Viharsarok népe, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-04 / 233. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! AZ MD P BÉK ÉS MEGY El PÁ R T BIZ O T T g Ás G A HA K LAPJA 1933 OKTÓBER 4, VASÁRNAP Ara SO fillér IX. ÉVFOLYAM, 233. SZÁM Tsz-pártszerveseteink legyenek a szövetkezet védelmezői Termelőszövetkezeteinkben nagy harc folyik azért, hogy jövőre mindenütt túlhaladják az idei eredményeket is, hogy minden szövetkezeti föld jóval több gabonát teremjen a szövetkezeti tagoknak, mint az egyénileg dolgozók földje. Termelőszövetkezeteink nagy munkájához a laghathatósabb segítséget a szövetkezeten belül lévő pártszervezetek adják. Mindig, de most különösen nagy szükség van arra, hogy tsz-pártszervezetednk éberen őrködjenek a Bzövetketeti élet alaptörvénye: az alapszabály felett, minden erővel segítsék megszilárdítani a szövetkezeti demokráciát. Éppan a termelőszövetkezetek vezetésének hiányosságaiból, a szövetkezeti demokrácia durva megsértéséből adódik, hogy helyenként alig haladtak előbbi«, vagy még meg sem kezdték az ősz} közös szántást-vetést. A pártszervezetek korábban nem figyeltek fel a dolgozók jó javaslataira, nem orvosolták a tagság jogos panaszait, kéréseit, min donnák következtében íz utóbbi hetekben meglazult egyes tagok bizalma a szövetkezethez. Idegenkednek a közös, vetéstől és i pártszervezetek nem magyarázzák meg, hogy azok a tagok, akik úgy döntenek, hogy jövőre egyénileg fognak gazdálkodni, a jbetákari- )Uís, a közös szántás-vetés elvégzése után megkapják a bevetett terület rájukeső részét. : i; A vetési munka elmaradása különösen azokban a termelőszövetkezetekben nagy, ahol a pártszervezetek ne velömuuka járnak hiányában több tag la akar lépni. Az ellenség felhasználja ezt és a hibákért igyekszik a szövetkezést felelőssé tenni. A kommunisták nem nézhetik ezt tétlenül; aktiv munkára, tettre van szükség, neveim a tagokat. legfontosabb feladatunk: időben szántani-vetnil A kommunisták jó munkáján múlik, hogy minden tag megértse: pártunk, kormányunk gazdasági politikája' segíti ft dolgozó parasztságot ahhoz, hogy jómódúvá váljon. Az ezzel kapcsolatos állami intézkedések már nagyban megjavították a tsz-tagok sorsát, A gyulavári »Uj Élek termelőszövetkezet tagsága igen nagy örömmel fogadta, hogy a kormány a sok kedvezmény mellett a napokban elengedett számukra 28.000 forint hitelt, ami nyolc anyakoca és 25 süldő árát teszi ki. De itt sem ismerte fel a párttagság | saját szerepét, nincs megfelelő tudatosítása a tagság körében, hogy anyagi jólétüket növeli 0 kormányintézkedés is. Pártszervezeteink nagyiész© nem használja fel ezeket a gazdag agi- tációs érveket. Jó esetben tudomásul veszi, de hogy minden tag megértse, arra kevés gondot fordítsa- j nak. Hiányzik az önálló kezdeményezés. Ahol a kommunisták magyarázzák a párt és kormány programúját és nem az ellenség, ott az eredményeken is meglátszik. Eleken, a »Vörös Csillag« tsz-ben [jól halad a munka, a szántás-ve- |bés, a békék ölesön jegy zés. Az ilyen Bzilárd termelőszövetkezet észre veteti magát a kívülállókkal, bizo- pyitja, hogy e szövetkezőibe több I mint negyven dolgozó paraszt kérte . felvételét. Nem így dolgozik azonban a gyulavári »Uj Élet« pártszervezete, almi hosszú idő óta nincs pártveze- : tőség! ülés, taggyűlés, nem be- ; szélve a népnevelőértekezletről, ami úgyszólván feledésbe ment. Ennek következménye az, hogy nem egy párttag szégyenszemre fújja az ellenség nótáját. A pártszervezet igen laza kapcsolatban van a dolgozókkal, nem foglalkozik velük, j Ebben a szövetkezetben többen eleve lemondtak arról, hegé a becsületes, de ingadozó szövetkezeti j tagokat — különösen a középpa- rosztókat —■ meggyőzzék a szövetkezett gazdálkodás előnyéről. A tsz pártszervezeteinek a szövetkezet védelmezőinek, erős pil-1 léteinek kell lenni. Az ellenség miog akarja semmisíteni a közöst; szövetkezik a tsz dolgozóinak jóléte ellen. A kommunisták sok esetben jól látják ezt, mégsem így okoznék a becsületes szövetkezeti tagokat egy táborba tömöríteni és igy közös erővel visszaverni minden támadást. Megkezdődtek a szövetkezetekben a közgyűlések, ezek jó előkészítése a pártszervezetek egész tagságának aktív munkáját követeli meg. A gazdaság helyzetéről jó beszámoló keli, hogy tájékoztassa a gazdaság dolgozóit. Nem lehet szövetkezeti demokráciáról, jó közgyűlésről beszélni ott, ahol a tagság megkérdezése nélkül intézkedik a vezetőség. A tsz-pártszervezetek akkor lesznek a szövetkezeti demokrácia igaz képviselői, ha mindenben és mindenkor figyelembeveszik a kommunisták és pártonkivüH dolgozók véleményét. A közgyűlések megerősítik a szövetkezeti mozgalmat, ebhez azonban az kell, hogy minden kommunista tömörítse a párt köré a becsületes pán- tonkivülieket, a szövetkezethez ragaszkodó tagokat és így együttesen j száljának síkra jobb életükért: a szövetkezet fennmaradásáért. Számos tapasztalat bizonyítja,: ahol a kommunisták fogták meg elsőnek az ekeszarvát, ahol ők az elsők a vetőgép faránál, ott halad a szántás-vetés. Ahol a kommunisták állnak elsőként szilárdan i a párt és a korínáuyprogramtn j mellé, ott az ellenség által szított J erőltetett kilépési hangulat eny-J hül. Bucsán a »Petőfi« tsz kommunistái a közgyűlést megelőző napon harci tanácskozásra jöttek ösz- sze és egységesen foglaltak állást a tsz mellett. Ennek eredménye, hogy ebben a szövetkezetben 80 tag bentmaradt és lemét már négy, koi-ábban kilépni szándékozó <krf- 1 gozó paraszt jelentette ki: visszamarad a közösben. Ez Í6 mutatja, hogy legnagyobb részben pártszervezeteink munkájától függ az, hogy a tsz-tag helyesen lássa jövőjét. Éppen ezért ne hagyják megzavarni békés, építő munkájukat, az ellenség minden támadásának visszaverésével segítsék virágzóvá, gazdaggá tenni j mezőgazdaságunkat. Ezt várja a párt a tsz minden kommunistájától. Erre nem lehet más válasz: j vetni, vetni, vetni. A november 7-i vállalások teljesítéséért! Megyénk gépállomásain a traktorosok között élénk verseny alakult «a gépállomás legjobb traktoristája» cím elnyeréséért. A versenyek értékelésénél figyelembe veszik az egész évi munkát, az éves terv teljesítését. A déva- vánvai gépállomáson Czikkely Boldizsár tsz-tag jár élen éves tervének teljesítésében. 177 százalékra teljesítette évi tervét, őszi tervét pedig 60 százalékra. Az ecsegfalvi gépállomáson Sállá! András évi tervét 141, őszi tervét pedig 96 százalékra teljesítette. A vésztői gépállomáson Csillag István tagjelölt őszi tervét 97. évi tervét 150 százalékban teljesítette. Dancsó Sándor elvtárs, a hattonyai gépállomás traktorosa őszi tervét 64, éves tervét 171 százalékra teljesítette, A gyomai gépállomáson Novák Imre tsz-tag évi tervét már 229, ! őszi tervét 77 százalékra teljesí- 1 tette. A békéstarhosi gépállomáson Kerepeczki Sándor jár élen őszi tervének teljesítésében, melyet 138, évi tervét 157 százalékra teljesítette. Kaszaperen Mag András, DISZ-tag évi terv-ét már 178, őszi tervét 193 százalékban teljesítette. Azok a traktorosok, akik évi tervüket teljesítették, 150 százalékos fizetést kaptak. Tehát érdemes igyekezni, minél előbb teljesíteni az éves tervet, hiszen utána növekszik a fizetés is. fl jólél programijára szavaznak megyénk dolgozói kölcsönadott forintjaikkal Kölcsönjcgyzés után még nagyobb lendülettel dolgoznak az őszi munkák sikeréért a vizesfási állami gazdaságban Keveset hallatott magáról ed- [ dig a vizesfási állami gazdaság. Nevét csupán az elmúlt hetekben [ ismerték meg, amikor az állami gazdaságok között az őszi betakarítási munkák sikeréért folyó versenyben országosan is az elsők közé került. A szorgalmas munka meghozta a gyümölcsét. Jó termést takarított be a gazdaság a gabonafélékből, 20 mázsán felüli átlagtermést ad a 600 hold rizsük, amelynek nagy részét már learatták s még a héten befejezik a eséplését is. Nemcsak a jelenre gondolnak a gazdaság dolgozói, hanem mar most megteremtik az alapját a jövőévi gazdag aratásnak. Közel ezer holdat megtrágyáztak, 322 holdon zöldéi az ősziárpa. az őszi takarmánykeverék. öszibúzájuk mintegy 300 holdon került a földbe kedden estig. A vizesfási állami gazdaság dolgozói elsők a munkában, de példát mutattak akkor is, amikor hírül vették a Magyar Népköz- társaság minisztertanácsának felhívását a békekölcsön jegyzésre. Alig jött fel a nap, a Kocsisbrigád tagjai röpgyűlésen beszélték meg a felhívást. Megváltozott életükről beszéltek, arról, hogy vasutat, állomást, telefont és mozit kaptak. A jövő évben pedig elkészül a háromkilométeres bekötőút, mint ahogy Vass László mondja: — Mi, kocsisok tudjuk legjobban, hogy mit jelent majd az, amikor nem kell a tengelyig érő sárban járni. Pár száz méterrel messzebb a műszaki dolgozók és a traktorosok röpgyűlésen Fclcsudi Gyula szerelő viszi a szót, — Idős ember vagyok. Harminc éve dolgozom a szakmában, nagyon megszerettem a gazdaságot. Örömmel adok, hisz valamennyien látjuk azt, hogy kölcsön jegyzésünk sokszorosan visz- szatérül, naponta erősödik, fejlődik gazdaságunk. Elsőnek kerül az ő neve is a papírra, második Csikós Mihály, aki után még lehetne odaírni, hogy újtipusí Diesel gépével ebben az évben már 1800 normálholdon végezte el a munkát s három hete éves terve túlteljesítésén dolgozik. Nem telik bele egy félóra sem, a jelenlévők lejegyeznek, aztán kerékpáron viszik szerte a hírt a munkában lévő traktorosoknak Tizenhét DISZ-tag dolgozik az építő-brigádban. Az ő kezük nyomán épült fel a gazdaság kultúr- háza, munkásszállása, ők fejezik be pár hét múlva a napközit is. Az ifjúság a munka rohambrigádja, az újnak az építője, a