Viharsarok népe, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-15 / 242. szám

1953 október 15., esülorlök

{/LUaisawU Héf*e

A kedvezmények meggyőzték: tagjainkat a közös gazdálkodás előnyeiről

Elmondta: KLIMAJ JÁNOS, a csabacsüdi „íj Barázda“ tszcs elnöke

Termelocsopoi'tunknak j állami gazdaságban dolgoztak, no

mindössze egyéves múltja tan. 1952 őszén kezdtük meg a közös gazdálkodást tizenegyen 7 lóval, 2 üszőborjúval. Ez volt az ösz- szes állatállományunk. Egy hónap múlva csatlakoztak hozzánk és azután haimincketten végeztük a közös munkát, 300 kát. holdon. Bátran elmondhatom: munkánk nem volt eredménytelen, mert nagy gondot fordítottunk földjeink megmunkálására. A környéken élenjártunk a szántásban, vetésben, a növényápolási munkában. Ezért takarítunk most be bő termést. Egy év óta állatállományunk is megnövekedett, szaporodott, ehhez államunk is sok segítséget nyújtott. Ma 25 ló, 19 szarvasmarha, 50 juh, 6 anyakoca, egy apaállat, 27 süldő, 13 hízó és 350 baromfi képezi az állatállományunkat.

Tagságunk nagy igyekezettel végezte a soron'évő munkákat. Nagy Imre elvtárs ország- gyűlési beszéde után csökkent a munkakedv. A munkafegyelem megbomlott, a tagok nap mint nap egy-egy csapatba verődve tárgyaltak a kilépésről. Csoportgyűlést hívtak össze tudtom nélkül és követelték a csoport feloszlatását. Kumár Pálné és férje — akik csak nagyritkán jártak dolgozni —, ezekben a napokban megjelentek. Persze, nem dolgozni, csak ebédszünetben beszélgetni, bomlasztani a csoportot, a tagságot a kilépésre szervezték- Nekik nem volt jó a csoport, kettőjüknek csak 100—120 munkaegységük van. A csoport helyett

nem engedjük a csoport felbomlását. Másnap elmondtam a tagságnak a tanácskozáson hallottakat, újra és újra ismertettük azokat a kedvezményeket, amelyekben a csoporttagok részesülnek, külön-külön is elbeszélgettünk az emberekkel, a várt eredmény de itt voltunk még mi, nern maradt el. Köpenyes János öten, kommunisták. Elhatároz- bácsi az elsők között jelentette tűk: a csoportot megvédj ük. Nem ki: engedjük szétbomlasztani! Csőn

meg fuvarozni jártak. Ilyenek izgattak a csoportunk ellen. Már úgy látszott, hogy bomlasztó munkájuk sikerrel jár. A tagság nem akart közösen vetni. Követelték: oszlassuk fel a csoportot. Talán kívánságuk teljesült volna

ka elvtársnő azt mondta: kell győzni az embereket arról, hogy a közös gazdálkodás a jólét, a jövő útja. Igen ám, de hogyan? — vélekedtünk. Hát úgy, hogy segítségünkre lesz ebben a sajtó — felelte Csonka elvtársnő, aki nemcsak olvasója, hanem levelezője is a párt megyei lapjának. Úgy történt azután, hogy naponta ismertettük a kedvezményekről szóló rendeleteket. Már úgy látszott, ennek sem lesz eredménye, mert Tóth János bácsi — egyik jól dolgozó tagunk, — a szép jövedelem ellenére is, amit kapott, kijelentette: hiába a beszéd, én mégis külön vetek, kilépek a csoportból. Igaz ugyan, azt is hozzátette: egy* félév múlva majd újra belépek. De most nem maradok tovább.

A közös vetésről a tagok nem akartak hallani. Ekkor jött segítségemre a megyei termelő- szövetkezetek tanácskozása, ahol én is résztvettem, új erőt merítettem ahhoz a harchoz, hogy tagjainkat továbbra is megtarthassuk a csoportban. A tanácskozásról hazamenet újra megérlelődött bennem ái' elhatározás:

sok kedvezmény mellett sokat jelent nekem az, hogy a háztáji tehenem után nem kell tejet beadni, ez megmaradhat a három unokának. Benn maradok a csoportban.» így történt, hogy Köpenyes János bácsi után még tizenegyen jelentették ki: maradnak. Valastyán Sándor tagunk még fiát is bevonta a munkába, aki eddig állami gazdaságban dolgozott és közölte, hogy fia is tagja szeretne lenni a csoportnak.

Ezekután hozzáfogtunk

a vetéshez. Ezt a munkát tagjaink szorgalmasan végzik, mert tudják: ettől függ a jövőévi termés.- A hangulat is megváltozott. Ezekben a napokban már alig hallani a kilépésről, inkább arról beszélgetnek, hogy a tejbeadás mentesítése milyen jövedelemhez segíti őket. Vannak olyanok, akiket az a gondolat foglalkoztat, hogy igénybeveszik az üszőv ásár- lás céljára biztosított államköl- csönt, melyet államunk ötévi visz- szafizetés mellett nyújt a terme ős zö-et keze ti tagoknak.

Befejezésül még annyit: nagyon örülök, hogy tagságunkat meggyőzték a kedvezmények a szövetkezeti út helyességéről.

ü>l§X-ifjak harca, a hidasháti állami gazdaságban a gyapot betakarításáért

Több mint két hete már annak, mutatták be. A 35 dolgozó egy

nap alat 16 mázsa 27 kiló gyapotot szedett. A DISZ-fialalok köhogy a hidasháti állami gazdaság gyapottábláin megjelentek az első kikovadt gubólk, a DISZ-fiatalok le késén készülték a gyapot szegére, legtöbbjük már három éve végzi ezt a munkát, szeretik is a gyapotszedést, de a többi ápolási munkát is. Október 8-án gyapot- szedő-bemutató volt a gazdaságban, 35 fő jelent meg a megye állami gazdaságaiból. A szovjet kétkezes gyapolszedési módszert

»♦«•♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦«♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦I«*«

zni sokan értek már el szép eredményt a szedésben. Például Hajdú Julianna, aki az 1952-es gazdasági érben kapta meg a gyu- potmesleri oklevelet, 59—60 kilót is szed naponta. Nem marad el mögötte Csatári Róza sem az 56—80 kilós szedésével. Hajdú Julianna fenn volt Budapesten a DISZ-közponlban, a gyapolmes- terek értekezletén, ahol vállalta,

hogy az idén 20 mázsa gyapotot szed1 le, vállalását már eddig 25 százalékban teljesítette, 5 mázsán felül szedett le. A hidasháli állami gazdaság fiataljai harcolnak azért, hogy a gyapolbetakarílásl határidőre befejezzék, de kérik a gazdaság vezetőségét, hogy lehetőleg ne osszák be őket más jnunkába. A megye összes DISZ-fia- talja kövesse az élenjárók példáját és harcoljon minden fiatal, ki-ki a maga területén a gyapot mielőbbi betakarításáért. M. M.

Kövessék az őszi munka élenjáróit Köröslariányban is

Körötdadányban mindén dolgozó parasztnak legfontosabb feladata, hogy' az őszi búzavetés! mielőbb befejezze. Ezért szükséges, hogy termelőszövetkezeteink, egyénileg dolgozó parasztjaink jó munkaszervezéssel, az igaerők helyes kihasználásával a vetést a minisztertanács határozatában előírt határidőre befejezzék. Községünk területén komoly hiányosság mutatkozik, az egyénileg dolgozó parasztoknál. Mindössze néhány százalékban végezték el az

az őszibúza vetését. Pedig vannak olyan egyénileg dolgozó . panasz- tok, mint Dávid János, idős Fekete József, Szentpéteri Báliul, akik már elvetették búzájukat és élenjárnak a többi mezőgazdasági munkák elvégzésében is. Ezeknek a példáját kövessék azoík a dolgozó parasztok," akiik még le vannak maradva az őszi betakarítási munkákban, továbbá a szántás-vetésben. A Községi Tanács híranyagából.)

A sarhtuli iskolásgyerekek is sseretik a péksüteményt

Olvaslak a Szabad Nép október 12-i számából, hogy sütőüzemeink 54 féle péksüteményt hoznak forgalomba. Ezt mindnyájan örömmel fogadtuk, mert ez is a dolgozókról való gondoskodást jelenti. Hiányosság van ezen a téren Sarkadon.

Több mint 14.000 la- lakosú község, járási székhely és hónappók óta péksüteményt nem ládánk. Mikor van, annak minden más kinézete van, c ak nem kifli. Sarkadon is van liszt, cukor, lej, vaj, csak éppen sülni kellene belőle a finom

péksüteményt. Szelei nőnk látni hanui- ios n, hogy Sarkadon is az iskolákba igyekvő gyerekek frissei; sült, ropogós süteményt szorongatnál nak kezükben.

Herman Ferenctu Sarkad. földinü- vesszövetkezel.

Nagyobb gondot fordítson a békéscsabai Cipész KTSZ a dolgozók igényeinek kielégítésére

Nem a munka minőségi elvég-1 zésénél van baj a békéscsabai ■ Cipész Kisipari Termelőszövetkezetné!, hanem a pontatlanságnál. Ha elviszik a dolgozók cipőjüket javíttatni, csak hónapok múlva készítik el, ami jogos felháborodást vált ki dolgozóink részéről. Miklós Bálíntné még másfél hónappal ezelőtt elvitt egy pár cipőt javítani a 11-es számú javító- részleghez, október 12-én ment el érle, és amikor Köcze Pál, a részleg vezetője keresgélte a 250-350 pár cipő között, nem találta.

— Lehetséges, hogy már valaki rég elkoptatla a rajta kijavított fiekkezést — vélekedett Mik- lósné. Egy Pali nevű kisfiú is cipője miatt kereste fel szerkesztőségünket. Az ő c'pője is egy hónapig vesztegelt a háromlábú suszlers:ék alatt, mire elkészült. I

Megtörténik olyan esel is, hogy aki cipőt visz javítani, kijavítás után csizmát alt a: nak adni 1 e vette. Nem különb a helyzet a központi részlegnél sem. Olt is hónapokig készítetieGv' egy fejelést, lalpalást, vagy ebhez hasonló munkát. Korda Róza szeptember 3ran «rendelt meg egy- pár új cipőt. Elkészítését október 3-ra vállalták, 3-a óta már hatszor volt érte és még 12-én nem volt kész Erről a pontatlanságról igen keveset tud a K1SZÖV vezetősége, de Jakab elvtárs sem. pedig őhozzá tartoznak a cipő.javító részlegek. Kevés gondot fordít a KISZÖV vezetősége az ellenőrzésre.

Pontosabb és tervszerűbb munkát követelnek a dolgozók a Cipész KTSZ-től.

Jó eredmények ssülettek megyénk iskoláiban a hiánysás elleni verseny hevében

Az 1953 54-es tanév kezdetén megyénk általános- és középiskolái között egész évre szóló verseny indult a hiányzás állandó csökkentése, illetve megelőzése írdekében. A verseny hétről-hét- re egyre elevenebb cs egyre jobban áthatja a nevelőket és a tanulókat. Felismerték nemcsak a nevelők, hanem a tanulók is, hogy a hiányzás rányomja bélyegét nemcsak a hiányzó tanulók, hanem az egész osztály, iskola tanulmányi előmenetelére, fegyelmére. Hogy mennyire áthatja a hiányzás megszüntetése érdekében indított verseny a nevelőket s a tanulókat, bizonyítják az alábbi példák is:

Mezőkovácsházán az általános iskola VIII. osztályában díszes kartonlapot helyeztek a falra, melyeken rajta van valamennyi tanulónak a neve mindaddig, míg valaki nem hiányzik. Az orosházi gimnázium első osztályának főnöke, Kovács Lajosné a rendszeresített « Becsületkönyv »-et aláíratta a tanulókkal, akik

fogadalmat tettek, hogy csak súlyos betegség esetén hiányoznak

Vésztőn az általános iskola Igazgatója, Csekei Tibor a pártszervezet, a népnevelők segítségét kérte a hiányzás elleni küz- lelemhez. Ugyancsak Vésztőn az Iskolába rendszeresen járó úttörők leveleket írtak a mulasztó anulók szüleinek. Kötegyánban íz úttörők munkabrigádba tömö- Tdtek és a tanulás szünetében, cginkább vasárnap segítettek kukoricát törni egyes tanulótársaiknak, akik emiatt hiányoztak volna az iskolából.

Ezek és a hasonló módszerek nagyszerű eredményekkel jártak szeptember hónapban. Az iskolák — a tanyai iskolák többségében is — minimálisra csökkentették a hiányzást. De vannak olyan iskolák is, mint a nagy- bánhegyes-kaszaperpusztai, a végegyháza-árpádteíepi, a csanád- apáca-kisapácai, a zsadány-böl- csi-pusztai és zsadány-orsi-pusz- tai tanyai iskolák, amelyek szeptemberben hiányzásmentesek voltak. Hiány zásment cs volt a békéscsabai leánygimnázium IVjb., a békéscsabai szlovák gimnázium I/b., II /c. és III. osztálya, a gyulai tanítóképző II. osztálya, a szarvasi tanítóképző I., IV/a. és IV/b. osztálya és a mezőkováes- házi gimnázium I. osztálya. Békéscsabán tíz, a békési járásban öt, a szarvasi járásban 3, a gyulai és orosházi járásban két-két általános iskola osztálya volt hiányzásmentes. A hiányzás elleni versenyben szeptember hónapban

a mezőkovácsházi járás került az első helyre

0.61 hiányzási nappal. A második a szarvasi járás 0.75, harmadik az orosházi járás 0.81 hiányzási nappal. A legrosszabb a szeghalmi járás 1.85 hiányzási nappal. A középiskolák közül első a szarvasi mezőgazdasági technikum 0.009 hiányzási óraszámmal. Második a békéstarhosi zenei gimnázium 0.2, harmadik a békéscsabai szlovák gimnázium 0.25 hiányzási óraszámmal. Az osztott tanrendszerű általános iskolákban első Almáskamarás, második a békéscsabai I. számú és az orosházi I. számú általános iskola. A részben osztott iskolák közül első a nagykamarás^ második a fürjesi, harmadik pedig a kétsopronyi iskola.

A versenyértékelés szítsa tovább a hiányzás elleni küzdelmet s még jobban mozgósítsa a nevelőket, szülőket, az oktatási állandóbizottságok tagjait és az úttörőket a hiányzás elleni küzdelemre. Kunágotán az elmúlt negyven év alatt nem jártak ilyen kötelességtudóan a gyermekek iskolába, mint most. A 17 notórius mulasztó közül szeptember közepén már 14 szorgalmasan járt iskolába. Mezőkovácsházán a

kilenc oktatási állandóbizoifsági tag vállalta,

hogy felvilágosító munkát végez a hiányzó tanulók szüleinél. És így van ez megyénk csaknem mindegyik iskolájában. Sajnos, vannak még olyan iskolák is, mint a sarkadi II. számú iskola, ahol 57 tanuló késett el és a biharugrai általános iskola, ahol 15 tanuló érkezett 8 óra után. Vannak olyan iskolák is, amelyeknek az igazgatói, nevelői nem küzdenek szenvedélyesen a hiányzások megszüntetéséért. Figyelmen kívül hagyják azt, hogy ha magas a hiányzási arány, lényegében kárba vész fáradságuk, nem érik el azt a célt előadásaikkal, tanílásaikkal, amire Hivatva vannak, hogy dolgozó népünk mindenegyes gyermekéből magas képzettséggel rendelkező, munkaszerető, hazáját forrón szerető és kötelességtudó ember váljék.

Egész sor példa bizonyítja, hogy ahol a nevelők szívügyüknek tekintik a dolgozók gyermekeinek jó felkészítését a jövőre, s ennek érdekében jó kapcsolatot tartanak fenn a pártszervezettel, a helyi szervekkel, a szülőkkel, megfelelően mozgósítják az úttörőket, jó módszereket alkalmaznak, ott egyáltalán nincs vagy nagyon kevés hiánvzás van.