Viharsarok népe, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-12 / 265. szám

VLUauai&U Hc\xt tt<53 novembif 12. esiitörlöt Ifjúsági nagygyűlés a Sportcsarnokban Budapest ifjúsága kedden este Sportcsarnokban ünnepelte meg a világ békeszenető ifjúsága nagy szervezete, a Demokratikus If­júsági Világszövetség fennállásá­nak nyolcadik évfordulóját, a vi­lágifjúsági napot. Többezer fia­tal zsúfolásig töltötte meg a ter­met: a budapesti ifjúmunkások, diákok, ipari tanulók, úttörők legjobbjai, sztahánovisták, kitün­tetett, ifjú sportolók, a fegyve­res testületek kiváló harcosai. A Dolgozó Ifjúság Szövetsége Budapesti Bizottsága által ren­dezett nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Bruno Bernini, a DÍVSZ elnöke, Arsalan (Irán), fl kisipari szövetkezetek fejlődéséről, további feladatairól tárgyait azOKISZ választmányi ülése Az OKJ.SZ vezetői szerdán vá­lasztmányi ülést tartottak. Aleva Lajos, az OKISZ elnöke beszámo­lójában elmondta, hogy a mi­nisztertanács döntő jelentőségű határozatokat hozott a kisipari szövetkezetek fejlesztésére. Már 1953 harmadik negyedévében ko­moly előrehaladást értek el a szövetkezetek, harmadik negyed­éves tervüket 112 százalékra tel­jesítették, a háziipar 136 száza­lékos eredményt ért el. A szol­gáltató ipar 107, az építőipar 115 százalékkal fejezte be a tervet. A vidéki szövetkezeti mozga­lomban első lett Szabolcs megye 123 százalékos eredménnyel. A harmadik negyedévben a kisipari szövetkezetek már 19 százalék­kal emelték a közszükségleti cik­kek termelését. A negyedik Hegyiedév is jól indult. Októberben 113 százalékra teljesítették témákét a szövetke­zetek. Aleva Lajos rámutatott arra is, hogy fel kell számolni a fö- hiányosságot, ami abban mutat­kozik meg, hogy nem biztosí­tották a falvak szükségleteit. Aleva Lajos beszámolóját vita követte. Felszólalt a választmány,' ülésen Csikós Nagy Béla könyv nyűipari miniszterhelyettes is. Rámutatott, bogy a kormány, se­gítségével az ipari szövetkezetek mind fejlettebb 'termelési mód­szerekkel dolgozhatnak. Oscar Fischer (Német Demokra­tikus Köztársaság), Jan Klesz (Lengyelország) és Pierro Pierelli (Olaszország), a Demokratikus If­júsági Viílágszövetség titkárai. Ott ült az elnöki emelvényen Erdey-Grúz Tibor oktatásügyi miniszter, Goszlonyi János és Petrák Lajos, a DISZ Központi Vezetőségének titkárai. A nagygyűlést Fábri Tibor, a DISZ Budapesti Bizottságának tit- kárhelyettese nyitotta meg, majd Bruno Bernini, a DÍVSZ elnöke mondott beszédet. Bruno Bemini, a DÍVSZ el­nöke bevezetőben az egész vi­lág fiataljainak testvéri üdvözle­tét tolmácsolta Budapest, az új Magyarország ifjúságának. ...hogy tanuljanak tőle... Berlin. (MTI) A «Nürnberger 8 Ulir Blatt» jelentése szerint a nyngatnémetor- szági kormánykoalíció több képviselője azt kívánja, hogy McCarthy szenátort, j a hírhedt amerikai «boszorkányüldözőt» j a közeljövőben hívják meg Bonnba. Adó I nauerék el akarják sajátítani McCarthy I módszereit, amelyeket a «kommunizmus I elleni harcban» alkalmaz Mit jelent az amerikaik „szövetsége“? ÍME A KÜLÖNBSÉG Nyugat-Néinetországban októberben 2.4 száza­lékkal emelke lett a munkanélküliek száma. Ny ugat-Németországban és Ny ugat-Berlinben most másfél millió munkanélkülit tartanak nyil­ván. Ha ehhez hozzászámítjuk a nyilvántar­tásban nem szereplő kb. félmillió munkanél­külit és 1.2 millió olyan munkást, aki egy hé­ten csak 2—3 napot dolgozik, összesen három­millió dolgozót sújt a munkanélküliség. ■ Angiiban az utóbbi két hét foly amán fel­emelték valamennyi alapvetően fontos élelmi­szer árát. A kenyér 25, a tej 27, a tojás 37, a cukor 25, a sajt 85, a liszt 68, a burgonya 33 százalékkal drágult. ■ Amerikában állandóan csökken a termelés. A «Generál Electric Company» elnöke beismerte, hogy a termelés 17 százalékkal csökkent. Az acéltermelés szeptemberben 11 százalékkal csök­kent. ■ Olaszországban az elmúlt öt év alatt több mint száz gépipari üzemet zártak be, nyolc­vanat leépítettek. így 80.000 gépipari munkás került az utcára. Textilgyárat százharmincné­gyet zártak be és 16.000 munkást bocsátottak el. A térni acélművek, a savonai ILVA, a bo­lognai DUCATI és több hasonló üzem bezárása miatt újabb tízezer munkás marad munka nél­kül. Ezt jelenti az amerikai segítség. A felszabadulás óta Szlovákiában 29 új tej­üzemet létesítettek és ebből az-ötéves terv so­rán 25 új tej kombinátot építettek. A napok­ban helyezték üzembe Puchovban az egyik új tejkombinátot Csehszlovákia legmodernebb élel­miszeripari üzemeinek egyikét. Az új élelmi- szeripari kombinátok újabb ezrek részéx-e biz­tosítanak munkát. ♦ A Német Demokratikus Köztársaságban nem rég je'ept meg a rendelet az élelmiszerek és más iparcikkek árának 10—25 százalékos csök­kentéséről. Az árcsökkentés ez év v égéig 540 millió márka megtakarítást jelent a dolgozók­nak. ♦ A gottvraldovi Svit nemzeti vállalat, Cseh­szlovákia legnagyobb cipőipari kombinátja, tel­jesítette ötéves tervét. A munka termelékeny­sége 1949 óta 74.6 százalékkal növekedett. A kü­lönböző újítások közel 48 millió korona megta­karítást jelentőnek. ♦ A Szovjetunió tulajdonában lévő német üze­meket újjáépítve adják át a német népnek. A közeljövőben kerül a német nép tulajdonába a «Walter Ulbricht» üzem. A gyár a háború be­fejezésekor romhalmaz volt, a szovjet emberek újjáépítették s megindították a termelőmun­kát. Az üzemben 28 ezer dolgozót foglalkoztat­nak és a termelés több ágában már felülmúl­ták a háborúelőtti termelést mind mennyiség­ben, mind minőségben. AZ APA ÉS GYERMEKEI A múlt Szeghalom község egyik el­dugott határrészén, ahol Ősztől tavaszig még a madár is rit­kán jár, a D■ Tóth család ag­gódva nézett végig a hatéves Térkőn. Iskolába kellene már az ősszel küldeni• De az iskola a látóhatáron is messze tál van. Teáig azon a sík, kietlen tájon igen messzire ellátott a jószemű ember. Már második osztályba kel­lett volna mennie, de még min­dég otthon maradt. A szülök úgy látták, jobb lesz neki, ha bent a kuckóban telel, mert még nem elég erősek a lábai ahhoz, hogy 9—10 km-re gya­logoljon az iskoláig. így tehát Terkó még ekkor, sem mehetett iskolába. Végre elérkezett az a nap, amikor ö is Tibevonult« az is­kola első osztályába. Ekkor már a kilencedik esztendejét taposta. Eszes gyerek volt. Egy-kettőre elsajátította a be­tűvetés tudományát. Később meg már az áltomásfőnök fiát is ö tanítgatta. Minek egy ilyen zsellér gyereknek annyi ész — forgatta fejében a gondolatot Cigléngi »úr« az áltomásfőnök. Jószágot terelni, ökröt hajtani anélkül is lehet. Hiszen úgyis csak cseléd lesz belőle. — Hely, csak a fejeteket lehetne kicserélni, — sóhajtott fel egy­szer. A Teri gyerek — a je­lenlegi D. Tóth Terenc elv­társ — akkor még nem tudta, hogy mire a nagy sóhaj Cig­ié nyi főnök Húrból*■ De ma an­nál jobban tudja ezt... A jelen A 4S00 kát. holddal ren­delkező füzesgyarmati »Vörös Csillag« tsz pártszervezetének D. Tóth Terenc ■ elvtárs a tit­kára. A 360 tsz tag gondja, baja, öröme az övé is. Sőt első­sorban az övé. Elsősorban ő a felelős a dolgozók továbbkép­zéséért, a gazdasági munkákra való mozgósításért. Az emberek gondolkozásában megmutat­kozó maradiságot le kelt küz­deni. Ezt pedig csak úgy le­het, ha tanulnak, ha a párt- szervezet jól mutatja az előre­haladás útját. A tanulás fon­tosságát nem csak a pór Há­gok, hanem a párlonkívüliek is sokban felismerték. Kovács Lajosné idősebb asszony szinte minden pártonkívüli /levében beszélt, mikor az elmúlt hetek­ben azt mondotta: A fiatalok jóval többet tudnak, nem aka­rok lemaradni tőlük. Ha nem tanul az ember, bizóny köny- nyen a sarokba szorítják. Sze­retnék én is résztuenni a párt- oktatásban. Kérem osszatok be engem is. — He is osztot­ták, őt is, meg másokat is. A foglalkozások megkezdése óta újabb és újabb hallgatókkal gyarapodott a tanulnivágyók tá­bora. Olvas, moziba jár Az ember azonban nemcsak szervezett formában tud ta­nulni. A szépirodalmi könyvek olvasása is bővíti látókörét, sza­porítja szókincsét. Elgondolá­sát, mondanivalóját csakis így tudja szép kifejezésekkel el­mondani. D. Tóth elvtárs igen értékes szépirodalmi könyveket olvasott már el. Például Uj ba­rázdát szánt az eke, Ifjú Gárda. Uj ember kovácsa, Az acélt Egyre fokozódó ellentét jel­lemzi Amerika és szövetségesei közötti viszonyt. A profitért, a piacokért egyre élesedő harc dúl a «szövetségesek» között. Amerika igyekszik megszerezni magának a piacok többségét, így próbál kiutat keresni az egyre fenyegetőbbé váló vál­ságból. Törekvése hasztalan, hiszen a válság jelei egyre na­gyobb mértékben mutatkoznak Amerikában s ugyanakkor ma­gával rántja a szövetségeseit is. Mit jelent pl. Olaszországr nak Amerika segítsége? Az elmúlt öt év alatt több mint száz gépipari üzemet és 134 textilgyárat zártak be. To­vábbi nyolcvanat leépítettek és most ismét új gyárakon van a 60r. A gyárak leállítása kö­zel százezer embert fosztott meg kenyerétől. Franciaország­ban a 400 francia repülőipari vállalat közül jelenleg csak 160 dolgozik. A többit, mint «nem rentábilis» üzemet be­zárták. Seine megyében a re­pülőipari vállalatoknál 400 ezer munkás dolgozott. Jelen­leg 15 ezret foglalkoztatnak. És miért vált «nem rentábilis­sá» a francia repülőgépipar? Egyszerűen azért, mert a fran­cia repülő társaságok útvona­lain közlekedő gépek 58 száza­léka amerikai s az alkatré­szeket is amerikai vállalatok­nál szerzik be a repülő társa­ságok. De hasonló a helyzet a többi «amerikai támogatást él­vező» országban is. Hollandia nehéz helyzetben van, nem tudja eladni tejtermékeit. És ugyanakkor az amerikaiak ar­ra kényszerítik őket, hogy az Egyesült Államoktól tejtermé­keket vásároljanak. Ez új ve­szélyt jelent a holland mező­gazdaságra, 8 nagy kórokat a hús- és tejtermékfeldolgozó iparnak is. Törökországban ál­landóan növekedik az élelmi­szerek ára, az olaj ára 125, a burgonya ára 133 százalékkal növekedett az 1950. évi árak­hoz képest. Nemrég a török parlament jóváhagyta a lak­bérek 50 százalékos emelését. Ez azt eredményezte, hogy a dolgozók barakkokban laknak a megfizethetetlen lakbérek miatt. Az amerikai tőke meg­fojtja a török ipart is. Ame­rikai behozatal miatt számos török üzemet be kellett zárni. Isztambulban a textilgyárak 40 százalékában beszüntették a termelést. megedzik, stb. Mindezekből « könyvekből sokat tanult. A könyvek mellett azonban a filmek is nevetik az embere­ket. A »Vörös Csillag« tsz dol­gozói szervezetlen mennek a moziba. Maga a párttitkár is általában hetenként egyszer el­megy a moziba. Leginkább szombat estéken. Tanul az egész család Sok a pótolni valója D Tóth elvtársnak is. Nyolcéves korá­ban kezdett iskolába járni, de már 12 éves korában be ket­telt, hogy csukja maga mögött az iskola kapuját. Akkor még úgy látszott, hogy örökre. De a felszabadulás, a párt harca, a dolgozók felemelkedése ismét kinyitotta és szélesre tárta az iskolák kapuit. A múlt kény­szerű mulasztását ő is pótolni igyekszik. Az általános isko­lák V.—17. osztályának anya­gát tanulja. sEnnck az embernek nincs egy szabad perce, egyetlen sza­bad órája sem, hogy a család­jával törődjön«, mondaná aki nem ismeri családi körét. De a sárszigeti fehérfatá kis csa­ládi házban a gyerekek tanu­Uruguay, Paraguay államok­ban is katasztrofális következ­ményiekkel járt az amerikai politika. Paraguay iparát, me­zőgazdaságát, közlekedését és pénzügyeit pl. egy vegyes bi­zottság irányítja. így gyakorol ellenőrzést Paraguay' fölött az Egyesült Államok. Ez a bizott­ság kényszerítette az országot arra, hogy más növények ro­vására növelje a gyapotterme­lést. így hiány van gaboná­ban, húsban és cukorban, a gyapotot meg amerikai üzlet­emberek vásárolják fel és ezer százalékos profittal adják cl az Egyesült Államokban. Súlyoan sérti az amerikai piac terjeszkedése a «legna­gyobb » szövetségest, Angliát is. Az amerikai tőke olyan or­szágokba is behatol, mint Ka­nada, ahol szinte kizárólago­san csak angol monopóliumok érvényesültek eddig. Az ame­rikai tőkebefektetés Kanadá­ban eléri a nyolcinitliórd dol­lárt. Amerikai monopóliumok tartják ellenőrzésük alatt az olajkészletek 65, a színes fém­kohászat 70 százalékát. Nö­vekszik az amerikai tőkeérde- kcltscg Kenyában, Anglia gyar­matán is. Míg az amerikai monopóliu­mok egyre nagyobb mérték­ben szállítanak árukat a «szö­vetséges» országokba ■— és kényszerítik is őket az árúk átvételére, — addig minden eszközzel akadályozzák más államok kivitelét. Például az Egyesült Államokba irányuld svéd exportnak súlyos károkat okoz az amerikai vám növe­lése. Az amerikai vámtarifá­kat 67.5, so kesét tan 91) száza­lékig akarják emelni. Ez azt jelenti, hogy az cxjúirtált cik­kek értékének 67, sőt 90 szá­zalékát meghaladja a vám. íme, ez hát az egyre éle­sedő ellentétek egyik oka. Amerika szövetséges országai­ban egyre nő a munkanélkü­liség, a dolgozók nyomora, elé­gedetlensége. De ezzel arányo­san nő a munkások ereje, el­lenállása is. Nem utolsó sorban saját tömegeik nyomására ke­rülnek szembe a csatlós orszá­gok vezetői Amerikával. Min­den országban erősödik a moz­galom annak érdekében, hogy megszabaduljanak az amerikai monopóhumok fojtogató ural­mától. És ez a Iiarc előbb, vagy utóbb sikerre vezet. lúsi rendjében is szigorú fegye* lem van. A két nagyobb gye- rek, Teri és Lajcsi, leginkább azzal fogadják édesapjukat: una két ötöst — máskor meg há­rom ötöst — kaptunk az isko­lában*. Időközönként az édes­apa azt is ellenőrzi, hogyan néznek ki a füzetek, könyvek. Számonkéri, hogy mit tanul­tuk az iskolában. Amelyik gye­rek több ötöst hoz haza, az mehet elsősorban moziba, öl­tözhet fel ünnepi napokon az új ruhába és mehet el a nagy1 mamát meglátogatni. I Az elmúlt héten csütörtökön ebéd után Lajcsi rögtön elő* szedte a tanszereket és hozzá­fogott a házi feladatok elké­szítéséhez. Ezen a r‘ napon, számtanból kapott egy újabb ötöst. Mert hát a iirHetvenhét ma­gyar mese« című könyvet ő szeretné megnyerni, amit édes­anyjuk ígért meg a győztes tanulónak. Uj ruhával, könyvvel jutal­mazhatják meg családia kat a D. Tóth Tcrencek, akik a múltban még az elemi iskolák padjáig is alig, alig tudtak el­jutni. SZÚLA IMRE.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom