el. E nyolcezer lakosú községben ez nem nagy szám. Ku!túro11hónainkban általában helyet adnak a fiataloknak, hiszen sok hegyen az úttörő mozgalom szakkörei a kultúrotthon helyiségeiben működnek. Telni* a fiatal korosztályoknak bizto­sítja az iskolán kívüli művelődést is a kultúrotthon Megyénkben sajnos, nem fordítottunk elég gondot a húsz éven felüli fiata­lok szórakoztatására, illetőleg tanítására. Ezek a csoportok nem érzik jói magukat az iskolából kikerült fiatalok között, tehát ezért nem látogatják a kultúrotthonban rendezett össztáncokat, de egyéb szakköri foglalkozásokat sem. A nagy hiba az, hogy nem­csak a kultúrotthonban nem gondoltak rájuk, hanem egyéb lehe­tőség sincs számukra. Néhányan közülük résztvesznek a kultúr- soportok munkájában, de igen kis hányada a fiataloknak, aki ilyen hajlamot, tehetséget érez magában. Ezért hát a színjátszó csoportok működése, vagy szervezése még nem oldja meg e réteg szórakoztatását, tanítását A kuitúrotthonokban mindenütt helyet kapnak a színjátszó csoportok. De ezen a területen egy érdekes jelenség kezdi fel­ütni a fejét. E csoportok majdnem kivétel nélkül háromfelvoná- sos darabokat tanulnak. Ez még nem lenne haj, sőt, dicséren­dő, a baj ott van, hogy operetteket választanak ki, olyan operet­teket, mint például a »Csárdás királynő«, a »Gül Baba«, a »Leányvásár«. Ezek az operettek nagyon próbára teszik a kui- túrcsoportot. Erejükön felül választanak. Természetes igény' a zenés darabok igénye. De mielőtt műsorra tűznének ilyen ope­retteket, jól gondolják meg, mert a rossz előadások a nézők ízlését nem fejlesztik, inkább rontják. Sok tapasztalat Van erre megyénkben. Ilyen-olyan szervezetek, vagy magánvállalkozások ren­dezésében már találkoztunk színészek által előadott darabok bukásával is. Néhány szót a nemzetiségi csoportjainkról is. Példaként hadd említsük a tótkomlóst kultúrotthon kultúrbrigádját, a- mely az egész országot bejárta már. E kultúrbrigád fényes bi­zonyítéka annak, hogy nemcsak ai fiatalok ügye a kultúra kér­dése. Tótkomlóson az egész község szinte minden lakója, öreg­je, fiatalja résztvesz a munkában. E nagy lelkesedés követendő példa minden kultúrotthon, minden falu számára. A kultúrotthonokat és a szakköröket még nem mindenütt irá­nyítják szakemberek, ezért megy gyengébben, a munka. Me­gyénkben sok pedagógus és más kulturális szakember részt­vesz a kultúrotthonok munkájában. De mégsem elegendő ahhoz, hogy ez a munka zökkenők nélkül menjen. Minden pedagógus­ra, minden kultúrszakemherre szükség van. Éppen ezért a kul- túrotthon-vezeíők ne idegenkedjenek a pedagógusok, kultúráiig szakemberek, vagy más értelmiségi dolgozók, orvosok, mérnökök munkálja való bevonásától. A jövőben a népfront-bizottság, a DISZ és más tömegszer- vezelek tegyék szívügyükké a kultúrotthonok ügyét. A következő évben új rendszert teremt államunk a kultúrotthonok vezetésé­ben. Megválasztják a kultúrotthon vezetősége mellett működő vá­lasztmányokat. Tehát széleskörű alapokon nyugszik majd a kul­túrotthonok irányítása. Az új választmány a népfronttal és más tömegszervezetekkel karöltve adjon több segítséget a kultúrott- ho no Imák, hogy azok tényleg a község kultúrközpontjaivá vál­janak, meleg otthonok legyenek, amelyben dolgozó népünk min­den rétege megtalálja helyét. Fiatalok párosversenye Több mint félmillió — terven felül A sarkadi Dózsa Termelő- szövetkezetnek minden tag­ja tett felajánlást felszaba­dulásunk nagy ünnepére. Valamennyi közül a fiata­lok vállalása a legfigyelem­reméltóbb. Vállalták szerve­zeti életük megszilárdítását, ígéretet tettek arra is, hogy a Petőfi-iskola oktatásaiba minden DISZ-tagot bevon­nak. A fiatalok jelentős részt vállaltak a közös munkából Szerveznek egy férfi és egy női munkacsapatot, melyek az egész gazdasági évben a kijelölt területen dolgoznak; Munkájukat rövidesen azzal kezdik meg, hogy március 15-ig a beütemezett 14 ezer facsemetéből ? ezret elültet­nek. A tavaszi vetéshez szükséges magot az agro­technikai követelmények­nek megfelelően készítik elő. A téli fatakarításnak 40, a nádvágásnak 50, a trá­gyakezelésnek pedig száz százalékos elvégzését vállal­ták. Hogy mindezek megvaló­sításáért következetesebben harcoljanak, a szövetkezet ifjúsága párosversenyre hív­ta a nagyszénási Dózsa TSZ diszistáit. Elkészüli egy újabb híd Gyulánál, a Fehér-Körösön átvezető vashidat 1944-ben a fasiszták felrobbantották. He­lyette egy korlátozott teherbí­ró képességű szerkezeten át bo­nyolódott a vasúti forgalom. A közelmúltban elkészült az új vasúti híd, melyet a MÁV Híd­építő Vállalat épített. Az utób­bi időben nagy nehézségekkel kellett a hídépítőknek megküz­deniük. Egyrészt a váratlan hi­deggel, másrészt január 17-től 18-ra több mint két métert áradt a Fehér-Körös és elön­tötte az árterületen lévő mun­kahelyet. A dolgozók szinte emberfeletti erővel gyűrték le mindezeket az akadályokat és határidőre befejezték a híd sze­relési munkálatait. Január 18- án éjjel már sor kerülhetett a próbaterheléssel járó mérések­re. Január 19-én pedig minden sebesség- és terhelés-korlátozás nélkül roboghattak át a hídon a vonatok. Nagy József, Megyei Tanács Közi. Oszt. — AZ OROSHÁZI Seprűkö- tő Vállalat a seprűnyelek ké­szítésénél leesett hulladékok­ból, a játékok készítése mellett, sótartókat, zöldségvágó deszká­kat és egyéb háztartási cikkek gyártását is megkezdi. Láthatatlan sugarak az iparban A csehszlovák tudósok egv cso­portja huzamosabb idő óta fog­lalkozik a konzervgyártás minő­ségének megjavításával, a külön­böző káros mikroorganizmusok (gombák, baktériumok, penésző- sedés, slb.) kiküszöbölésével. A kutatások egyik eredménye, hogy az ibolyántúli sugarakat sikerült a konzervgyártás szolgálatába ál­lítani. A kísérletek bebizonyítot­ták, hogy az ibolyántúli sugarak segítségével hatásosan lehet küz­deni a másodlagos fertőzések el­len. jelentősen növelni lehet a higiéniát az élelmiszeripari ter­mékek gyártásánál. Szép eredményeket értek el a műzsiradékok festésénél. Megbíz­ható természetes festéket nyertek például a paprika gyártásánál keletkezett hulladékból. Ötévi börtön hivatali visszaélésért A gyulai járásbíróság Ko­vács Károlyt, az eleki tanács volt VB-elnökhelyettesét ötévi börtönbüntetésre ítélte, mivel az állami tartalékföldekből 5 kataszteri hold földet holdan­ként 300 forintért adott ki bér­be és ezt nem vezette be a hasznosított földekről vezetett nyilvántartásba. Nem készített arról szerződést sem, s így e földterület után járó beadást nem teljesítették. A jobb hús- és zsírellátás érdekében a Békéscsabai