vS- zesfási állami gazdaságban is. Háromezer négyzetmétert építenek be a közeljövőben: modem munkásszállások, új istállók, ser- tésfiaztatók épülnek rövid idő tuulva. Szorgalmasan folyik most is a munka. Nagy Anna, Hegedűs Anna, ifjú Szabó Ferenc a jók között is a legjobbak és a többi 14 fiatal elsők között teljesítette hazája iránti kötelességét. A jegyzés után a brigádok és munkacsapatok között még nagyobb lendülettel indul a munka s még élénkebbá válik a munkaverseny. Harcba indulnak a köl- csönjegyzésen tett fogadalmuk! valóraváltásáért, Hogy a gazdaság kollektívája: a traktorosok, kocsisok, növénytermesztők valamennyien a legtöbbet adják azért, hogy október 10-ig minden szem gabona a földbe kerüljön, október 31-ig pedig elvégezzék a mélyszántást a rizstelepeken is. Munkámmal is, a békekölcsönjegyzéssel is segítem államunkat A hidasháti állami gazdaság gyapottermesztési agronóinusa vagyok. Nem régen dolgozom még a gazdaságban. Régebb idő óta itt dolgozó munkatársaimtól hallottam, hogy milyen hatalmas fejlődésen ment keresztül a gazdaság. Megalakulása óta több istállót. magtárt, munkáslakást és különböző épületeket építettek már. Ma is folyik az építkezés. A gazdaság 600 holddal kezdte, ma már hétezer holdon felül van a területe. A gazdaság túlnyomórészben gvapotot termeszt. Már tavasszal a gyapotvetésnél azon igyekeztem beosztottjaimmal, hogy jó termésünk legyen. A vetés után kellő időben minden ápolást megadtunk a gyapotnak. Bár az idő nem nagyon kedvezett az idén, mégis elég jól sikerült a gyapotunk, már szépen kovád. Azt a rohamos fejlődést, amit a gazdaságon belül elértünk, munkánkon keresztül értük el. De segítettünk az eddigi köl- csönjegyzésünkkel is. Most negyedszer jegyzek kölcsönt. Érzem, hogy ezzel is hozzájárulok mezőgazdaságunk fejlesztéséhen Örömmel adom forintjaimat államunknak. Tudom azt', hogy családom, de egész népünk jövőjét alapozzák meg ezek a forintok. Kölcsönjegyzésben, de a gyapotbe takarításban is példát akarok mutatni. Úgy szervezem meg a betakarítást, hogy zökkenőmentes legyen. A jó ellenőrzéssel, szakmai segítséggel Ígérem, hogy aZ ősz folyamán több gyapotmestert nevelek. Zalay Mihály, gy. agr. hidasháti állami gazd. Megnyílt „A magyar könyv“ kiállítás a Nemzeti Múzeumban Szombaton délben Budapesten, a Nemzeti Múzeumban megnyílt .«A magyar könyv» című kiállítás s ezzel kezdetét velte az ünnepi könyvhét is. A megnyitásra eljött irodalmi és kulturális életünk számos kiváló képviselője. Megjelent a budapesti diplomáciai képviseletek több tagja is. Ünnepi beszédet Darvas József népművelési miniszter mondott. Bevezetőben néhány számadattal megvilágította a hatalmas fejlődést, amelyet könyvkiadásunk az 1938-as esztendőhöz képest napjainkban .elért Amíg 1938-ban 8125 mű jelent meg 17 millió 300.000 példányban, 1952-ben 15.028 művet adtunk ki 48.200000 példányban. Könyvtárhálózatunk fejlődését méllatva, elmondotta, hogy ma több, mint négyezer üzemi, 3400 falusi, 14 városi, hatvanhat járási és tizenkét megyei könyvtárunk van, nem számítva a tudományos, az iskolai könyvtárakat. Az olvasók száma csak az állami könyvtárakban az 1950. évi 120 ezerről , 1952-ben 333 000-re nőtt.
