Viharsarok népe, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-28 / 23. szám

------------------------------------------^ Csok onai Vitéz Mihály Ma: Heti rádióműsor ______________________________> X I. ÉVFOLYAM 23 üaM Világ proletárjai egyesüljetek! 1955 JANUÁR 28., PÉNTEK Ara SO filler r. Földművesszövetkezeti kereskedelmünk A munkásosztály és a dolgozó parasztság testvéri szö­vetségének mindennapos erősítése fontos -feladatunk. Az ipari munkásság testvéri szeretedét a dolgozó parasztság iránt legfőképpen abban nyilvánítja, hogy minél több ipar­cikket juttat a falunak. A dolgozó paraszt a munkásosztály iránti megbecsülését, érzelmeit, a minél több élelmiszer és ipari nyersanyag küldésével mutatja ki. Tehát a piaci kap­csolatok kiszélese lése, a termékek cseréje beszél a legvilágo­sabban arról, hogy milyen erős a két testvéri dolgozó osz­tály barátsága, összefogása. A falusi földművesszövetkezeti kereskedelem,, a dolgozó parasztság legszélesebb rétegeivel van kapcsolatban. Ezért igen fontos feladatai voltak, vannak és méginkább lesznek a munkások és dolgozó parasztok szövet­ségének mindennapos erősítésében. Tavaly a íöldinűvesszövetkezetek boltjai 15.000 fogatos ekét kaptak — 1952-ben kétezerötszázat. Boronából 16.000 darabot — 1952-ben hétszázat. Fogatos vetőgépbői ez évben 3000 darabot vásároltak a dolgozó parasztok — 1952-ben 10 darabot. Az ipari munkásság tehát segítette a falut. To­vább segíti ez évben is. A tavalyihoz képest ekéből 13.000 darabbal, vetőgépből 3800 darabbal, permetezőgépből 6500 darabbal, kerékpárból 15.000 darabbal, cementből 21.000 tonnával, cserépből 25 millió darabbal, mészből 38.000 tonnával, nitrogén-műtrágyából 27 tonnával többet hoznak forgalomba a földművesszövetkezetek. Ez év ben ruházati cikkekből is több lesz, mint tavaly. Bőr- csizmáböt 38.000 párral, gazdacsizmából 30.000 párral, szö­vetből 185.QÜ0 négyzetméterrel többet vásárolhatnak a falu­siak a szövetkezeti boltokban. A szövetkezeti kereskedelem jelentősévé ő , eredményeiről beszél az is, hogy 1954-ben a tagság részesedésére közel 52 millió forintot fordítottak a földművesszövetkezetek. A boltok áruval való ellátása az ipari munkások feladata — ez egyre javul —, .de az iparcikkek he ves elosztása és kiszolgálása a szövetkezeti kereskedelmen múlik, to tekintet­ben voltak hibák megyénkben is. Nem egy földművesszö­vetkezet elhanyagolta fontos, mindennapos cikkek megren­delését. mert más cikkekkel nagyobb hasznot hozó kereske­delmi tevékenységet folytatott A vásárlók iránti udvariatlan­ság, a fel engős beszédinodor, felvilágosítás és megnyugtatás helyett a »magas lóról való beszéd« ntég sok helyen megta­lálható. A földművesszövetkezeti kereskedelem dolgozóinak nagyobb gonddal és szervezettebben kell tanulmányozniok a dolgozó parasztság szükségleteit. Ennek ismeretében tudnak csak idejében gondoskodni a szükséges árukról. A figyelmes kiszolgálás pedig azért szükséges, hogy megkedveltessék a falusiakkal a földművesszővetkezetet. Az elutasító hang ta­lán apróságnak tűnhet egyesek előtt, mondván: nem ez a fontos, hanem az, hogy Van-e áru, vagy sem. Ez a gondolat helytelen. Hosszú ideig leszünk még úgy, hogy egyes ipar­cikkekben nem lesz árubőség. Éppen ezért a szövetkezeti ke­reskedelem dolgozójának türelemre kell intenie a vásárlót. Meg kell magyaráznia — ha röviden is —, hogy mi az oka annak, ha valamilyen árucikkből nincs elég, vagy szállítása késik. Az elárusító fölényessége megakadályozza, hogy kifej­lődjön a dolgozó parasztok bizalma a földművesszövetke- zetek iránt. Márpedig a bizalom nagyon szükséges. 1955- tőt a földművesszövetkezeti rendszer végzi az ország vala­mennyi községében a zöldség, burgonya, gyümölcs szervezett felvásárlásának és értékesítésének feladatait. A kiszolgálás megjavításával is segíteni kell, hogy a dolgozó paraszt ne viszolyogva, hanem bizalommal forduljon értékesítési, ela­dási szándékával a földművesszövetkezetekhez. A földművesszövetkezeti kereskedelem megjavítása tehát nagy politikai és gazdasági jelentőségű feladat. A földmű- vesszövetkezetek vezetői tegyenek meg mindent, egyszerű, ön­tudatos tagjai pedig okvetlenül tegyék szóvá a hibákat il'-eté- kes helyeken. Érdemes dohányt termelni Terire' őszövetkezeti tagoknak és egyéni termelőknek egyaránt nagy jövedelmet hoz a dohány termesztése. Már tavaly is so­kan meggyőződtek arról, hogy érdemes leszerződni. Számtalan példából láthatják, hogy sokezer forinttal több került így a ter­melők zsebébe. Például Széli Pé­ter magyarba nhegycsi dolgozó pa­raszt 566 négyszögöl területen termeit dohányért 6800 forintot és 8350 darab Kossuth cigaret­tát kapott. A tnezőhegyesi J6­zsei Attila TSZ három hold és 81 négyszögöt dohánytermése után, prémiummal együtt 62.82b forintot és 88.725 darab cigaret­tát kapott. Kormányunk az idén 64 száza­lékkal emelte fel a dohány fel­vásárlási árakat, ez lényegesen növeli a termelők jövedelmét. He­lyes, ha minél több dolgozó pa­raszt szerződik dohánytermelés­re. Kettős haszon van ebből: a termelő is jól jár, államunk jö­vedelme is nő. Versenyben a dolgozó parasztok A jói teljesítő dolgozó parasz­tok és a termelőszövetkezetek tagjai az ipari munkások kezde­ményezése nyomán beadási köte­lezettségük határidő előtti tel­jesítésére tesznek vállalásokat fe'szabadulásunk 10. évfordulója tiszteletére. Eddig megyénkben 1804 egyéni dolgozó paraszt és 59 termelőszövetkezet tett fel­ajánlást. Ezek közül 507 dolgozó paraszt és hét tsz eleget tett vál­lalásának. Számos dolgozó paraszt egyes cikkekből már éves beadását is teljesítette. Kétegyházán Mun- tyán János egyéni termelő, Csa- nádapácán Mészáros Mihály egészévi sertés- és baromfibeadá­sát rendezte. Termelőszövetkeze­teink közül a hunyai Uj Élet és a szarvasi Alkotmány rendezte I A legjobban teljesítő járások egészévi baromfi- és hízottse-'és-| az idei első negyedéves begyüj- beadását. | tési terv teljesítésében: llízottsertés: f. Szarvasi járás 2. Mezökovácsházi járás 3. Orosházi járás Tágóniarha: 1. Orosházi járás 2. Szeghalmi járás 3* Sarkadi járás Tej: L Sarkad! járás 2. Szeghalmi járás 3. Gyulai járás Tojás: 1. Békési járás 2. Szarvasi járás 3. Mezökováísházi járás Baromfi: 1. Szarvasi járás 2* Békési járás 3. Mezőkovácsházi járás A fent említett cikkek teljesítésében községeink közül a legjobbak: lemaradók: 1. Hunya 1* Zsadány 2. Battouya 2. Kertészsziget 3. KéLsoprony 3, Bélmcgyer 4» Endríhl 4. Körös tarosa 5. Szarvas 5. Nagykopáncs Béke mozgalmunk megyei hírei Békésen öt kerületben ren­deznek békeestet, ahol a járási békeküldötteket választják meg. Ezenkívül 45 békekisgyű- lés tartását határozta el a köz­ségi békebizottság. Február 2- án pedig a Községi Tanács ta­nácstermében lesz békeest. * Telekgerendáson január 28- án hat helyen tartanak béke­gyűlést; örménykúton 29-én békeest lesz. * Békéscsaba III. kerületében békegyűlést tartottak a napok­ban. Ezen megválasztották a kerületi csúcsbékebizottságot. Elnök: Tímár Lászlóné; titkár: Palyusik György; tagok: Ga- venda Béla, Láza Tivadarné, Orvos Mihályné, Sipos János- né, Suhajda Mártonné, Va- lyuch Pál és Ványai János. A gyűlésen elhatározták, hogy ja­nuár 27-től február 