Viharsarok népe, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-30 / 305. szám
UiUai&aiaU Kept 1553 december 30.. szerda Hegedűs Sodrás elvtárs beszéde a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetűségének ülésén (Folytatás az 1. oldalról.) elmúlt években erősen lecsökkent. Míg 1942-ben a szántóterület 17 százaléka tartozott kuláfc- gazdaságokhoz, jelenleg 4.7 százaléka. Ez a csökkenés egyben azt is mutatja, hogy a kuldk kizsákmányolás korlátozásának politikája átcsúszott a kulákgazda. súgok likvidálásába. Ez is csökkentette a mezőgazdasági termelés színvonalát, mert a kulákok által az államnak átadott földek jelentős részét, mint tartalékterületet nem művelték meg kellőképpen. A ilíezőgazdasági termelés felemelésének előfeltétele, hogy pár. Ilink parasztpolitikájában az elmúlt években elkövetett hibákat kijavítsuk. A mezőgazdasági termelés színvonalának emelése érdekében mindenekelőtt széleskörű termelési és áruforgalmi kapcsolatokat kell kiépíteni a város és a falu, az ipar és a ^mezőgazdaság között. Ilyen kapcsolatok kiépítése g tzdasúgpolitikánk legfontosabb feladata: »A »nep« feladata — állapította meg Lenin — döntő, minden egyebet maga alá rendelő főfeladata az, hogy megteremtsük az összefogást az új gazdaság közölt, amelyet elkezdtünk építeni és a parasztgazdaság között, a- mely millió és millió paraszt megélhetésének alapja.« A termelőszövetkezetekei és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat a népi demokratikus államnak közvetlenül termelési tevékenységükben kell segíteni, hegy többet és olcsóbban tudjanak termelni, hogy jövedelmező gazdálkodási ágakat fejlesszenek ki és hogy ezen az úton jómódú élet teremtődjék a faluban. Ezeknek a termelési kapcsolatoknak ki kell terjedni, a növényiére melésben a munkák elvégzését elősegítő gépi munkára; a dolgozó parasztságnak és a termelő- szövetkezeteknek minőségi vetőmaggal való ellátására, jóminő- ségü apaállatokkal való gondoskodásra; a műtrágyagyártás fokozására é s kielégítő mennyiségben történő szabadforgalomba hozására; a dolgozó parasztságnak gyümölcsfacsemetével, szőlőoltvánnyal való ellátására. A népi demokratikus állam ilyen támogatása és segítsége nélkül azok a célok, amelyeket a mezőgazdaságban magunk elé tűztünk, nem érhetők el. A termelési kapcsolatok kiszélesítése és megerősítése a dolgozó parasztsággal, kedvezően hat nemcsak a mezőgazdasági termelés növelésére, hanem a taiunkás- osztály és a dolgozó parasztság viszonyára, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségére is. A termei ő sz ü vetkező teke t a mezőgazdasági termelés felemelésére irányuló programm hozzásegíti ahhoz, hogy kibontakoztathassák a. szocialista nagyüzemű gazdálkodás fölényét és a tudomány, az élenjáró mezőgazdasági gyakorlat minden vívmányának elterjesztésével, jó vetésforgó bevezetésével és alkalmazásával olyan magas termést érjenek el, amilyent parcellás gazdaságban nem lehet elérni, olyan állatállományt alakítsanak ki, amely nagy hozamával lényegesen felülmúlja az országos átlagot. Ez a programm végre lehetővé teszi, hogy érvényre jusson, kibon tallózhassák a nagyüzemi termelés fölénye. A termelőszövetkezetekkel és dolgozó parasztsággal való termelési kapcsolatok kiszélesítésében, a mezőgazdasági programm végrehajtásában fontos szerepe van az. állami gazdaságoknak és gépállomásoknak. Az állam raj- luk keresztül adja a legnagyobb és legközvetlenebb termelési se- gílséget a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak. Az állami gazdaságok feladata, hogy árutermelésük fokozása, az önköltség csökkentése mellett minőségi vetőmaggal, tenyészállattal, a tudomány módszereinek gyakorlatban való meghonosításával az egész mezőgazdasági termelés motorjává váljanak. A gépállomások pedig terjesszék ki tevékenységüket mind a termelőszövetkezetek, mind az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok földjeire és ezzel adjanak lehetőséget arra, hogy a földművelés egész mezőgazdaságunkban magasabb színvonalra emelkedjék. Ahhoz, hogy az állam a dolga, zó parasztoknak és termelőszövetkezeteknek termelési színvonaluk növeléséhez nagyobb segítséget tudjon adni, át kell csoportosítani beruházásainkat. Az elmúlt három évben a mező- gazdaságba — beleértve ez évet is — ötmilliárdot ruháztunk be. Ezt az elkövetkezendő három évben két és félszeresére kell emelni, és a mezőgazdasági termelés fejlesztésére csak állami eszközökből mintegy tizenkettő-tizenhá- rom milliárd forintot kelt fordítani. A mezőgazdasági beruházások növelésével, a beruházások átcsoportosításával, elsősorban is meg kell gyorsítani a mezőgazdaság gépesítését, mert a földművelés színvonalának emelése enélkül lehetetlen. A mezőgazdaság számára 18.000 új traktort kell adni és ezzel a mezőgazdaság traktorparkját mintegy 30.000-re, azaz a jelenleginek több mint kétszeresére kell emelni. Az iparon belül a beruházások átcsoportosításával műtrágya- gyártásunkat úgy kell fejleszteni, hogy a mezőgazdaság az 1956. évben 600.000 tonna műtrágyát használhasson fel, ami három- szóra nn\ it jelent, mint ameny- nyit az "1953. évben és pyolc- szorannyit, mint amennyit a nagybirtokos Magyarországon 1939-ben felhasználtak. A következő három év alatt a mezőgazdasági beruházások növelésével az öntözött területeket újabb 160.000 kát. holddal kell növelni, ami kereken tízszerese annak, amennyit 1934-ben a nagybirtokos Magyarországon összesen öntöztek. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak és a termelőszövetkezeteknek nagyarányú támogatást keW adni ahhoz, hogy gyengeminőségű földjeiket meg- ; javítsák, továbbá segíteni kell gyümölcsösök és szőlők telepítését: erre a célra az elkövetkező három évben csak állami eszközből 372 millió forintot kell fordítani. Nagy összegeket kell fordítani a rétek és legelők megjavítására, beleértve nemcsak azokat a réteket és legelőket, amelyek a termelőszövetkezetek kezében vannak, hanem a községi legelőket is. Segíteni kell a termelőszövetkezeteket istállók és sílók építésében, az állattenyésztéssel kapcsolatos munkák gépesítésében. Csak sílók építésére az elkövetkező három év alatt állami eszközökből 306 millió forintot kell fordítani. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat is segíteni kell abban, hogy silót tudjanak építeni. Erre a célra hitelt kell biztosítani számukra. Jelentős állami támogatást kell nyújtani mindazoknak az intézkedéseknek a végrehajtásához, amelyek a mezőgazdasági termelés általános színvonalának emelését szolgálják. így állami támogatással kell végrehajtani a minőségi vetőmagvak cseréjének kiterjesztését, a heterozis kukorica elterjesztését, a dolgozó parasztok és termelőszövetkezetek jóminőségű apaállatokkal való ellátását. A mezőgazdasági beruházások átcsoportosítása, a mezőgazda- sági termelés fokozott állami támogatása széleskörű termelési kapcsolatokat hoz létre a város és a falu között, kedvező feltételekei teremi mind az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, mind a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok számára, termésátlaguk gyors emelésére, az állattenyésztés gyors fejlesztésére. A mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez adott termelési segítség mellett nagyon nagy jelentősége van a város és a falu közti áruforgalmi kapcsolatok egészséges alakulásának. A mezőgazda- sági termelés elmaradottságához hozzájárult az is, hogy az elmúlt években e2ek a kapcsolatok nemcsak nem erősödtek, hanem szőkébb térre szorultak. Emiatt mind a dolgozó parasztok, mind a termelőszövetkezeti tagok érdekeltsége erősen csökkent a mezőgazdasági termelés fokozásá- lian. Az áruforgalmi Uajiesolatokat és a termelés fokozásában való érdekeltséget csökkentette a begyűjtési rendszer túWeszítettsége. Emellett begyűjtési szerveink gyakran megsértették a törvényességet és sokszor előfordult, olyanoktól vettek igénybe terményeket, akik. beadási kötelezettségüket már teljesítették. Mindez, a szabadforgalmat korlátozó intézkedésekkel együtt, megakadályozta, hogy a dolgozó parasztság jelentős mennyiségű terméket tudjon a szabadpiacra vinni. Ez csökkentette a dolgozó parasztok és termelőszövetkezetek érdekeltségét a termésátlagok fokozásában. Egyben növelte a központi készletből ellátottak számát s odavezetett, hogy a szabadforgalom kifejlesztése helyett, még egészen kis falvakat is, központi készletekből láttunk el zsírral, kenyérrel, hússal. Pártunk Központi Vezelőséga és a kormány eddigi határozat tai már sokat javítottak ezen a helyzeten. A begyűjtési kötelezettség háromévi időtartamra történt megállapítása és mintegy átlagos 10—35 százalékos csökkentése megnövelte a dolgozó parasztság termelési biztonságát és termelési kedvét; már jelenleg is észrevehetően szélesedik a szabadforgalom, ennek következtében javul a dolgozók ellátottsága. Ezenfelül azonban párt- és tanács-szerveinknek segíteniök kell abban, hogy egészséges áruforgalmi kapcsolatok bontakozzanak ki a város és a falu között és a beadási kötelezettsége teljesítése után mindenki szabadon vihesse piacra termékeit. A város és falu közötti áruforgalmi kapcsolatok egészséges fejlesztésében nagy szerepe van a falu megfelelő árucikkekei való ellátásának is. Az elmúlt években ezen a téren jelentkező hibák hátrányosan éreztették hatásukat a mezőgazdasági termelésben; részben azért, mert a dolgozó parasztok termelési kedve csökkent, a falu iparcikkekkel való gyenge ellátottsága miatt, részben azért, mert sokszor hiányoztak a mezőgazdasági termeléshez szükséges legalapvetőbb cikkek, mint a kéziszerszám, nö- vényvédőszerek, például a rézgá- lic, vagy a kocsikenőcs. I A város és falu közti egészséges j áruforgalom kifejlesztése érdekében iparunknak és belkereskedelmi szerveinknek feltétlenül gon- \ doskodniok kell arról, hogy a falut kielégítő mértékben lássák el megfelelő iparcikkekkel, mert ez növeli a termelési kedvet és ugyanakkor a termelés számára nélkülözhetetlen áruk biztosítását is jelenti. A kérdés fontosságának megfelelően a mezőgazdaság fejlesz- | téséről szóló KV-halározatterve- zei konkrét előírásokat tartalmaz az ipar és a kereskedelem számára. A mezőgazdaság fejlesztésének e programm ja lényegesen különbözik minden eddigi olyan határozattól, amit pártunk és kor- rnányunk a mezőgazdaság fejlesztésére hozott, elsősorban atekin- tetben, hogy a kitűzött célok el- j érésére mozgósítja népgazdasá- {gunk összes igénybevehető erőforrásait, iparunkat, közlekedésünket. A mezőgazdasági termelés fejlesztését elsősorban nem új előírásokkal, ú j szabályokkal akarjuk megoldani, hanem az I ipar és a mezőgazdaság, a város és a falu közötti helyes kapcso- j lat kialakításával; szilárd, sokoldalú termelési és áruforgalmi kapcsolatok kiépítésével. A programm végrehajtásában az állami és párt-szervek, a tanácsok feladata nem utasítások | tömkelegének kiadása, hanem a falu és a város közti kapcsolat tényleges fejlesztése: azaz nem adminisztratív úton, hanem gazdasági szervezéssel és politikai tömegmunkával. Ez az állami, párt- és tanácsszervek elé 'bonyolultabb feladatot állít, mert mélyen meg kell ismerkedniük a gazdálkodós kérdéseivel, de ugyanakkor előnyösebb eszköze, sőt egyetlen járható útja a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztésének, mert kedvező gazdasági helyzetet teremt a mezőgazdaság összes dolgozói számára ahhoz, hogy szor- I galmas munkával, szakértelemmel, a mezőgazdasági termelés színvonalát, és ezzel jövedelmüket messze az eddigi fölé emeljék II. A termőtalajok termékenységének növeléséről A mezőgazdasági termelés általános fellendítésének alapja a talaji termékenységének fofeozáisa. A talaj termékenységének növelése alatt azt értjük, hogy talajainkat olyan állapotba hozzuk, hogy a termőtalaj megfelelő morzsalé- kos szerkezetű legyen a növények táplálkozásának egész szakasza folyamán, rendelkezzék: jóminőségű, elegendő mennyiségű szerves anyaggal, humusszal, a termesztett növénykultúra természete által megkövetelt nedvességtartalommal és tápanyagmennyi- séggel. A termekenység fokozása a fenti feltételek kialakí- | tásában, illetőleg fenntartásái- I ban áll. j E kérdésnek nálunk azért is nagy a jelentősége, mert mint közismert, nincs módunk a szántóföldi termelés kiterjesztésére, új területek feltörésére. Viszont annál nagyobb lehetőségünk van a termőföld termékenységének fokozására és ezzel a termésátlagok növelésére. Ezen a téren, ha az elmúlj években itt-ott értünk is el eredményeket, még koakarjuk emelni, mint ez a kapitalizmusban történt, hanem ellenkezőleg, a talaj termékenységének növelése útján: azaz nem egy-két évig akarunk jó termést elérni, hanem meg akarjuk vélni az alapját az állandó magas termelésnek. A szovjet tudósok kimutatták, hogy a talaj termékenységének fokozására és ezzel a termelés átlagos növelésére szinte korlátlanok a lehetőségeink, — mint Viljainsz mondja: ?a termések határtalanul fokozhatok, ha egyidejűleg befolyásolni tudjuk a mezőgazdasági növények növekedésére és fejlődésére ható tényezők egész komplexumát.» Ezt a tételt igazolják a jól dolgozó állami gazdaságok, tsz-ek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok terméseredményei is: azoké, akik jó gazdái földjüknek és ezért nemcsak egy évben tudnak jó termést elérni, hanem ezeket az eredményeket állandósílaui tudták. A talaj termékenységének növelése nagyon sokoldalú intézkedéseket követel meg. Egy-két módszer, bármilyen jó legyen is az, nem vezet eredményre. E célkitűzés megvalósítása megköveteli az egész földművelés színrántsem tudtuk megállapítani vonalának felemelését, trágyá- es pótolni azt a rombolást, zással a talajerő visszapótlását amely a kapitalista gazdálkodás viszonyai közt országunk mezőgazdaságában folyt. A kapitalista viszonyok között, különösen a bérleti ßaz- j dálkodásban, a föld termoere- [ jenek fokozása helyett, annak kizsarolása folyik. A kapitalista közgazdászok részben etilnek a földet kizsaroló kapita- [ lista gazdálkodási módszernek az igazolására állították fel hírhedt elméletüket, «a csökkenő földhozadék törvényét»». Hazánkban is százezer holdjával találunk olyan területeket, ahol a talaj szerkezetében végbement rombolás kézzelfoghatóan mutatja a kapitalista talajromboló ^gazdálkodás hatását. A biharugrai nagybirtok bérlői rövid évek alatt — égetett mész rendszeres használatával — kiégették a talaj humusztartalmát, ezzel teljesen kizsarolták és terméketlenné tették a talajt. Mi a mezőgazdasági termelést nem a talaj kizsarolása alapján és növelését: helyes vetésforgóval és agrotechnikával a talaj szerkezetének javítását és gyommentessé tételét, a termőtalaj fokozott védelmét. A legfontosabb teendő a talaj táperejének visszapótlása és növelése a trágyázással, mégpedig elsősorban istállótrágyával. Az istállótrágyát ugyanis sémiben mennyiségű műtrágyával nem lehet pótolni, mert a műtrágya nem növeli a talaj humusztartalmát, nem biztosítja a talajélet fejlődéséhez megfelelő feltételeket. Megvan-e az előfeltétele annak, hogy meglévő állatállományunk mellett olyan mértékű istállótrágyázást végezzünk, amely nemcsak pótolja, hanem növeli is a talajerőt? Meg kell mondani, ehhez, állat- állományunk korántsem kielégítő, ezért is tovább kell növelnünk állatállományunkat, és amiatt is a mezőgazdasági termelés fokozása egyik kulcskérdésének kell tekinteni a ti'ágya helyes felhasználását. Ezt a kérdést eddig nagyon lebecsültük, akár a szaksajtót nézzük, akár a földmííve- (Fo'ytatás a 3* oldalon.)
