Viharsarok népe, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-12 / 265. szám

1953 NOVEMBER 12, CSÜTÖRTÖK Ára SO fillér IX. ÉVFOLYAM, 285. SZÁM Világ proletárjai egyesüljetek! (------------------------­-------------------> A dolgozókról való gondoskodás a IV. negyedéves terv teljesítésének elősegítője Termelőszövetkezeteink életéből v*.____________________________J A Z M D P BÉKÉS MEGY El PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA;' IVii’tamk szaunára a legfőbb törvény: gondoskodás a nép jólétéről Tanácsaink feladata: elősegíteni a búzavetés mielőbbi befejezését A Magyar Dolgozók Tártja Köz­ponti Vezetőségének 1953 október 31-i határozata körvonalazza pár­tunk politikáját, népi demokrá­ciánk fejlődésének új szakaszá­ban, melyet mindenekelőtt a munkásosztály, a dolgozó pa- raszlság, egész népűnk jólétéről való fokozott gondoskodás jelle­mez. Rákosi Mátyás elvtárs ezen az ülésen hangsúlyozta, hogy .»pártunk számára a legfőbb tör­vén!/-' gondoskodás a nép jólé­té r ölt. Ez a politika pártunk politi­kája, az egész munkásosztály po­litikája. Ez. az egyetlen biztos, eredményhez vezető út hazánk­ban a szocializmus felépítéséhez. Rákosi elvtárs beszédéből, a Köz­ponti Vezetőség határozatából ki­világlik, hogy a szocializmus épí­tésének új szakaszához érkez­tünk. Az új szakaszban egyre teljesebben bontakozik ki a szo­cializmus alaptörvényei benne a szocializmus alapvető céljával; társadalmunk anyagi és kulturá­lis szükségletei egyokozódó kielégítésének progyammjávál. A nép jólétének emelése útján já­runk. Minden vezetőnek ez anv- uyit jelent, hogy minden munka­helyen, elsősorban a munkaviszo­nyokra, munkavédelemre, az egészségvédelemre, kéjt több gon­dot, fordítani. Ez minden vezető legelső kötelessége. Megyénk dolgozói is tapasz­talták, hogy pártunk, és kor­mányunk megkezdte a harcot jú­nius óta a mézögazdaság elma­radása ellen. Az egész dolgozó nép életkörülményeinek megjaví­tását szolgáló intézkedésekkel nőtt az üzemi j^iuttiáísok itfunká- kedve, megnőtt a dolgozó pa­rasztság érdekeltsége a magasabb terméshozamért folyó harcban. Megyénkben is komolyan számít­hatunk arra — ha időben elvé­gezzük az őszi mezőgazdasági munkákat, jól felkészülünk a ta­vaszi munkákra —, hogy jövőre több gabonát, húst, zsírt, tejet, tojást, gyümölcsöt,- ipari növényt adhatunk az országnak és la­kosságának. Pártunk célkitűzése falun: hatalmas -arányban növel­jük a mezőgazdaság hozamát, hogy ezzel megoldjuk a gabona- kérdést, s bőségesen elláthassuk a lakosságot élelmiszerekkel, bur­gonyával, zöldséggel, stb. Ehhez megyénk minden állami és gaz­dasági szenének, iparnak, ke­reskedelemnek sokkal több és hatásosabb segítséget kell nyúj­tania a termelőszövetkezetek és csoportok, az egyénileg gazdál­kodók, az állami gazdaságok szá­mára: munkájukban sokkal több figyelmet és energiát kell a me­zőgazdaság fejlesztésére, támoga­tására fordítani. A mezőgazdaság nagyarányú fejlesztése elképzelhetetlen, ha nem fordítunk fokozott figyel­met az egyénileg dolgozó parasz­I lókra, gazdaságuk megsegítésére. | Minél gondosabban műveli föld­jét a dolgozó paraszt és több tehenet, disznót, baromfit tart, állami kötelességének teljesítésén túl, annál többet vihet piacra. Ez­zel nemcsak a város és falu közötti áruforgalom fokozódik, hanem nő a város és falu la­kosságának életszínvonala. Megállapíthatjuk azonban azt, hogy a termelőszövetkezetek — sok esetben túlzott — fejleszté­sével pártszervezeteink és taná­csaink elhanyagolták az egyéni­leg dolgozó parasztokkal való foglalkozást. Rákosi elv társ be­szédében figyelmeztetett bennün­ket arra: »Az a körülmény, hogy hazánkban a termelőszövetkeze­tek létrehozásával megkezdődött a falun a szocializmus építése, nem változtatta meg alapjában azt a lenini politikát, mely a mai viszonyokhoz hasonló hely­zetben előírja, hogy 'támasz­kodjunk teljes erővel a szegény­parasztságra, legyünk szövetség­ben á középparasztlal és harcol- junk a kiüáfc ellen'. Mióta a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésnek indult a falun, a sze­gényparasztság mellett természe­tesen elsősorban a szövetkezeti parasztságra támaszkodunk, melynek sorai között növekszik a középparasztok számat Tehát nem lehet egyedid csak a ter­melőszövetkezetek, vagy állami gazdaságok terméshozamának nö­velésére törekedni, emellett meg­felelő segítséget kell nyújtani az egyénileg dolgozó parasztok ter­méshozamának növeléséhez. Ez annál is inkább fontos, mert pár­tunk nem egg-egy gazdaság ter­méshozamának emelését tűzi ki célul, hanem egész mezőgazda­ságunk terméshozamának emelé­sét. Falusi pártszervezeteinknek sok a tennivalójuk, hogy a termelőszö­vetkezetek, amelyeknek nagyi több­sége az elmúlt hetek tűzpróbá- ján jól vizsgázott, valóban megerősödjenek. A párt és a kor­mány határozatai minden lehe­tőséget megadnak ahhoz, hogy a termelőszövetkezeti tagok va­lóban kiváló gazdái legyenek földjüknek, egyesítsék munká­jukban a dolgozó parasztság leg­jobb tapasztalatait és a korszerű mezőgazdaság legjobb módsze­reit. Legyen a szövetkezet belső élete olyan, liogyi minden tagja érezze: ő is gazdája ennek a nagy gazdaságnak, az ő szava és szorgalma is gyarapítja a gaz­daságot és a maga jövedelmét. Már most küzdeni kell azért, hogy a szövetkezeti föld hoza-1 ma a jót megművelt egyéni gaz- j daság hozamánál is nagyobb le- j gyen, hogy a hátralévő őszi munkákat gyorsan és gondosan elvégezzék, a téli hónapokat jól kihasználják, a tavaszi munkát tervszerűen, alaposan készítsék elő, a gépállomások jobban dol­gozzanak. Nagy feladatok várnak ebben a tanácsokra és más állami szer­vekre. A termelőszövetkezetek­ben is biztosítani kell, hogy vég­rehajtásra kerüljenek mindazok a kedvezmények és többterme- lésre serkentő rendszabályok, amelyeket pártunk és kormá­nyunk határozatai a termelőszö­vetkezetek megerősítésére hoztak és hogy hatásukra növekedjék a termelőszövetkezeti tagok anyagi jóléte. Központi Vezetőségünk határo­zatainak jó végrehajtása váro­son és falun egyaránt pártunk vállán nyugszik és ez megköve­teli, hogy pártunk elmélyítse a pártonkívüli dolgozó tömegekkel való kapcsolatát, hogy ápolja és erősítse pártunk, kormányunk és népünk egységéuek gondolatát, Rákosi elvtárs hangsúlyozta, liogyi a KV határozatainak jó végre­hajtása azt is megköveteli: »javít­suk meg azt a munkát, melyet pártunk az állagú, szervek műkö­désének irányításában, ellenőrzé­sében és támogatásában kifejtei Javítsuk meg pártunk munkáját a tanácsoknál, hogy még na­gyobb segítséget nyújthassanak a dolgozó parasztságnak a határo­zat végrehajtásához. Ennek meg­felelően pártszervezeteink, a ta­nácsok rendszeres, segítő ellen­őrzésével gondoskodjanak a be­gyűjtés, az adózás pontos telje­sítéséről, az állampolgári fegye­lem megszilárdításáról. A nép jólétének állandó emel­kedéséről akkor beszélhetünk, ha az iparban csak úgy, mint a me­zőgazdaságban, az eddiginél töb­bet és jobbat termelünk. Ahhoz, hogy minden dolgozó megértse saját munkájának összefüggéséi a közösségi érdekkel, a dolgozó nép életszínvonalának tokozásá­val biztosítanunk kell, hogy párt­szervezeteink megfelelő politikai munkával magyarázzák meg azt. Központi Vezetőségünk határoza­tát csak megfelelő ideológiai, el­méleti alátámasztással lehet jól végrehajtani• Olyan célokat tű- zölt pártunk dolgozó népünk elé, amelyek minden eddiginél szélesebb egységben, szorosan a párt köré tömöríthetik az or­szág népét. Dolgozzunk minden erőnkkel és tudásunkkal e nagy­szerű célok megvalósításán, egész dolgozó népünk anyagi és kulturális felemelkedésén. Párt- szervezeteink induljanak harcba Rákosi elvtárs szavaival: »Dol­gozó népünk minden hű. fiát, bé­kénk és függetlenségünk minden hívét, minden hazáját szerelő magyart arra hívunk fel, hogy pártunk és kormányunk mögött széles nemzeti egységben össze­forrva juttassák diadalra népünk jólétének, nemzetünk további felemelkedésének nagy ügyéit Jó pár nap választ már el bennünket a búzavetés miniszter- tanács által megállapított lintár- idejétől. Feladatunknak ezen a téren azonban mindeddig nem tudtunk eleget tenni. Jóllehet egyik-másik járásban — többek között a sarkadi és a gyulai já­rásban — viszonylagosan jobb eredményt értek el, általánosság­ban mégsem dicsekedhetünk a vetés jelenlegi állásával. Mindez abból ered, hogy tanácsaink nem olyan módon foglalkoznak a bú­zavetés meggyorsításával, mint Technikum DISZ-fiataljai sztwel- lélekkel (kezdtek hozzá a fémgyűj­téshez. Ennek eredménye az lett: november 11-ig 267.800 kg va­sat gyűjtöttek össze. Az iskola legjobb osztálya a Il/b leányosz­tály, amely 8250 kg ócskavasat adott át a MÉH-nek. Egyénileg a ltl/a osztály két növendéke: fíéjjas István 1400 kg-os, Kiss Lajos 1300 kg-os eredményt ért el. A technikum DISZ-szervezete vállalta, hogy még e héten 100 mázsa vasat gyűjtenek össze a fiatalok. Az orosházi II. sz. általános iskola november 8-ig 1060 kg1 ahogy azt a munkák jobb előre­haladása megkívánná. A párt- szervezetek nem kielégítő segít­ségadásából ered, hogy az egyes községekben nem megfelelő a népnevelőmunka. Vajmi keveset törődnek az élenjárók népszerű­sítésével. Hasonló okok miatt gyengén halad az istállótrágyázás, vala­mint az őszi mélyszántás is. Az alábbiakban közöljük járá­saink sorrendjét a Megyei Ta­nács mezőgazdasági osztályának november 5-i értékelése alapján: vasat, 16 kg fémet gyűjtött ős* sze. Az I-es sz. iskola pedig 924 kg vasat és 16 kg fémet. Járásaink versenyében a MÉH- telepek eddigi eredményei novem­ber 10-én estig a kővetkezők: vas fém hely. Békéscsaba 0/» 33 0/0 18 3 Gyoma 39 1 6 Gyula 49 15 2 Orosháza 49 5 1 Sarkad 27 1 7 Szeghalom 43 6 4 M.-kovácsháza 35 3 5 A megyei vállalat eredménye: 366 10.7 Ősziek alá végzett szántásban; 1. Szarvasi járás 2. Sarkadi járás 3. Gyulai járás 4. Orosházi járás 5. Gyomai járás 6. békési járás 7. Szeghalmi járás 8. Békéscsaba 9. Mezőkovácsházi J. üszibóza vetésben: 1. Sarkadi járás 2. Gyulái járás 3- Békési járás 4. Szeghalmi járás ß. Orosházi járás G. Gyomai járás 7. Szarvasi járás 8. Mezőkovácsházi j. 9. Békéscsaba Mezőgatzd. o. vez.: Vida János Debreceni Mihály Mórocz István Uhgi Imre Arató József Kiss Máté Ombódi Sándor Liker Mátyás Don László Istállótrágyázásban: 1. Orosházi járás 2. Szarvasi járás 3. Sarkadi tárás 4. Gyulai jutái íj. Mezőkovácsházi j\ 6. Békési járás 7. Gyomai .járás 8. Szeghalmi járás 9. Békéscsaba Főagronómus: Hajós Lajos Szabó Imre Kürti Imre Puskás Ferenc Baló Antal Kürti Fcrencné Gál István Czinege János Forgó Sándor Mélyszántásban: 1. Gyomai járás 2. Szeghalmi járás 3. Orosházi járás 4. Szarvasi jaráj» 5. Sarkadi járás 6. Békéscsaba 7. Békési járás 8. Mezokov ácsházi 9. Gyulai járás J­Tovóbb az évi terv túlteljesítéséért! A Mezőhegyesi Keudergyár dolgozói lelkes munkát végeztek a tforradalmi műszak» ideje alatt. Ennek eredménye, hogy 2 százalékos tervtúlteljesítésre tett vállalásuk helyett 105,3 százalé­kot teljesítettek, 100 százalékos tervszerűség mellett, ami a mű­szaki vezetőség jó munkáját is dicséri. A ti Iónok, tövősök és a kócgyártók a minőségi munka megjavítása érdekében kooperáció* szerződést kötöttek. Ennek eredménye megmutatkozik a kócgyár- tásnál, a szálhozam növelésében. A törőmunkások vállalták a mi­nőségi munka érdekében a kismarkos törést, aminek eleget ia tettek. így állandóan jói megtört anyaggal biztosították a dió­sok és a kócosztály minőségi munkáját. November 7-re tett vállalásuk teljesítésekor kiváló eredmé­nyeket értek el az egyes brigádok és egyénileg dolgozók.: A ti- lósok közül Balda Mihály 185, Bakos Mária 187, Balda László 167, Janovszki György 176 százalékos teljesítménnyel köszön­tötték november 7-ét. Az áztatósok is vállalásuk túlteljesítésével köszöntötték a Nagy Októberi Forradalom évfordulóját. Ötszáza­lékos tervtúlteljesítést vállaltak és 132 százalékot teljesítettek. A nagy ünnep után, most az éves terv teljesítésére, illetve túltelje­sítésére törekednek. A FÉMGYŰJTÉS MIKÉI A békéscsabai Közgazdasági

Next

/
Oldalképek
Tartalom