Viharsarok népe, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-01 / 1. szám
yikaisaiúU líéfri január szambát Egy év a. külpolitikában PETŐFI KÄMDOK \fcjiuár 1: Malenkov elv tár« Kingsbury imith kérdéseire adott újévi válaszából; fAuii a szovjet kormányt illeti, a szovjet kormány megtelt, meg tesz, és a jövty- feaji is meg fog termi mindent annak érdefeébeti, hogy enyiiúijü» a nemzetközi feszültség, és egészséges kapcsolatok alakuljanak ki az államok között«. Január 7: Eisenhower elnök az Egyesült- Államok kongresszusához intézett iizc- »eiébeo leszögezi, hogy a háborús elősé- Kzuieíek az Egyesült Áilanibkban tovább fokozódnak, 5 Február Mr A berlini értekezleten Moluiov elvtars beterjesztette a Szovjetunió nagyjelentőségö javaslatait az európai kollektív biztonság megteremtésére. Február Í5: A francia J.aniel-kor- mány újabb provokációja: letartóztatták Jacques Dennist, a DÍVSZ főtitkárát,. Március 1: Az amerikaiak a Binni- sziyelek. térségéből líkfrogénboinbál robbantottak, A rádióaktiv kisugárzás követ kézi ében, többek közöltj 23 japán halász súlyosan megsérült,, Március ^9 Nehru felhívása a hid- rogéDbombSíísérietck beszüntetésére, iprilis 16: BevaB. angol munkáspárti képvEeiő: -Az Egyesült Államok vA kívánja, hogy torpedózznk meg a a genfi értekezletet«. Április 27: Megkezdődött a genfi értekezlet. Április 28: Franciaországban kétmillió dolgozó lépett sztrájkba, az életszínvonal államió eső .kenése nriatt Április 29: Kínai—indiai egyezményt kötöttek Pék ingben, Ebben a két orzúg őt alapelvben szögezi le egymáshoz való jószomszédi viszonyát. Május 1: Végeiért a colombói értekezlet A záróközlcmény követeli a indáit mai »tüzet szüntess« érdekében a harcoló felek közötti közvetlen tárgyalást. Május 10: A francia kormány nem engedélyezte a szovjet balett-művészek fellépését Párizsban. Május 24: Rendkívüli ülésszakra ült ö sze Berlinben a Béke-Világ tanács. Június 9: Az olasz képviselőhöz ha- táiyia anítoí&a a csaló választási törvényt. Június 19: Fegyveres támadás Guatemala ellen. Junius 25: Cső ti En-laj Új-Delhibe érkezett, hegy megbeszéléseket folytasson Nehru-vei, a két országot érintő probié- mákfók; / úilhív: Június 28: Churchill, angol miniszter- eiuök Washingtonban adott sajtónyilatkozatában a Szovjetunióhoz való közeledés szók s ég ességéi' ői beszélt. Július 12: A francia kormány betiltotta a francia dolgozók július 14-i hagyományos felvonulását. Július 21: Genfben Aláírták a vietnami, laoszi és kambodzsai hadműveletek beszüntetéséről . szóló egyezményt. Ezzel végeiért a közel három hónapig tartó genfi értekezlet. Július 24: A nyugat-német titkosrendőrség főnöke, dr. John, a Német Demokratikus Koz ársaságba menekült. 'Július 25: A szovjet kormány jegyzékei. intézett Franciaország, Nagy-Bri- í tauiáa és az Egyesült Államok kormányához, melyben javasolja, hogy az eurók ' pai kollektív biztonsági rendszer kérdé- | sébea a legközelebbi hónapokban hívja- I nak össze tanácskozást. | Augusztus 1: A magy ar kormány nyi- 1 latküzata: »A magyar kormány válto- I zatlanul kész minden erejével hozzájá- ! rulni az európai kollektív biztonsági szerződés megteremtéséhez«. Augusztus 11: Egész Indókínában érvénybelépett a tüzszünet. Augusztus 22: Kudarcba fulladt a hat nyugateiu'ópai kütügyminisr er Brüsszeli értekezleté. Augusztus 24: Betiltották az Egyesült Államok Kommunista Pártját. Augusztus 24: Mao Ge-tnng fogadta a brit munkáspárti küldöttséget. Augusztus 30: A francia nemzetgyűlés elutasította az »európai védelmi közösség >-rői szóló szerződést. Szeptember 17: Atomfegyvert próbáltak ki a Szovjetunióban. { f Szeptember 20: A kínai országos népi gyűlés egyhangúlag elfogadta Kína új alkotmányát. • (Szeptember 3»; Az ENSZ közgyűlésén. Yisinszkij előterjesztette a szovjet kormány javaslatát a fegyverzet csökkentésére, valamint az atom-, hidrogén- és más tömegpusztító fegyverek betiltásáról szóló nemzetközi szerződés megkötésére. v piítóber 1: Angol parlamenti küldőtt- ! ség érkezett Moszkvába. * ' Október 19: Nehru, India miniszter- : elnöke Pekingbe érkezett, hogy a két országot érintő kérdésekről tárgyalásokat folytasson. November 2: Frédérl^ Joliot-Cqrie i nyilatkozata: A világ közvéleménye száll; jón szembe a londoni és párizsi egyez- ! mén vekkel. | November 13: A szovjet kormány jegyzé- l ke 23 európai ország kormányához , hívják ! össze november 29-re Moszkvába, vagy Párizsba az európai biztonságról tárgyaló értekezletet. November 18: Stockholmban megkezdődött a ' Béke-Világtanács 7. ülésszaka. November 23: Karlsruheban megkezdődött a Németország Kommunista Pártja elleni terror-per. November 23: Churchill ön leleplezése: már a második világháború vég» előtt azon mesterkedett, hogy a német nácikat ielfegyverezzék a Szovjetunió-elleni háborúra. November 2fi: Moszkvában megnyílt az európai hé ke és biztonság kérdésével foglalkozó értekezlet, melyen a béketábor országai vettek részt. December 2: A moszkvai értekezlet végétért. A részvevő államok kormányai történelmi jelentőségű deklarációt tettek közzé. December 10: Ünnepség Moszkvában a szovjet-francia szerződés 10. évfordulója alkalmából. December 14: Befejeződött a Szakszervezeti Világszövetség főtanácsának 7. ülésszaka. »A világ dolgozóinak alapvető feladata: harcolni Európa, Ázsia, és az egész világ békéjéért«. December lő: A szovjet kormány jegyzéke Franciaországhoz: A párizsi egyezmények ratifikálása hatálytalanítja a francia-szovjet szerződést. Pecember 17: A bonni parlament első olvasásban elfogadta a párizsi szerződéseket. December 20: A szovjet kormány jegyzéke Nagj-Britannia kormányához: A párizsi egyezmények ratifikálásának ténye semmissé teszi az angol-szovjet együttműködési és háború utáni kölcsönös segélynyújtási szerződést. December 22: A nyugat német Biank- hívatal kémei hárító osztályának volt vezetője menedékjogot kért a Német- Demokratikus Köztársaságtól. December 23: Az olasz képviselőház megszavazta a párizsi egyezmények ratifikálását. Megkezdték a haíivadékok teleiébe helyezését B&arusf én ; A biharugrai tógazdaság dolgozói idén elsők lettek a hal- | gazdaságok, között, December ! közepén befejezték a halászatot, s tervüket 114 százalékra ; teljesítették. A tógazdaság kiváló halászai közül példás és eredményes munkájukért többen igen magas jutalomban — 3—5 ezer forintig terjedő prémiumban — részesültek. j Az idén a kitűnő eredményű harcsatenyésztés mellett jelentősen növekedett a ponty- és a süllő-állomány is, amiből nagy mennyiséget szállítottak a pia- i cokra, s haltenyészetekbe. Jól ! jövedelmezett a nádtermelés is. közel hatvanezer forint értékű nádat adtak át az építőiparnak. A derék biharugrai halászok most a jövőévi munkájuk si- : kerét készítik elő. Nagyban folynak a töltésvédelmi munkák: a meszezés és a mésztrá- gyázás. Eredményesen halad az átteleltetés is. Már három tóba kihelyezték a halivadékokat, ezzel biztosítják az eredményes téli átteleltetést. A jövő évben | az ideinél is nagyobb eredményeket várnak. Jövőre ugyanis már kétnyaras állományuk lesz az idei egynyaras állománnyal szemben. Ezernyolcszázhuszonkettő Szilveszterének éjszakáján egy kiskőrösi zsnpfedeles ház bar^ született Petrovics István székálló legény és Hruz Mária szolgálólány fia, a magyar nemzet ébresztője, az 1848-as márciusi forradalom viharmadara, a szabadságharc hősi halált halt katonája, a világirodalom egyik legnagyobb alakja — Petőfi Sándor, Gyermekkorát Kiskunfélegyházán töltötte, majd serdülő ifjúként bebarangolta az egész országot, eleinte úgy, mint diák, később mint vándorszínész és katona. Élete értelmét kereste mindenütt, de nem találta helyét sehol: az a társadalom nem is fogadta őt be. Szilárd talajra talált, mikor vándorlásai során megismerkedett, megszerette és összeforrt népével, az elnyomott, igát sinylő magyar néppel. Ez az ismerkedés nyitotta ki a szemét — ráébresztette, hogy sorsa elválaszthatatlan népe sorsától, s megjelölte számára az utat: kötelessége síkraszállni népéért, az elnyomás, a szolgaság ellen, emberi jogokért, függetlenségért, a szabadságért. Nem tétovázott, megértve küldetését és megtalálva élete értelmét, tollat vett kezébe, s a XIX. századi lírát, a valóságos élet költészetévé, a dolgozó társadalom énekévé tette. A mindennapi élet nyelvéből dús nyelvet formált, a dolgozó tömegek érzéseit és gondolatait felszabadította és megszólaltatta. Felfedezte a haza szépségeit s egyúttal azokat népe birtokába vette. Majd tollát pirosló tűzbe mártotta és lángoló betűkkel írta: le a szolgasággal, jogot, szabadságot a népnek, álljon talpra a magyar, legyen forradalom...! mikor kitört a forradalom, nem kereste a meghátrálás ösvényeit, bátran kiállt, nem félt, mert tudta, hogy a magyar szabadság és függetlenség ügye jő kézben van kor, ha a nép kezében van. Ezért szervezte, mozgósítotte tömegeket, s az ő érdeme, hogy a pesti nép mindig a tett; helyén volt, ha a forradalom továbbviteléről volt szó. Tgazi forradalmár volt. Ismerte a forradalmi átal; : lások idejének azt a legfőbb törvényét, hogy nir nek félmegoldások, kompromisszumok és veszíteni az ve aki nem mer az egészre rámenni. Petőfi mert! Ki merte i: dani, hogy nincs megállás, vég-g kell harcolni a forradal s ő végig is harcolta. Nemcsak a szavak embere volt, i tetteké is: ott lelte halálát a segesvári csatatéren, ha] val is tanúságot téve egész élete és alkotása igazságáról. ö az első magyar költő, akit a világirodalom is bef dott, a szabadság eszme legnagyobb költődéként emleg Neve eggyé forrott a szabadságot szerető népek szívébe szabadság és az emberi jogok eszméjével. A mit hirdetett; amiért harcolt, amiről álmodott, art áldozta életét, az nem a múlté, hanem a jelené s r inkább az el jövéndőjé'. ' A magyar traktorosok győztek Csütörtökön tért vissza a cseh- 109 százalékra teljesítették szlovákiai Trebisovból a Sárospataki Gépállomás nyolctagú küldöttsége, amely résztvett a magyar és csehszlovák traktorosok egy éve folyó párosversenye negyedik szakaszának értékelésében. A baráti versenyben a magyar traktorosok győztek. Őszi tervüket 106, éves tervüket pedig magyar traktorosok most m; rom versenyszakaszban je! nak bizonyultak ég mindent vettek, hogy az utolsó sza ban, a téli gépjavítások!»! győzedelmeskedjenek. így i geaen Sárospatakra, hazánk legkorszerűbb gépállomásár. riilhet a nemes verseny váj zászlaja. Egy kisfiú keresi az édesanyját 1945 karácsonya van. Sűrű pelybekben hull a hó. Olykor felkapja a szél és a járókelők arcába sodorja. A dunántúli kis falucska nádfedeles házaiból kiszűrődő fény hívogalóan csaoga'.ja a vendégeket, akik nem is késlekednek. Rokonok, ismerősök mennek látogatóba, hogy együtt töltsék az ünnepi estét, együtt örüljenek a gyermekekkel, amikor a karácsonyfán meg- gyujtják a gyertyákat, együtt gyönyörködjenek a csillogó, szikrázó csillagszóróban. Éjféltájt azután ismét ha llani lehet a vidám emberek nótázását, kacagását. Hazafelé tartanak. Szabó János gazduram is hazafelé tart a kocsmából. Nagyokat káromkodik, keskenynek találja a járdát. Torkaszakadtából dalol: a kunyhó, ropog a nád, Szorítsd hozzád azt a barnát, Míg a barnát szorongatod... Gazduram itt nagy ot csuklóit és el vágódott a .hideg, fagyos földön. — Az ántiját... — tápászko- dott fel. Tapogatózó, keze puhát értett. Utána nyöszörgő hangot hallott. — Hű, mi a csoda ez?... — Megrémült. »Oá... oa.. oá...