2-ig tizen­egy békekisgyűlést tartanak a kerületben. Orosházán január 25-ig hat­van békekisgyűlést tartottak. Békeest lesz a Barneválban 29- én délután; előadó: Gyebnár Jánosné és a Rákóczi-telepen 30-án délután; előadó: Fekete Pál tanár, A Mezőhegyesi Cukorgyár kultúrhelyiségében 1955 január I 29-én este 7 órai kezdettel, kul­túrműsorral egybekötött béke­estet rendez a gjgir békebizott­sága, ahol megválasztják a já­rási béketalálkozó küldötteit is. Előadó: Dr. Vitay János osz­tályvezető, az élelmiszeripar ki­váló dolgozója. * Magyarbánhegyesen a béke­gyűlésen 15 járási békeküldöt­tet választottak. Ugyancsak új békebizottsági titkárt is válasz­tottak, Ambrus Sándor szemé­lyében. * Az orosházi járásban lázas buzgalommal készülnek a já­rási béketalálkozóra. Egy sor községben már megvolt a kül­döttválasztás, más helyeken a napokban tartandó békeesten választják meg: Csanádapácán és Csorváson január 28-án, Nagyszénáson és Tótkomlóson 30-án, Gerendáson 31-én, Pusz­taföldváron február 2-án. Az orosházi járásban a békelds- gyűlések sokaságát tartják és | megkezdték az aláírásgyűjtést is. $ Mint az újonnan megválasz­tott békebizottsági titkárok, nagy lelkesedéssel kezdték meg ilyenirányú munkájukat Mező­hegyesen Nagy Elek tanító és a Mezőhegyesi Állami Gazda­ságban Nagy Pál főmérnök. * A Békéscsabai Pamutszövő békebizottsága, teával egybeKö- tött műsoros békeestet tart a Petőfi Kultúrotthonban január 30-án. Szárnyaló dallamok A békéscsabai úttörőház tetőjén hatalmas mikrofon szól. Operarészleteket köz­vetítenek a rádióból, Pucci­ni Pillangókisasszonyából ragad el a szél hangfoszlá­nyokat. Nem egyedül gyö­nyörködöm a dalban. Nem messze tőlem négy pajtás is ezt hallgatja. Két kisfiú, hó­na alatt hegedű. A harma­dik gyerek egy fényesre csi­szolt trombitát szorongat, a negyedik klarinétot. Csak­hamar megismerkedünk és beszélgetni kezdünk. Miről másról, mint a zenéről. A pajtások zenei szakkörre jöttek. A szakköri foglalko­zásokra én is ellátogatok. Benyitok az ének- és tár­saszene szakkörre is. Ötven pajtás szeme tapad rám és kórusban köszöntenek: Elő­re! Baukó Mátyás szakkör­vezető újból int a zenekar­nak és a kórus hangja fel­csendül. Bartók: Gyerme­keknek című sorozatából egy népdalt énekelnek. Molnár Emese alig látszik ki a csel­ló mögül, csak fürge újjait látni, amint Bartók gyönyö­rű melódiáit csalja elő hang­szeréből. Nemsoká szünet következik. Mistyurik Ju­dit pajtással beszélgetek, aki elmondja, hogy már egy éve jár az úttörőházba, az­óta tanult meg hegedülni. A szakkörvezető elmondja azt is, hogy Jutka mindennap gyakorol és szorgalmával a zenekar harmadik hegedű­sévé küzdötte fel magát. — Mit' énekeltek még? — kérdeztem a szakköri titkárt. — Először is virágéneke­ket énekeltünk, azután Bar­tók-, Kodály-, Bach- és Mo- zart-dalokat — válaszolja büszkén a titkár. Mikor az énekkar legszorgalmasabb tagja után érdeklődöm, ket­ten is mondják, egymással versenyezve, hogy a Maday- testvérelc, a két kislány a legjobb énekes. Mindenki visszaül a he­lyére és folyik tovább a szakköri foglalkozás. Negy­ven torok zengő muzsikája szinte odaforrasztott a szék­hez. Magával ragadott a dal sodró ereje. Gondolatban ott álltam Mozart koporsójánál. Láttam,- amint a vihar ci- bálta a fákat, villámok fon­tak koszorút a sír felett, ahová a nagy zeneköltőt te­mették. Sírfelírás helyett művei hirdetik emlékét, mindenütt, ahol a művészet és a szépség, a nép közkin­cse lett. Mint, mikor egy rózsa­bimbó kinyílik, úgy pattant szét a kórus, a sok kispajtás hazafelé indult. Thúry László

Next

/
Oldalképek
Tartalom