Viharsarok népe, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-15 / 268. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! A* újkígyóst „Dóssá“ termelőszövetkezet dolgozói jól látják a tennivalókat Konzultáció a békemozgolom demokratikus jellegéről J AZ MDP BÉ K É S KEGYEI PÁRTBIZOTTSÁ GÁNAK LAP ) A UH NOVEMBER 13., VASÁRNAP Ára 50 fillér IX. ÉVFOLYAM, 268. SZÁM Mezőgazdaságunk gyors fejlesztésének soronlévő feladatai «A szocialista építés új szakaszába léptünk, abba a szakaszba, ahol a mezőgazdaság gyors fejlesztése a központi kérdés .«.» — mondotta Rákosi-elvtárs a Központi Vezetőség október 31-i ülésén. Szólott a közvetlenül előttünk álló feladatokról is. A gyom fejlesztés a mezőgazdaságban — ez az, amin el kell gondolkodni megyénkben minden vezetőnek, minden dolgozónak egyaránt. Az őszibúza vetésben nagyon letna- iradtunk, ezenkívül számos más tennivalónk van. Feladataink sokrétűek: az őszi búzavetés, a betakarítás gyors befejezése, a trágyázás, silozás, őszj mélyszántás mielőbbi elvégzése, ierinelőszövetkczeteink megszilárdítása, a zárszámadások gondos elkészítése, gépállomásaink munkájának megjavítása és -felkészülés a .gépjavításra, egész mezőgazdaságunkban felkészülés a tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzésére. Csak így teremhet jövőre több a dolgozó parasztoknak és juthat minél több a szabadpiacra a beadás biztosítása mellett. így növelheti jövedelmét és egyben biztosítja, hogy a neki szükséges iparcikkeket a gyárak megtermeljék, A beadás és- n dóbef ize lesi t ervjék teljesítése szintén megoldásra vár. Éppen ezért nem lehet az, Hogy bármely vezető és öntudatos dolgozó — különösen, ha. kommunista —- közömbösen nézze, hogy számos helyen határidőn túl 6em látnak hozzá az őszibúza vetéséhez; rengeteg trágya nem kerül « földbe; nem megy kielégítően •& mélyszántás. A vetőmagágy készítése sem megfelelő sok helyen. Nemcsak arról van szó, hogy minél több gabonát vessünk ősszel, Sianem arról is, hogy a megfelelő időben az összes alapvető agrotechnikai módszereket együttesen alkalmazzuk. Ha ezzel egyidő- ben felhasználjuk az olyan különleges agrotechnikai módszereket is, mint a keresztsoros vetés, — igazán bőséges termés várható. Sajnos, sok helyen mindez nem valósul meg s ot t az egyik főhiba az is, hogy nem segítik kellőképpen a mezőgazdaság szakembereit, nem becsülik meg munkájukat. Termelőszövetkezeteink megszilárdításának fontos módja a zárszámadások alapos előkészítése. Megyénkben ez a munka vontatottan halad. Van, ahol késve kezdtek hozzá, vagy csupán < könyvelőkre bízták. Pedig az * zárszámadás, ahol megmagyarázzák sikereik, hiányosságaik okát, megmutatják a jövedelem további növelésének útját, — ott megerősödik a tagság bizalma a termelőszövetkezet és annak vezetői iránt. Erre nagy szükség van, mert a szövetkezetek ügye még nincs elintézve azzal, hogy a tagság nagyrésze a bcntinara- dás mellett döntött. Az ellenség a mi «pihenésünk» közben sem tétlen. Termelőszövetkezeteink megszilárdításához tartozik az is: a tagok számára biztosítsák bevitt földjük után a földjáradékot is. Nem szabad elsikkad efelett, mert a középparasztsággal való szövetség megerősítéséhez ez hozzátartozik. Az egész mezőgazdaság dolgozóinak életszínvonalát akarjuk emelni a munkásosztályéval együtt — tehát az egyéni parasztokét is. Éppen ezért több gondunk kell, hogy legyen az egyéni dolgozók problémáira-. Nem kell félnünk attól, hogy talán túl sok kedvezményben részesültek az egyélű parasztok — mint ahogy nem egy helyi vezető is gondolja, vagy mondja. A szerződéses termelés nagy jövedelmet biztosít az egyéni parasztoknak is, sok helyen azonban nem okoz gondot az, hogy azt a dolgozó paraszt zsebébe vagy kamrájába is juttassák. Az eleki tauács több egyéni parasztból álló gyapottermelő szakcsoport számára nem biztosított «(kiig megfelelő meny- nyiségö földet a tartalékból a községhez közeleső területen, pedig ők közösen akarnak vetni, szántani. A battonyai tanács csak úgy ismerteti a szerződéses termelést, hogy pénzért teszi közzé a szerződtető szervek erről szóló hirdetését. Mezőgazdasági feladataink gyors megoldásához elengedhetetlenül szükséges a DISZ, MNDSZ és általában a tömeg- szervezetek segítsége. De külön nagyjelentőségű tanácsaink munkája úgyis, mint államhatalmi szerveké, úgyis mint tömegszervezeté. Helyi tanácsaink vezetői legtöbbnyire belátták már; á C arancsolgatáa, az utasítgatás, a iintetés nem a dolgozó parasztokkal való bánásmód főmódszere. Most azonban bizonytalanság van náluk: a régi módszereket nem alkalmazhatják, az újat még nem alkalmazzák. Pedig nem ismeretlen pártunknak az a tanítása: tanácsaink foglalkozzanak a dolgozó parasztok minden problémájával — egyéni kérdéseikkel is — gondosan és figyelmesen. Csak ez az út Ve- £et a dolgozó [»arasztok szivéhez. A nagykamarás! tanácselnök helytelen magatartása még mindig sérti á dolgozó parasztokat és ezenkívül Í3 van még számos ilyen példa. Ha készségesen meghallgatják a tanácsok vezetői a dolgozó parasztok panaszait, sőt tanácsait — s ha megoldásukért nem bell a járás, a megye, az ország minden vezetőszervét levélben, vagy személyesen, sokszor nem kis költséggel, de nagybosz- 8zúsággal felkeresni — akkor minden megváltozik. Akkor jobban elfogadja a dolgozó paraszt a vezetők agrotechnikai javaslatait. Szívesebben teljesíti beadási, adófizetési kötelezettségét is. Amíg azonban egyes helyeken tanácsainknál dühöng a bürokrácia, a közömbösség, addig úgy érzik a lakosok: ha kis dologban nem segítenek, kétséges, hogy a nagyobb kedvezmények megvalósulnak-e? A bizalom nagy j dolog — megszerzése elengedhe- | tetlen a tanácsok jó munkájához.! Ekkor a vezetők bátran alkal-! mázhatják a törvényes büntetése- ! két, pl. a beadás 10 százalékos ] felemelését. Az élenjáró dolgozó j parasztok elvárják helyi vezetőik- j tői — jogosan —■, hogy megbecsüljék azokat, akik kötelességüknek eleget tesznek. Elvárják,' hogy tudják meg a megyében, az 1 országban: ők nem tartoznak a hanyagok, a mulasztók közé. De tudják meg azt is: kik szabotál- | nak, kik a szándékos mulasztók ? j Ismert módszer ez tanácsaink előtt? Igen! Különösebb nehézségek nélkül megvalósíthatók, mégis miért nem teszik ezt? Számos felfedezésre nem várd, hasonló módszer van, amelyeknek bevezetéséért járási tanácsaink sem tettek különösebb erőfeszítést. Ha helyi tanácsaink vezetői rossz módszerrel dolgoznak, ez csak azt bizonyítja, hogy a felsőbb szervek látogatásai futójelle- gűek s nem tanítják meg őket a helyszínen a helyes munkamódszerre. «Utasítom!!!» — szólt egyszer a lehető legerélyesebb hangon Mezőherényben a telefonba a Megyei Gépállomási Igazgatóság egyik dolgozója — amikor egy másik gépállomásra telefonált. Félő, liflgy a* ilyen hang nem áll meg az igazgatói irodában és a dolgozóknak hasonlóban lehet részük. A tanácsok járási, megyei vezetői «felfelé» a felső szervek felé érvelnek* bizonygatnak, hogy miért is nem oldották meg feladataikat «Lefelé» a helyi tanácsok vezetői felé azonban nem igen magyarázgat- nak, hogy miért és hogyan oldhat ják meg az utasításokat. IIosz- szabb időt a helyszínen ezért nem is igen töltenek. A sőtalan ételt be sem veszi az ember gyomra —■ az utasítások sóját a megoldás megmutatása — nem feledkezhetünk meg róla. Az említett körülmények között a helyi vezetőknek nehéz «átváltani» az utasító hangról a dolgozó parasztok, az állandó bizottságok, a tanácstagok irányába a szükséges utasítágmentes hangra. Tévedés ne essék, nem arról van szó, hogy a felső utasításokat nem keli végrehajtani a helyi tanács- funkcionáriusoknak. De ha azt mondjuk valakinek« «Légy szíves, menj át a szomszéd szobába», — akkor is megkérdi; «Miért ?» Járási tanácsaink gyakori magyarázata hibák eseten: «A helyi tanácsok ezt, vagy azt a rendelkezést nem hajtották végre». A hiba azonban nemcsak itt van Ó3 legtöbbnyire nem is itt kezdődik. Előfordul még olyan eset, mint a sarkadi járási tanácselnök esete. A megyei tanács által küldött bizonyos számú rendelkezést egy hétig nem továbbította a községekbe. Mikor ellenőrzés alkalmával számonkérték tőle, így védekezett: «Hiszen ha tudtam volna, hogy a miniszterelnök elvtárB utasítása...» Hogyan kérheti 6zámon akkor az ilyen tanácselnök a községek vezetőinek munkáját? De itt is feltétlenül az a kérdés is előtérbe keiül: vájjon a megyei tanács vezetői megadják-e a helyszínen a kellő segítségét? Dolgozó parasztságunk öntudatos része egvT« bátrabb bírálatával csak frissítse, figyelmeztesse vezetőit: «Szükség van a gyors változtatásra.» Ezek az alulról jövő jelek nem fedhetik el, 6Őt egyenesen jelzik: «A változtatást elsősorban felülről lefelé* — a megyei tanácstól kezdve, a járási tanácsokon át, a helyi tanácsokig — kell kezdeni. Amilyen gyors lesz a változás a szervekben, olyan lesz az a tömegekben s úgy gyorsul meg mezőgazdaságunk fejlődése is. Ez soronlévő feladataink gyors és eredményes megoldásának kulcsa. Továbbra is tartják a „forradalmi műszak46 eredményeit A 65/4 Építőipari Vállalat ácslelepének dolgozói november 7-e után is tartják elért eredményeiket. Mezővári Pál hattagú gépinunkás brigádja a november 7-e tiszteletére elért 164 százalékot az első tíz napban megtartotta. Hasonló eredményt ért el Vraukó János hattagú ácsbrigádja, az első tíz napban 117 százalékot teljesített. Jó munkájukhoz nagyban hozzájárult Vantara Mátyás segítsége, aki állandóan biztosítja a brigádok részéin a műszaki feltételeket A brigádok eredményeiről uii.ur deukor tájékozódnak. ♦ A 64/4 Építőipari Vállalat munkahelyei, dolgozói balesetmentesen dolgoztak, ezért jutalomban részesítették őket. Laurinyecz Pál hattagú segédmunkás brigádja 900 forintot, Kéri János segédmunkást, aki szóban és rajzban is oktatja munkatársait, a balesetek elkerülésére, 200 forinttal jutalmazták. A munkavezetők közül Sárkány János dicsérhető jó munkájáért, aki munka- közben sokat foglalkozik a dolgozókkal. A munkások rendszeres oktatásáért és az építkezések balesetmentes befejezéséért Itibár Ferenc építésvezető megkapta a vállalat vándorzászlaját Gépállomásaink versenyhiradó ja A* Ötéves terv teljesítéséért folyó munka verseny ben legjobbak« A íüaesgyarmafl gépállomás éves tervét 135.4 százalékra teljesített«. Igazgató: Seres Gyula. A* ersegfalvl gépállomás éves tervét 134.7 százalékra teljesítette. Igazgató: Stucjc Ferenc. A nagyszénás! gépállomás eves tervét 125 százalékra teljesítette. Igazgató: Rozgonyi László. Leggyengébb« A békéstarhosl gépállomás éves tervét 82.3 százalékra teljesítette. Igazgató: Boros Oláh György. Brigádok közölt! versenyt Legjobb« A füzesgyarmati gépállomás Molnár Gyula brigádja, amely éves tervét eddig 175 százalékra teljesítette. A brigád egy fóré eső napi átlagos keresete 34 forint. Leggyengébb« A szarvas! gépállomás «Előre» brigádja éves tervét 59 százalékra teljesítette. A brigád egy főro eső átlagos napi keresető 28 forint. Traktorvezetők versenyében« legjobb: A kondoros! gépállomás traktorosa. Nagy József éves tervét eddig 248 százalékra teljesített«. Váltótársával együtt 2174 normálhold munkát végzett. Leggyengébb: A kaszaper! gépállomás trakloristája, Baesa László éves tervét eddig 37 százalékra teljesítette. Napi átlagos keresető 18,20 forint. Női traktorvezetők versenyében« Legjobb« A körösladányi gépállomás 1 rak tor vezetőnő je, Talpaló Julia éves tervét eddig 162 százalékra teljesítette, napi átlagos keresete 39.82 forint. Az őszi idénylcrv teljesítéséért folyó verseng ben« Legjobbak: Az ecsegfalvi gépállomás 5s«( idénytervét eddig 116.5 százalékra teljesítette. Igazgató: Stuck Ferenc. A körösladányi gépállomás ősz! idénytervét 110 százalékra teljesítette. Igazgató: Dobsa János. A kaszapert gépállomás őszi idénytervét 106.6 ’százalékra teljesítette. Igazgató: Hosszá István. Brigádok közötti verseny« Legjobb: A körösladányi gépállomás Döme Mátyás brigádja őszi idény tervéi 156.6 százalékra teljesítette. A brigád egy főm C30 napi átlagos keresete 36,20 forint. Leggyengébb: A dévaványsá gépállomás «Zója* brigádja >sdl idénytervét eddig 37.6 százalékra teljesítette. A brigád égy főm eső napi átlagos keresete 30.40 forint. Traktorvezetők versenyében« Legjobb: A csorvási gépáilomia traktoristája, Párkány M hálj őad idénytervét eddig 185 százalékra teljesítette. Napi átlagos kereset* 53.40 forint. Leggyengébb: A dobozt gépállomás trakloristája, Skumát Lajos őszi idénytervét 27 százalékra teljesítette., Napi átlagos kereset« 14 forint. Női traktorvezetők versenyében« Legjobb: A körösladányi gép állomás traktorvezetőnője, Talpa Julia őszi idénytervét 119 százalékra teljesítette, napi átlagos ko« reset« 39.82 forint. Silózó traktorvezető« Legjobb: A békéslarhosi gépállomás traktorvezetője, Toldi Jő- zsef silózási tervét 81.2 százalék« ra teljesítette. ;épMinden időt kihasználjunk a vetésre Vetési eredményünket ügyi értük el, hogy a munkaszervezésnél figyelembe vettük az éjjeli vetést ás. Jó nevelő munkával K vezetők megérttették a tagokkal, hogy lényeges termcatöbblo* tét érünk el, ha minél hamarabb földivé tesszük a vetőmagot Kétségtelen, vannak hibáink is. Például a földjáradékot nem «4- ták meg minden tagnak, de van olyan tag is, aki kétéves munkabérét nem kapta meg a tsz-lől. Mindezek ellenére a vetést összefogva végezte' a tagság. Onódi Lajos, Bertók Károly, idős Varga János, Bíró János, Szabó József, Mácsok Ferenc szorgalmasan vetettek éjjel is. Onódi Lajosné, Gyulavári. Dénesmajor.
