Viharsarok népe, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-01 / 257. szám

2 1953 november' t , vasárnap' l/UuusawU Hifit A minisztertanács határozatai A minisztertanács legutóbbi ülésén határozatot hozott a csa­ládi pótlékról szóló rendelet egyes rendelkezései és a betegségi biztosításra vonatkozó jogszabályok módosításáról, *A miniszter- tmács és a DISZ vcrösvándorzászlaja« alapításáról, »IT»! Miklós« építészeti díj alapításáról. A minisztertanács a családos dolgozók helyzetének további ja­vítása érdekében módosítotla a dolgozók családi pótlékra való jogosultságának több szabályát, így a határozat kimondja, hogy a munkaviszony megszakításától függetlenül megilleti a dolgozót n családi pótlék arra a naptári hónapra, amelyben legalább hu­szonegy napot — ha mezőgazda- sági munkás, legalább tizennyolc napot — dolgozott. A miniszter- tanács határozata többszempont­ból módosította és kedvezőbbé tette a termelőszövetkezeti tagok családi pótlékra való jogosultsá­gát is. tlgy például a jogosult­sághoz megkívánt munkaegysé­gekbe. fél munkaegységben kell számításba venni minden olyan munkanapot, amelyet a tag ál­lami vagy társadalmi szervejt egésznapos iskoláin, tanfolya­main vagy katonai szolgálatban töltött cl. Jelenleg az iparban, vagy egyéb területen alkalmazás­ban lévő dolgozó termelőszövet­kezetbe való belépését könnyíti meg az a rendelkezés, amely szerint annak a termelőszövetke­zeti tagnak, aki belépése előtt közvetlenül Irat hónapig családi pótlékban részesült és az év utol­só négy hónapjában lépett be a szövetkezetbe, a kővetkező évben az előírt munkaegység teljesíté­sének igazolása nélkül is jár csa­ládi pótlék — az egyéb feltételek fennállása esetén. A határozat alapján a dolgozó nőknél — akik­nek férjük nincsen vagy meg­halt — a gyermekeik után járó családi pótlék az árvaellátás ösz- szegébe ezentúl nem számítható be, azt ezen felül kapják. A minisztertanács — eleget téve a dolgozók jogos kívánságának — módosította a betegségi biztosí­tási jogszabályok egyes rendel­kezéseit. A határozat a betegségi biztosítás szolgáltatásait kiter­jeszti a biztosított által eitar-i tott nevelt gyermekekre, az ed­digi hét nappal szemben, 30 nap­ban állapítja meg azt a munka­megszakítást, amely melleit a munkaviszonyt a betegségi bizto­sítás szempontjából folyamatos­nak kell tekinteni, biztosítja, hogj a vasárnap is működő üzemekben dolgozó betegség esetén ezentúl vasárnapra is kapjanak táppénzt, a kórházban vagy szülőotthon­ban' ápolt dolgozó nők terhességi és gyermekágyi segélyét a je­lenlegi ötven százalékról nyolc­van százalékra emeli, meghosz- szabbítja a gyermekkori rheumás szívbetegségben szenvedő gyer­mekek kórházi ápolási idejét, ki­mondja, hogy a temetési segély­ből semilyen címen, táppénzből pedig csak a tartásdíjat, a gyer- mektelenségi adót és a társada­lombiztosításnak okozott kárt le­het levonni és azt is csak meg­állapított mértékben. A rendelet egyúttal kiküszöböl a biztosítás terén még fellelhető több bü­rokratikus intézkedést.. | •k A minisztertanács — a DISZ javaslatára — a szocialista ver­senyben legjobb eredményt el­ért Yas-, építő- és bányaipari tanulóiníézetek jutalmazására »A minisztertanács és a DISZ vörös vándorzászlaja« elnevezésű - ván-! dorzászlót alapított. Az első he­lyezést elért intézetek a vándor­zászlón kívül a miniszlerlanács és a DISZ oklevelét ts tíz-tiz- ezer'forint pénzjutalmat, a máso­dik és harmadik helyezettek ok­levelet és öt-ötezer illetve három- háromezer forint jutalmat kap­nak. A jutalmakat a DISZ, a SZOT és. az MTÍI képviselőiből álló bizottság javaslata alapján évenként két alkalommal, április j 4-én és a tanév végén adják ál a szocialista versenyben kitűnt j intézeteknek. * A kiemelkedő szocialista-realis­ta építészeti és városépítészeti al­kotások tervezőinek, valamint az ilyen tárgyú tudományos munkák szerzőinek kilüntelésére és az al­kotó kedv serkentésére a minisz­tertanács iYbl Miklós díj« elne­vezéssel építőművészeti díjat ala- í pííott. A kiváló építészeti telje- [ sílntények jutalmazására éven- j ként 6 darab I. fokozatú, egyen­ként 7000 forintos és 6 darab j II. fokozatú, egyenként 5000 fo­rintos díj kerül kiosztásra. A díj odaítéléséről — a Magyar Építő-' művészek szövetségének meg­hallgatásával — a minisztertanács j dönt. A minisztertanács határozata a helyi ipar munkájának megjavítására A minisztertanács legutóbbi ülésén foglalkozott a helyi ipar helyzetével és megállapította, hogy bár a helyi állami és szö­vetkezeti ipar az utóbbi két esz­tendőben jelentősen fejlődött és termelése 570 százalékkal emel­kedett, az eredmények ellenére a lakosság helyi szükségleteinek maradéktalan kielégítését jelenleg még biztosítani nem tudja. A lakosság ellátásának további javítása érdekében a miniszterta­nács határozata kimondja, hogy b tanácsoknak az állami helyi ipar fejlesztése mellett, fokozniok kell munkájukat a kisipari szö­vetkezetek állami támogatása, ter­melő munkájuk tervszerűségének segítés^ térén és ugyanakkor biz- tosílaniok kell a magánkisipar munkájának fellendítését is. Fel kell számolni azt a helytelen gya­korlatot, hogy a helyi ipar dön­tően a közületek rendeléseit elé­gíti ki. A helyi iparnak — kiegé­szítve az országos ipar termelé­sét — elsősorban a lakosság szük­ségleteire kell dolgozni. Tovább kell fejleszteni a helyi értékesítés kialakult formáit. Lehetővé kell lenni, hogy a kisipari szövetkeze­tek árucikkeiket közvetlenül, bolti hálózat útján, piacokon és vásárokon, forgalmas helyeken lé­tesítendő áruházakban hozhassák forgalomba. A helyi ipar javító és szolgál­tató tevékenységét elsősorban az iparjogosítványok kiadásával kell megjavítani. Különösen vonatko- tik ez az olyan szakmákra, ame­lyeknél a lakossággal való köz­vetlen kapcsolatnak, a kiterjedt hálózatnak nagy jelentősége vap v csak így biztosítható a lakosság gyors és olcsó kiszolgálása. A minisztertanács határozata kiterjed az ipari szövetkezetek politikai, gazdasági és pénzügyi megerősítésére is. A határozat ér­telmében á többi között á kis­ipari szövetkezeteknél 1954. ja­nuár 1-től rendezni kell az álló és forgó alapokat és a forgóala­pok feltöltésére százmillió forint középlejáratú hitelt kell biztosí­tani, mintegy tíz százalékkal csök­kenteni kell azoknak a kisipari szövetkeze teltnek a jövedelem- adóját, amelyek döntően a lakos­ság részére dolgoznak. Egyes szakmákban — például cipc^aví- lás — a forgalmi adót már ez év­ben csökkenteni kell. Azokat az állami ingatlanokat, amelyeket a kisipari szövetkeze­tek használnak, részükre térítés ellenében át lehet adni. A térí­tés évi összege a korábbi bérleti díjat általában nem haladhatja meg. A magánkisipar munkájának megélénkítése érdekében a mi­nisztertanács határozatot hozott az új ipar jogosítványok elbírálá­sának meggyorsítására és a kis- iparosoki« munkához szükséges anyagellátásának biztosítására. A határozat továbbá lehetővé teszi, hogy egyíes szakmákban — ahol ezt a szakma jellege megköve­teli — a magánkisiparosok ipari tanulót tarthassaoiak. A magán- kisiparosokat — a kisipari szö­vetkezeti kölcsönös biztosító in­tézet útján — az önkéntesség elve alapján be lehet vonni a kölcsö­nös biztosítás intézményébe. A határozat értelmében a me­zőgazdasági ingatlannal rendel­kező ipari szövetkezeti tagok és magánkisiparosok — ha a föl­det maguk, vagy családjuk mű­veli — földjük után úgy adóz­nak, mint a dolgozó parasztok. A minisztertanács határozata amellett, hogy növeli az ipari szövetkezeli tagok és magánkis­iparosok jövedelmét, további je­lentős lépést jelent a lakosság mindennapi szükségleteinek fo­kozott kielégítése, a fogyasztási cikkek mennyiségének és válasz- I tékának növelése terén. Nevesniier íö-re íeszedpi a gyapotot Százöten sze­dik a gyapotot akét- egyházi állami gaz­daságban. Eleinte nem a legjobban ha­ladt ez a munka. Ke­vés volt a kovadt gyapot és a fizetés körül is hibák mu­tatkoztak. Ugyanis 75 fillért le akartak von­ni kilónként a dolgo­zók keresetéből. Ez a probléma most már megszűnt, az igazga­tó elvtárs elintézte a panaszt. Azóta nóta- szótól hangos a gya- polföld. Persze, nem­csak ez jellemzi a gyapotszedők mun­káját. Egész verseny alakult ki, mindenki többet és többet akar szedni. Például An- dó Jánosné elvtársnő és Vozár Jánosné eiv- lársnő párosverseny­ben vannak. Mind a két elvtársnőnek a neve állandóan kint van a dicsérő lábián. Mint párttagok itt a gyapotszedési mun­kában is megállják a helyüket és példát mutatnak a többi dolgozónak. Egyre jobban kezd kibon­takozni a verseny. llemző Józseíné 36 kilót Gesztesi Mária 35 kg-ot tud leszedni naponta. — Persze ilyenek vannak még többen is. De nem­csak a párttagok mutatnak példát, ha­nem a DISZ-fiatalok is. Bojtos Anna 31, Jámbor Piroska 31 kg-ot is leszed na­ponta. Az élenjáró gyapotszedők cs a többi dolgozó is úgy igyekszik, hogy be­tartsák kormányunk határozatát és no­vember 10-re leszed­jék a gy apa lo b Bariba Sándor, Bánkút, kétegybázi állami gazdaság. Tanuljunk a Szovjetunió Kommunista Pártjától A. károst párlMzcííság előadói csopodfa AZ ELŐADÓI propaganda a i párt ideológiai munkájának fon­tos része. A marxista-leninista is­meretek terjesztésében nagy sze­repük van a pártbizottságok elő­adói csoportjainak. Az utóbbi időben a grodnói városi pártbizottság jelentősen megjavította munkáját. A városi pártbizottság előadói az 1952— 53. oktatási évben 981 előadást tartottak az SZKP történetéről, politikai, gazdaságtant, filozófiai kérdésekről, az SZKP XIX. kon­gresszusának anyagáról, J. V. Sztálin: «A szocializmus közgaz­dasági problémái a Szovjetunió­ban» című művéről, a nemzetközi helyzetről, stb. Az előadó csoport 30 főből áll. A városi pártbizottság állomá­nyon kívüli lektorai között a társadalmi tudományok hat kan­didátusát találjuk. Huszonhat elő­adó főiskolai képzettséggel ren­delkezik. Az előadói csoport nagy segít­séget nyújt a propagandistáknak. Előadásokat tart számukra aspárt történetével, elméletével kapcso­latos kérdésekről, politikai gaz­daságtan! problémákról, a nem­zetközi helyzetről, módszertani kérdésekről. Az előadásokat ma­gas eszmei-elméleti színvonal jel­lemzi. Az ejméleti tételeket az előadók szorosan összekapcsolják a kommunizmus építésének kon­krét feladataival. Az előadói csoportban nagy al­kotó munka folyik. BarkuJov elv­társ például három előadást dol­gozott ki. A többi előadó is te­vékenyen részt Vesz az előadások kidolgozásában. MINDEN . előadó másfél-két hónapot kap az előadás elkészíté­sére. Az előadás szövegét ezután megvitatják az előadó csoport ülésén. A csoport arra törekszik, hogy az előadások magas színvo­nalúak legyenek s ezért kétszer- báromszor is megtárgyal egy-egy előadás-tervezetet. A városi pártbizottság gondos­kodik az előadók eszmei, politi­kai színvonalának növeléséről és továbbképzéséről is. Szamovszlta- ja elvtársnő az idén mint leve­lező hallgató elvégezte az SZKP Központi Bizottsága mellett mű­ködő pártfőiskolát, Barkurtov elv­társ a kandidátusi miniimímvizs- gára készül. Csubcnko elv társ, mint levelező hallgató pártfőis­kolán tanul, Márkiroszov és Nyi- kolajcv elviársak disszerláriáju­kon dolgoznak. Az előadói csoport munkájá­ban olykor hibák is előfordulnak. Egyes előadók nem ragaszkodnak j az előadói csoport ülésén jóvália- ! gyott szöveghez és előadásterv - ! hez s ez lerontja az előadás el­méleti színvonalát. A VÁÜOSI pártbizottság az víj oktatási évre készülődve mindent megtett az előadói csoport jobb munkája, az előadói propaganda megerősítése érdekében. Az előadói propaganda meg­javítása érdekében célszerű szak- j osztályokra bontani a csoportot. Ez lehetővé teszi az előadók- . nak, hogy az elmélet egy meg­határozott ágával foglalkozzanak j s emeljék előadásaik színvoha- ! lát. Az előadók továbbképzésé­ben komoly szerepet töltenek be ; a területi pártbizottságok- melléit | működő állandó szemináriumoké KERESZTREJTVÉNY Bürokrácia ez, vagy leikiísmeretlenség? Nagyon nehéz ezt a rejtvényt megfejteni. ;Leczki Istvánná legalábbis nem tudja, pedig már csaknem egy éve töpreng rajta. Próbálta már megfejteni az orosházi- járási tanács és a megyei tanács egészségügyi osztályainak illetékes előadóival is. Annyit volt náluk, hogy elkopott bele a cipője talpa. De a mai napig is talány előtte, hogy ezév január elsején miért minő­sítették őt takarítónőnek az orosházi nemigondozó intézetben, mikor azelőtt két évig mint kinevezett asszisztensnő dolgozott ugyanott. Mi több, a visszaminősítés óla is asxisztetisnői teendőket végez. Nemcsak bent a gondozóban, hanem a gondozóhoz tartozó 27 községben is. Az illetékes egészségügyi osztályoknak ez ellen nincs is semmi kifogásuk, hiszen Leczkiné jól ellátja feladatát. Az ellen sem til­takoznak, hogy Leczki Istvánná gyakran reggel 6 órától este 10, sőt 12 óráig is dolgozik, illetve vidéki kiszálláson van. Fő az, hogy a rendelőt mindig tükörtiszián tort a hiszen az egészsé ü ,yi szer­vek őt takarítónőnek minősítették, tehát kötelessége a takarítás. S ebben a minőségben csak havi 400 forint fizetést engedé­lyez számára a keret. Hiába végzi Leczkiné két személy felada­táé, hiába túlórázik, még csak túlóradíjat sem kapott egyetlen fil­lért sem egész éven át, nemhogy a korábbi 666 forintos aszisz- tensnői fizetését megkapná, hiszen p.apiron mint takarítónő szere, pel. S az illetékes egészségügyiek mélységesen tiszteletben tartják a papírt még a dolgozók rovására is. Hogy m ért? Ez is talány. A talányt Leczki Istvánná eiötl még bonyolultabbá tette a já­rási tanácselnök, akihez tanácsot kérni ment. Azt mondta a ta­nácsot és intézkedést kérő Leczki Istvánnénak a tanácselnök: *Ha nem tudnám, hogy milyen kevés az a 400 forint havi fizetés, azt mondanám, hogy várjon nyugodtan a jövő év január 1-ig, hátha akkor sikerül Visszahelyezni a régi státusba.« Mindez csupa feltételes bizonytalanság, tha tudnám , azt mondanám ..., hát­ha sikerük. Ilyesmit már nagyon sokat hallott egy év óla Leczki Istvánná. És még. hogy várjon nyugodtan, mikor havonta két era. bér helyett dolgozik és nemhogy többet keresne, hanem elhúz­nak tőle 266 forintot, ami egész évben 3192 forintot tesz ki. Egy szép konyhaberendezés árát. Vájjon mit szólnának a járási és megyei egészségügyi osztályvezetők és a járási tanácselnök, ha történetesen egy évig két beosztást kellene elvégezniük rengeteg túlórával, lényegesebben kevesebb fizetésért? Gondolkozzanak el ezen és sürgősen orvosolják Leczki Istvánná jogos par ászát. >

Next

/
Oldalképek
Tartalom