Viharsarok népe, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-13 / 292. szám
9933 december 13.. vasárnap VikaisawU Hépt SS üépközlársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete az állami begyűjtés többéves rendszeréről Az 1955. évtől érvényes tejbeadási kötelezettség 27. paragrafus (Folytatás a 2. oldalról.) beadási kötelezettségből 20 százalék kedvezményt kapnak. 18. paragrafus *1, A sertésbeadást a termelő hízott sertéssel köteles teljesíteni. Az egész . sertés beadása titán fennmaradó harminc kg-nál kisebb töredék súly sertészsír beadásával is teljesíthető. 2. A baromfibeadásnak lega- alább negyven százalékát hízóit libával és kacsával, többi részét pedig a termelő szabad választása szerint csirkével, tyúkkal, gyöngytyúkkal, vagy pulykával kell teljesíteni. 3. A tojásbeadás kizárólag tyúktojással teljesíthető. 4. A szabadválasztású húsbeadást a termelő vágómarhával, vágójuhval, hízottsertéssel, sertészsírral, baromfival és tojással szabad választása szerint teljesítheti. 5. A búsbeadási kötelezettség teljesítésére legalább 126 kg élö- súlyú hízott sertést, legalább 30 kg élősúlyú süldőt, minőségileg megfelelő baromfit, friss, ép héjú tyúktojást, legalább 280 kg élősúlyú és III. osztályúnál nem gyengébb minőségű vágómarhát, továbbá legalább harmincöt kg élősúlyú vágójuhot kell beadni. A termelő köteles a húsbeadási kötelezettség teljesítésére szükséges sertést megfelelő időben bízóba állítani és úgy hizlalni, hogy az a beadási határidőre az előírt súlyhatárt elé A 't 19. paragrafus 1. Hizottsertés beadásánál a kötelezettségen felül beadott élősúlyt a termelő kívánsága szerint vagy szabadfelvásárlási áron kell kifizetni, vagy a beadási ár kifizetése mellett, a termelő következő évi húsbeadási kötelezettségének teljesítésébe keli beszámítani. 2. Vágómarha, vágójuh és baromfi beadásánál a húsbeadási kötelezettségen felül beadott élősúlyt szabadfelvásárlási áron kell kifizetni. 3. A húsbeadási kötelezettség teljesítésére a termelők egy-egy hízoltsertést vagy vágómarhát önkéntes társulás alapján, közösen is beadhatnak. A beadásra földterületük nagyságától függetlenül társulhatnak és a társulólí száma nincs korlátozva, A beadásra társult termelők a hízott sertés vagy vágómarha beadásáért egyetemlegesen felelősek, 20. paragrafus 1. Az állathizlalási és állatneve lési szerződések alapján a begyűjtő vállalatoknak átadott állatokat a húsbeadási kötelezett' ség teljesítésébe nem lehet beszámítani. Az 1952. és 1953. évben ■megkötött üszőnevelési, tinónevelési és bikanevelési szerződések alapján az 1954. évben határidőre átadott állatokat azonban a szerződések feltételei szerint az 1954. évi húsbeadási kötelezettség teljesítésébe be kell számítani. 2. A begyűjtő vállalatok állal megvásárolt törzskönyvezett tenyészállatokat (sertés, szarvas- marha, juh) az eladó húsbeadási kötelezettségének teljesítésébe be kell számítani. Ezeknek áz állatoknak a beadására társulni nem tehet. 3. A sertésvágás után kötelező [ rád, ez a húsbeadási kötelezettség zsírbeadás továbbra is fennma. teljesítésébe nem számít be. IV. rész Tejbeadási kötelezettség jából az ország területe a termelési adottságok és a szarvasmar- liafajtűk alapján négy tájegységre oszlik 21. paragrafus 1 Tejbeadásra kötelesek: a) azok a termelők, akiknek szántó- és rétterületük együttesen az egy kát holdat eléri, vagy meghaladja. bj azoic a tehéntartók, akiknek szántó- és rétterületük nincsen, vagy egy kát. holdnál kisebb. 2. 1954 január 1-tfü keizdve a második és további tehenek után a külön tejbeadási kötelezettség megszűnik. 3. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak háztáji -gazdaságában tartott tehén mentes a tejbeadási kötelezettség alól. 22. paragrafus A tejbeadási kötelezettség mér-; ra tekintet nélkül lékének' megállapítása szempont-1 dánként a következő Az 1954. évi tej beadási kötelezettség 23. paragrafus 1. Az 1954. évben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a nyolc kát. hold, vagy ennél nagyobb szántó- és rétterületein gazdálkodó termelők lej beadó si kötelezettsége — teheneik számi- kát. holMezőgazdasági termelőszövetkezetek Alapszabály szerint működő 1. és 11. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai Dolgozó parasztok Nagygazdák és egyéb falusi kí- zsákmányolók 2. A nyolc kát. holdnál kisebb szántó és rétterületen gazdálkodó termelők, valamint a földnélküli és az egy kát holdnál kisebb szántó- és rétterülettel az évi tejbeadási kötelezettség 1. II. III. IV. tájegység területen kai lioldan22 68 72 76 ként liter 19 18 ia 61 54 49 64 57 52 67 60 53 tehéntartók tejbeadási kötelezettsége az 1954. évben — földterületük nagyságára és teheneik számára tekintet nélkül— a kővetkező: Alapszabály szerint működd 1. és 11. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai Dolgozó parasztok és földnélküti, vagy egy kát. holdnál kisebb szántó- és rétterülettel rendelkező tehéntartók Nagygazdák és egyéb falusi kizsákmányolok 24. paragrafus 1. Az 1954. évben az olyan te- héntartónál, akinek háztartásában legalább négy tizennégy éven aluli gyermek, illetve hatósági orvosi bizonyítvány szerint állandó tej táplálásra szoruló beteg van, a tejbeadási kötelezet (séget 120 literrel és minden további ilyen személy után még §0—30 literrel kell mérsékelni. 2. Az 1953 szeptember 1 után alakult mezőgazdasági termelő- szövetkezetek, továbbá az alapszabály szerint működő ilyen I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai egy évig a tejbeadási kötelezettségből 20 százalék kedvezményt kapnak, 3. Az olyan termelő tejbeadási kötelezettségét, akinek tehene nincs, ha előhasi üszőt állít be, az elléstől számított egy évig el kell engedni. 4. A rizs vetés területek a fej- beadási kötelezettség alól mentesek. 5. A tejbeadási kötelezettség mérséklése esetén levonásra kerülő tejmennyiséget — a termelő kívánsága szerint — vagy egész évre arányosan elosztva, vagy a termelő által megjelölt hónapokban kell elengedni. Az évi tejbeadási kötelezettség 1. II. III. IV. tájegység területén összesen liter 470 410 370 S3<1 25. paragrafus 1. Az a termelő, aki tehenet tart, tejbeadási kötelezettségét tejjel köteles teljesíteni. A tehéntej helyett minden megkötés nélkül juhtejet és juhgomolyát is lehet beadni. A tejbeadási kötelezettség szempontjából tíz liter tejnek öt liter julitej vagy egy kg juhgomolya felel meg. 500 430 390 350 530 450 410 370 2. A tejbeadási kötelezettség teljesítésére beadott tehéntejből legalább 3.4 százalék, a juhtej- nél legalább hat százalék, a juh- gomályánál legalább negyvenhét százalék zsírtartalom kötelező. 3. A tejbeadási kötelezettséget évenként 270 napon keresztül folyamatosan, naponkénti tejbeadással kell teljesíteni. Indokolt esetben egyszerre több napra eső tejmennyiség előre is beadható. 4. A tejbeadási kötelezettséget a folyamatos naponkénti tejbeadásnak megfelelően — a beadásra köteles termelő meghallgatásával — havi részletekre kell felbontani. A termelő az egy- egy hónapra megállapított tej- mennyiséget köteles a hónap utolsó napjáig beadni, 26. paragrafus 1. Az a termelő, akinek tehene nincs, tejbeadási kötelezettségét, — amennyiben azt nem tehéntejjel, julitejjel, vagy juh- gomolyával teljesíti — a húsbeadási kötelezettség teljesítésére beadható állatokkal és állati termékekkel köteles teljesíteni. Ilyen esetben a termelő a tejbeadási kötelezettség helyett a gazdasághoz tartozó szántó és rét együttes területe után kát. holdanként három hűskiló- gramnt húsbeadást köteles teljesíteni. 2. A fejbeadási kötelezettség •lieIvett előírt liúsbeadáat a termelő hűsbeadási kötelezettségének teljesítésére beadható bármilyen élőállattal vagy állati termékkel szabad választása szerint teljesítheti. 1. Az 1955. évtől kezdve érvényes tejbeadási kötelczcltségtáf- egységek szériát a következőszántó és rét együttes területe Rí évi tejbeadási kötelezettség I. II. III. IV. tájegység területén liter kát. holdanként 22 19 IS 15 az egész terület utáia összesen 103 05 84 76 213 190 168 152 319 283 253 230 426 378 336 S07 638 566 504 460 851 755 672 614 1064 944 841 767 mezőgazdasági termelőszövetkezetek atapszabiiy szerint mííködS I. és II, típusú tennelűszúvetkízett csoportok tagjai | 1— 3 kát. hold 3— 5 Icát. hold 5— 8 kát. hold 8—10 kát, hold 10—15 kát. hold 15—20 kát. hold 20—25 kát. hold ej^énileg gazdálkodó termelők 1— 3 kát. hold 112 3— 5 kát. hold 224 5— 8 kát. hold 336 8—10 kát. hold 448 10—15 kát, hold 672 15—20 kát. hold 896 20—25 kát. hold 1120 25 kát. hold vagy nagyobb Teheneik simára való tekintet nélkül, összesen Mldnélköli és egy kát. tío'idn« tt- sebl* szinti- és réíícrülettei rendel. kezd tehémtartúk 112 100 88 100 200 298 398 596 795 994 88 177 266 354 531 708 885 80 160 242 323 484 646 807 ti rí 1170 1038 925 Síi 80 2. A nagygazdák és egyéb falusi kizsákmányolók tejbeadási kötelezettsége az egyénileg gazdálkodó termelők ugyanolyan nagyságú szántó- és rélterületére egyébként megállapított tejbeadási kötelezettségénél öt százalékkal magasabb. 3. A tejbeadási kötelezettségből az újonnan alakult mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek és az alapszabály szerint működő, újonnan alakult I. vagy II. típusú termelőszövetkezeti csopor- tok tagjainak járó kedvezmény, továbbá az előhasi üszők beállítása után adott egy évi mentesség és a rizsvetés területek mentessé ge az 1955. évtől kezdve is változatlanul fennmarad. A gyermekek és tej táplálásra szoruló betegek részére adott kedvezmény az 1955. évtől kezdve érvényes alacsonyabb tejbeadási kötelezettségre való tekintettel megszűnik. 4» A tejbeadási kötelezettség teljesítésére és helyettesítésére vonatkozó szabályok az 1955. évtől kezdve is változatlanul érvényben maradnak, V. rész Borbeadási kötelezettség 28, paragrafus 1. Borbeadásra az a termelő köteles, akinek összes Szőlőterülete a négyszáz négyszögölet eléri, vagy meghaladja. 2. A borbeadási kötelezettség megállapításánál a szőlőterület tényleges nagyságát kell alapul- venni. 3. Az újtelepítésű szőlőterületeket a termelő többi szőlőterületéhez hozzászámítani nem szabad. Az ilyen szőlőterületek után a telepítéstől számítolt négy évig borbeadási kötelezettséget nem szabad megállapítani, az ötödik évben pedig csak a borMezőgazdasági termelőszövetkezetek Alapszabály szerint működő 1. és 11. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai Dolgozó parasztok Nagygazdák és egyéb falusi kizsákmányolók. 31. paragrafus 1. Ha a termelő a szőlőterületén több, mint húsz százalékos tőkehiányt pótol, borbeadási kötelezettségét a pótlástól számított négy éven keresztül a pótlás százalékos arányának megfelelően mérsékelni kell. 2. Huszonöt százalékos, vagy ezt meghaladó elemi kár esetében az egyes termelők borbeabeadási kötelezettség felét keli előírni. 4. A mezőgazdasági termelöszö- velkezetek tagjainak háztáji gazdaságához tartozó szőlőterületek a borbeadási kötelezettség alő.1 mentesek. 29. paragrafus A borbeadást kötelezettség mértékének megállapítása szempontjából az ország területe öt tájegységre oszlik. 30. paragrafus Ä borbeadási kötelezettség mértéke tájegységek szerint a következő: A* évi borbeadási kötelezettség 1. II. III. IV. V. tájegység területén 11.5 mállir gand-fokos borban kát. holdanként liter 104 128 160 184 2C« 168 208 243 238 328 176 224 264 312 344 224 288 244 416 :44í$ dási kötelezettségét a kárt szenvedett szőlőterület nagyságának és a károsodás arányának megfelelő. mértékben csökkenteni tói 32. paragrafus 1. A borbeadási kötelezettséget bor, must, borszőlő, vagy csemegeszőlő beadásával kell telje síteiü. (Foljtaiü a 4. oldalon.)