« — hallatszott ekkor tisztán a gyermeksírás. S amikor kezébe vette a flanell-takaróba burkolt pólyát, egy kékre-zöldre fagyott gyermeket látott. Ez egyszeribe kijózanította. Sietett haza, míg nem késő... — Asszony... hallod? Kelj fel! Egy gyermeket találtam. Nézd meg, nem ismered? Biztosan valaki elhagyta. — Hiszen ez kisfiú. Semmi ruha nincs rajta. Jesszusoml Hiszen ez nem régen születhetett! — Kémüiten nézett a dermedt gyermekre. — Nem hagyták ezt el, kitették az utcára! Szabadulni akartak tőle. L)e ki lehetett? S éppen most, karácsony éjszakáján?... Szabóék másnap jelentették a községházán, hogy gyermeket találtak az utcán. Kutatták a gyermek kilétét. He hiába. Nehn tudták meg a gyermek nevét. Nem találták az anyját. Bizonyosan más faluból hozták ide — állapította meg a jegyző. Mivel Szabóék megelégel'ék. a gyereksírás!, kijelentették:— Nekünk elég volt a gyerekből. Vigyék el! — Hiába, nem volt gyermekük, nem szokták meg a gyermeksírást. A kis ártatlan men hely be került. Nevet adtak neki: Sándor Béla. Születési helye című kis rovatba beírták: »ismeretlen«. Születési ideje: 1945 karácsony éjszakája. Apja, anyja neve mellé kérdőjelet írtak és bejegyezték: ismeretlen, talált gyermek. • Múlt az idő... A kis Béla sorsa nem változott. Me u hely ben élt, vagy olykor egy-egy családnál, Dunántúlon, Fest környékén és az Alíöldön. Szere tetet senkitől nem kapott. Első lépéseit nem vigyázta senki. Amikor piciny szája először formálta a szavakat, s mondta ki először: »édesanya«, senki nem kapta ölbe, nem árasztotta el anyai csókkal. Pedig a kis gyermek vágyott utána. Hányszor tinta ölelésre kicsiny karját, de az mindany- nyiszor lehanyatlott. Vele nem törődött senki. Durván félre taszították a néni gyerekei is. Azt is megmagyarázták neki, ha édesanyjukat mamának nevezte: »Ez neked nem édesanyád. Neked] nincs is anyád! Te talált gyerek vagy! Lelenc...« A kis Béla elhitte. S ahogy nőtt, egyre jobban elgondolkozott ezen. Ida valaki rongyosnak találta, s megkérdezte tőle: »hol az anyád?« — azt felelte: »Ne- kem nincsen édesanyám.« — Hát, meghalt? — Nem. Nekem nem is volt. Az emberek és a nagyobbacska gyerekek kinevették. Pedig milyen igazat mondott. Hiszen neki mindössze csak néhány óráig volt anyja. Addig, amíg életet adott neki. Mert édesanya-e az, aki éjnek idején kiteszi gyermekét a fagyra, úgy akarván megszabadulni tő e. Nem. Ez rosszabb a gonosz mostohánál is. Béla nem pusztult el. El. Sokat szenvedett a gyerekek csúfolódásaitól, a nevelő szülei igien gyakran váltakoztak, nem bántak vele valami gyengéden. Sokat verték gyenge kis testét. De most már lassan elfelejti a szenvedést, hiszen ahoi most él, a battonyai Gyermekotthonban, sokan szerelik: az igazgató bácsi és a nevelő nénik is. Levetette a gyűlölt menhelyes ruhát. Most már szép ruhában jár. Béla most kilenc _ éves, arról beszél a vele egykorú Jancsi barátjának, hogy katonatiszt lesz... — Meglásd Jancsi, akkor majd felkutatom az édesanyámat — szokta mondani. — A nevünk nem egy ezik, de én hiszem, hogy megtalálom. Csak éppen látni akarom őt. Csak egyszer mondom neki, hogy öleljen, csókoljon meg engem. Hogy én is elmondhassam : megcsókolt az édesanyám. Hogy végre én is megtudjam, milyen az édesanyái csók. Azután... elmegyek... — Béla hangja megremeg, testét rázza a zokogás, szeméből hull a könnye. • Az Állami Gyermekotthonban is karácsonyt ünnepeltem:. A .nagy fenyő alatt állt Béluska is szép, új ruhában. Örült az ajándéknak, örült a füzetébe irt ötösöknek. A kis Béla azt kívánta Télapótól: hozzon neki sok ötöst, hogy mielőbb katona lehessen. A másik kívánságát Jancsinak sem árulta ei: már most szeretnél látni az édesanyját. — Hiszen azóta engem is kereshet. Ugye? — kérdezte tőlem, amikor legutóbb a Gyermekotthonban jártam, vele beszélgettem. — Hátha ő is sír utániami. Lehet, hogy megbánta, hogy elhagyott. Tessék beírni az újságba, hogy egy kisfiú keresi az édesanyját... — Beírom, Bélüska — ígértem a gyereknek. Bánfalvi Ilona
