Viharsarok népe, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-04 / 284. szám

r----------;----------^ H azaérkezett a Londonban diadalmasan szerepelt magyar labdarűgóválogatoU A zárszámadások tapasztalatai v_______:_________ A Z MDP B É K É $ M E GYEI PÁ R T B 1 ZOTT SÁGÁNAK LAPJA 1953 DECEMBER 4, PÉNTEK Ara 50 fillér IX. ÉVFOLYAM, 2S4. SZÁM Tanulni9 tanulni, tanulni ! A szocializmus építése népi de­mokráciánk fejlődésének jelen­legi szakaszán megnöveli azokat a követelményekét, amelyeket a párt minden pártszervezettel, minden egyes kommunistával szemben támaszt. Ma — mégin- kább, mint bármikor azelőtt — fokozott helytállásra, széles lá­tókörre, gyors ítélőképességre vau szükség, hogy visszaverjük fez ellenség dühödt támadását, mellyel igyekszik gátolni a dol­gozók életszínvonalának emelé­sét, a Központi Vezetőség júniusi és októberi határozatának végre­hajtását. A m ar xi z m us-len inizmus propagandájának kiterjesztése és eszmei színvonalának szüntelen emelése azt jelenti, hogy párt­tagságunkat felkészítjük és hoz­zásegítjük e feladatok megoldá­sához. Az idén a pártoktatás előké­szítése jobban kezdődött me­gyénkben, mint az elmúlt évben. A pártbizottságok és az alap­szervezetek vezetőségei gondosab­ban készültek fel erre a nagy munkáig. Mégis, ha megnézzük a látogatottságot, legtöbb helyen alig haladja meg a 60 százalékot- Ez azt mutatja, hogy a korábbi tempóból alábbhagytak pártszer­vezeteink. A . legnagyobb hiba azonban abban van, hogy keveset törődnek azzal, ami az oktatás_ ban Jég fontosabb: a tartalommal, a színvonallal. A most megtartott taggyűlése­ken, de pártbizalini-értekezlete- ken is sok szó esett arról, hogy több időt, nagyobb figyelmet kell fordítani a tanulásra, sokkal job­ban kell készülni a szeminári­umra. Mezőkovácsházán, Szeghal­mon, Orosházán több szemináriu­mon volt tapasztalható, hogy a hallgatók húzódoztak kinyilvání­tani véleményüket a tanultak alapján. Propagandistáink egyré- sze elfojtotta a szabad vélemény­nyilvánítást A propaganda mun­kák hibái főleg a szocializmus építésével összefüggő elméleti kérdések tisztázásánál jelentkez­tek. Már pedig ma sem értjük meg, hogy miért van szükség a mezőgazdaság fokozott fejleszté­sére, ha nem vitatkozunk erről. Ha nem érdeklődünk a minden­napi élet apróbb-magyobb kérdé­sei iránt, akkor esetleg a gépie­sen «bevágott» anyagból, ha kell, szó szerint is felelünk, de a mag- vút nem értjük meg- Mindeneset­re az elmélet és a gyakorlat he­lyes összekapcsolása adja meg a szemináriumok színvonalát, tar­talmát. Természetesen ez nem megy magától. A ,propagandistáknak jő felké­szülése serkentően hal a hallga­tók elmélyült tanulására. Már pedig, ha tanulnak és helyesen tanulnak a hallgatók, egészséges vita is kialakul. Éppen ez az, amit állandóan fejleszteni kell, mert legtöbbet egymástól tanul az ember. Az a propagandista vé­gez jó munkát, aki eléri, hogy a szemináriumon bátran vitatkoz­zanak a hallgatók, szabadon mondják el véleményüket, ha nem biztosak is annak helyessé­gében. Arra kell törekedni, hogy megtudja, melyik kérdést nem értették világosan a hallgatók, melyik kérdést kell még jobban megmagyarázni. Ügyel arra, bőgj' helytelen nézetek ne maradjanak. A vitakészség igen jó a gyula­vári «Felszabadítók Hagyatéka» tsz-ben, ahol a szeminárium min­den hallgatója érdemlegesen hoz­zászólt a témához. Elmondhatjuk, hogy a tanulás­hoz legtöbb segítséget ad a jó szemináriumvezetés. A párttag­ság elméleti, politikai színvonalá­nak emelését < erősen gátolják azok a lazaságok, amelyek az utóbbi időben a tanulási fegye­lem terén tapasztalhatók nemcsak a párttagságnál, hanem a funk­cionáriusoknál, Je. a propagandis­táknál js. Ez ismételten aláhúzza, hogy pártbizottságaink az eddigi­nél sokkal jobban segítsék a pro­pagandistákat. Tartsanak részük­re rendszeres konzultációkat, ta­pasztalatcseréket. Van tapaszta­lat a gyulai járásban és másutt is, hogy a pártbizottságokon sze­melj’ szeián t is foglalkoznak a propagandistákkal. De ez nem általános. Annál gyakoribb, hogy a tanulási idő még mindig szű­kös, különösen a propagandisták részére. Pártbizottságaink túl sok más munkával bízzák meg a pro­pagandistákat Ebből következik az is, hogy a propagandisták valamely megbízatásukat elha­nyagolják. És melyiket? Éppen a prop. konferencián való részvé­telt, a felkészülést. Régebbi is­mereteikre támaszkodnak. így sok esetben egy-egy kérdés megma­gyarázását sem végzik megfele­lően. Természetesen, ha felkészü­letlen propagandisták mennek a prop. konferenciára, ez sem tölti be .hivatását. A prop. konferen­ciák az egyes elméleti kérdések jeldolgozásával egyidejűleg mód­szertani segítséget is adnak a sze­mináriumok vezetőinek. Csak az követelheti ,meg hallgatóitól a ta­nulási fegyelmet, aki maga is ta­nul. Éppen ezért egyik legfonto­sabb feladat a tanulási fegyelem megszilárdítása. A foglalkozások színvonalának emeléséhez nagyban járul hozzá a jó elvi, politikai ellenőrzés, amit a prop. konferenciák csak részben töltenek he. Tanulni azért kelt, hogy a ta­nultakat párttagjaink átadják a tömegnek. ,Tehát a szervezett pártoktatás .mellett nagy gondot kell fordítani a tömegek között végzett .politikai munkára. így tanul egymástól a párttag és pár- tonkívüli. Ezen a területen ko­moly hiányosság tapasztalható. A tanfolyamok hallgatói kint a gyakorlati életben kevésbbé hasz­nosítják a tanultakat. Vitathatat­lan tény, az, hogy a politikai is­kolák és egyéb tanfolyamok hall­gatói azok, akik jó választ tud­nak .adni a dolgozók problémáira, ha a pártbizottságok, de maga a M ldC»íYE!¥K ELETEBOL Leány a talpán Hajdú Júlia, a hidasháti állami gazdaság gyapotmestere, 42 mázsa 21 kg gijapotot sze­dett eddig. Már. most;több a gubó, mint a kika- vadt gyapot, mégis napról-napra növeli szedést mennyiségét. 10 literes átlag A füzesgyarmati »Vö­rös Csxllagx tsz tehe­nészei vállalták, hogy a jelenlegi hétliteres fejé- si átlagot 10 literre emelik. Ezt a három­szori pontos etetéssel — fejessel akarják elérni. A takarmányt a téli időszak alatt naponta kimérve adagolják, hogy biztosítva legyen az 'ál­latok átteleltetése, t 40 tenyészüsiá A füzesgyarmatj »Arany, Kalász« terme­lőszövetkezet 40 fe- nyészüszőt igényelt, hogy szarvasmarhaállo- mányát most már mi­nőségre szaporítsa, így nagyobi» jövedelemhez jut. Magasabb termésért A borsai »Békét ter­melőszövetkezet határ­idő előtt fejezte he a mélyszántást. Ezzel is lerakta a jövő évi ma­gasabb terméshozam alapját. Halastavat épít A körösladányi »Zal­ka Mátéi tsz kb. nyolo hold területen létesít halastavat. A tagság sa­ját erejéből építi félj így az állam minden beépítési költséget el­enged, Tartalékalap több évre A kélegyliázl »Nép­köztársasági termelő, szövetkezetben még idá­ig nem eílózlak be egy köbmétert sem. Az el­nök elvtárs arra hivat­kozik, hogy nincs szük­ségük silóra, mert ter­mett elég takarmányuk, — . Vájjon helyes-e az, ha sílőzási tervét nem teljesíti egy tsz, Nyil­ván helytelen, mert a tartalékalapot évekre Is lehet biztosítani. Ötven százalékot elengedtek 2100 köbméter silóra kapott kölcsönt a szeg­halmi járás. November 15-re, határidő előtt, 2180 köbmétert sílőztak be. így a kölcsönnek 50 százalékát elengedték, amivel a járás jövedel­me nőtt. Sportpálya épül Gedeon Gyula, Szabó Lajos é» a Szeghalmi Lokomotív sportcsoport tizenkét tagja napi mun­kájuk után szorgalma­san sportpályát létesíte­nek önmaguknak. A fia. tál, egyelőre, még ke­vés létszámú sportcso­port rövidesen azzal di­csekedhet: van labdaru­gó-, röplabda-, akadály­éi távolugró pályánk. A 2065 olvasd A békési könyvtárnak állandóan növekszik ez olvasótábora. Az olvasók szeptemberben 2861, októberben S333, no­vemberben 3491 kötet könyvet kölcsönöztek. December elsején tí­zen iratkoztak be és 6zázketten kölcsönöztek egyenként két-türoin, sőt négy könyvet is. December 2-án haton iratkoztak be, Bodor Gabriella VI, osztályos tanuló 2065.-nek iratko­zott be és 2-án Füredi István, a békési kosár- fonóüzem dolgozója volt a 60. kölcsönző. Kuliűrházat kapott Járási kultúrház épül Szeghalmon, min tégy 306 ezer forint költség­gel. Szeghalom dolgozói fiataljai alig várják « kultúrház felavatását, azt, hogy első előadásu­kat megíaríliassák ben. ne. 32,74 forint egy munkaegységre Gazdag termessel hálálja meg a fő munkát 4 közös gazdálkodás. Az endrődi »Szabad Főldt termelőszövetkezetben munkaegységenként 4-27 kg búzát, 1.10 kg árpát, 2.50 kg kukoricát, 1 kg szénát, 0.21. kg cukrot, 0.10 dl. olajat, 9.50 forint készpénzt ‘oszthatnak; 32.74 forint egy munkaegység pénzre (átszámított értéke. Ha- mjecz István szövetkezeti tagnak becsületes munkával ledolgozott 394 munkaegysége után megtelik a kamrája, megtalálja számítását. Béiyegkiáliítás nyílik Gyulán A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetség« Gyulai Bélyeggyűjtő Köre «december 5-én és 6-án bélyeggyűjtő kiállítást rendez a »Május 1« szakérettségis kollégium nagy!érmében. A. kiál­lítás 5-én délután 2 órakor nyílik, 6-án pe­dig reggel 9 órakor és mindkét napon este 6 óráig lesz nyitva. December 5 én a kiállítás helyiségében működd alkalmi postahivatal elsőnapi bélyegzőt, ezenkíf- vül mindkét napon »Erkel Szülővárosa, Gyula# különleges bélyegzőt használ, ötödikén jelenik meg a zeneszerzők bélyegsorozata is. Csatlakozónk a pusztaottlakaiak versenykihívásához Pusztaottlaka község verseny- kihívását járásunk is elfogadja. A községi tanácsokkal, termelő- szövetkezeteinkkel ezt megbe­szélve elhatároztuk, hogy a trá­gyázás! tervünket december 4-re, a mélyszántás! tervünket, ha a gépállomások nagyobb segítséget nyújtanak, akkor december 5-re befejezzük. Az eddigieknél még több kisgyűlést tartunk, ahol el­beszélgetünk a dolgozó parasz­tokkal, meggyőzzük őket az időben végzett trágyázás és mély­szántás jelentőségéről. Ugyanak­kor az iskolákban vetítéssel is­mertetjük, mit eredményez az időben végzett munka, Ellen­őrizzük, kik végezték el a mély­szántást, azokat, akik elhanyagol­ják, felkeressük és .elbeszélge­tünk velük. Ugyancsak felkeres­sük az egy fogattal rendelkező dolgozókat, megbeszéljük velük, hogy fogjanak ös3ze és közös erővel végezzék a talajmunkát. A fogattal rendelkezőknek egy névsort adunk, amelyen fel !e»a tüntetve az, hogy kluek nincs fogata és kinek kell segítséget nyújtani, A jő munkát végző dolgozó parasztok neveit hangoshíraaőn népszerűsítjük, a rigmus-bri­gádok pedig szép nótákkal kö­szöntik őket. Pásztor Ferencní, Szeghalom, járási agrópipp. propagandista is ilyenirányú fel­adattal bízza meg őket. Saját el­méleti Jzépzését növeli az a hall­gató, aki a szemináriumon ta­nultak alapján az életben is vi­tatkozik, agitál, s tapasztalatait a szemináriumon megvitatják. Ez a legjobb módszer, amely előse­gíti párttagjaink eszmei, politi­kai fejlődését. Mindezek mellett nem szabad szemelő! téveszteni azt sem, hogy az ellenség »eszmei« beha­tolási kísérletei • ellen, a burzsoá ideológia ,maradványai (maradi gondolkodás), ellen még hosszú, szívós harcot kell folytatni. Ez a küzdelem megköveteli, hogy tö­kéletesítsük párttagságunk elmé­leti felkészültségét, marxista-leni­nista tudását. A rendszere* tanulás f/őnyö- sen érződik meg a pártfunkcio- náriusok, vezetőségi tagok, akti­visták és népnevelők munkáján. A jó propagandamunka eredmé­nyteként megjavul a pártcsopei'- tok és népnevelők működése. A pártoktatás nagymértékben segíti elő a falu szocialista átalakítását, meglevő tcrmelőszövetkezieteink megszilárdítását A párt propagan­da az új káderek ezrest neveti a párt és az ország számára. A pártoktafásban résztvevő párton- kívüliek soraiból új párttagok ne­velkednek, a még kevésbbé öntu­datos dolgozók a munka új hő­seivé válnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom