Viharsarok népe, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-13 / 292. szám

ViUaí&a'i&lt VU\ie IS53 december 15., vasárnap i Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerőin rendelefe az állami begyűjtés többéves rendszeréről D) napraforgómagbeadás, E) burgonyabeadás. V. • (Folytatás al 1. oldalról.) 9. paragrafus 1. A terménybeadási kötelezett­séget a szántó és rét együttes lapí tusánál — a .borbeadási köte­lezettség tilá eső négyszáz négy- lerülelének nagysága és katasz­teri tiszta jövedelme szerint kell megállapítani. 2. A terménybeadási kötelezett­ség mértékének megállapítása szempontjából a gazdaságokat a szánló és rét együttes területének átlagos kataszteri tiszta jövedel­me alapján az alábbiak szerint kataszteri csoportokba kell so­rolni: színló és rét együttes területe szántó és rét együttes^ te­kataszteri rületének átlagos katasz­csoport: teri tiszta jövedelme kát. holdanként i. 0— 6 aranykorona ni. 6— 8 aranykorona in. 8—10 aranykorona IV. 10—12 aranykorona v.. 12—14 aranykorona VI. 14—16 aranykorona VII. 16 aranykorona 3. A terménybeadási kötelezett­ség a szántó és rét együttes terü­letének nagysága és kataszteri csoportja szerint kát. holdanként búzakilógrammban a következő: Az évi terménybeadási kötele­zettség a szántó és rét együttes terület« után kát. holdanként: in. ív. v. VI. Ml. Mezőgazdasági termelősző­Kataszteri csoportban búz&kilógramin szövetkezetek 75 00 alapszabály szerint működő I. és II. típusú lermelőszö­120 150 172 206 132 vetkezeti csoportok tagjai 1— 3 kát. hold 56 67 90 113 130 155 175 3- 5 kai. hold 78 94 124 156 180 215 212 5— 8 kát. hold 93 117 157 195 225 269 303 8-10 kát. hold 96 142 186 232 277 323 369 10—15 kai. hold 103 151 199 248 295 344 392 15-20 kát. hold 1ÍX5 157 207 257 308 358 408 20-25 kát. hold egyénileg gazdálkodó 113 166 termelők 219 273 326 380­433 1— 3 kát. hold 59 71 91 119 137 163 184 3— 5 kát. hold 82 99 131 164 189 226 255 5— 8 kát. hold 98 123 165 205 237 283 319 8—10 kát. ho'd 101 149 196 244 292 340 388 10—15 kát. hold 1C8 159 210 261 311 362 413 15—20 Icát. hold 112 165 218 271 324 377 430 20 -23 kát. hold 119 175 231 287 343 400 456 25 kát. hold vagy nagyobb 183 240 298 355 ( 414 1 !'4.' A' nágjigázdák: ésv#g$súlriíái tusi. kizsákmányolok terménybe- adási kötelezettsége az egyénileg gazdálkodó termelők ugyanolyan nagyságú és ugyanolyan katasz­teri csoportba tartozó szántó és rétlerületére egyébként megálla­pított terménybeadási kötelezett­ségénél öt százalékkal magasabb. 10. paragrafus 1. A terménybeadási kötele­zettségből három kát. holdra eső mennyiséget el kell engedni ab­ban az esetben, ha a beadásra kövezett férfi a 65. életévét, illetőleg a beadásra kötelezett nő a 60. életévet betöltötte, vagy a beadásra kötelezett munkakép­telen, vagy tényleges katonai szolgálatot teljesít, feltéve min­den« esetben, hogy háztartásában munkaképes családtag nincsen. Az elengedés részletes szabályait a begyűjtési miniszter külön ren­deletben állapítja meg. 2. Az olyan termelőknek, akik­nek szántó- és rétterülete együt­tesen 5 kát. holdnál kisebb, az általuk eltartott harmadik és minden további 14 éven aluli gyermek után fél-fél kát; holdra eső terménybeadási kötelezettsé­get él kell engedni. A terület nagyságának megállapításánál az állami tartalékföldekből haszon­bérelt területet figyelmen kívül kell hagyni. 3. A termelési szerződéssel le­kötött szántóterület a termény- beadási kötelezettség alól men­tesül. Ezen felül egyes szerződé­ses növényeknél minden lekö­tött kát. hold szántóterület után további fél kát. holdtól két kát. holdig terjedő terület mentesül a terménybeadási kötelezettség alól. Az egyes szerződéses növé­nyek után mentes területet min­denkor a termelési szerződések általános feltételei határozzák neg. Ha a termelő a szerződés- jen foglalt kötelezettségeit nem .agy csak részben teljesíti, a szerződéssel lekötött szántóterü­letre eső terménybeadási kötele­zettséget, illetőleg annak arányos részét is teljesíteni köteles. 4. A rizs vetésterületekre eső terménybeadási kötelezettséget és ezen felül minden kát. bold rizsvetésterület után további két kát. hold területre eső termény- beadási kötelezettséget törölni kell. A termelő azonban köteles az üzem tervében vagy termelési tervében megtervezett rizster­més nyolcvan százalékát az álla­mi begyűjtés céljaira beadni. Ha a tényleges terméseredmény a megtervezett terméseredményt nem éri el, a tényleges rizster­més nyolcvan százalékát kell be­adni. Újonnan létesített vagy ki­zárólag helyi vízzel öntözött rizs- telepekre a' begyűjtési miniszter a rizsbeadási kötelezettséget mér­sékelheti. 5. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek rétterületüknek a szántóterületük tíz százalékát meghaladó része után, az I. és •II. típusúi termelőszövetkezeti csoportok tagjai és az egyéni­leg gazdálkodó termelők rétte­rületüknek az egész szántóterü­letük nagyságát meghaladó ré­sze után mentesek a terménybe­adási kötelezettség alól. 6. Huszonötszázalékos vagy ezt meghaladó elemi kár esetében az egyes termelők terménybeadási kötelezettségét a kárt szenvedett terület és a károsodás arányának megfelelő mértékben csökkenteni kell. 11. paragrafus 1. A terménybeadási kötele­zettséget a következő csoportok­ra osztva kell teljesíteni: A) kenyérgabonabeadás (búza, rozs), B) takannánygabonabeadást (ár­pa, zab), C) kukoricabeadás (kukorica, bab, borsó, lencse). 2. A begyűjtési miniszter — a megyei tanácsok vegrehajtóbi­zottságának javaslata alapján — az egyes járások termelési adott­ságai szerint külön rendeletben szabályozza, hogy a járás terü­letén a terménybeadási kötelezett­ség az egyes csoportok között — a búzakilógrammban megállapí­tott mennyiség megváltozása nélkül — milyfen, arányban osz­lik meg és ennek megfelelően a csoportok teljesítésére az egyes terményekből súlykilogrammban kifejezve kát. holdanként meny­nyit kell beadni. 3. A súly kilogrammban kife­jezett kukoricabeadási kötelezett­ség 15 százalékos víztartalmú má­jusi morzsolt kukoricában kerül megállapítására. 12. paragrafus A kenyérgabonabeadást a ter­melő —- tényleges terméseredmé­nyének megfelelő arányban — búzával és rozzsal köteles telje­síteni. Ha a termelő beadási kö­telezettségének egyénenkénti meg­tárgyalása alkalmával megállapí­tást nyer, hogy a vetésterv alap­ján kiszámított terméseredménye nem teszi lehetővé a kenyérga- bonabeadás teljesítését, a hátra­levő részt elsősorban árpával,, vagy zabbal, ezek hiányában ku­koricával, . napraforgómaggal, vagy burgonyával teljesítheti. 2. A takarmánygabonabeaüíst árpával és zabbal, ezek hiányá­ban pedig kukoricával, vagy ke­nyérgabonával kell teljesíteni. 3. Búzából, rozsból, árpából és zabból az igazolt vetőmagszük­séglet megelőzi a beadási kötele­zettséget. 4. , A; kukoricabeadást elsősor­ban kukoricával, ennek hiányá­ban pedig árpával, zabbal, vagy kenyérgabonával kell teljesíteni. Babot, borsót, lencsét a termelő a kukoricabeadás teljesítésére sza­bad választása szerint minden megkötés nélkül beadhat. 5. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek a takarmánygabona_ és kukoricabeadást, - í jnennyaben állatállományuk lehetővé teszi — hízoilsertéssel is teljesíthetik. A teljesítés szempontjából száz kg takarmánygabonának vagy kuko­ricának 8.50 kg hízottsertés fe­lel meg. Az 1. és II. típusú ter­melőszövetkezeti csoportok tag­jai és az egyénileg gazdálkodó termelők a takarmánygabona- és kukoricabeadást ugyancsak telje­síthetik hízöttsertéssel is, ha azt a begyűjtési miniszter állal kü­lön megállapított szabályok sze­rint és időpontig beadják. Ezek­nél a termelőknél a teljesítés szempontjából száz kg takar­mánygabonának vagy» kukoricá­nak 14 kg hízottsertés felel meg 6. A napraforgómagbeadást napraforgómaggal, ennek hiá­nyában hízottsertéssel vagy ser­tészsírral kell teljesíteni. A telje­sítés szempontjából száz kg nap­raforgómagnak 13 kg hízotlser- tés, vagy 7.80 kg sertészsír fe­lei meg. 7. A burgonyabeadás teljesíté­sére a termelő elsősorban burgo­nyát köteles beadni. Ha burgo­nyatermése a kötelezettség telje­sítésére nem elegendő, a még hiányzó részt szabad választása szerint a termény-beadási kötele­zettség teljesítésére beadható bár­milyen más terménnyel teljesít­heti. 8. Sörárpából a termelő köte­les a vetőmagszükséglet kivételé­vel egész termését — a sörárpára megállapított magasabb áron — beadni. Ha a beadott sörárpa a terménybeadási kötelezettség egyes csoportjainak teljesítésére előírt összes árpamennyiségnél több, a kötelezettségen felül be­adott sörárpa helyett térítés elle­nében szokványul inőségű árpát I kell a termelőnek kiutalni tíz százalékkal felemelt mennyiség­ben. 13. paragrafus 1. A városellátó zöldövezetek­ben zöldség- és gyümölcsterme­lést folytató mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek a begyűjtési miniszternek a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben adott engedélye alapján terménybe­adási kötelezettségüket a megyei zöldség- és gyümölcsértékesítő vállalatnak, vagy valamelyik kon­zervipari vállalatnak termelési szerződéssel lekötött és beadási áron átadott zöldségfélékkel, is teljesíthetik. Az így lek ötöst szerződéses terület ezért a ter­ménybeadási kötelezettség alól termelési szerződés címén nem mentesíthető. 2. A különleges irányú termed lésre berendezkedett mezőgazda­sági termelőszövetkezetek ter­ménybeadási kötelezettségét a be­gyűjtési miniszter a földműve­lésügyi miniszter javaslatára — a jelen törvényerejű rendelet alap- elveinek sérelme nélkül — az ál­talános szabályoktól eltérően is megállapíthatja. III. rész Húsheadási kötelezettség 14. paragrafus A Az 1954 évtől kezdve a tér melók az eddigi külön állatbe­adási és külön baromfi- és to­jásbeadási kötelezettség helyett egységes húsbeadási kötelezettsé­get tartoznak teljesíteni. 2. Húsbeadásra az a termelő köteles, akinek szántó- és rét- területe együttesen az egy kát. holdat eléri vagy meghaladja. 3. Azok a termelők, akiknek szántó és rétterülete együttesen a nyolcszáz négyszögölet eléri vagy meghaladja, de egy kát. holdnál kisebb, továbbá a mező- gazdasági termelőszövetkezetek tagjai a háztáji gazdaságukhoz tartozó terület után húsbeadásra nem kötelesek, hanem e helyett évenként összesen három kg ba­egy húskilógramm egy húskilógramm egy húskilógramm egy húskilógramm egy húskilógramm egy húskilógramm i v egy húskilógrainta fi c lé: paragrafus romfit és tojást vagy ennek meg­felelő mennyiségű sertészsírt kö­telesek szabad választásuk szerint beadni. Azok az öregek vagy más okból munkaképtelen ter­melőszövetkezeti tagok, akik a mezőgazda jógi lermelősiö.elke'et alapszabálya szerint a szociális és kulturális alapból természet­j beni és pénzbeli juttatásban, il­letőleg támogatásban részesülnek, ez alól a beadás alól mentesek. 15. paragrafus A húsbeadási kötelezettséget húskilógrammban kell megálla­pítani A kötelezettség teljesíté­sénél egy húskilógrainmnak az egyes élő állatokból és állati ter­mékekből az alábbi mennyiség felel meg: 1 kg hízott sertés 1 kg süldő 1 kg baromfi l^kg tojás 1.5 kg vágómarha 1.5 kg vágójuk 1 0.6 kg sertészsír 'sseJJostlt 1. A húsbeadási kötelezettség I után kát: holdanként hűskiló- a szántó és rét együttes területe j grammban a következő: mezőgazdasági termelőszövet­kezetek alapszabály sze­rint működő í. és és II. tip. tszcs-k tagjai dolgozó nagygaz- parasztok dák H egyéb falusi ki* fcsákmánvolók évi húsbeadási kötelezettsége kát. holdanként húskilógrammban a) sertésbeadás 5.— 1.— 8.60 8.80 b) baromfibeadás 0.70 1.50 1.50 1.50 c) tojásbeadás 0.50 1.50 1.50 1.50 d) szabadválasztású húsbeadás 2.80 4.50 4.90 5.70 2. A sertésbeadás és a sza- badválasztásű húsbeadás egymás­közti arányát azok együttes mennyiségének megváltoztatása nélkül a begyűjtési miniszter a helyi állattenyésztési adottságok fczeriat — a [megyéi tanácsok vég­rehajt óbizottságának javaslata alapján — az egyes járások te­rületére az országos aránytól el­térően is megváltoztathatja. A baromfi és tojásbeadás mértéke az ország egész területén azonos. 3. Az a termelő, akinek szán­tó- és rétterülete együttesen há­rom kát. holdnál kisebb, egész húsbeadási kötelezettségét ba­romfi, tojás, süldő, hízottsertés, sertészsír és vágójuk beadásával szabad választása szerint teljesít­heti. 17. paragrafus 1. A húsbeadási kötelezettség­ből három kát. holdra eső meny- nyiséget el kell engedni abban az esetben, ha a beadásra kötelezett férfi a 65. életévét, illetőleg a beadásra kötelezett nő 60. élet­évet- betöltötte vagy a beadásra kötelezett munkaképtelen vagy tényleges katonai szolgálatot tel­jesít, feltéve minden esetben, hogy háztartásában munkaképes családtag nincsen. Az elengedés részletes szabályait a begyűjtési miniszter külön rendeletben álla­pítja meg. 2. Az olyan termelők húsbe­adási kötelezettségét, akiknek szántó és rétterülete együttesen öt kát. holdnál kisebb, az ál­taluk eltartott harmadik tizen­négy éven aluli gyermek után 50 százalékkal csökkenteni kell, négy \ agy ennél több 14 éven aluli eltartott gvermek esetében pedig a húsheadási kötelezettsé­get teljes egészében cl kell en­gedni. A terület nagyságának megállapításánál az állami • tar­talékföldekből haszonbérelt terü­letet figyelmen kívül kell hagyni. 3. A termelési szerződéssel le­kötött szántóterületekre eső hús­beadási kötelezettséget mérsé­kelni kell. Az' egyes szerződé­ses növények után járó mérsék­lést mindenkor a termelési szer­ződések általános feltételei ha­tározzák meg. Ha a termelő szer­ződésben foglalt kötelezettségeit nem, vagy csak részben teljesíti, a termelési szerződéssel lekötött szántóterületre eső teljes húsbe- adási kötelezettségét illetőleg an­nak arányos részét is teljesíteni köteles., 4. A rizsvetésterületek a hús­beadási kötelezettség alól men­tesek 5. Az 1953 szeptember 1 után alakult mezőgazdasági termelő- szövetkezetek, . továbbá az alap­szabály szerint működő ilyen. I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai egy évig a hús­(Folyt.t is a 3. oli'aínn

Next

/
Oldalképek
Tartalom