Viharsarok népe, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-15 / 268. szám

2 1S53 november 15, vasárnap l/CUaisaitlc Hé^t A Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németország képviselői az övezetközi árucsereforgalomról tárgyaltak Berlin. (MTI) Mint hivatalos helyről jelentik, a Német Demo­kratikus Köztársaság és Nyugat- Németország képviselői e napok­ban Berlinben tárgyalásokat kezdtek, hogy megállapodjanak a. német övezetközi kereskedelem 1954. évi előirányzatában. A Német Demokratikus Köz­társaság megbízottai javasolták Nyugat-Németország illetékes szerveinek, hogy 1954-ben a szer­ződő felek mindegyike szállítson egymilliárd elszámolási egységnek megfelelő árucikket a másik fél­nek. (A tárgyaló felek a kétféle már­ka árfolyamkülönbözőségc miatt nem márkában szerződnek, ha­nem ' úgynevezett elszámolási egységekben. MTI szerk.) Ezzel összefüggésben közük, hogy ez év októberében a Né­met Demokratikus Köztársaság körülbelül hétszer annyi árut szállított Nyugat-Németországnak, mint Nyugat-Németország a Né­met Demokratikus Köztársaság­nak. B Lengyel Népköztársaság gazdasági és műszaki segítséget nyújt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak Varsó. (PAP) A Lengyel Népköztársaság nagy segítséget nyújt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság népgazdasága új­jáépítéséhez. A Lengyel Népköztársaság az 1953—1954. években ingyen szállít fémmegmunkáló gépeket, hengerelt árukat, gördülőanya­gokat és más cikkeket a. Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ságnak. Á Lengyel Népköztársaság ingyenes anyagi és műszaki se­gítségét nyújt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak ipari üzemék építéséhez, illetve újjáépítéséhez is. A lengjél mérnö­kök segítséget nyújtanak majd az újjáépítendő koreai városok tervezéséhez. Tárgyalások a trieszti kérdésről Róma. (MTI) Az «AFP» jelen­tése szerint Franciaország, Nagy- Britannia és az Egyesült Államok római nagykövete pénteken dél­után látogatást tett az olasz kül­ügyminisztériumban, hogy meg­beszéléseket íolylasson a trieszti kérdésről. Ugyancsak pénteken, Belgrádban, a három nyugati ha­talom diplomáciai képviselője Kocsa Popovics jugoszláv kül­ügyminiszterrel tárgyalt a trieszti kérdésről. " “j 'IP . i Bz iráni kormány megakadályozza, hogy nyilvánosságra kerüljön a Moszadik-per anyaga (MTI) A «Jape Iran» című lap közlése szerint a Zahedi-kor- mány meg akarja akadályozni, hogy a Moszadik-perben elhang­zottak nyilvánosságra kerüljenek. A lap szerint «A hadbíróság el­nöke nem engedi meg Moszadiknak, hogy elmondja teljes vé­dekezését, ugyanakkor a hatóságok nem engedik a lapoknak, hogy közöljék azt, amit Moszadik mégis elmond * A «Jape Iran» ezután felsorolja, hogy több lap példánj-ait el­kobozták, mert a perrel foglalkoztak. A «Jape Iran» felveti a kérdést: «vájjon miket mondhat Mo­szadik a katonai bíróság előtt, ha a kormány meg van rémülve tőle.» ELSZEGÉNYEDÉS A TÓKE ORSZÁGAIBAN Az angol női szövetkezeti moz­galom hat héten át országos alá­írásgyűjtést rendezett, tiltakozá­sul a fnegélhetési viszonyok rosz- szabbodása, a drágaság fokozó­dása ellen. November 12-én több mint háromezer nő, akik Anglia különböző részéből gyűltek össze Londonban, gyűlést tartott. Az összegyűltek előtt munkáspárti női parlamenti képviselők szólal­tak fel. Kijelentették, hogy az aláírások teljes száma - még nem ismeretes, de előzetes számítá- ] sok szerint a beadvánj't eddig 972.595-en’ írták alá. O A »Zemedelszko Zname« című! bolgár lap >Ki viseli a jugoszláv 1 falvak adóterheit« címmel cik­ket közöl a jugoszláviai adózási rendszerről. A lap részletesen idéz a jugo­szláv lapokból, amelj*ek kénje lelenek elismerni, hogy a jugo­szláv falvakban a dolgozó pa­rasztok' adója állandóan növek­szik, ugyanakkor a gazdag pa­rasztok adóját mérséklik. A »Borba« például ezeket ír­ja: »Ledici községben a legtöbb szegényparaszt adóját 50—150 százalékkal emelték, viszonj egyetlen gazdag paraszt adóját sem emelték még egy dinárral sem.« O A »Szón Telegraf« című török lap jelentése szerint több isztan- buli dohánygj’ár valamennyi munkását elbocsátotta. A lap megjegyzi: a munkások megkísérelték, hogy az állami do hányj övedéknél helyezkedjenek el, de ott megtagadták felvéte- j lüket , .1 Áz »öilworkerc, a ClO-hoz tar­tozó olajipari munkások szakszer­vezetének lapja a Szakmáiban egyre fokozódó munkanélküli­ségre hívja fel a figyelmet. A részvénj-társaságok azt a kö­rülményt, hogy a technika ál­landó' fejlődésével munkaerő sza­badul fel, a maguk javára aknáz­zák ki és egész egyszerűen ut­cára teszik a fölöslegessé vált munkásokat. A részvénytársasá­gok a munkanélküliséget arra is felhasználják, hogy íijiömást gya­koroljanak a munkásokra. (MTI) • vtiőfiwh feqifié fok* w­„A revizorok merj állapították Valahogjan nem úgy megy « munka, ahogyan mennie kellene a fürjes! gyapöttermelő tangazda­ságban. A dolgozókat mindenek- felett egy dolog foglalkoztatja. Ez pedig a szalonna-ügjr. A tangazdaság július hónapban kapott egy utasítást a miniszté­riumtól, hogy az aratás és a cséplés munkájában résztvevő dolgozóknak szalonnát adjon ki 42 forintos kilogrammonkénti ár­ban. Emiek a dolognak elinté­zését a gazdaság «pénzügyi min­denhatója»: Magj’ar Rezsőué fö- könjTvelő vette kezébe. Magyarné annak előtte — s mondhatni azóta az még csak fokozódott — nem valami nagy népszerűségnek örvendett a dol­gozók körében. Hisztérikus kiro­hanásai miatt, meg mert úgy sem törődött annak elintézésével, nem szívesen mentek hozzá pa­nasszal. Úgy látszik, kedvező al­kalom kínálkozott a tekintély visszaszerzésére. Bőkezűnek mu­tatta magát a szalonna kiosztásá­nál. «Aki viszi, annak adja» — mondotta ezért Szenleczki Já­nos gondnoknak, az altkor még «megbízha tó jobbkezének». Adta is azután Szenteczki. Na, nem éppen a három kilót, — amennyit tulajdonképpen kellett volna, — hanem kinek többet, kinek kevesebbet; ki, hogyan bírta pénzzel —, illetve ki állott hozzá közelebb- «Minden szent­nek maga felé hajlik a keze» — ő kivétel legyen? Magának 6 ki­lót vett ki( Antal Jenő brigádir- noknak ugyancsalt 0 kilót bizto­sított. A Magyarné «nagylelkűségé­nek* köszönhető, hogy az admi­nisztrátorok is kaptak a szalon­nából, jóllehet, — illetéktelenül. Mikor a kedélye)» többé-ke" vésbbé lecsillapodtak, a tulajdon­képpeni baj, ami a dolgozók ke­délyét felkorbácsolta, altkor kez­dődött. A minisztérium ugyanis két hét múlva egy másik ren­delkezést is adott, melyben az állt, hogy a szalonna árának 50 százalékát vissza kell téríteni a dolgozóknak. Igaz, erről, jóidéig csak a főkönyvelő tudóit. A «tit­kot» Magyarné igyekezett is meg­őrizni. Erre minden oka meg­volt. A pénz visszafizetése ugyanis a gazdaság pénzügyi zavarai mi­att már nem ment olyan köny- nyen, mint a szalonna kiosztása. Úgy gondolta: a nehézség a har­madik negjredév lezártával meg­szűnik és majd október hónap­ban megtörténik a visszafizetés. Igen ám, de közbejött a mérleg- beszámoló elkészítése s a vissza­fizetés megint eltolódott. A dol­gozók közben tudomást szerez­ték arról, hogy a szalonnáért befizetett pénz felét vissza kell kapniok. A dolgozók panaszának a «Vi­harsarok Népe» is hangot adóit Erre Magyarné — amint ő mond­ja — ellenőrzést kért maga ellen a minisztériumtól. «A revizorok megállapították, hogy nem . tud­nak megállapítani semmit (t. i. a hiányosságot)» — mondja büsz­kén. Ettől eltekintve a pénz visz- szafizetése megindult. Most már a rendelkezés «szigorú betartásá­val*, vagyis csak azok részére, akik az aratás-cséplésnél rend­szeresén közreműködtek. Ez is üggyel-bajjal: nem tudták, ki, mennyi szalonnát vett, — kinek mennyi jár vissza. Szállt is, az átok a most már távol lévő Szpn- teczki fejére még Magyarné szá­jából is. Magyaroddal ellentétben, bizo- n>;osak vagyunk abban, lipgy a revízió eredményeképpen napvi­lágra került az a lehetetlen álla­pot, ami a felettes hatóság ren­delkezéseit be nem tartó főköny­velő munkájánál fennáll. Ennek eredményéképpen a minisztérium illetékesei is felfigyelnek a für- jesi tangazdaságnál meglévő hiá­nyosságokra és a megfelelő in­tézkedések megtételével elejét ve­szik a további rossz munkának. Báré th László SZOVJET ÉLET Élenjáró kolliozparasztokra támaszkodik a pártszervezet írta: A. Golubkov Az SZKP Központi Bizottsága mezőgazdasági határozatának va- lóraváitása — a Szovjetunió me- tőgazdaságának továbbfejlesztése — sokban azon múlik, mennyire értenek hozzá a falusi pártszer­vezetek, hogy széleskörű aktíva- hálózatot építsenek ki s támasz­kodjanak a kolhozok, a gépállo- sok és a szovhozok élenjáró em­bereire, a földművelés és állat- tenyésztés mestereire. A kolho­zok, a gépállomások és a szov­hozok kommunistáinak az a fel­adata, hogy szoros kapcsolatot tartsanak a pártankívüüekkel, állandóan foglalkozzanak az em­berekkel, jól ismerjék szükség­leteiket és igényeiket, időben ész- revegyenek és támogassanak min­dent, ami új, ami haladó és ele­jét vegyék az esetleges hibáknak. Az A! táj-határterületi kolhozok alapszcrvezetcinek tapasztalatai megmutatják, hogy olyan párt- szerveretek tudják erősíteni a kolhozokat és gyarapítani a kö­zös vagyont, amelyek szerteága­zó pártonkívüü aktívaliálózatot építenek ki maguk körül és ál­landóan nevelik az aktívákat. Jó példája ennek a «Kommu­nizmus zászlaja»-kolhoz alap­szervezetének munkája. Az alap­szervi vezetőség rendszeresen ad pártmegbizatásokat olyan egysze- rű kolhoz tagoknak, akik a mun­kában jó példát mutatnak. * , Az alapszervi vezetőség ha­vonta egysze.r-kétszer értekezletre hívja össze a pártonkívüü ak­tivistákat. Ezeken az értekezlete­ken a kolhozmunka életbevágóan fontos problémáit tárgyalják meg- Az aktivisták feltárják és bírál­ják az egyes munkaterületeken észlelt hiányosságokat s konkrét javaslatokat tesznek a hibák meg­szüntetésére. Gyagiljov építőbrigádvezelő kez­deményezéséi'« például helyi épí­tőanyagot használtak új istállók építésére- A kolhoz így túl is tel­jesítette építési tervét. A «Kommunizmus zászlaja»- kolhoz alapszervezete gyakran rendez szabad pártnapokat. Itt megtárgyalják a kolhoz tevékeny­ségének alapvető kérdéseit. A napirendi pontok megvitatásában nemcsak kommunisták, hanepi pártonkívüü aktivisták is részl- vesznc.k. Ennek eredményeként megnő a pártonkívüü aktíva sze­repe és a pártonkívüü aktivis­ták közelebb kerülnek a párL- szervezethez. A kolhoz alapszervezete nagy gondot fordít a pártonkívüü ak­tíva ideológiai és politikai ne­velésére. Pártonkívüüek is vé­geznek politikai iskolát és párt- történeti szejnináriumot. Sokan közülük a színvonalas ideológiai és politikai képzés után alkalma­sakká válnak politikai tömeg- munkára- A pártszervezet 68 ta­gú népnevelő gárdájába 28 pár­tonkívüü népnevelő tartozik. Rendszeresen tartanak szeminá­riumokat és lapasztalatcsereérte- kezlctekct a népnevelők számára. A kolhozban jó a szemléltető agitáció. A növénytermelő-brigá­doknál és az á lattcnj'észtö-tele­peken mindenütt jelmondatok és tagok figyelmét, hogy teljesítsék, sőt teljesítsék túl az ál'ami me- zűgazdaságfejlesztési terveket Minden hónapban faliújság je­lenik meg. Minden nap «harci röplapokat» adnak ki, amelyek ismertetik az élenjáró tapasztala­tokat és bírálják a hanyagokat. A pártonkívüü aktivisták tevéke­nyen résztve,sznek a faliújság szerkesztésében. A pártonkívüü aktívának ko­moly szerepe van a muukaver- seny megszervezésében. Minden munkabíró kolhoztag részívesz a munkaversenyben. A versenyér- lékelés tíznaponként történik. Az eredményeket verseny táblákon és faliújságon köziik. A pártonkívüü aktivisták tevékenyen közremű­ködnek a vállalások teljesítésé­nek ellenőrzésében és népszerű­sítik a hasznos versenytapaszta­latokat. Az alapszöveget gondoskodik aktivistái szakmai képzésről is. Kétéves mezőgazdasági szaktan- folyam működik a kolhozban. Az alapszervi vezetőség sűrűn fog­lalkozik az agro- és zooteclmikai képzés kérdéseivel. Tavaly a há­roméves agrotechnikai Umfolj'ain második évét húszán, a három­éves zootechnikai tanfolyam má­sodik évét pedig 25-cn végezték el. Valamennyien megkapták a mezőgazdaság mestere címet. A «Kommunizmus zászloja»- k ollioz alapszervezete minden' módpn felkarolja és terjeszti az élenjáró tapasztalatokat, Időbep felkarolta például Turbajev ju­hász kezdemcnj’ozését Turbajev fiával együtt olyan jól szervezte meg a finomgyapjas jubnyáj gon­dozását, hogy száz anj'ajuh sza­porulata 126 bárány lelt. Az atapszervezet pártonkívüü aktívája segítségével komoly ered­ményeket ért cl. A kolhozban észrevehetően megjavult a mun­kaszervezés, megszilárdult a munkafegyelem. Jelenleg kivétel nélkül mindegyik munkabíró kol­hoztag résztvesz a termelésben. A kolhoz évről-évre bővíti ve* tésterületét, emeli a földművelés kultúráját és javul valamennyi növény termésátlaga. Fejlődik a közös állattenyésztés, növekedik a jószág hozama. Idén nj’olc hónap alatt annyi tejet fejtek egy tehéntől, mint tavaly egész évben- A juhok átla­gos hyírősúlya tavaly 2.7 kilo­gramm volt Idén csupán a ta­vaszi nyíráskor 3 kilógramm voll a nyírósúly. Altáj-liatárterület falusi párt- szervezetei mind kiterjedt aktíva­hálózatot építenek ki, erre tá­maszkodnak és segítségével sike­resen meg fogják oldani a mező- gazdaság továbbfejlesztésének fel- 'állatait

Next

/
Oldalképek
Tartalom