Viharsarok népe, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-12 / 291. szám
1953 december 12.. szombat Csak úgy várhatunk jó terméseredményt, ha idejében elvégezzük a mélyszántást _________________________________ {JLUdASatek HéfrC A dévaványai «Vörös Csillag» termelőszövetkezetben az elmúlt ősszel úgyszólván csak annyi területet szántottak fel, amennyit még akkor be is vetetlek. Nem sokkal volt különb a helyzet az ist álló trágyázást illetően sem: a tavaszra mindössze 9 holdat terítettek le. Ezek után érthető, hogy az idén például kukoricából mindössze öt mázsás átlagtermést értek el. A tavaszi szántás ugyanis göröngyös volt. Hamar kiszáradt a föld és a mag kínlódva kelt ki. Mikor végre kikelt, rájött az eső és a gyorsan nőtt gaztól aüg tudták megszabadítani a növényt. — Ha ez nem így történik, nem 50 deka kukoricát, hanem legalább is négy kilót osztanánk most munkaegységenként — vélekedik a fiatal Kókai Lajos. Hogy a trágya milyen sokat tesz a növénynek, arról maguk a tagok is meggyőződtek. — Bizony jóval több cukorrépa termett a trágyázott földben — emlékezik vissza Nemes András elvtárs, a szövetkezet egyik brigádvezetője. A legutóbbi közgyűlés alkalmával a tagság sokat foglalkozott a jövőévi magasabb terméshozam, a nagyobb jövedelem biztosításának kérdésével. Többek között határozatot hoztak az istálló trágyázás és a mélyszántás mielőbbi sikeres befejezésére. Igaz, ezek a munkák most az nyesen mentek. A tagok okultak az elmúlt év hibáiból. A 'betakarítási munkákat követően a fogatok zömét a trágyahordásra állították. Azt a trágyái is most hordják ki, ami még a megalakuláskor került a szövetkezet birtokába. De hordják az azóta összegyűltei is. — Csak az fog bentmaradni, ami ezután gyűlik — magyarázza Nemes elvtárs. — Hiszen a trágyának csak úgy van értéke, ha a talajba kerül. ősz folyamán eddig is eredméA kihordott trágyát még most leszántják Mondhatni ezért is van még min- I A két erőgép traktoristái ugyanis dég vagy 23 hold szántani való. | mindent megtettek azért, hogy időre végezzenek a mélyszántással.- Különösen Czikkely Boldizsár elvtárs vette ki részét a munkából. Nemcsak a szövetkezetnél, de az egész gépállomás valamennyi dolgozója közül ő végzi a legjobb munkát mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben. Már július 20-án teljesítette éves tervét. Még vasárnap is szántott, csakhogy ne maradjon szántatlan terület a tavaszra. Lelkiismeretesen törődött a munka minőségével. Ha három fejjel nem ment le elég mélyen az eke, egyet leakasztott és csak két fejjel végezte a szántást. De így is 10-44 munkaegységet szerzett eddig — Az igaz, hogy egy másik tagnak még 400 munkaegységet is nehéz megszerezni — vélekedik Trézing Ferenc elvtárs —, de Czikkely elvtárs megérdemli az 1044-et, mert két traktoros helyett dolgozott. Czikkely Boldizsárt, meg a többi becsületesen dolgozó tagot az a gondolat vezérli, hogy a tavasszal megfelelően előkészített, jól megmunkált talajba vessék a magot. így bizonyára jobb lesz a termés, nagyobb lesz a jövedelem és több lesz az egy munkaegységre eső részesedés. De sok bosszúságot okozott már, hogy számtalan lelefon- szám hiányzik a telefonkönyvből. Ilyenkor hívom- a 08-at és megérdeklődöm. Ezt tettem én is a muH héten és ezt tennéd te is. — Halló, 08... Kérem megmondani a Vendéglátó Vállalat Szarvasi-úti I-es számú italboltjának számát. — Tessék várai.- 12—07. Tárcsázom a 12— 07-et és jelentkezik. Halló, itt a Vendéglátó Tröszt — mondja valaki. — Bocsánat, téves... Újra tárcsázom a 08-at. Ismét jelentkezik egy női hang. Vitatkozunk. Majd közü: kérem, itt csak Vendéglátó Vállalat vagy Tröszt van... A keresett üzletnek, úgy látszik, nincs telefonja. Mivel régebben már az üzletben jártam, tudom, hogy van telefonja, ezt közlöm is a «tudakozóval», de határozottan állítja: Kérem, itt nincs! — Na, majd én utólag közlöm — mire ő bosszankodva '(!?) leteszi a hallgatót. Végre mégis megtudom n keresett számot és ügyemet el lu- .dom intézni. De bosszantó az, hogy hasonló eset már többször előfordult velem. Bizonyára másokkal is. Nemrégen a Megyei Tanács lisztcsoportját kértem, akkor is azt közölték, sőt kijelentették: ők csak tudják, hogy nincs, ezen kár is vitatkozni, kérjem a 27—40-et. Javaslom a postán a «tudakozónak», hogy legyen máskor sokkal türelmesebb és ime a két szám, ami ott «nincs»: a Ven- I. sz. boltjának száma: 27—59, a lisztcsoporté: 22—75. A viszonthallásra: Rózsa Imre Békéscsaba. déglátó 99 — olvashatjuk a kö- röshulámji tanáeshá- zu előtt levő »Ludas Matyit faliújságról. Véleményünk szerint kicsit túlzás volt ezt írni a címszó alá, tekintve, hogy az értékelés, amit kitéve tálunk, még a harmadik negyedévre vonatkozik. Még ennyit sem Mindent megmond’ mondanak a »ver- seny'.ábláki. A mező- gazdasági értékelésnél ugyan még látni valami elmosódott írás félét, azonban a begyűjtésről a tanács vezetői nem tartják szükségesnek tájékoztatni a község lakóit. Valóságos fejtörést okoz a még ottmaradt belükből kitalálni annak a községnek a nevét, amel’j- lyel a körösladányiak >: párosversenyben állnak«. Kétségtelen, ez is sokat mond: a község vezetőinek hanyagságát, nemtörődömségét, amit mielőbb fel kell számolni. A legtisztább malom A medgyesegyiiázi hengermalom november havi tervét 101.4 százalékra teljesítette. A dolgozók az őrléshez a búzát minden esetben jól előkészítették és így az üzemzavart teljesen megszüntették. Orvos János brigádja novemberben 110.6 százalékra teljesítette normáját. A Vorosin- inozgaiom terén Nagy Béta brigádja nyerte jdj a Malomipari Egyesülés »tisztaságban élenjáró« vándorzászlaját. Békési Cirokláilaeh'ingyárló Vállalat Vezetői! Mi az oka annak, hogy olyan kevés gondot fordítotok a dolgozók ellátására? Ugyanis ebédnél nem tudnak kezet mosni, mert nincs víz, de törülköző sem. Hány hónapig kell még a dolgozóknak arra várni, hogy végre-valahárá meghallgatjátok panaszaikat? M. Kovács Sándor, Békéscsaba, Megyei Tanács. Csendőrtollak nélkül se „cicázzon“ Becskő úr! Hirtelen hátranézel: nem cicáznak-e mögötted a csendőrtollak, ha a szarvasi öntözési és Talajjavító Intézet főkönyvelőjével, Becskővel beszélsz. Élet és halál ura ő az intézetnél. Ha azt állítja valamiről, hogy fekete, akkor az fekete, ha azt, hogy fehér, akkor fehér. Mások véleménye? Nem azért volt őHortliyék kipróbált katonája, hogy álcái’ pisszenni is merjen valaki. Pisz- szenni éppen pisszenhet, de abban aztán nincs köszönet. Nagy Zoltánné irodai alkalmazott is «pisszenni» merészelt, hogy ő gyermeket vár és... De tovább nem igen folytathatta, olyan kacskaringós szavak pöröglek Becskő szájából, hogy sok Horthy-őrmester is megirigyelte volna. És Nagyné gépelt tovább és este, amikor hazatért, megszülte a babát. Hogy a nép törvényt alkotott az anyák védelmére? Az lehet. Az intézet határán belül ezek hatályukat vesztik. Itt Becskő törvényei a kötelezőek. Nem azért tanulta ő «szakmáját», hogy most «holmi» rendelkezések megzavarják munkájában. December 7-én is olyan merészségre vetemedtek a dolgozók, hogy üzemértekezletet tartanak. Ki látott még ilyet?! Neki, Becskőnek mozijegye van és itt értekezni akarnak? Ilyet aztán már nem! Elhalasztani! És elhalasztották. Miért ne? Ha ő úgy kívánta. És ha mások mást is másként akarnak? Akkori? Akkor őt kell elhalasztani, helyesen kifejezve: elszalasztani az intézettől. Miért ne? Hiszen mások így kívánják. Ha csendőrtollak nélkül is, — de ne «cicázzon» még e szőkébb «hazájában» sem, Becskő űrt —ei. OROSHÁZÁN, a Szőlőkben lakók régi kívánsága teljesült, amikor a posta a vasútállomáson postahivatalt létesített, így a környék lakosainak nem kell kilométereket gyalogolnak postai küldeményeik feladásakor. Az új postahivatal hétfőn kezdte meg működését. A SARKADI JÁRÁS ÉLETÉBŐL A biharugrai MNDSZ vezetősége elhatározta, hogy a hosszú téli estéket kihasználják és gazdasszony-köröket alakítanak. Ezeken az estéken az asszonyok megtanulhatják a szövést, fonást, kosárkötést és a szabászatot. Özv. Steiger máj er Is tv áruiéi az MNDSZ- szervezet titkára egyik alkalommal beszélgetés közben elmondotta: «Hát csak nem hagyjuk mi, asszonyok, hogy elvigyék községünkből a sást, amikor az nálunk terem. A gazdasszony-körökön feldolgozzuk és értékesítjük. Meg aztán alkalmasak lesznek ezek az esték arra is, hogy a szervezetünktől távolmaradó asz- szonylársak is körünkbe jöjjenek, megszeressék az MNDSZ-t és jó munkájukkal erősítsék ők is szervezetünket.» ♦ ♦ ♦ Sok hiányosság volt az elmúlt évben az újszalontai állami gazdaságban. A dolgozók sok esetben vontatottan végezték munkájukat. Minden azért volt így,mert a vezetőség kevés gondot fordított a dolgozók jogos igényeinek kielégítésére. A kormány- program ni elhangzása után igen nagy változás történt a gazdaságban. Jobb az étel minősége, az üzemi konyhában rend, tisztaság uralkodik. Ma már nem kell a dolgozóknak kinn az udvaron elfogyasztani az ebédet, mint régen, most terített asztal, várja őket és mindenkit kiszolgálnak. Maros János konyhafelelős fáradságot nem ismerve dolgozik. Igyekszik otthonossá varázsolni az ebédlőt, hogy minden dolgozó jól érezze magát. A dolgozókról való gondoskodás azt eredményezte, hogy a gazdaság egy héttel ezelőtt teljes egészében befejezte a mélyszántási tervet. Mezei Sándor járási sajtószervező, Sarkad. A tejtermelés fokozásáért Mi, az orosházi «Vörös Csillag» termelőszövetkezet állattenyésztő brigádja versenyre hívjuk a megye valamennyi terme- lőszöve t keze lének ál la ttenyész tő brigádját a tejtermelés fokozására. A verseny feltételei a következők: melésű teheneket külön-külön csoportosítjuk és a tejelésüknek Ezen túlmenően nem közömbös részünkre, hogy 1954. év vémegfelelően fogjuk őket abrakol- gén egy-egy tehenünkről 2500 li1. 2. Az október hó végi, négyliteres fejési átlagot eddig hat literre emeltük abrakolás nélkül. Vállaljuk, hogy december 31-re nyolcliteres fejési átlagot érünk el. Fokozottabb figyelmet fordítunk a tehenek gondozására, tisztántartására. Pontosan betartjuk az istállórendet, mert a tejtermelésre igen nagy hatással van az etetés, itatás, fejes és a többi munka időben való elvégzése. A tehenek alaptakarmányát úgy állítjuk össze, hogy az a jelenlegi hat literes fejési átlagnak elegendő legyen. Azokat a teheneket, amelyek hat literen felüli tejtermelésre képe-, sek, abrakolni fogjuk. Az abrakolást egyedileg oldjuk meg, mégpedig úgy, hogy az egyforma ter3. ni. így a gyenge tejhozamú tehenek a nagyobb tejhozamúaktól nem eszik el az abrakot. Tekintve, hogy elegendő abraktakarmánnyal nem rendelkezünk, az abraktakarmányt vásárlás útján biztosítjuk. Számításunk eredménye, hogy a tejtermelést ilyen módon is célszerű emelni. Jelenleg van 15 fejőstehenünk, melyeknél a jelenlegi hatliteres fejési átlagot két literrel tudjuk emelni. Ez napi 30 liter tejel jelent. A 30 liter tejtermeléshez (literenként 50 dkg-ot számítva), 15 kilógramm abraktak ármány szükséges. Ennek piaci ára ösz- szesen 45 forint. Tekintve, hogy az állam iránti tejbeadási kötelezettségünket az eddigi tejtermelés mellett is teljesítettük, az ab- ralcolás következtében termelt 30 liter tejet 3 forintos piaci áron tudjuk értékesíteni. Ez napi 90 forint bevételt biztosít szövetkezetünknek. Ebből levonva az abraktakarmány árát, az egy hónapra átszámított tiszta bevételünk 1350 forintot tesz ki. ler, Vagy 3500 liter tejtermelést fog a törzskönyvezési szerv kimutatni. A nagyobb, tejhozamú tehén utódja magasabb áron értékesíthető, ami az állattenyésztés jövedelmezőségét ugyancsak növelj. A verseny értékelését az Állattenyésztő Állomások Békésmegyei Igazgatósága fogja elvégezni. Hegedűs István áll. tény. brig. vez. Gáspár István tehenész farra, ve/ Csongrádi Sándor Éliás Mihály Etek Miklós tehenészek« Az 500 kilométeres mozgalom Sokat fejlődött a békéscsabai Fűtőház ebben az esztendőben. A legjobb eredményt november, ben a 424.183. s«z. mozdonnyal Gazda Pál mozdonyvezető , Haraszti György és Zsíros Mihály fűtő érték el váltótársaikkal, Gazda András mozdonyvezetővel, Zalai István, valamint Weisz Giint- ner fűtőkkel: 6208 kilométert tettek meg.
