Viharsarok népe, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-04 / 284. szám

1*53 december 4 , péntek ViUai&aialc Vlíyif, A ZÁRSZÁMADÁSOK TAPASZTALATAI A decemberi tanácsülések elé Gyulai „Népköztársaság“ tsz A gyulai «Népköztársaság» tsz megtartotta zárszámadási köz­gyűlésit. Saját erejéből zárt, hi­telre nem volt szüksége, sőt a jövőévi beruházásokra is tudott tartalékolni. A közgyűlésen igen jó hangulat volt a tagok között. Örömmel fogadták az elnöki be­számolót, mely világosan megmu­tatta, mennyi jövedelmet kapnak egy-egy munkaegységre. Többek között 3 kg búzát, 82 dkg ár­[ pát, 63 dkg tengerit, 20 dkg cuk­rot, 1 kg 50 dkg takarmányrépát és 0 forint 8-1 fillért. A beszá­moló foglalkozott az elkövetke­zendő idők feladatával, amit a tagok lelkesen fogadtak és javas­lataikkal egészítettek ki. A terme­lőszövetkezetben minden őszi munkát elvégeztek már. így indul a tagság az 1954-es gazdasági évnek. Üjkígyósi „Dózsa" Isz A gyulai járás egyik legjobb szövetkezete, az üjkígyósi «Dó­zsa». A zárszámadási közgyűlés alkalmával minden tag megtudta, hogy mit kap «osztáskor». Egy munkaegységre 5 kg 05 dkg bú­zát, 1 kg 52 dkg árpát, 31 dkg cukrot, 1 kg takarmányrépát, 60 dkg burgonyát és 11 forintot. A tagság, hogy az eredményeket nö­velje, fokozatosan a gyors ser­téshizlalásra tér át. így több készpénzrészesedéshez jutnak és évközben is tudnak osztani pénz­előleget- A szövetkezet tagjai ar­ra gondolnak, hogy az ezévi ered­ményüket jövőre kétszeresére emelik. Közösen összefogva dol­goznak a vezetők és a tagok, így tudnak minden soronlévő fel­adatot megoldani. Kétegyházi „Béke" isz A tsz földterülete, jószágállo- -mánya kicsi. Kevés a tag, mégis jól gazdálkodtak az elmúlt gaz­dasági évben. Ez volt az első zárszámadásuk és jelentős osztási eredményt kaptak a tagok. Zár­számadáskor az elnöki beszámo­lóból kitűnt, hogy a párt és kor­mány segítségével a következő évben komoly feladatokat tűzött maga elé a tagság. Például a tejet feldolgozzák a tsz-en belül, sertéshizlalást szerveznek. Pillanatkép „gyors“ ügyintézésről f flgroRómus leszek (Szín: A nagyszénást tanácselnök irodahelyisége. íróasztal, szék, könyvszekrény. Hivatalos idő van.) Lestván András tanácselnök íróasztala mellett ül. Elmélyed­ve olvas valamit. Annyira, de annyira bele van méljtedve, hogy még tán az »ágyúdörgést« sem venné észre. Az ajtónyitásról meg ne is beszéljünk. Pedig majd hogy nem neki kell gyűrkőzni, aki a titkári szoba felől akar bejutni. (Nehezen nyílik.) Vajda elvtárs (a járási kereskedelmi osztálytól) mégis bejut. — Szabadsági Semmi válasz Vár... Egyik lábáról a másikra nehézkedik. Szóval olyanformán, mint az egyik versben mondja a költő a szárny aszegett gólyáról: nXáltogatja, cserélgeti, Ebben áll a mulatsága.« Telik az idő... 10 perc... 20 perc, de Lesl.yán elvtárs még mindig nem kíváncsi arra, ki keresi, mit akar. Körü lbelül a 30.. perc­nél végre felnéz: — Tessék! Vajda szeme felcsillan, végre munkához láthat. Elmondja, mi járatban Van. Lestyún <\églelenül szelíd, nyugodt hangon): — Erről én nem sokat tudok. Lihor elvtárs, a titkár intézi ezt az ügyet. Fáradjon át hozzá. Mindez alig félórácskába került. Ez aztán »gyors ügyintézési. Vájjon, mi lehet akkor, ha az ember helyett a még türelmesebb papír érdeklődik? (la) Aminek nem szabadna lenni Mint a rétes, úgy nyúlik a békéscsabai Forgácsoló Szer­számgyár egyik épületrészének építése. A Tatarozó Vállalat dolgozói, amíg a falakat készí­tették, addig haladtak, de mi­óta a tető betonozását kell vé­gezniük, alig haladnak előre valamit. Szerdán délelőtt a fel­vonulási épület egyik helyi­ségében a dolgozók közül öten húzódtak meg cigarettázva, a hatodik az épületrész körül «foglalatoskodott». — Miért nem dolgoznak? — érdeklődtek a Forgácsoló Szer­számgyár dolgozói. — Mert nincs itt az építés­vezető... Az mondja meg, ho­gyan készítsük el a befont... Üzentünk érte még reggel, de nem jött. — őrá várunk — válaszol a másik. Aztán, hogy mégis csinálja­nak valamit, ebédig, később salakot hordtak az egyik épü­letrész földjére és azt igazgat­ták. Végre 12 óra körül megér­kezett Hudák János építésve­zető. — Itlhagyni mindent, a te- lőbetonozást kell csinálni! Ez igaz, de már délig is jól elhaladtak volna ezzel a mun­kával az emberek, de nem gon­doskodott róluk senki. Vájjon, így hogyan készül el vállalásuk szerint december 20-ra ez aa építkezés? Ezen változtatni kell... Gyula, Gyulavári és Dénes- major között keskenynyomtávú motorosvonat közlekedik, amely­re igen sokat panaszkodnak a dolgozók és az iskolásgyerekek közül. A 7 óra 50 perckor Gyul­aváriból induló vonat sokszor 9 órakor indul, de sok esetben «üzemzavar miatt» nem közle­kedik. Megtörtént november 20-án, hogy a «mene trendszer int» közlekedő kisvonat némi késés­sel elindult Gyulaváriból és mint­egy másfél kilométer után, a nyilt pályán megállt. A vonat­vezető az utasok segítségével ke­reste, hol is lehet a hiba... Majd együttes erővel előre-hátra moz­gatták, tologatták, hátha a «mak­rancos» masina üzemképessé vál­na. Azonban ez nem sikerült. A sok huza-vona után kiderült, hogy az üzemanyag fogyott ki a motorból, ezért nem tudott to­vábbmenni. Hosszabb idő óta az egyik sze­mélykocsi ablaka ki van törve, aminek megjavítását az utazó közönség hiába kéri. Jó lenne, hia a vasút igazgatósága nem gá­tolna a munkába siető dolgozó­kat és az iskolába járó gyerme­keket ezzel a hanyag közlekedési móddal. Pallag Sándor, Békéscsaba. Ezév elején még a felső­nyomási állami gazdaság dolgozója voltam. A nyár folyamán gazdaságunkban gyakorlati munkán volt Far­kas László elvtárs. Egy al­kalommal elbeszélgetett ve­lem és kérdezte: szeret­nék-e szakérettségin tanul­ni. Sokáig gondolkodtam és végül elhatároztam, kérem felvételem az agrártudomá­nyi szakérettségi egyetemre. Október 12-én közölték ve­lem, hogy felvettek az isko­lára. Jelenleg a kisvárdai ag­rártudományi szakérettségi agronómus-gzakán tanulok. Igyekszem, hogy minél töb­bet sajátítsak el ezen az is­kolán, hogy innen kikerülve segítője legyek a mezőgaz­dasági dolgozóknak a ter­mésátlag növelésében. Nem mondom, kicsit nehéz az is­kola, mert csak négy elemit végeztem. De nem félek a nehézségtől. Azon leszek, hogy minél többet tudjak, tanuljak és ellássam azt a feladatot, amivel a párt megbízott. Váró Róza Kisvárda, agrártudományi egyetem ezakérettségis kollégium. A decemberi tanácsülések fő feladata: megtárgyalni, hogyan hajtják végre tanácsaink a Párt Központi Vezetősége határoza­tát és milyen feladatok hárulnak a határozat nyomán a taná­csokra, illetve a tanács apparátusára. Hogyan biztosítják a dol­gozók szükségleteinek fokozott kielégítését: működik-e a napközi otthon, az iskolák folyamatos fűtése biztosítva van-e, a járdák javítását, pótlását hogyan oldjáhmeg, lesz-e a község, város min­den részén a dolgozók által dönnyen megközelíthető egészséges ivóvíz, milyen az áruellátás, a kenyér minősége? Van-e elegendő cipőjavító részleg, van-e aki megjavítja a villanykapcsolót, kocsi­kereket, stb? Milyen jegyien a kultúrotthon, mozi műsora? Kik és hogyan foglalkoznak a falusi sportkör megerősítésével, a sport­élet továbbfejlesztésével? És még számos olyan probléma, mely a dolgozók közvetlen igényeinek a kielégítését szolgálja. Hogy a tartápsok a jövőben mióban új módon és új módsze­rekkel segítsék az életszínvonal állandó emelkedését, ahhoz fel­tétlenül szükséges, hogy még nagyobb mértékben támaszkodjanak a tömegekre, kezdeményezésükre, alkotó erejükre. A tanácsülések sikere érdekében minden községhez kijelöltük a járási felelősöket, a politikailag és szakmailag fejlettebb elv­társak közül. Közöttük van a vb. elnök, az elnökhelyettes, a titkár is, akik a községekben a végrehajtóbizottságnak, elsősor­ban az elnöknek nyújtanak segítséget a szervezőmunkában és a beszámoló összeállításában. Ez azonban nem elegendő. Szüksé­ges, hogy a végrehajtóbizotlságok tagjai lakásukon, vagy munka­helyeiken a tanácsülést megelőzőnapokban felkeressék a tanácsta­gokat és velük elbeszélgetve biztosílsák megjelenésüket De ne csak arról beszélgessenek, hogy a tanácstag megjelenjen a ta­nácsülésen, hanem behatóan beszéljék meg, hogyan látja pár­tunk Központi Vezetősége határozatai és a kormányprogram alap­ján az országos és helyi jelentőségű feladatok megoldását, a dol­gozók jogos panaszainak, sérelmeinek elintézését. Mint a dol­gozó nép küldötte, hogyan képviseli a dolgozók érdekeit. Mondja el a tanácsülésen, hogy az egyes dolgozókkal szemben milyen törvénysértést, jogtalan eljárást hajtottak végre a tanácsi szer­vek, bírálja a tanácselnök és a hivatali dolgozók magatartását. Te­gyen javaslatot az elkövetett hibák megszüntetésére, a dolgozók szükségleteinek kielégítésére. Mondja el, mint tanácstag hogyan végezte eddig munkáját a tanácsban, az állandó bizottságban. Megtartotta-e tanácstagi beszámolóját és egyéni példamutatása mellett mennyire tevékenykedik a jövőben a tanácsi feladatok megoldásában, hogy méltó legyem választói megtisztelő bizalmára. A tanácsülések a község, város dolgozói életében mindenkor ünnepélyes megnyilvánulások. A tanácstagok nyilvános tanácsko. zásán valamennyi dolgozó részt vehet, ezért meghívjuk a közsé­gek dolgozó lakosságát is. Meghívjuk a termelőszövetkezeteket, állami gazdaságok, gépállomások, üzemek, vállalatok, hivatalok, intézmények vezetőit és dolgozóit. Fontos a tanácsülés idejének helyes megválasztása, amikor legalkalmasabb a dolgozók nagy többségének cs semmiféle más gyűléssel, értekezlettel vág)'elő­adással nem esik egybe. Hogy a tanácsüléseken minél termékenyebb vita alakuljon ki, minél több javaslat hangozzék el, a tanácstagok három-négy nappal a tanácsülés előtt a tárgy-sorozati pontokat és azok rö­vid tartalmát ismertető meghívót és a határozati javaslatokat megkapják. Továbbá a tanácselnök elvtársak személgesen beszél­getnek az élenjáró dolgozókkal, valamint névreszólóan is meg*- hívjuk őket. Mindezeken kívül az eddigi tanácsülések jó tapasz-* talatait és módszereit általánosítjuk. A tanácsülések eredményessége és sikere legteljesebb mérték­ben függ a jól elkészített elnöki beszámolótól. December havi ta­nácsüléseinken az elmúlt havi tanácsülések határozatai végrehaj­tásának rövid ismertetése után a községi tanácsok elnökei beszá­molnak pártunk Központi Vezetőségének határozatai végrehajtá­sával kapcsolatban a község területén végzett munkákban elért eredményekről és elkövetett hibákról. A vb.-elnökök a beszámoló elkészítése előtt meghallgatják az állandó bizottságokat és a végrehajtóbizotlságokat. így készülünk a decemberi tanácsülésekre, így kívánjuk el­érni, hogy tanácsaink munkájában fordulat álljon be, új módon, a párt Központi Vezetősége határozata szellemében végezzük mun­kánkat. Mucsi Imre gyulai járási tanács vb. titkára Hogyan halad a iiiélyszaiiías Déváváiiyan? A tavasziak alá nem csak ide­jében kell elvégezni a szántást, hanem úgy, hogy az megfelelő mélységű is tegyen. Ez a vélemé­nye Pilman Lajos, dévaványai 12 holdas középparasztnak. Mit sem ér a földnek a kareolgatás — mondja. — Bele kell az ekét jól ereszteni, csak úgy tud ele­gendő nedvességet tárolni. Meg is szántotta már a földjét vagy 20—22 cm mélvségre. De nem most először. Áz idén is volt olyan kukorica termése, amilyen nem volt még másnak a kör­nyékben. Pilman Lajos példája nem egyedülálló Dévaványán. Ver­senytársa, Czakó Gábor, héthol­das dolgozó paraszt, hasonlóan végzett már a mélyszántással. Fogata ugyan nincsen, de ebben a munkában sem akart le­maradni. A mélyebben megszántott föld még szárazság esetén is jobb ter­mést biztosit, mintha sekélyen, vagy éppenséggel tavasszal vég­zik el a szántást. Ezért fogott össze idős Vakarcs Károly is a fiával. Jó pár nevet felsorolhatnánk még, akik saját földjükön már befejezték a mélyszántást. Most a fogatnélkülieknél szántanak. Pilman Lajos e tekintetben is példát mutat. ­Mint tanácstag, méltó akar lenni dolgozó társainak bizalmára. »Kevés ember van, aki annyit dolgozzon, még másoknak is, mint ő« — tarják róla. Hogy az élenjárók példája nem általános mégsem a községben, azt a mélyszántás jelenlegi állása bizonyítja. Mindössze 54 száza­lékra teljesítette ezidáig a köz­ség előirányzatát. — Kevés a fogat — vélekednek a tanács vezetői. De a meglé­vőt sem vették pontosan számba. Dojka Jánosnak van fogata, en­nek ellenére azonban még vetni- valója is. Dékány Lajos 16 hol­das középparaszt is még mindig a vetéssel küzködik. A község­ben sajnos ezeknek száma is több főt tesz ki. Mindez azért van, mert a ta­nács nem fordít kellő gondot a felvilágosító munkára. Nem te­szi lehetővé azt, hogy az élen­járók győzzék meg a lemaradó­kat. Ha a klsgyűléseket tartal­masabbá tennék és megértetnék a dolgozó parasztokkal, hogy mi­ért fontos a mélyszántást idejé­ben elvégezni, bizonyára több lenne a felszántott föld Déva- ványa község határában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom