Viharsarok népe, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-14 / 241. szám

1953 október 14.. szerda \JiUaisa%ok Képi A Megyei Tanács segítse a begyűjtés sikerét Békés községben is Békés község határában már nem igen látni szcdeüen nap­raforgót, burgonyát, a parasz­tok igyekeztek ezek betakarítá­sával. De szorgalmazzák a ten­geri szedését is, mert hiszen nagyobb százalékban ezekután vetik az őszibúzát. Az ősziek betakarítása mellett azonban nem kielégítő a begyűjtés. A beadást burgonyából 82, nap­raforgóból 72, tengeriből 46 százalékra teljesítette idáig a község- A begyűjtés határide­jét a begyűjtési állandó bizott­ság aktívái segítségével kisgyű- lésekeri ismertette a dolgozó parasztokkal- Azonkívül han­goshíradón is tudatosították. A begyűjtési állandó bizott­ság tagjai minden két hétben értekezletet tartanak, ahol meg­beszélik: milyen formában tud­ják a begyűjtést meggyorsítani. Az állandó bizottság tagjai kö­zül különösen jó munkát vé­gez Szűcs István, Kocsor Gá­bor, akik példamutalóak a be- adásbau is, de a nevelő mun­kában is. Mucsi Iiflréné be­gyűjtési aktíva az V. kerület­ben végez jó munkát. Szeretik is az V. kerület dolgozói és hallgatnak rá- A beadás telje­sarok», «Alkotmány», «Béke» tsz-ek. Az egyénileg dolgozó parasztok se maradnak le, mintegy ezren felül tengeri­ből, kétezren felül napraforgó­ból és százhatvanan burgo­nyából teljesítették már idáig beadásukat. Ezek közül Bróda Sándor, Zollai Gábor tűnlek ki példamutatóan. A tanács biztosította az át­vevőhelyeket és átvevőket is. Mi hát mégis az oka annak, hogy Békésen lassan halad a begyűjtés? A tanácstitkár, Ke­lemen István elvlárs szerint az a hiba, hogy a Megyei Ta­nács három és félnapos határ­időt adott arra, hogy megálla­pítsák: kinek mennyi a víz­kára a községben. A három és fél nap elég volt Muronyban, vagy Kamut községben, ahol 50 —60 egyénileg dolgozó paraszt van csak. De nem volt elég Bé­kés községben, ahol közel öt­ezer az egyénileg dolgozó pa­raszt A községi tanács csak két bizottságot tudott állítani, de a kevés idő miatt nem ju­tott el minden paraszthoz, hogy megállapítsa a vízkárt. A be­adás ezért halad most vonta­tottan. A dolgozó parasztok a tanácsnál minden nap egymás­nak adják a kilincset, kérvej őket arra, hogy menjenek és I állapítsák meg a vízkárt, mert | szeretnék beadásukat teljesí- [ leni. A községi tanács nem ál­lapíthatja meg most a vízkárt, mert nem kap engedélyt erre a felsőbb szervektől. Jó lenne, ha a Megyei Tanács megnézné ezt a kérdési és sürgősen intéz­kedne, mert a dolgozó parasz­tok a vízkár elengedését jo­gosan követelik. Viszont ha nem intézkednek, a begyűjtés továbbra is lassan halad. A községi tanács e nehézség ellenére is minden hátralékos­sal egyénileg elbeszélget, el­számoltatják őket és a követ­kező napokban azt a módszert is használják, hogy liaugoshir- adóban népszerűsítik a be­adásban élenjárókat és a leg­messzebbmenőkig nevelés for­májában győzik meg a dolgozó parasztokat. Hogy a begyűj­tést meggyorsítsuk — mondja Kelemen elvtárs —, szükséges, hogy a Megyei Tanács valami­lyen formában segítséget ad­jon. Medve Mária, Hiányzásmentes napokért | Alig két hét telt el a zsadá- j nyi úttörő-tapasztalatcsereér- j . tekezlet óta. A geszti iskola | | tanulói egyhangúlag elfogad- j I * Iák a hétfői napot hiányzás- | mentes napnak. Megindult a | verseny a tanulócsoportok kő- | zött, kié legyeit a iLegjobbb ♦ . osztálynakt című verseny- | | zászló. Nagy lelkesedéssel ♦ | kezdtek a pajtások munká- f ? jukhoz. A Isadányban hal- | | lőtt módszereket megválást- I X tolták, kijelölték az utca fele- J' | lősöket, a kerékpáros- és a f | belcglálogató-brigádot. Az el- | I ső hét értékelése után a II. i | és a IV. osztály nyerte el a t | Legjobb osztálynaktt című | I vándorzászlót. Egy héttel | I előtte pedig a Vili. osztályo- | I soknál volt, de mi tadadás, | I egy tanuló mulasztott, így át I I kellett nekik adniok a ván- | I dorzászlót. A küzdelem to- | I vább folyik. Az eredmény j * napról-napra javul. Október I $ 2-án egy tanuló hiányzott és } I azóta átlagosan két tanuló | I hiányzik. | I A geszti iskola nevelői és | I tanulói közösen küzdenek I I azért, hogy elnyerjék a Me- | * gyei Oktatási Osztály által f I elindított »A megye hiány- i X zás ellen legeredményesebb_ f X ben küzdő iskolája« című I I versenyzászlót. A küzdelem, x I a harc, tudjuk, nehéz lesz, | de nem félünk, mert sze- i retnénk becsülettel megnyer- I ni a hiányzásmentes napok- | ért folytatott csatát. ÖKRÖS ISTVÁN, Geszt, ált. isk. igazgató- X *jtfjíe4Ákedel& Mikor hallja meg végre a MÉSZÖV a geszli dolgozók panaszát? Geszt község dolgozó parasztsága elsők között teljesítette be» adási kötelezettségét. A termény beadás után a sértést is idejében akarja teljesíteni, azonban ennek súlyos akadálya van. A dolgozó parasztság nem tud darálni a hízók részére, mert a földműves­szövetkezet darálója három hét óta áll. A fokimíívesszövetkezet ügyvezetője a községi tanáccsal együtt kilincsel, könyörög az üzemanyagért, de kérésüket senki meg nem hallja. A békéscsa­bai MÉSZÖV ígéri; szerzünk benzinkiutalást. Sajnos, ez csak Ígé­ret marad. Az Ígérgetés után tetteket várnak a geszti dolgozók. A darálóhelyiségben egymás hegyén-hátán áll a sok darálnivaló. Voltak olyanok, akik már vissza is vitték. Az ellenség pedig sut­togja: »Amig magánszektor volt a malom, sohasem állt, most pedig nem gondol rá senki«. Vájjon ki a felelős azért, hogy a geszti földművesszövetkezet darálója már három hét óta állV Ki akarja, hogy a geszti dolgozók ne teljesítsék hízóbeadási köte­lezettségüket? Jó volna, ha az illetékesek felfigyelnének erre és időben kijavítanák a hibákat. A vasút, meg az aprópénz ... Vasárnap este hangzott el ez a párbeszéd a mezőberényi va­sútállomás pénztárosa és több utas között: Utas: Kérek egy menetjegyet Békéscsabáig — a pénztáros­nak egy tízforintost nyújt. Pénztáros: Kérem, nincs aprópénzem, nem tudok visszaadni, váltsa lel a pénzét. Utas: Szívesen, de hol váltsam fel? Pénztáros (mogorvám): Váltsa fel az IBUSZ-nál! Utas (szelíden): Nyitva van az ilyenkor? Pénz hírős: Nincs! Az utas dühbegurul és elmegy. Pár lépésről hallani a hang­ját: — Elvtárs, nem tud véletlenül felváltani egy tízforintost ap­róra? — Nem. Ezen az estén több utas járt igy a mezőberényi állomáson. Többek véleménye szerint ez nem az első eset. Ilyen jelenetek na­pirenden vannak. * Mikor figyel fel végre az illetékes szerv? Jogos a dolgozók ilyenirányú panasza, tehát sürgősen orvosolni kell. Érdemes több cukorrépái termeim a jövö gazdasági évben is A dombiralosi »Előre« tszcs e. évben tíz holdon termelt cukorrépát. A tíz holdon 2108 mázsa répa termett. Ha az átlagot vesszük, 210 mázsát ter­mett holdja. Ezért kész­pénzben 12 ezer 648 fo­rintot és a 115 mázsa, átlagon felüli terűiéiért mázsánként 6 forintot kap prémium címen. A prémium 5619 forintot tesz ki, összesen tehát 18 ezer 264 forint kész­pénzt kapott a csoport. Ha a jóvő évben is ugyanennyi területen termel cukorrépát a cso­port hasonló mennyiség­ben, akkor az új ár sze­rint, az 1954-es évben mázsánként két kiló kristálycukrot kap, ami 42.16 mázsa cukrot je­lent. Ezt kioszthatja tagjai között. Ezen felül ugyancsak a 6 forintot megkapja mázsánké it, ami 12 ezer 648 forin­tot tesz ki. Prémium cí­mén 55 ezer 450 fo­rintot kap. Összesen te­hát 1954-ben 68 ezer 48 forintot kap. így a jövő éri jövedelmezősé­ge 49 ezer 781 forinttal nő. Szárazszeletből 68 mázsát, szörpléből 10 mázsát kap a csoport hatósági áron. Vitai János, Mezőhegyesi Cukorgyár. November 7-re teljesíti egészévi tervét A hidasháti állami gazdaságban dolgozik Hajdú Julianna, je­lenleg gyapotszedést végez. Eddig összesen 638 kilót szedett Októ­ber 12-én egésznapi eredménye 71 kiló gyapot volt. Hajdú Ju­lianna a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára vál­lalta: leszed 20 mázsa gyapotot és így egészévi tervét teljesíti Nagy segítséget nyújt a gyapolszedőknek Zalai elvtárs, agronó- mus, aki a gazdaság gyapotszedő brigádja részére munkatervet dolgozott ki. Ez segíti munkájukat Kelemen Sándor, Békés, Széchenyi-tér 2 Őszi takarmányozás a tehenészeiken Tehenészeteinkben fontos kérdés az istálló és a fc- jési át'agok egészévi azonos szinten való tartása. Legnehezebb teheneink termelésének .ingadozását megakadályozni a v áltozó évszakokban. Kormányzatunk helyes iránymutatással, a zöldete- tés folytonosságának biztosításával, silózással, a takarmánykész’e- tek helyes felhasználásával, rejlett szarvasmarha'.enyésztési mód­szerek bevezetésével kívánja a termelés fokozását elősegíteni, másrészt az átmeneti időszakokban eddig lapasztalt ingadozáso­kat kiküszöbölni. Közismert gyakorlati megfigyelés az a jelenség, hogy az át­meneti időszakokban, főleg tavasszal és ősszel a hirtelen eszkö­zölt lakarmányváltoztalás, az adagok helytelen összeállítása, to­vábbá a hőmérsékleti ingadozások tetemes veszteséget jelentenek nemcsak teheneink egyedi termelésében, hanem az istá’lóállagban is. Az ingadozó termelés oka nagyrészt a helytelen takarmányo­zásban, az alaptakarmány nem megfelelő összeállításában és az átmenet be nem tartásában keresendő. Sok üzemben nem szá­molnak például azzal sem, hogy. a tehén szervezete csak na­pokig tartó alkalmazkodással szokik a zöld és száraz takarmányok közötti különbséghez. Áz átmenetnéiküli etetés időszaka alatt a takarmány rosszul értékesül, csökken a termelés. Az átmeneti időszakban, így ősszel is megold­ható a fejőstehenek takarmányozása úgy, hogy számottevő inga­dozással nem kell számolnunk. A napi adag összeállításánál abból induljunk ki, hogy benne a szálas, zöld és lédús takarmányok megfelelő arányban szere­peljenek. A nyári zö.ld-etetésről hirtelen szálas etetésre való át­térés akkor is csökkenést eredményez a termelésben, ha szá­las, egyébként jóminosegű, fehér jelien gazdag a takarmány. Gon­dolnunk kell arra is, hogy az adagok fehérjében is gazdagok le­gyenek, ellenkező esetben a tejtermelés tartása mellett tehene­ink tápláltsági állapotának leromlásával kell számolnunk. Helytelen az is, ha a bőségesen rendelkezésre álló takar­mányt addig etetjük, amíg el nem fogy és utána hirtelen, más hasonló zöld hiányában, például takarmányrépa etetésére té­rünk át. Ha az adagban minden takarmányféleség képviselve van, amit az őszi időszak folyamán etetni fogunk, akkor jobb lesz a kihasználás, a szervezet több tápanyagot tud tejtermelésre fordí­tani, a hirtelen eszközölt átmenetből «redő hiányosságok kiküszö­bölődnek. Ha mégis egyik vagy másik takarmányféleségünk el- t°£y, azt hasonlóval igyekezzünk pótolni. A jelenlegi napos idő­járás mellett teheneink őszi takarmányozása minden nagyobb nehézség nélkül megoldható. Jó alkalom kínálkozik a legtöbb üzemben a legeltetésre. A délelőtti melegebb órákban jól kihasz­nálhatók a lucemaláblák, másod vetések, felszán lásra kerülő tar­lók árvakelései. Az őszi legelő füve ugyan tápláló hatásban gyengébb, mégis jól kiegészítheti a napi adagot. Az őszi legeltetésnél is tart­suk szem előtt azt, hogy a legelőn való mozgás teheneink rend­szeres járatását is jelenti, másrészt a leggazdaságosabb. A termé­szetszerű tartásnak elengedhetetlen kívánalma a rendszeres jár­ta tás, mozgatás, az év minden szakában egyaránt. Fontos szempont az is, hogy a legelőt járó tehenek az őszi hűvösebb időjáráshoz is fokozatosan hozzászoknak, termelésük­ben az őszi hőmérsékleti ingadozások sem okoznak olyan szembe­tűnő változásokat, mint a hűvösebb idő beálltával istállóba kényszeritett egyedelmél tapasztalhatjuk. Jól felhasználható a jelenlegi időjárás mellett a későn vetett csalamádé, másodvetések és a takarmánykápöszta is. A cukorgyárak mindenhová rendszeresen szállítják a nedves répaszeletet, mely szintén olcsó és jól keverhető takarmány, valamint ízletes adagokat készíthetünk belőle. Felhasználhatjuk a takarmányrépát is, mintsem a silót bontsuk fel. Ugyanis a si­lónál részben kisebb az eltartási veszteség, másrészt a répafélé­ket a prizma végleges lefedéséig, eltartási költségek nélkül etet­hetjük. Végezetül szeretném kihangsúlyozni azt, hogy amikor a takarmányadagokban változást eszközlünk, azt úgy végezzük, hogy kisebb adagokból kiindulva szoktassuk teheneinket fokoza­tosan az újonnan bevezetett takarmányokhoz. Az említett szempontok betartásával nem csak az őszi takar­mányozást tudjuk helyesen megoldani, hanem teheneinket meg­felelően előkészítjük a téli időszakra is. Mikó József g- tanár, TTIT agrártud. szakosztály

Next

/
Oldalképek
Tartalom