Ser­téstenyésztő és Hizlaló Vállalat dolgozói is csatlakoztak a Rá­kosi Mátyás Művek dolgozói által kezdeményezett felszaba­dulási versenyhez. A tenyésztési üzemág dolgo­zói megfogadták, hogy az első negyedévben 100 malacot ad­nak terven felül a süldőnevelő üzemágnak. A természetszerű tartással két százalékkal csök­kentik az elhullást, ami további 60 malactöbbletet jelent. A süldőnevelő dolgozói a jobb takarmányértékesítéssel 4200 kiló többlet húsgyarapodási; és 200 mázsa takarmánymegtaka­rítást tűztek ki célul. A hizlalók terven felül 70 mázsa húst ígértek, valamint 40 mázsa takarmánymegteka- rítást. A vállalat dolgozói felajánlá­sukkal április 4-ig 556 ezer fo­rinttal gazdagítják terven felül népgazdaságunkat. Örménykúton vendégszere­peit a Tétkomlósi Szlovák Népi Együttes A Tó<komlósi Szlovák Népi Együttes a szarvasi szlováklakta külterületekben és örménykú on bemutatt a a négy felvonásra »Ezüst szőlőkben« című színmű­vet. Az örménykúti dolgozó pa­rasztok lelkesen fogadták őket. V égignézték az előadást az ör- ményKÚti kultúrcsoport tagjai is, akik már másfél éve nem játsza­nak. Az előadás után elhatároz­ták, hogy ők is megtanulják a színdarabot, s elmennek tárnák­ra, más községekbe, hogy szóra­koztassák az embereket. Az ör- ménykútiak nevében Pribelszki János köszönte meg a tótkomlós! együttes előadását. — A DOLGOZÓ Ifjúság Szö­vetsége budapesti bizottsága és a Budapest Főváros Tanácsa énekpedagógiai témakörből ta­nulmány írására pályázatot hirdet. A tanulmány foglalkoz­hat a középiskolai énekokta­tás, a karének különböző kér­déseivel. Állategészségügyi ankét Békéscsabai! Pénteken a békéscsabai Vigadó termében egésznapos értekezlet­re jöttek össze Békés megye egészségügyi szakemberei és ál­lattenyésztői, a gümőkór és a brucellózis kérdéseit, s e pusz­tító betegségek elleni hatásos vé­dekezés módjait beszélték meg. A nagy érdeklődésre számot- tartó ankét első részében Dr. Szent-Iványi Tamás, az állator­vosi egyetem adjunktusa a gü- mőkórról, Dr. Dardeván László, az FM szak-állatorvosa a gümő­kór elleni védekezésről tartott előadást. A hozzászólások során igen ter­mékeny vitát indított el Dr. Kö­zepesi László, a Megyei Tüdő­gondozó Intézet vezető főorvosa, aki tapasztalatai és a megyei adatok alapján ismertette, hogy a szarvasmarha gümőkórjának milyen jelentős része van az em­ber tuberkulótikus megbetegedé­sében. Javasolta, hogy az ember­es állatorvosok fogjanak össze és együttesen küzdjenek a veszedel­mes kór ellen. Követendő pél­dának említette meg a szarvasi és szeghalmi járásokat — külö­nösen a bckcsszentandrási körze­tet — ahol mindkét ágbeli orvo­sok közösen derítik fel a fertőző gócokat és teszik meg a megfe­lelő védekezést. Különösen a tei­kezelésben és az állattenyésztés­ben dolgozók higiéniájának fo­kozottabb megvalósítására és el­lenőrzésére hívta fel a figyel­met. A megye tüdőszakorvosainak nevében megígérte, hogy támo­gatja az állatorvosokat. Délután az ankét második ré­szében rövid filmet vetítettek, amely után Dr. Hoffmann Fe­renc állatorvos, a Phylaxia osz­tályvezetője és Kardcván László minisztériumi szak-állatorvos a brucellózist és az ellene való vé­dekezést ismertették. Előadásuk­hoz ugyancsak számosán szóltak hozzá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom