Viharsarok népe, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-24 / 275. szám

1933 no vom her 24 , tedd 3 üibWfosetí Hírek a zárszámadásról A gyulai «Népköztársaság» tsz-nél lassan befejeződik a zár­számadás. A tagság tudomást szerez arról, hogy munkája után milyen jövedelemben részesül. Azok a tagok, akik egész évben becsületesen dolgoztak, szép jövedelemhez jutnak. Egy példa a sok közül: Barna János 509 munkaegysége után: Búza Árpa Kukorica Takarmányrépa Cukor Napraforgó Kukoricaszár 15.75 mázsa 4.17 mázsa 3.20 mázsa 7.63 mázsa 1.01.80 „ 0.91 mázsa 78 kéve 4.725.00 forint. 1.251.00 forint, 704.00 forint. 114.45 forint. 1.018.00 forint. 273.00 forint. 117.00 forint. l/iUaisaiok Hépi ______________________________________ Országos takarmányozási tapasztalatcsere a szarvasi Öntözési és Talajjavítási Kutatóintézetben Természetbeni juttatás pénzértékben kifejezve 8.202.45 forint. Előleg 1.959.38 forint. Még kap 3.039.00 forint. összesén: 13.200.83 forint. Stummer József feleségével együtt 715 munkaegységet telje­sített, természetbeni juttatása 18.613 forint értékű. Ehhez jön a háztáji gazdaság jövedelme, évi 200 liter tej, 20 mázsa csöves ku- ves kukorica, a baromfi, mely szintén ezrekkel növeli évi jöve­delmüket. Ehhez hasonló jövedelemben többen részesülnek. De meg jobb eredményt értek volna el az idén akkor, ha a kiosztott földterületen minden tag 30 mázsás kukorica és 260 mázsás cu­korrépatermést ért volna el, mint Krukk József, Világosi János, Faragó József és még többen. Ezzel szemben vannak olyan tagok, mint Tóth András és követői, akik egyszer, vagy egyszer sem ka­pálták meg a rájukeső részt, ami l3Ö3 mázsa kukorica- és mint­egy 4500 mázsa cukorrépa terméskiesést eredményezett, csök­kentette a tagok jövedelmét. Budai Sándor agropropagandista, Gy ula, Járási Tanács. ♦ Termelőszövetkezetünk befejezte az 1953-as évi zárszámadást. Azok a tagok, akik egész éven át becsületesen kivették részüket a munkából, most szép jövedelemben részesültek. Borsi Imre, ál­lattenyésztő dolgozó, 870 munkaegységre búzából 25 mázsa 23 kilót, árpából 6 mázsa 90 kilót, kukoricából 6 mázsa 90 kilót, rizsből 2 mázsát, cukorból 2 mázsa 61 kilót, takarmányrépából 17 mázsa 40 kilót és 24 választási malacot kap. Ez pénzértékben 21.240 forint jövedelmet jelent. Püspöki Károly, Meggyes! Ist­ván, özv. Székely Istvánné, Balogh Ferenc és Kaposi József dol­gozók munkaegysége is meghaladja a 400 munkaegységet, így ők is szép jövedelemben részesülnek. Fekete József Gyulavári, «Felszabadítók Hagyatéka* tsz. Jál trűít fi így.? 1952 márciusában leszerződ­tünk egy borjúra. A szerződés szerint 1953 februárjában kellett volna átadni a borjút. Március­ban át is vette az Állatforgalmi Vállalat, de nem vitte el csak júliusban, teliát öt hónap múlva, mint ahogyan a szerződés szólt. A szerződésben pedig bemre van: ha a vállalat hibájából nem ve­szik át a borjút, akkor a vállalat köteles kötbért fizetni. Több kötegyáni dolgozó pa­raszt kötött akkor szerződést és egyedül csak Nagy: Jánosné kapta meg a kötbért. Szőke László, Hajdú Mihály egyénileg dolgozó parasztok két hónappal ezelőtt írlak egy levelet a vállalatnak. Mit tett a vállalati' Szépen félre­tette a beküldött levelet. A dol­gozók egy újabb levelet küldtek azzal a gondolattal: hátha az elsőt nem kapták meg. Azonban ez is válasz nélkül maradt. Személyesen beszéltein az Ä1- latforgalnii Vállalat igazgatójá­val, aki azt mondotta, hogy hoz­zam be Békéscsabára a vételi­jegyet. Az igazgató elvtársnővel nem tudtam beszélni és a szer­ződési osztályon elmondottam a kötegyáni dolgozók panaszát. Meg is értelték, sőt azt mondták, hogy a kötegyáni állatfelvásárló írjon egy igazolást, hogy! a borjú elérte a szerződésben előírt súlyt, va­gyis nem a dolgozó hibájából történt az, hogy a borjút nem tudták átadni. Az igazoló írást is beküldőik, de az Adatforgalmi Vádalat még mindig hallgat. Az igazgató helyettese azt mondotta: mivel ő csak helyet es, nem is­meri ezt az ügyet Egyszerűen a vállalat nem tudja, hogy jár-e, vagy nem a szerződéses borjúk után a köt­bér. Legalább annyit megtehet­tek volna, hogy válaszolnak a dolgozók leveleire. Mindez azt bi­zonyítja, hogyi a vádalat nem sokra becsüli a dolgozók leveleit. Véleményem szerint jó lenne, ha az Adatforgalmi Vállalat nem siklana el az egyszerű sorok fö­lött, hanem igyekezne jobb mun­kát végezni és főleg a dolgo­zók panaszaira, sérelmeké azon­nal válaszolni. Hajdú Ilona, Sarkad. Az ország első egyéves szakmai továbbképző öntözési tanfolyama kezdődött meg a szarvasi kísérleti gazdaságban Az ország első öntözési szak­mai továbbképző tanfolyama kez­dődött meg hétfőn a szarvast kí­sérleti gazdaságban. A továbbkép­zőn a tanácsok és ádami gazda­ságok 40 legkiválóbb mezőgazda- sági szakembere vesz részt. Az egyéves továbbképzőt Bálint An­dor, a Budapesti Agrártudomány Egyetem rektorhelyettese nyi­totta meg. Elmondotta többek kö­zött, hogy a kormányt a dolgozó nép a tudomány munkásaitól és a gyakorlati szakemberektől a közeljövőben többet vár a mező- gazdaság terméshozamának eme­lése terén. Vonatkozik ez az öntö­zésre is, ami a tiszalöki duzzasz­tómű megépítésével már a jövő évben többezer holddal növekedik az országban. A megnyitó beszéd után Marik Mihály elvtárs, a szarvasi Járási Pártbizottság titkára üdvözölte a hadgatókat. A továbbképző tan­folyamon egyi hónapig a szarvasi kísérleti gazdaságban tanulnak a részvevők, utána különféle öntö­zéses növénytermesztésre tervfel­adatot kapnak. Ezeknek a meg­valósítását, a tanulással együtt, 11 hónapon keresztül konzul­tációkon, konferenciákon és a munkahelyen segítik az Agrár- tudományi Egyetem tanárad a kísérleti gazdaság kutatói. AZ ORSZÁG LEGJOBB állat­tenyésztő termelőszövetkezeteinek küldöttei, a megyék állattenyész­tési igazgatóságainak vezetői, ál­lattenyésztésben kimagasló - ered­ményeket elért egyénileg dolgozó parasztok szombaton takarmá­nyozási tapasztalatcserére jöttek (össze a Szarvasi öntözési és Ta­laj javítási Kutatóintézet bikazugi kísérleti gazdaságában. A hatvan küldött előtt Balogh Mihály’, a Kutatóintézet főagro- nómusa a takarmánytermesztés legújabb eredményeit ismertette. Elmondotta, hogy a Kutatóinté­zetben az idén jól trágyázott és öntözött talajon takarmányrépá­ból 400, lóheréből és szálasperjé- ből 48 mázsa termett holdan­ként. Felhívta a figyelmet, hogy az öntözött területet dúsan kell trágyázni, mert a víz kilúgozza a talajt. Pemeky Máty’ás, a miniszter­tanács állattenyésztési előadója, az állattenyésztés hozamnövelésé­nek lehetőségeit ismertette. — NE CSAK ZSÁKBÓL etes­sük a jószágot — mondotta —, hanem vessünk dúsantermő ta­karmánynövényeket. A gabona­félék után másodnövényként tarlóba ültetett napraforgó-csala- mádé, édescirok bőséges termést ad és a nyári szárazságot is el­viseli. Silózva, vagy zölden etet­ve szinte felbecsülhetetlen tápér­tékű takarmány. Felhívta a fi­gyelmet a pillangós virágú takar­mányok fokozottabb termeszté­sére. Beszélt arról, hogy a nö­vendék malacok betegségekkel szembeni ellenállását növeli a pörkölt napraforgómaggal való etetés. Javasolta, hogy anyako­cánként legalább egy négyszög­ölön vessenek erre a célra napra­forgót. Fekete Sándor, a herédi «Mi­csurin» tsz küldötte a háztáji ál­latállomány jelentőségéről szó­lott. Az ő tsz-ükben minden tag­nak van tehene, anyakocája. Az idén többek között 10 kiló répa­szeletet osztottak munkaegysé­genként, amivel a tagok háztáji gazdaságukban termett kukorica- szárból, csalamádéból silót ké- szítettek. BÓI ISTVÁN, a beretty ószenl­mártoni «Béke» tsz juhásza el­mondotta, hogy tavaly egész té­len legelőn tartották a birká­kat. 118 anyajuh 175 bárányt el­lett s 100 nap alatt 700 liter tejet adott. Kelemen József, a kisújszállási «Ady» tsz állatfelelőse beszámolt arról, hogy az idén 6 kát. hol­don takarmánytököt termesztet­tek, a kukorica-takarmányozás mellett jól híznak tőle a disznók. B. Tóth József, a biai «Dózsa» tsz állattenyésztője arról beszélt, hogy állatállományuk hozamára kedvezőtlenül hatott az állatgon­dozók gyakori cserélgetése. Nagy József, feldebrői egyéni­leg dolgozó paraszt újságolta, hogy a község 81 holdas legelő­jét eperfa-csemetékkel ültetik be. A fák alatt dúsabb fű nő, az epertermést is jól lehet haszno­sítani. A FELSZÓLALÁSOKRA Marké Lajos, a földművelésügyi minisz­térium takarmányozási osztályá- j nak vezetője válaszolt, majd a | tapasztalatcsere értekezlet rész- j vevői a Kutatóintézet állatáHo« | Hiányát nézték meg. A gépállomás jó munkája nyomán tovább erősödik Ecsegfalva szövetkezeti község Ecsegfalva Békés megye első­nek alakult szövetkezeti községe. Három éve már annak, hogy a község dolgozó parasztjai az egyéni gazdálkodást a közössel váltották fel. A három év nehéz volt. Meg kellett küzdeni a kez­deti nehézségekkel, az időjárás viszontagságaival. Tetőzte ezt még az is, hogy az eesegfalvi gépállo­más évek óta, sokezer hold kü­lönféle gépi munkák elvégzésé­vel maradt adós. Pedig, hogy mennyire szükség lelt volna a gépi munkára, az érzi a legjob­ban, aki az eesegfalvi kötött', helyenként szikes, nehézmunkájú földeket lakja. Ebben az évben aztán mintha kicserélték volna a gépállomást. Jó munkát végzett már a tavaszi tervteljesítésben, a nyári tervét is elsők között teljesítette. Most, az őszi betakarítási, szántás-vetési munkáknál pedig az ország első gépállomásai közé tőrt, maga mögött hagyta Békés me­gye 26 gépállomását. Hiába próbálkozott aztán az ellenség a szövetkezeti község bomlasztásával Ecsegfalván. A té­nyek, a gépállomás jó munkája mindennél ékesebben beszélt A gépállomás segítsége nélkül a »Pe­tőfi« tsz tagjai sem tudtak volna 18 mázsát aratni a keresztsorosan vetett őszi árpájukról, a »Béke« tsz tagjai is a 45 vagon cukor­répa termésüket 20 holdról szor­galmas munkájuk mellett a gép­állomás minőségi munkájának is köszönhetik. Része van abban a gépállomásnak, hogy Faragó László, aki a »Béke« tsz tagja, ledolgozott munkaegysége után 15.800 forint értékű terményt vitt haza ez évben. Nem véletlen ezek után, hogy Ecsegfalva szövetkezeti községben a termelőszövetkezetekből csupán 12 kilépő akadt, ezek is olyanük, akik hanyag munkát végezték. Az, hogy a kilépőktől megsza­HÍR — LOKÖSHÁZA állomás dolgo­zói az őszi forgalmi verseny or­szágos célkitűzésének teljesítésé­nél jó eredményeket érnek el. Október 15-től 31-ig országos vi­szonylatban a második helyezést érték el és ezért hatezer forint jutalmat kaptak az állomás dol­gozói. badultak, nem gyengítette, ellen­kezőleg, erősítette a szövetkeze­iét, a tagok mindjobban a saját­juknak érzik azt. Ecsegfalva a járás első községe lett a betaka­rítási munkában, ahogy letakarí- tottak a földeket, nyomban szán­tott a gépállomás. Büszkék arra is — nem ok nélkül —, hogy elsőnek a járásban, harmadiknak a megyében határidőre a főidbe tették az őszi gabonamagvakat A gépállomás traktoristái a vetés befejezése után éjjel-nappal dol­goztak, hogy mielőbb végezzenek a mélyszántással. A lelkes mun­kának meg is lett az eredménye. Ecsegfalva termelőszövetkezeti község nyolc termelőszövetkezete elsőnek fejezte be a mélyszántást a megyében, az' »Uj Alkotmány«, a »Béke« és a többi termelőszövet­kezet tagjai kihasználva most a jó időt, hordják a trágyát a föl­dekre, pótolják az előző évek hiányosságát. Az elmúlt hetek harcai erősí­tették Ecsegfalva termelőszövet­kezeti községet. A kormányprog- ramm nyomán még jobban meg­jött a munkakedve a tsz tagjai­nak, az »Uj Alkotmány« tsz-ben például halastó építésére kértek és kaplak engedélyt. A Kossuth« tsz rizstelepeit bővíti a lét folya­mán, az »Uj Alkotmány* tsz kul- túrházat, ppít, a »Béke« tsz no­vember 15-ére befejezte az állami segítséggel épült két, egyenként száz köbméteres siló építését. Mintha kic erétték volna Ecseg- falvát. Csupán pedig csak az tör­tént, hogy a szövetkezeti község dölgozói megértették a kormányprogrammal, a pártszervezet és a tanács igyek­szik annak célkitűzéseit a helyi adottságnak megfelelően alkal­mazni, megvalósítani. A szövetke­zeti község erősödését elősegíti a gépállomás is, mely egyre job­ban betölti hivatását. Az Ismeretterjesztő Társulat rovata Hogyan hizlaljunk eredményesen kacsát és libát? Háziállataink közül a sertés után a kacsa és a liba értékesíti legjobban a takarmányt. Egy kg súlygyiarapodáshoz 4.5—5 kg ke­ményítőértéket, azaz hat-hét kg abraktakarmányt igényel. A hiz­laláshoz kevés felszerelés és be­rendezés szükséges. Tehát mind termelőszövetkezeteinknek, mind egyénileg dolgozó parasztságunk­nak érdemes a kacsa és libahíz- lalással foglalkozni. A hizlaláshoz célszerű csendes, nyugodt, száraz, tiszta és jó leve­gőjű helyiségről gondoskodni. Egy állatnak 0.5 négyzetméter terület szükséges. Nagyon fontos, hogy állandóan tiszta és száraz legyen. Az állatokat egy-egy rekeszben tízesével helyezzük el. A rekesz egyik oldala rácsos legyen és az itatóedényt azon kívül helyez­zük el. Hízóanyagnak leginkább a 6—8 hónapos, egy-két ízben megté- tépett állatok a legalkalmasabbak. Igen fontos, hogy egészséges, fej­lett, erős szervezetű állatokat hiz­laljunk. Nagytömegű takarmányt ugyanis csak egészséges szervezet tud feldolgozni. Tömésre legtöbb esetben sze­meskukoricát használjanak.. Fi­atalabb állatoknál jót tesz a fe­hérjében gazdag állati eredetű takarmány is. Az emésztőnedvek termelését konyhasóval kell elő­segíteni. A takarmány előkészí­tése ázlatással, vagy főzéssel és sózással történik. Tömés előtt annak megkönnyítésére a takar­mányt meg kell zsírozni. Víz mindenkor elegendő mennyiség­ben álljon az állatok rendelkezé­sére. A víz mellett kavicsos ho­mokot és faszenet is adjunk. Naponta kétszer tömünk a tö- mési idő pontos betartásával. Tömni csak akkor szabad, ha az előző tömést az állat jól meg­emésztette. A töméssel hizlalt kacsa fej­adagja naponta 500—600 gr szá­razon mért abraktakarmany, a libáé 500—700 gr. Összes takar­mányszükséglet kacsánál, 3—4 he­tes hizlalásnál 14—16 kg, libánál, 4—6 hetes hizlalásnál 20—24 kg abraktakarmány. Ráhízlalt súly kacsánál 2—2.5 kg, libánál 3.5—4 kg. A liízottállat szárnyai nem keresztezik egymást, fark- tollai széjjelállnak, zsíros talpúak. A földművesszövetkezetek út­ján történő hizlalásnál a termelő megfelelő liízlalási előleghez és kedvező árakat jut. Babinszki Mihály, tanár. TiTT Agrártud. Szakosztály*

Next

/
Oldalképek
Tartalom