Viharsarok népe, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-14 / 241. szám
1953 október 14.. szerda \JiUaisa%ok Képi A Megyei Tanács segítse a begyűjtés sikerét Békés községben is Békés község határában már nem igen látni szcdeüen napraforgót, burgonyát, a parasztok igyekeztek ezek betakarításával. De szorgalmazzák a tengeri szedését is, mert hiszen nagyobb százalékban ezekután vetik az őszibúzát. Az ősziek betakarítása mellett azonban nem kielégítő a begyűjtés. A beadást burgonyából 82, napraforgóból 72, tengeriből 46 százalékra teljesítette idáig a község- A begyűjtés határidejét a begyűjtési állandó bizottság aktívái segítségével kisgyű- lésekeri ismertette a dolgozó parasztokkal- Azonkívül hangoshíradón is tudatosították. A begyűjtési állandó bizottság tagjai minden két hétben értekezletet tartanak, ahol megbeszélik: milyen formában tudják a begyűjtést meggyorsítani. Az állandó bizottság tagjai közül különösen jó munkát végez Szűcs István, Kocsor Gábor, akik példamutalóak a be- adásbau is, de a nevelő munkában is. Mucsi Iiflréné begyűjtési aktíva az V. kerületben végez jó munkát. Szeretik is az V. kerület dolgozói és hallgatnak rá- A beadás teljesarok», «Alkotmány», «Béke» tsz-ek. Az egyénileg dolgozó parasztok se maradnak le, mintegy ezren felül tengeriből, kétezren felül napraforgóból és százhatvanan burgonyából teljesítették már idáig beadásukat. Ezek közül Bróda Sándor, Zollai Gábor tűnlek ki példamutatóan. A tanács biztosította az átvevőhelyeket és átvevőket is. Mi hát mégis az oka annak, hogy Békésen lassan halad a begyűjtés? A tanácstitkár, Kelemen István elvlárs szerint az a hiba, hogy a Megyei Tanács három és félnapos határidőt adott arra, hogy megállapítsák: kinek mennyi a vízkára a községben. A három és fél nap elég volt Muronyban, vagy Kamut községben, ahol 50 —60 egyénileg dolgozó paraszt van csak. De nem volt elég Békés községben, ahol közel ötezer az egyénileg dolgozó paraszt A községi tanács csak két bizottságot tudott állítani, de a kevés idő miatt nem jutott el minden paraszthoz, hogy megállapítsa a vízkárt. A beadás ezért halad most vontatottan. A dolgozó parasztok a tanácsnál minden nap egymásnak adják a kilincset, kérvej őket arra, hogy menjenek és I állapítsák meg a vízkárt, mert | szeretnék beadásukat teljesí- [ leni. A községi tanács nem állapíthatja meg most a vízkárt, mert nem kap engedélyt erre a felsőbb szervektől. Jó lenne, ha a Megyei Tanács megnézné ezt a kérdési és sürgősen intézkedne, mert a dolgozó parasztok a vízkár elengedését jogosan követelik. Viszont ha nem intézkednek, a begyűjtés továbbra is lassan halad. A községi tanács e nehézség ellenére is minden hátralékossal egyénileg elbeszélget, elszámoltatják őket és a következő napokban azt a módszert is használják, hogy liaugoshir- adóban népszerűsítik a beadásban élenjárókat és a legmesszebbmenőkig nevelés formájában győzik meg a dolgozó parasztokat. Hogy a begyűjtést meggyorsítsuk — mondja Kelemen elvtárs —, szükséges, hogy a Megyei Tanács valamilyen formában segítséget adjon. Medve Mária, Hiányzásmentes napokért | Alig két hét telt el a zsadá- j nyi úttörő-tapasztalatcsereér- j . tekezlet óta. A geszti iskola | | tanulói egyhangúlag elfogad- j I * Iák a hétfői napot hiányzás- | mentes napnak. Megindult a | verseny a tanulócsoportok kő- | zött, kié legyeit a iLegjobbb ♦ . osztálynakt című verseny- | | zászló. Nagy lelkesedéssel ♦ | kezdtek a pajtások munká- f ? jukhoz. A Isadányban hal- | | lőtt módszereket megválást- I X tolták, kijelölték az utca fele- J' | lősöket, a kerékpáros- és a f | belcglálogató-brigádot. Az el- | I ső hét értékelése után a II. i | és a IV. osztály nyerte el a t | Legjobb osztálynaktt című | I vándorzászlót. Egy héttel | I előtte pedig a Vili. osztályo- | I soknál volt, de mi tadadás, | I egy tanuló mulasztott, így át I I kellett nekik adniok a ván- | I dorzászlót. A küzdelem to- | I vább folyik. Az eredmény j * napról-napra javul. Október I $ 2-án egy tanuló hiányzott és } I azóta átlagosan két tanuló | I hiányzik. | I A geszti iskola nevelői és | I tanulói közösen küzdenek I I azért, hogy elnyerjék a Me- | * gyei Oktatási Osztály által f I elindított »A megye hiány- i X zás ellen legeredményesebb_ f X ben küzdő iskolája« című I I versenyzászlót. A küzdelem, x I a harc, tudjuk, nehéz lesz, | de nem félünk, mert sze- i retnénk becsülettel megnyer- I ni a hiányzásmentes napok- | ért folytatott csatát. ÖKRÖS ISTVÁN, Geszt, ált. isk. igazgató- X *jtfjíe4Ákedel& Mikor hallja meg végre a MÉSZÖV a geszli dolgozók panaszát? Geszt község dolgozó parasztsága elsők között teljesítette be» adási kötelezettségét. A termény beadás után a sértést is idejében akarja teljesíteni, azonban ennek súlyos akadálya van. A dolgozó parasztság nem tud darálni a hízók részére, mert a földművesszövetkezet darálója három hét óta áll. A fokimíívesszövetkezet ügyvezetője a községi tanáccsal együtt kilincsel, könyörög az üzemanyagért, de kérésüket senki meg nem hallja. A békéscsabai MÉSZÖV ígéri; szerzünk benzinkiutalást. Sajnos, ez csak Ígéret marad. Az Ígérgetés után tetteket várnak a geszti dolgozók. A darálóhelyiségben egymás hegyén-hátán áll a sok darálnivaló. Voltak olyanok, akik már vissza is vitték. Az ellenség pedig suttogja: »Amig magánszektor volt a malom, sohasem állt, most pedig nem gondol rá senki«. Vájjon ki a felelős azért, hogy a geszti földművesszövetkezet darálója már három hét óta állV Ki akarja, hogy a geszti dolgozók ne teljesítsék hízóbeadási kötelezettségüket? Jó volna, ha az illetékesek felfigyelnének erre és időben kijavítanák a hibákat. A vasút, meg az aprópénz ... Vasárnap este hangzott el ez a párbeszéd a mezőberényi vasútállomás pénztárosa és több utas között: Utas: Kérek egy menetjegyet Békéscsabáig — a pénztárosnak egy tízforintost nyújt. Pénztáros: Kérem, nincs aprópénzem, nem tudok visszaadni, váltsa lel a pénzét. Utas: Szívesen, de hol váltsam fel? Pénztáros (mogorvám): Váltsa fel az IBUSZ-nál! Utas (szelíden): Nyitva van az ilyenkor? Pénz hírős: Nincs! Az utas dühbegurul és elmegy. Pár lépésről hallani a hangját: — Elvtárs, nem tud véletlenül felváltani egy tízforintost apróra? — Nem. Ezen az estén több utas járt igy a mezőberényi állomáson. Többek véleménye szerint ez nem az első eset. Ilyen jelenetek napirenden vannak. * Mikor figyel fel végre az illetékes szerv? Jogos a dolgozók ilyenirányú panasza, tehát sürgősen orvosolni kell. Érdemes több cukorrépái termeim a jövö gazdasági évben is A dombiralosi »Előre« tszcs e. évben tíz holdon termelt cukorrépát. A tíz holdon 2108 mázsa répa termett. Ha az átlagot vesszük, 210 mázsát termett holdja. Ezért készpénzben 12 ezer 648 forintot és a 115 mázsa, átlagon felüli terűiéiért mázsánként 6 forintot kap prémium címen. A prémium 5619 forintot tesz ki, összesen tehát 18 ezer 264 forint készpénzt kapott a csoport. Ha a jóvő évben is ugyanennyi területen termel cukorrépát a csoport hasonló mennyiségben, akkor az új ár szerint, az 1954-es évben mázsánként két kiló kristálycukrot kap, ami 42.16 mázsa cukrot jelent. Ezt kioszthatja tagjai között. Ezen felül ugyancsak a 6 forintot megkapja mázsánké it, ami 12 ezer 648 forintot tesz ki. Prémium címén 55 ezer 450 forintot kap. Összesen tehát 1954-ben 68 ezer 48 forintot kap. így a jövő éri jövedelmezősége 49 ezer 781 forinttal nő. Szárazszeletből 68 mázsát, szörpléből 10 mázsát kap a csoport hatósági áron. Vitai János, Mezőhegyesi Cukorgyár. November 7-re teljesíti egészévi tervét A hidasháti állami gazdaságban dolgozik Hajdú Julianna, jelenleg gyapotszedést végez. Eddig összesen 638 kilót szedett Október 12-én egésznapi eredménye 71 kiló gyapot volt. Hajdú Julianna a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára vállalta: leszed 20 mázsa gyapotot és így egészévi tervét teljesíti Nagy segítséget nyújt a gyapolszedőknek Zalai elvtárs, agronó- mus, aki a gazdaság gyapotszedő brigádja részére munkatervet dolgozott ki. Ez segíti munkájukat Kelemen Sándor, Békés, Széchenyi-tér 2 Őszi takarmányozás a tehenészeiken Tehenészeteinkben fontos kérdés az istálló és a fc- jési át'agok egészévi azonos szinten való tartása. Legnehezebb teheneink termelésének .ingadozását megakadályozni a v áltozó évszakokban. Kormányzatunk helyes iránymutatással, a zöldete- tés folytonosságának biztosításával, silózással, a takarmánykész’e- tek helyes felhasználásával, rejlett szarvasmarha'.enyésztési módszerek bevezetésével kívánja a termelés fokozását elősegíteni, másrészt az átmeneti időszakokban eddig lapasztalt ingadozásokat kiküszöbölni. Közismert gyakorlati megfigyelés az a jelenség, hogy az átmeneti időszakokban, főleg tavasszal és ősszel a hirtelen eszközölt lakarmányváltoztalás, az adagok helytelen összeállítása, továbbá a hőmérsékleti ingadozások tetemes veszteséget jelentenek nemcsak teheneink egyedi termelésében, hanem az istá’lóállagban is. Az ingadozó termelés oka nagyrészt a helytelen takarmányozásban, az alaptakarmány nem megfelelő összeállításában és az átmenet be nem tartásában keresendő. Sok üzemben nem számolnak például azzal sem, hogy. a tehén szervezete csak napokig tartó alkalmazkodással szokik a zöld és száraz takarmányok közötti különbséghez. Áz átmenetnéiküli etetés időszaka alatt a takarmány rosszul értékesül, csökken a termelés. Az átmeneti időszakban, így ősszel is megoldható a fejőstehenek takarmányozása úgy, hogy számottevő ingadozással nem kell számolnunk. A napi adag összeállításánál abból induljunk ki, hogy benne a szálas, zöld és lédús takarmányok megfelelő arányban szerepeljenek. A nyári zö.ld-etetésről hirtelen szálas etetésre való áttérés akkor is csökkenést eredményez a termelésben, ha szálas, egyébként jóminosegű, fehér jelien gazdag a takarmány. Gondolnunk kell arra is, hogy az adagok fehérjében is gazdagok legyenek, ellenkező esetben a tejtermelés tartása mellett teheneink tápláltsági állapotának leromlásával kell számolnunk. Helytelen az is, ha a bőségesen rendelkezésre álló takarmányt addig etetjük, amíg el nem fogy és utána hirtelen, más hasonló zöld hiányában, például takarmányrépa etetésére térünk át. Ha az adagban minden takarmányféleség képviselve van, amit az őszi időszak folyamán etetni fogunk, akkor jobb lesz a kihasználás, a szervezet több tápanyagot tud tejtermelésre fordítani, a hirtelen eszközölt átmenetből «redő hiányosságok kiküszöbölődnek. Ha mégis egyik vagy másik takarmányféleségünk el- t°£y, azt hasonlóval igyekezzünk pótolni. A jelenlegi napos időjárás mellett teheneink őszi takarmányozása minden nagyobb nehézség nélkül megoldható. Jó alkalom kínálkozik a legtöbb üzemben a legeltetésre. A délelőtti melegebb órákban jól kihasználhatók a lucemaláblák, másod vetések, felszán lásra kerülő tarlók árvakelései. Az őszi legelő füve ugyan tápláló hatásban gyengébb, mégis jól kiegészítheti a napi adagot. Az őszi legeltetésnél is tartsuk szem előtt azt, hogy a legelőn való mozgás teheneink rendszeres járatását is jelenti, másrészt a leggazdaságosabb. A természetszerű tartásnak elengedhetetlen kívánalma a rendszeres járta tás, mozgatás, az év minden szakában egyaránt. Fontos szempont az is, hogy a legelőt járó tehenek az őszi hűvösebb időjáráshoz is fokozatosan hozzászoknak, termelésükben az őszi hőmérsékleti ingadozások sem okoznak olyan szembetűnő változásokat, mint a hűvösebb idő beálltával istállóba kényszeritett egyedelmél tapasztalhatjuk. Jól felhasználható a jelenlegi időjárás mellett a későn vetett csalamádé, másodvetések és a takarmánykápöszta is. A cukorgyárak mindenhová rendszeresen szállítják a nedves répaszeletet, mely szintén olcsó és jól keverhető takarmány, valamint ízletes adagokat készíthetünk belőle. Felhasználhatjuk a takarmányrépát is, mintsem a silót bontsuk fel. Ugyanis a silónál részben kisebb az eltartási veszteség, másrészt a répaféléket a prizma végleges lefedéséig, eltartási költségek nélkül etethetjük. Végezetül szeretném kihangsúlyozni azt, hogy amikor a takarmányadagokban változást eszközlünk, azt úgy végezzük, hogy kisebb adagokból kiindulva szoktassuk teheneinket fokozatosan az újonnan bevezetett takarmányokhoz. Az említett szempontok betartásával nem csak az őszi takarmányozást tudjuk helyesen megoldani, hanem teheneinket megfelelően előkészítjük a téli időszakra is. Mikó József g- tanár, TTIT agrártud. szakosztály