Viharsarok népe, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-04 / 284. szám

\JLUateawU l/lípt 1933 december 4., péntek I világ népei világosan látják, kik sértették a nemzetközi jog elemi szabályait Az ENSZ közgyűlés december 1-i teljes ülése NÉPI DEMOKRÁCIÁK HÍREI New York. (TASZSZ) Az j ENSZ közgyűlésének december j elsejei teljes ülésén folytatták j annak — az amerikai küldöttség j által felvetett — kérdésnek vitá­ját, amely szerint a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kato­nái és a kínai önkéntesek állító­lag »kegyetlenkedtek« az »Egye­sült Nemzetek Szervezete fegy­veres erőinek« katonái közül ej­tett hadifoglyokkal. A. J. Visinszkij, a Szovjetunió képviselője felszólalásában kimu­tatta az amerikai küldöttség e lépésének rágalmazó és provoka­tiv jellegét. Az északkoreai fegyveres erők és a kínai népi önkéntesek ro­vására írt, úgynevezett »kegyet­lenkedések« egész története pél­dátlanul cinikus és álnok pro­paganda manőver, amelynek az a célja, hogy elleplezzék azokat a szörnyű gaztetteket, amelye­ket az amerikai beavatkozók kö­vettek el Koreában az emberiség ellen. A Szovjetunió képviselője ez­után több tényt ismertetett, ame- Ivek tanúsítják, hogy az amerikai táborokban embertelenül bánnak az. északkoreai és kínai hadifog­lyokkal. Emlékeztette a közgyű­lést arra a tényre, hogy az ame­rikai fegyveres erők haramia módon irtották Korea békés pol­gári lakosságát. A világ népei — folytatta Vi­sinszkij — világosan látják, kik követtek el valójában bestialitá- sokat, kik sértették meg a hágai konvenciót és a nemzetközi jog elemi szabályait és kik azok, akik most az északkoreai fegy­veres erőkkel és a kínai népi önkéntesekkel szemben felhozott rágalmakkal és hazúg vádakkal próbálják ezt leplezni. Aa a tény, hogy a közgyűlésre rákényszerítették egy kérdés megvitatását, amely szerint az északkoreai fegyveres erők és a kínai népi önkéntesek megszeg­ték a nemzetközi jog alapelveit és szabályait, annak az amerikai külpolitikának! megnyilvánulása, amelynek célja, hogy megaka­dályozza a nemzetközi feszült­ség enyhülését és szabad kezet kapjon a továbhi fegyverkezési hajszához, egy új világháború akadálytalan előkészítéséhez. A Szovjetunió képviselője ál­lást foglalt azzal a határozati ja­vaslattal szemben, amelyet öt ország küldöttségei terjesztettek elő, élükön az Egyesült Államok­kal. Kényszerű beismerés Keszon. (Uj Kína) A Semleges Nemzetek képviselőiből álló ha­zatelepítési bizottság november 8-án egy levelet fogott el, amelyet egy liszinmanista titkos ügynök akart az amerikai ellenőrzés alatt álló övezetből a tongjangni hadi- fogolytáborba csempészni. A le­vél a tongjangni táborban mű­ködő liszinmanista és csangkaj- sekista ügynöknek szóló utasítá­sokat tartalmazott magától Li Szin Mantól, továbbá a délkoreai ■ tábori csendőrség parancsnoká­tól» és a Kuomintang-banditák maradványainak puszani úgyne­vezett nagykövetségétől. A koreai-kínai fél ezzel kap­csolatban a katonai fegyverszü­neti bizottság ülésén erélyesen tiltakozott az amerikai félnél. Az indiai fegyveres őrség ál­tal elfogott levél olyan döntő bizonyíték, hogy az amerikai fél kénytelen volt beismerni össze­kötő-rendszer fennállását a tong- jangni hadifogolytáborban műkö­dő és külső titkos ügynökök kö­zött. Baráti segítségnyújtás Észak-Korca népe hazája felépítéséért harcol. Azért, hogy eltüntesse a pusztító háború jiyomait, új üzemek, laká­sok egész sorát felépítse. Ehhez a nagy munkához segít­séget adnak a Szovjetuniónál az élen a népi demokratikus országok. A nagy Szovjetunió tudósai fel­becsülhetetlen segítséget nyújta­nak a koreaiaknak. A Kim Csak politechnikumon dolgozó szovjet építészek a koreai építészekkel együtt kidolgozták számos olyan város újjáépítésének tervét, me­lyet az amerikai intervenciós csa­patok döntöttek romba. * A Német Demokratikus Köz­társaság pirnai körzetében lévő berggiesshübeli esz tergapadgyár dolgozói elhatározták, hogy spe­ciális esztergapadot készítenek ajándékba a hős koreai népnek. A dolgozók az esztergapadot ter­melési tervükön felül készítik el B a nyersanyag költségeit ők ma­guk viselik. * A csehszlovákiai «Chirana» or­vosi műszergyár dolgozói megta­karított anyagból egy röntgen ké­szüléket és egyéb orvosi műsze­reket készítettek a koreai nép számára több, mint 150 ezer ko­rona értékben. Az üzemek dol­gozói rendkívüli műszakot tarta­nak s a rendkívüli műszakokért járó összeget a «Koreai Alap» javára fordítják. * A Lengyel Népköz társaság is jelentős segítséget nyújt a ko­reai népnek. Az 1952—53. évek­ben ingyen szállítottak Koreának fémmegmunkáló- gépeket, henge­relt árukat és más cikkeket. A lengyel mérnökök az újjáépítendő koreai városok terveinek elké­szítéséhez adnak segítséget. * A Kínai Népköztársaság népi önkéntesei nagy segítséget ad­tak a koreai népnek az amerikai intervenciós csapatok elleni harc­ban. Most az újjáépítés nagy munkájában is segítséget adnak. Rész tvesznek a phenjani lakóhá­zak felépítésében s az egyik nagy vizierőmű újjáépítésében is. A népi önkéntesek együtt ünnepel­tek a koreaiakkal, mikor meg­nyitották az újjáépített vizierő­mű zsilipéit. A kínai Sztmgcsiang tartományban egyre több paraszt tér át a nagyüzemi gazdálkodás útjára. A tartományban jelenleg 7! 8 szövetkezet működik mintegy 20 ezer családdal. A szövetkezetek tulajdonában több, mint 80 ezer hektár föld van. A bolgár népi kormány is nagy gondot fordít a lakásépít­kezésekre. Az ötéves terv négy esztendeje alatt több, mint 3 mil­lió 400 ezer négyzetméter területen építettek lakásokat. Az öt­éves terv során több, mint 20 ezer lakás épült a városokban és 41 fezer ház a falvakban. Ebben az évben még 63 új iskola, 19 kórház, .4 üdülő és 74 lakóháztömb építését fejezik be. Phenjan közelében üzembe helyezték Korea legnagyobb lég* la gyárát, mely évente 100 millió darab téglát gyárt majd. A csehszlovák könnyűipar teljesítette ezévi tervét, ezzel együtt teljesítette a gottwaldi ötéves terv előirányzatát. A cseh­szlovák könnyűiparban a munka termelékenysége öt év alatt 62 százalékkal növekedett. Lengyelországban, Jelenia Gora közelében a napokban ad­ták át a forgalomnak a Bobrawa folyó felett épített vasúti hidat. Az új híd építéséhez több mint 10 ezer köbméter betont és 350 tonna vasszerkezetet használtak fel. Az új híd jelentősen megkönnyíti a közlekedést. Romániában az utóbbi évek folyamán számos kultúrott- hont, iskolát építettek. 1952—53-ban például 724 iskolát, 387 kultúrotthont építettek fel. Craiova tartomány falvaiban 34 kul­túrotthon és 44 iskola építését fejezték be. 113 kultúrotthon és 106 iskola építése folyamatban von. Pitesti tartományban 24 iskola és hat kultúrotthon építését fejezték be. üzembehelyezték a Német Demokratikus Köztársaság legna­gyobb gipsz-kénsav telepét Wolfenben. Egyenlőre két forgat­ható kemence működik. A telep első részét határidő előtt 14 nappal készítették el. Rabszolgakereskedelem Japánban New York. (TASZSZ) ‘Az *U. S. News And World Report» cí­mű lap közli, hogy «Japánban illegálisan bár, de virágzik a rab- szolgakereskedekm. Egy fiatal fa­lusi japán lány lényegesen ke­vesebbe kerül, mint egy fajkulya vagy egy fajmacska. A cikk közli, hogy míg a kutya ára ötven dol­lár, a macskáé harmjjjg. dpllár, egy szegény parasztcsalád lánya mindössze húsz dollárba kerül. Az erős, dolgozni kívánó fiatal­emberek ára sabb.» valamivel maga­24 órás sztrájkba léptek az angol hajóépítő és gépipari munkások London. (MTI) Az angol gép­ipari és hajóépítő munkások szer­dán hajnalban huszonnégy órás sztrájkba léptek. A munkáltatók ugyanis elvetették azt a követe­lésüket, hogy tizenöt százalékkal emeljék bérüket A «Reuter» je­lentése szerint a tiltakozó sztrájk az 1926-os általános sztrájk óta a legnagyobbszabású hasonló megmozdulás Angliában. A munkás-paraszt szövetség' a szovjet mezőgazdaság' szocialista átalakulásának alapja (M. Jakovlev cikke nyomán) 1. proletárállamot fegyver és éhség A Szovjetunió Kommunista eszközével fojtsák meg. Pártja, a dolgozók élcsa- A polgárháborúban aratott pata és vezetője, mindig nagy je- győzelem után a szocia­lentőséget tulajdonított és tulaj- lista rendszer felépítésének fel- donit a munkás-paraszt szövet- adata állott a szovjethatalom és Bég állandó szilárdításának. a Kommunista Párt előtt. E tör­A munkásosztály és a kolhoz- ténelmi feladat végrehajtásához parasztság szövetsége a szovjet azonban szükség volt arra, hogy állam erejének és szilárdságának semilyen veszély ne fenyegesse forrása. a munkásosztály és a parasztság A szovjethatalom már fennál- szövetségét és meg kellett terem- lásának első napjaiban hozzálá- teni e szövetség szilárd gazda- tott, hogy megoldja a dolgozó sági alapját. A párt ekkor meg- parasztság sokmilliós tömegeinek valósította az új gazdasági legfontosabb létérdekeit érintő politikát azzal a céllal, hogy kérdéseket. A föld nacionalizálá- kedvező feltételeket teremtsen a. sa fontos előfeltétele volt a szov- a dolgozó parasztság számára, jethatalom megszilárdulásának és biztosítsa a munkásosztály élel- annak, hogy a dolgozó paraszt- miszerbázisát és az ipar újjáépíté­sig a szovjethatalom körül tömő- séhez és fejlesztéséhez szükséges rüljön. nyersanyagbázist. A párt és kor­A parasztsággal szövetséges mány hozzálátott a város és a munkásosztály a Kommunista falu közötti áruforgalom kifej- Párt vezetésével sikeresen visz- lesztéséhez, amely a város és falu Ezaverte a megdöntött kizsákmá- szövetségének alapvető formája nyoló osztályok dühödt ellenállá- volt. Ennek a szövetségnek az Bát, amely arra irányult, hogy a akkori viszonyok között az volt a bázisa, hogy a város ipara és a falu kisárutermelője közötti sza­bad áruforgalom alapján a kis- árutermelő paraszt személy sze­rint érdekeltté vált a termelés­ben. Meg kellett találni azt a formát, amelynek keretei között össze lehet egyeztetni és össz­hangba lehet hozni az egyénileg gazdálkodó parasztság érdekét lázzal a lehetőséggel, hogy a pa­rasztságot széles körben bevon- ‘ák a szocialista építőmunkába. ü zt a formát Lenin találta meg és ez a szövetkezeti forma. II. A dolgozó parasztság mi­után felismerte a kollek­tív munka előnyeit, 1929-től kezdve tömegesen kolhozokba tö­mörült. Létrejött és megszilár­dult a szocialista mezőgazdaság rendszere. Ma a Szovjetunióban 94 ezer kolhozt, 8.950 gép- és traktorállomást és több mint 4.700 szovhozt foglal magában a szocialista mezőgazdasági rend­szer. A Szovjetunió szocialista mezőgazdasága hatalmas ipari és technikai bázisra támaszkodik és elvitathatatlanul bebizonyította a szocialista nagyüzemi mezőgaz­daság fölénjét a kisárutermelő parasztgazdaságokkal és a nagy­üzemi kapitalista mezőgazdaság­gal szemben. A Szovjetunióban rövid idő alatt felszámolták a mezőgazdaság elmaradottságát. A munkásosztály és a parasztság szövetségére támaszkodó kolhoz- rendszer lehetővé tette, hogy né­hány év alatt az egész Szovjet­unió terjületén hatalmas kollektív gazdaságok alakuljanak, ame­lyeknek megvan a lehetőségük arra, hogy alkalmazzák az új technikát és felhasználják az agronómia összes eredményeit. A kolhozok szervezeti és gazdasági megszilárdítása terén fontos lépés volt a kolhozok egyesítése. Az egyesített kolhozok jobban tudják használni az új gépeket, jobban tudják alkalmaz­ni az agronómiái tudomány ered­ményeit, munkájuk termeléke­nyebb. m. A Kommunista Párt és a " szovjet kormány állandó gondot fordít arra, hogy egyre szilárduljon a munkásosztály és a parasztság megbonthatatlan szö­vetsége. A kolhozok ebben aiz év­ben hosszúlejáratú kölcsönök for­májában három és félmilliárd ru­belt kapnak az államtól a közös gazdaság fejlesztésére. A mező­gazdasági adókat már 1953-ban 43 százalékkal csökkentik, 1954- ben pedig — 1952-höz viszonyít­va — két és félszeresen csök­kentik. Az egész kolhozparasztság és az egész szovjet nép lelkes öröm­mel fogadta a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizott­ságának nemrégiben megtartott teljes ülésén hozott határozatot, amely megjelöli a szovjet mező­gazdaság további fejlődésének szé­leskörű programmját. E határo­zat célja, hogy a szovjet mező- gazdaság fokozottan biztosítsa az ország lakossága számára az élei' miszercikkeket és növelje az egész kolhozparasztság jómód­ját. indezek az intézkedések azt bizonyítják, hogy a párt szüntelenül gondoskodik a szov­jet nép életszínvonalának további emelkedéséről, a kolhozparaszt­ság jólétének további emeléséről. Az SZKP Központi Bizottságá­nak teljes ülésén hozott határo­zat ismételten konkrét formá­ban fejezi ki a munkás-paraszt szövetség lenini eszméjét. M1

Next

/
Oldalképek
Tartalom