Viharsarok népe, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-04 / 284. szám
1*53 december 4 , péntek ViUai&aialc Vlíyif, A ZÁRSZÁMADÁSOK TAPASZTALATAI A decemberi tanácsülések elé Gyulai „Népköztársaság“ tsz A gyulai «Népköztársaság» tsz megtartotta zárszámadási közgyűlésit. Saját erejéből zárt, hitelre nem volt szüksége, sőt a jövőévi beruházásokra is tudott tartalékolni. A közgyűlésen igen jó hangulat volt a tagok között. Örömmel fogadták az elnöki beszámolót, mely világosan megmutatta, mennyi jövedelmet kapnak egy-egy munkaegységre. Többek között 3 kg búzát, 82 dkg ár[ pát, 63 dkg tengerit, 20 dkg cukrot, 1 kg 50 dkg takarmányrépát és 0 forint 8-1 fillért. A beszámoló foglalkozott az elkövetkezendő idők feladatával, amit a tagok lelkesen fogadtak és javaslataikkal egészítettek ki. A termelőszövetkezetben minden őszi munkát elvégeztek már. így indul a tagság az 1954-es gazdasági évnek. Üjkígyósi „Dózsa" Isz A gyulai járás egyik legjobb szövetkezete, az üjkígyósi «Dózsa». A zárszámadási közgyűlés alkalmával minden tag megtudta, hogy mit kap «osztáskor». Egy munkaegységre 5 kg 05 dkg búzát, 1 kg 52 dkg árpát, 31 dkg cukrot, 1 kg takarmányrépát, 60 dkg burgonyát és 11 forintot. A tagság, hogy az eredményeket növelje, fokozatosan a gyors sertéshizlalásra tér át. így több készpénzrészesedéshez jutnak és évközben is tudnak osztani pénzelőleget- A szövetkezet tagjai arra gondolnak, hogy az ezévi eredményüket jövőre kétszeresére emelik. Közösen összefogva dolgoznak a vezetők és a tagok, így tudnak minden soronlévő feladatot megoldani. Kétegyházi „Béke" isz A tsz földterülete, jószágállo- -mánya kicsi. Kevés a tag, mégis jól gazdálkodtak az elmúlt gazdasági évben. Ez volt az első zárszámadásuk és jelentős osztási eredményt kaptak a tagok. Zárszámadáskor az elnöki beszámolóból kitűnt, hogy a párt és kormány segítségével a következő évben komoly feladatokat tűzött maga elé a tagság. Például a tejet feldolgozzák a tsz-en belül, sertéshizlalást szerveznek. Pillanatkép „gyors“ ügyintézésről f flgroRómus leszek (Szín: A nagyszénást tanácselnök irodahelyisége. íróasztal, szék, könyvszekrény. Hivatalos idő van.) Lestván András tanácselnök íróasztala mellett ül. Elmélyedve olvas valamit. Annyira, de annyira bele van méljtedve, hogy még tán az »ágyúdörgést« sem venné észre. Az ajtónyitásról meg ne is beszéljünk. Pedig majd hogy nem neki kell gyűrkőzni, aki a titkári szoba felől akar bejutni. (Nehezen nyílik.) Vajda elvtárs (a járási kereskedelmi osztálytól) mégis bejut. — Szabadsági Semmi válasz Vár... Egyik lábáról a másikra nehézkedik. Szóval olyanformán, mint az egyik versben mondja a költő a szárny aszegett gólyáról: nXáltogatja, cserélgeti, Ebben áll a mulatsága.« Telik az idő... 10 perc... 20 perc, de Lesl.yán elvtárs még mindig nem kíváncsi arra, ki keresi, mit akar. Körü lbelül a 30.. percnél végre felnéz: — Tessék! Vajda szeme felcsillan, végre munkához láthat. Elmondja, mi járatban Van. Lestyún <\églelenül szelíd, nyugodt hangon): — Erről én nem sokat tudok. Lihor elvtárs, a titkár intézi ezt az ügyet. Fáradjon át hozzá. Mindez alig félórácskába került. Ez aztán »gyors ügyintézési. Vájjon, mi lehet akkor, ha az ember helyett a még türelmesebb papír érdeklődik? (la) Aminek nem szabadna lenni Mint a rétes, úgy nyúlik a békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyár egyik épületrészének építése. A Tatarozó Vállalat dolgozói, amíg a falakat készítették, addig haladtak, de mióta a tető betonozását kell végezniük, alig haladnak előre valamit. Szerdán délelőtt a felvonulási épület egyik helyiségében a dolgozók közül öten húzódtak meg cigarettázva, a hatodik az épületrész körül «foglalatoskodott». — Miért nem dolgoznak? — érdeklődtek a Forgácsoló Szerszámgyár dolgozói. — Mert nincs itt az építésvezető... Az mondja meg, hogyan készítsük el a befont... Üzentünk érte még reggel, de nem jött. — őrá várunk — válaszol a másik. Aztán, hogy mégis csináljanak valamit, ebédig, később salakot hordtak az egyik épületrész földjére és azt igazgatták. Végre 12 óra körül megérkezett Hudák János építésvezető. — Itlhagyni mindent, a te- lőbetonozást kell csinálni! Ez igaz, de már délig is jól elhaladtak volna ezzel a munkával az emberek, de nem gondoskodott róluk senki. Vájjon, így hogyan készül el vállalásuk szerint december 20-ra ez aa építkezés? Ezen változtatni kell... Gyula, Gyulavári és Dénes- major között keskenynyomtávú motorosvonat közlekedik, amelyre igen sokat panaszkodnak a dolgozók és az iskolásgyerekek közül. A 7 óra 50 perckor Gyulaváriból induló vonat sokszor 9 órakor indul, de sok esetben «üzemzavar miatt» nem közlekedik. Megtörtént november 20-án, hogy a «mene trendszer int» közlekedő kisvonat némi késéssel elindult Gyulaváriból és mintegy másfél kilométer után, a nyilt pályán megállt. A vonatvezető az utasok segítségével kereste, hol is lehet a hiba... Majd együttes erővel előre-hátra mozgatták, tologatták, hátha a «makrancos» masina üzemképessé válna. Azonban ez nem sikerült. A sok huza-vona után kiderült, hogy az üzemanyag fogyott ki a motorból, ezért nem tudott továbbmenni. Hosszabb idő óta az egyik személykocsi ablaka ki van törve, aminek megjavítását az utazó közönség hiába kéri. Jó lenne, hia a vasút igazgatósága nem gátolna a munkába siető dolgozókat és az iskolába járó gyermekeket ezzel a hanyag közlekedési móddal. Pallag Sándor, Békéscsaba. Ezév elején még a felsőnyomási állami gazdaság dolgozója voltam. A nyár folyamán gazdaságunkban gyakorlati munkán volt Farkas László elvtárs. Egy alkalommal elbeszélgetett velem és kérdezte: szeretnék-e szakérettségin tanulni. Sokáig gondolkodtam és végül elhatároztam, kérem felvételem az agrártudományi szakérettségi egyetemre. Október 12-én közölték velem, hogy felvettek az iskolára. Jelenleg a kisvárdai agrártudományi szakérettségi agronómus-gzakán tanulok. Igyekszem, hogy minél többet sajátítsak el ezen az iskolán, hogy innen kikerülve segítője legyek a mezőgazdasági dolgozóknak a termésátlag növelésében. Nem mondom, kicsit nehéz az iskola, mert csak négy elemit végeztem. De nem félek a nehézségtől. Azon leszek, hogy minél többet tudjak, tanuljak és ellássam azt a feladatot, amivel a párt megbízott. Váró Róza Kisvárda, agrártudományi egyetem ezakérettségis kollégium. A decemberi tanácsülések fő feladata: megtárgyalni, hogyan hajtják végre tanácsaink a Párt Központi Vezetősége határozatát és milyen feladatok hárulnak a határozat nyomán a tanácsokra, illetve a tanács apparátusára. Hogyan biztosítják a dolgozók szükségleteinek fokozott kielégítését: működik-e a napközi otthon, az iskolák folyamatos fűtése biztosítva van-e, a járdák javítását, pótlását hogyan oldjáhmeg, lesz-e a község, város minden részén a dolgozók által dönnyen megközelíthető egészséges ivóvíz, milyen az áruellátás, a kenyér minősége? Van-e elegendő cipőjavító részleg, van-e aki megjavítja a villanykapcsolót, kocsikereket, stb? Milyen jegyien a kultúrotthon, mozi műsora? Kik és hogyan foglalkoznak a falusi sportkör megerősítésével, a sportélet továbbfejlesztésével? És még számos olyan probléma, mely a dolgozók közvetlen igényeinek a kielégítését szolgálja. Hogy a tartápsok a jövőben mióban új módon és új módszerekkel segítsék az életszínvonal állandó emelkedését, ahhoz feltétlenül szükséges, hogy még nagyobb mértékben támaszkodjanak a tömegekre, kezdeményezésükre, alkotó erejükre. A tanácsülések sikere érdekében minden községhez kijelöltük a járási felelősöket, a politikailag és szakmailag fejlettebb elvtársak közül. Közöttük van a vb. elnök, az elnökhelyettes, a titkár is, akik a községekben a végrehajtóbizottságnak, elsősorban az elnöknek nyújtanak segítséget a szervezőmunkában és a beszámoló összeállításában. Ez azonban nem elegendő. Szükséges, hogy a végrehajtóbizotlságok tagjai lakásukon, vagy munkahelyeiken a tanácsülést megelőzőnapokban felkeressék a tanácstagokat és velük elbeszélgetve biztosílsák megjelenésüket De ne csak arról beszélgessenek, hogy a tanácstag megjelenjen a tanácsülésen, hanem behatóan beszéljék meg, hogyan látja pártunk Központi Vezetősége határozatai és a kormányprogram alapján az országos és helyi jelentőségű feladatok megoldását, a dolgozók jogos panaszainak, sérelmeinek elintézését. Mint a dolgozó nép küldötte, hogyan képviseli a dolgozók érdekeit. Mondja el a tanácsülésen, hogy az egyes dolgozókkal szemben milyen törvénysértést, jogtalan eljárást hajtottak végre a tanácsi szervek, bírálja a tanácselnök és a hivatali dolgozók magatartását. Tegyen javaslatot az elkövetett hibák megszüntetésére, a dolgozók szükségleteinek kielégítésére. Mondja el, mint tanácstag hogyan végezte eddig munkáját a tanácsban, az állandó bizottságban. Megtartotta-e tanácstagi beszámolóját és egyéni példamutatása mellett mennyire tevékenykedik a jövőben a tanácsi feladatok megoldásában, hogy méltó legyem választói megtisztelő bizalmára. A tanácsülések a község, város dolgozói életében mindenkor ünnepélyes megnyilvánulások. A tanácstagok nyilvános tanácsko. zásán valamennyi dolgozó részt vehet, ezért meghívjuk a községek dolgozó lakosságát is. Meghívjuk a termelőszövetkezeteket, állami gazdaságok, gépállomások, üzemek, vállalatok, hivatalok, intézmények vezetőit és dolgozóit. Fontos a tanácsülés idejének helyes megválasztása, amikor legalkalmasabb a dolgozók nagy többségének cs semmiféle más gyűléssel, értekezlettel vág)'előadással nem esik egybe. Hogy a tanácsüléseken minél termékenyebb vita alakuljon ki, minél több javaslat hangozzék el, a tanácstagok három-négy nappal a tanácsülés előtt a tárgy-sorozati pontokat és azok rövid tartalmát ismertető meghívót és a határozati javaslatokat megkapják. Továbbá a tanácselnök elvtársak személgesen beszélgetnek az élenjáró dolgozókkal, valamint névreszólóan is meg*- hívjuk őket. Mindezeken kívül az eddigi tanácsülések jó tapasz-* talatait és módszereit általánosítjuk. A tanácsülések eredményessége és sikere legteljesebb mértékben függ a jól elkészített elnöki beszámolótól. December havi tanácsüléseinken az elmúlt havi tanácsülések határozatai végrehajtásának rövid ismertetése után a községi tanácsok elnökei beszámolnak pártunk Központi Vezetőségének határozatai végrehajtásával kapcsolatban a község területén végzett munkákban elért eredményekről és elkövetett hibákról. A vb.-elnökök a beszámoló elkészítése előtt meghallgatják az állandó bizottságokat és a végrehajtóbizotlságokat. így készülünk a decemberi tanácsülésekre, így kívánjuk elérni, hogy tanácsaink munkájában fordulat álljon be, új módon, a párt Központi Vezetősége határozata szellemében végezzük munkánkat. Mucsi Imre gyulai járási tanács vb. titkára Hogyan halad a iiiélyszaiiías Déváváiiyan? A tavasziak alá nem csak idejében kell elvégezni a szántást, hanem úgy, hogy az megfelelő mélységű is tegyen. Ez a véleménye Pilman Lajos, dévaványai 12 holdas középparasztnak. Mit sem ér a földnek a kareolgatás — mondja. — Bele kell az ekét jól ereszteni, csak úgy tud elegendő nedvességet tárolni. Meg is szántotta már a földjét vagy 20—22 cm mélvségre. De nem most először. Áz idén is volt olyan kukorica termése, amilyen nem volt még másnak a környékben. Pilman Lajos példája nem egyedülálló Dévaványán. Versenytársa, Czakó Gábor, hétholdas dolgozó paraszt, hasonlóan végzett már a mélyszántással. Fogata ugyan nincsen, de ebben a munkában sem akart lemaradni. A mélyebben megszántott föld még szárazság esetén is jobb termést biztosit, mintha sekélyen, vagy éppenséggel tavasszal végzik el a szántást. Ezért fogott össze idős Vakarcs Károly is a fiával. Jó pár nevet felsorolhatnánk még, akik saját földjükön már befejezték a mélyszántást. Most a fogatnélkülieknél szántanak. Pilman Lajos e tekintetben is példát mutat. Mint tanácstag, méltó akar lenni dolgozó társainak bizalmára. »Kevés ember van, aki annyit dolgozzon, még másoknak is, mint ő« — tarják róla. Hogy az élenjárók példája nem általános mégsem a községben, azt a mélyszántás jelenlegi állása bizonyítja. Mindössze 54 százalékra teljesítette ezidáig a község előirányzatát. — Kevés a fogat — vélekednek a tanács vezetői. De a meglévőt sem vették pontosan számba. Dojka Jánosnak van fogata, ennek ellenére azonban még vetni- valója is. Dékány Lajos 16 holdas középparaszt is még mindig a vetéssel küzködik. A községben sajnos ezeknek száma is több főt tesz ki. Mindez azért van, mert a tanács nem fordít kellő gondot a felvilágosító munkára. Nem teszi lehetővé azt, hogy az élenjárók győzzék meg a lemaradókat. Ha a klsgyűléseket tartalmasabbá tennék és megértetnék a dolgozó parasztokkal, hogy miért fontos a mélyszántást idejében elvégezni, bizonyára több lenne a felszántott föld Déva- ványa község határában.
