Viharsarok népe, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-12 / 291. szám

2 1953 öeefmber J2.. szombat Újabb vereséget szenvedett Vietnamban a francia cxpeíliciós hadtest _________________________________________________________ VUui'Lsaiö'U kept , Rómában összeült a tartományi béketanács és elhatározta, hogy széleskörű mozgalmat indít ezzel a jelszóval: »A békéért, hazánk nemzeti függetlenségéért, a német mililarizmus újjászü­letése ellen. Minden erőnket megfeszítjük, hogy megakadályoz­zuk az >európai védelmi közösségiről szóló szerződés parlamenti ratifikálását.« V +-év­számos olasz tartományban a parasztság felvonulásokkal tün­tetett a katonai repülőterek építése ellen, tömegmozgalom indult a földjükről elűzött parasztok közölt repülőterek építése ellen. A mozgalomhoz egyes, tartományok elöljárói is csatlakoztak. A ha­tóságok végülis a tömegek tiltakozására abbahagyták a repülőié- rck építését.-<>-♦-<>­1951 óta Xyugat-Némelország egyetlen tartományában, Nieder- sachsenben 3600 esetben indítottak eljárást békeharcosok ellen. Ez a szám mindennél jobban bizonyítja azt. hogy a német nép békét akar, s a legnagyobb rendőri terror sem törheti le a bé­kemozgalom erejét. •Ó- ♦ •<!>• A Szakszervezeti Világszövetség kezdeményezésére a haladó emberiség december 19-én tartja meg a vietnámi nép iránti szoli­daritás napját. Ezen a napon a békeszerető emlrerv.k milliói kö­vetelik, hogy szüntessék meg a vietnámi háborút. ék ♦ •<!>­Nayy-Britaimiában a Kommunista Párta kezdeményezésére de­cember 9-én az egész ország területén tiltakozóó nap volt a ke­nyai terror megszüntetése érdekében. , A ♦ éf Eiyre jobban erősödik Romániában a békemozgalom. A Béke Világ tanács budapesti ülése óta pl. csak Bioesti tartományban 150-ről 600-ra növekedett a békebizolíságok száma. Az Eisenlio«ci*-beszé<l angol és francia sajtóvisszhangja Párizs (MTI). A vietnami nép­hadsereg folytatja támadásait. ■Csütörtökön az expediciós had­test hat állását foglalta el, két megerősített állást pedig szélrom- ix)lt. Pak-Lieu vidékén, Szaigon lói huszonöt kilométernyire, a vietnámi néphadsereg katonái kél erődítményt romboltak le, Duk­Az utóbbi években hazánkban nagymértékben fokozódott az ér­deklődés a képzőművészeti kér­dések iránt. A Magyar Képző­művészek és Iparművészek Szö­vetsége, hogy a képzőművészek kapcsolatát a dolgozók széles tö­megeivel még jobban elmélyítse, december 19-e és 26-a között or­szágos képzőművészeti hetet ren­dez. Az országos képzőművészeti hét eseményeit a IV. magyar kép­zőművészeti kiállítás, valamint a szovjet és a forradalom előtti orosz képzőművészet eredeti al­kotásaiból rendezett kiállítás kö­ré csoportosítják. A két nagy tár­laton kívül a fővárosban és vi­déken számos kiállítás nyílik eb­ben az időben, köztük a képző- művészeti körök országos kiáUí- lílása. Ifoa körzetéljen pedig két megfi-! gyelöállást vettek be. Mindössze kél napja jelentette be Cogny, az expediciós hadtest egyik tábornoka, hogy Lai-Chau városát védeni fogja. Ezzel szem­ben az »AFP« hírügynökség pén­teken közölte, hogy’) nem kíván­ják védeni a várost, miután Dien­Az országos képzőművészeti héten képzőművészek és művé­szettörténészek az ország min­den részében, üzemekben, kul- túrottlionokban, könyvtárakban előadásokat tartanak haladó ha­gyományainkról, a ma képzőmű­vészetéről, valamint ismertetik a szovjet és a forradalom, előtti orosz képzőművészet fejlődését, alkotásait. Az alkotó művészek ankétokon és találkozókon meg­vitatják a dolgozóiddal a kiállí­tott műveket. Kinevezés A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa Púja Frigyes elvtávsat rendkívüli követté és meghatal­mazott miniszterré nevezte ki és megbízta a stockholmi magyar követség vezetésével. ! Bien-plm városkái az expediciós | csapatok amúgyis birtokukban tartják. Ez a jelentés virágnyelven kí­vánja a francia közvélemény tu­domására juttatni, hogy az ex­pediciós hadtest nem tudja tar­tani Lai-Chaut Lengyel vendégek hazánkban A • magyar-lengyel kulturális csereegyezmény keretében két­heti vendégszereplésre Budapest­re érkezett Stanislav Skrowa- czewski állami díjas lengyel kar­mester. Ugyancsak Budapestre érkezett Grzegorz Radomski, a lengyel kulturális és művészet­ügyi minisztérium kultúrotthon- osztáh'ának vezetője. Kétheti tar­tózkodása során a magyar kul­túrotthon-mozgalom kérdéseit ta­nulmányozza. A fényképpályázat nyertesei A bel- és külkereskedelmi mi­nisztérium és az OFOTÉRT az őszi vásárok alkalmával fénykép­pályázatot hirdetett amatőrök ré­szére. A pályázati felhívásra 517 amatőr-fényképet küldtek be. Országos viszonylatban az I. díjat: egy darab Texona fényké­pezőgépet Bessenyey György deb­receni lakos nyerte. A II. díjat- Berekméri Zoltán (Békéscsaba) szerezte meg. A III. díjat Márkus László (Eger) nyerte. A német filmhéten hazánkba érkeztek Villy A. Kleinau és Werner Pe­ters, a Német Demokratikus Köz­társaság nemzeti-díjas színművé­szei. Időjárásjelentés Várható időjárás ma estig: Továbbra is párás, helyenként ködös idő. Néhány helyen ködszitálás vagy kisebb eső. Mér­sékelt légáramlás, a hőmérséklet alig vál­tozik. Várható hőmérsékleti értékek az ország területére ma reggel: északon 0— 3, délen 2—5, délben északon 3—6, dé­len 5—8 fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható kö­zéphőmérséklet négy fok felett. LONDON. (TASZSZ) A »Daily Worker« szerkesztőségi cikkében elítéli Eisenhowernak az ENSZ- I közgyűlés előtt az atomháború kérdéséről mondott beszédét. »Természetesen hasznos lenne bizalmas tárgyalásokat kezdeni az atomproblémákról, azonban nem lehet sokat mondani azok­ról a javaslatokról, amelyekkel — mint Eisenhower kijelentette — az Egyesült Államok az e tárgyalásokon, részvevő hatalmak­hoz fordul. A beszédben egy szó sem esett az atomfegyver betil­tásának szükségességéről.« A »Daily Mail« szerkesztőségi cikkében helyesli Eisenhower be­szédét. Eisenhower terve nem ha­sonlít a Baruch által 1946-ban beterjesztett tervhez, mert »nem kísérik semmiféle feltételek« — jegyzi meg a lap. A »Daily Telegraph« szerkesz­tőségi cikkében elismeri, liogy »hiba lenne Eisenhower tervét úgy értékelni, mint amely az atomháború lehetőségének elhá­rítására irányul«. A cikkíró azon­ban azt állítja, hogy »dicséretet érdemel« az elnök javaslatának alapeszméje. PÁRIZS. A »P Humanilé« közli Pierre Courtade »Mi rejlik az Eisenhower terv mögött?« című cikkét. Courtade a többi között ezt írja: »Egyáltalán nem kétséges, hogy Eisenhower elnök az ENSZ-ben elhangzott beszédével »hatást« igyekszik elérni, hogy kiegyenlítse a bermudai tanács­kozás n\ ilvánvaló kudarcát. Ezenkívül nyilvánvalóim jelenté­keny szerepet játszott'' Mi a kö­rülmény, hogy az Egyesült Álla­mok már nem rendelkezik » hírhedt »atomtitok« monopóliu­mával.« * Murcel Fourrier ezt írja a »Li­beration« -ban: »Mindenekelőtt kategorikusan el kell tiltani a* atomfegyver alkalmazását, hogy az urán és láncreakciós anyag- készletek ne legyenek felhasz­nálhatók a lakosság tömeges ir­tására. A népek ezt akarják.« A »Franc-Tireur« szerint »Ei­senhower kezdeménvezése »hatal­mas távlatokat« nyit az atom­energia békés célok érdekében történő felhasználására. A lap arra szólítja fel olvasóit, higy- jenek »az amerikai elnök őszinte­ségében.« Népgazdaságfejlesztési államkölcsönt bocsátanak ki a Kínai Népköztársaságban Peking (Uj Kína). A Kínai Népi \ Közigazgatási Tanács december j 3-i határozata értelmében a Ki- j nai Népköztársaságban népgazda­ságfejlesztési államkölcsönt bo­csátanak ki az 1954-es évre. A kölcsön kibocsátásának kérdését a kínai népi politikai tanácsko­zó testület országos bizottsága el­nökségének november 30-i kibőví­tett ülésén vitatták meg. Teng Hsziao-ping pénzügymi- \ niszter rámutatott, hogy a kínai I nép életszínvonala az elmúlt években a városokban és falvak­ban egyaránt jelentősen emelke­dett. Ezért bizonyos, hogy! a kí­nai nép a kibocsátásra kerülő kölcsönt nemcsak, hogy jegytzi, de túljegyzi. A tanácskozás résztvevői a népgazdaságfejlesztési államköl­csön kibocsátását egyhangúlag megfelelő és időszerű lépésnek ítéllek. Az ülésen jelen volt Csou En-laj és Kuo Mo-zso is. Megkezdődött az olasz közalkalmazottak sztráfkja Róma. (MTI) Az. »AFP« római jelentése közli, hogy Olaszor­szágban megkezdődött a közal­kalmazottak hatalmas arányú sztrájkja. A jelentés megálla­pítja, hogy a sztrájkmozgalom »a dolgozók nagy tömegét érinti«, rámutat a jelentés arra is, hogy a Milánó, Róma és Pa­lermo vasútvonalakon a vona­tok csak a katonaság segítségé­vel közlekednek. »A postai al­kalmazottak sztrájkja — foly­tatódik az »AFP« közleménye — úgyszólván teljes. Az interurháu- telefonok nem működnek és a leveleket sem hordták ki. Rómá­ban a középületeket fegyveres rendőrség őrzi. A minisztériu­mokban is igen megnövekedett a sztrájkolok száma. Az »AFP« befejezésül közli, bogy a sztrájk más közszolgál­tatási üzemet is érint. December 19-e és 26-a között országos képzőművészeti hetet rendeznek Fegyverszünetet Vietnamnak! Vietnam hős népe alig fejezte be győzelmes harcát a japán fasiszta terü­letrablók ellen, 1945 szeptemberében új­ból harcba kellett szállnia, ezúttal a francia imperialisták ellen. Azóta fo­lyik a vietnami nép nemzeti felszaba­dító harca, azóta folytatja gyarmato­sító háborúját az amerikai zsoldban álló francia imperializmus. Ez a há­ború népelnyomó háború, nem a fran­cia nép, hanem az amerikai és a fran­cia imperialisták érdekében folyik. A nyolc, év óta folyó háború óriási áldo­zatokat követel. Évi 250 milliárd frank és egész francia korosztályok — tisztek és katonák — elvérzése jelzi ennek az értelmetlen vérontásnak az útját. Jel­lemzi a francia nép véleményét a há­borúról, hogy a nép «szennyes hábo­rú» -nak nevezi. A vietnami és francia nép már ré­gen felismerte azt a tényt, hogy a fran­cia gyarmatosítók mögött (a háborús költségek mintegy 40 százalékával) az amerikai Imperialismus áll, amelynek segítsége nélkül a francia expediciós hadsereg már régesrég végleg veresé­get szenvedett volna. A stratégiai ter­veken kívül az amerikaiak Indokínát gazdasági szempontból is rendkívül fontosnak tartják. Egyre nyilvánvalóbb az amerikai kormány törekvése, hogy egyrészt monopoüsztikus helyzetet biz­tosítson magának a világ egyik leggaz­dagabb országában, másrészt haditá­maszpontokat létesítsen itt is a Kínai Népköztársaság ellen. A háború nyolc évét — az amerikai repülők, hadihajók, ágyúk, stb ellenére sorozatos francia kudarc jellemzi. Nem­régiben például a «legnagyobb táma­dásnak» meghirdetett «sirály» hadmű­velet csúfosan összeomlott. Ebben a támadásban a franciák mintegy négy­ezer főnyi veszteséget szenvedtek s kénytelenek voltak visszavonulni aVö- rös-folyó deltájáig. A sorozatos kudarc, a fokozódó népi követelés, s az ame­rikaiak koreai kudarcának világvissz­hangja előbb-utóbb itt is tárgyalásra kényszeríti az imperialistákat. A viet­nami nép is békét akar. A koreai fegy­verszünet óta egyre hangosabb a köve­telés: «Fegyverszünetet Vietnamnak!» Ennek a követelésnek adott újabb ha­talmas erőt Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökének a napokban közzétett nyilatkozata, amit az «Expressen» című svéd lapnak adott, amelyben hangoztatja: «A háborút a francia kormány kény szeri tette a viet­nami népre... ha azonban a francia kormány az elmúlt évek tanulságán okulva, hajlandó fegyverszünetet kötni és tárgyalások álján megoldani az in­dokínai kérdést, a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság és népe kész meg­vitatni a francia javaslatot.» Mondanunk sem kell, hogy milyen óriási jelentőségű e javaslat a nemzet­közi helyzet enyhülése szempontjából, ha figyelembe vesszük, hogy a koreai fegyverszünet megkötése óta az egyet­len nagyméretű haderőt fegyverbe ál­lító háború Vietnamban folyik. Az is ismeretes, hogy e nyilatkozat bomba­ként hatott Párizsban, de legalább any- nyira Washingtonba. Ezúttal ismét szavukon fogták a gyarmatosító «had- urakat»: igenis, reális lehetőség van az indokínai háború befejezésére. Tár­gyalni kell! A vietnami nép már a há­ború kezdete óta több béke javaslatot és békegesztus t tett a francia kormány felé. A mostani nyilatkozat betetőzi az eddigi kísérleteket. Rezzeg kapkodnak most a gyarmatosító úrak, a francia kormány «hivatalos» javaslatot kíván, Nixon, az Egyesült Államok alelnöke gyorsan kijelenti: «Semilyeii körülmé­nyek között nem szabad tárgyalások­nak kezdődniük.» Rao Daj sietve leszö­gezi, hogy ellene van a tárgyalásoknak. Malájföldi és szingapúri angol körök ve­szélyesebbnek tartják a fegyverszünetet, mint a «szennyes háború» folytatását. Hiába azonban a háború folyatását követelő maroknyi csoport rikoltozása, Koreában sem ez volt a döntő, hanem a világ népeinek egységes békekövete- lése, s a hazájuk szabadságát védel­mező népi erők minden amerikai és liszimanista támadást szétzúzó vasökle. Ho Si Minh nyilatkozata a világ né- peinek követelését tükrözi: tárgyalni, tárgyalni, tárgyalni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom