Viharsarok népe, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-04 / 233. szám
1953 október 4, vasárnap ViUai&awk Vlépi Az örménykúti állatni gazdaság dolgozói az őszi munkában is megszerzik az élüzem címet Az örménykúti állami gazdaság hatalmas kiterjedésű gyapot- fcábláin érik a gyapot. Annak ellenére, hogy másodvetésű, gaz- Hag termés Ígérkezik. A kedvező, tneieg ropott nagyban elősegítik » gyors kovádást.' Már folyik a «vadászó» szedés. — A főszedést körülbelül két hét múlva kezdjük el — mondja Gajdács elvtárs, az üzemegység vezetője. — Ez leköti majd a gazdaság összes munkaerejét. így mindent meg kell tennünk, hogy a többi munkákkal akkorára készen legyünk. -— Az elmúlt héten befejezték a rizs aratását A dolgozók azonban nemcsak a munkában, de a békekölcsön jegyzésében is derekasan megállták a helyüket Tisztában vannak azzal, hogy az országunk építésére, jobblétünk növelésére adott pénz közvetlenül is haszonnal jár. Nem Most a takarmányrépa szedését I terv szerinti előirányzatot. A tér- egy közülük jelentős összeget fe a kukorica törését végzik a ! vezett 5700 köbméterrel szemben nyert a legutóbbi sorsolás alkal- Bolgozók. A megfelelő talajelő- ; eddig már 6505 köbméter siló- mával. Gyöngyösi Mária brigád- készítés és . a jó növényápolás 1 takarmánnyal biztosította a gaz- j vezető a jegy zés első napján már fcrcdincnyeképpen 220 mázsás át- ! daság az állatok téli takarmá- ; 10 órára elvégezte a jegyzést lagtermést takarítanak be a 105 ! nyozását. kát. hold répaföldről. Ugvancsak I , . , , , jól fizet a kukorica, noha! A betakarítással egyidejűleg ín ásod növényként vetették nagv- naP' utembenhaad a vetes; A - - ....................... •*' mar zoldelo táblák annak eloreb rigádjában. részét. A holdankénti 200 mázsa Őszi vetésű takarmánykeverék Után 20 mázsás átlagtermésű kukorica termett a földön. A kukoricaszárat nyomban a törés után silózzák. Éjjel-nappal búgnak a silótöltők és máris je haladását igazolják. A gépcsoport dolgozóinak lelkes munkája nyomán határidő előtt fejezték be a 325 kát. hold ősziárpa — valamennyi keresztsoros — és a 420 kát. hold takarmánykeverék veA mezőgazdasági kiállítás hírei lentosen túlteljesítették az üzem- [ tését. Már a búzát vetik, | Október 18-án nyílik meg j | Békéscsabán a megyei mező- ♦ t gazdasági kiállítás. Megyénk | | állami gazdaságai, termelőszö- j ♦ vetkezetei, egyénileg dogozó 2 parasztjai lelkesedéssel készü- I lödnek a kiállításra, hogv ál- | tataikkal, terményeikkel bébi- I zonyitsák: érdemes alkalmazni ♦ melyből a hónap első napjáig I szeles, bogy mi, az élüzem bir- j í az új agro- és gootechnikút. * 315 kát. holdat vetettek el ke- tokosai, nem vallhatunk szégyent í f A mezőkovácsházi járásból töb- 2 resztsorosan. [ebben a versenyben. Úgy dolgo- j bek között a mezőhegvesi »Tö- :: versenyben. Úgy dolgi Nagy lendületet ad a munká- | zunk, hogy továbbra is méltók hoz a gazdaság dolgozóinak az. legyünk az elsőbbségre, hogy csatlakoztak a gorzsai ál- | Amit Ígértek — teljesítik, mert lami gazdaság dolgozóinak ver- az elmondottakat ki-ki magáévá senv felhívásához. teszi. Különösen a fiatalok jár— Vállaljuk, hogy az őszi nak elöl jó példával. Tímár Zsu munkákat, a gvapolszedés kivé- zsanna 194, Ábrahám Juliánná telével október 15-ig befejezzük I pedig 189 százalékra teljesítették •— mondották szilárd elhatáro- [ előirányzatukat a takarmányrépa zással a dolgozók a csatlakozás. szedésénél. Mindketten DISZ-ta- alkahnávál. — Az csak terme- gok. li^ifisan készüljünk fel az áttelellelésre Az állattenyésztésről szóló minisztertanácsi határozat hatalmas feladatokat ír elő mezőgazdaságunk számára. Az állattenyésztési terv teljesítése érdekében állatállományunk számára az eddiginél több és jobb minőségű takarmányról kell gondoskodni. Állattenyésztőink az elmúlt esztendő tapasztalataiból rendkívül komoly tanulságot vonhattak le, azt, hogy nem bízhatjuk magunkat a természet kénye-kedvére, nem könyöradományt kell várni a természettől, hanem el kell tőle venni azt, amire szükségünk van. Állattenyésztésünket sem bízhatjuk a véletlenre, céltudatos, következetes munkát kíván ebben is tervünk teljesítése. Úgy kell felkészülnünk, hogy a legkisebb veszteséggel teleltessük át az állatokat s a termelékenységet növeljük. Ehhez az szükséges, hogy állami gazdaságainkban, szövetkezeteinkben vizsgálják meg, hogyan készültek fel az átteleltetésre, van-e elegendő takarmány, férőhely, megfelelőek-e azok az állategészségügyi rendszabályoknak. Rendbe kell hozni az istállók és ólak körül lévő területeket is, betemetni a gödröket, nehogy az őszi esőzések beálltával víztócsák keletkezzenek, mert ez egészségtelen és k.' 'os. A takarmónybázis biztosításánál, az állategészségügyi szabályok betartásánál fontos feladat hárul állatorvosainkra is. Már most fel kell mérniök, mit tesznek annak érdekében, hogy állatállományunkat a legkisebb veszteséggel teleltessük át. Természetes, ez elképzelhetetlen az állatorvosok, az állattenyésztők és az állatgondozók közötti szoros kapcsolat nélkül. Szakembereink akkor tudnak elegendő segítséget nyújtani az állattenyésztési dolgozóknak, ha szoros kapcsolatban állnak egymással, rendszeresen tájékoztatják egymást tapasztalataikról. Ugyanakkor ál- lattenyésztési szakembereinknek az eddiginél több segítséget kell nyujtaniok az állatgondozók részére a helyes takarmányozáshoz, az új módszerek bevezetéséhez, a rejtett tartalékok feltárásához a takarmány biztosítása terén. Már most meg kell halározni azt, mind az állami gazdaságokban, mind a szövetkezetekben, hogy a hiányzó takarmányt mivel akarják pótolni, illetve el kell készíteni a tervet ahhoz, hogyan osszák el a meglévő takarmányt, hogy az e'egendő legyen egész télen. többet kell foglalkozni a silózási terv teljesítésével is. Sok helyen találkozunk olyan helytelen véleménnyel, hogy a siló az csak szükségtakarmány, nem jöhet számításba. Szakembereinknek feladata az is, hogy megmagyarázzák; a silótakarmány etetése nem szükségmegoldás, hanem fontos a tejtermelés fokozása szempontjából. EÍ kell érni, hogy szövetkezeteink ^génybevegypík a silóépítési hitelt és besilózzanak minden erre alkalmas zöldségj ukj-k jvozoee “ roezonegyesi ♦ rekvő« termelőszövetkezet két ♦ tehénnel és kitűnő kalászos ga♦ honájával vesz részt a kiál♦ Irtáson. A szövetkezet két ki- í váló tehene évente 4500 liter | tejet ad darabonként. A ke- | resztsorosan vetett búza 17.70 | mázsát, az ősziárpa 18.50 má- $ zsát adott holdanként. A bat- j tonyai »Dózsa« termelőszövet- $ kezet négy darab háromezerh- 2 teres tehene vesz részt a kiállításon. A végegyházi »Szabadság« termelőszövetkezet őszi- árpa- és napraforgótermésben elért kiváló eredményét mutatja be. Ösziái pújuk holdanként 22 mázsát, napraforgójuk ♦ 15.30 mázsát adott holdanként. | A napraforgónál alkalmazták a ; pótbeporzást. A sarkadi járás szövetkezetei közül a »Petőfi«, »Uj Barázda«, »Haladás« kiváló rizetermésükkel vesznek részt a megyei 'kiállitáson. Hevesi János, kevermesi 2 egyénileg dolgozó paraszt, gya- 2 potjával és másodvetésű kuÍ * koiieújával vesz részt a kiállításon. Imre Pál, magyarbán- begyesi dolgozó paraszt 300 2 mázsás cukorrépaterméséből, { Garos József 40 mázsás kukoricaterméséből hoz a kiál1 j litósra. | Biztosítsuk a gyapot gyors betakarítását Az agrotechnikai módszerek jó alkalmazása, a kedvező időjárás következtében megyénkben mindenütt érik a gyapot. Teljes kovadásban van a reformátuskovácsházi «Dózsa», az örmény kúti «Előre», a kiscsákói «Május 1» és még számos szövetkezetünkben. A minisztertanács határozata előírja, hogy november 10-re be kell fejezni a gyapotszedést. Ennek érdekében állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink és egyéni termelőink szervezzék meg alaposan a szedést. A gyapotszedés elmaiadáia károkat okoz a termelőknek, mert, ha nem szedik le idejében, a szél kifújja a tokok rekeszeiből s a földre kerülve bepiszkolódik, minőségileg romlik, összeszedése pedig többletmunkát okoz. Mikor szedjük ? A gyapot szedését meg kell kezdeni, mikor a tök rekeszei felpattannak, visszaperdülnek, a gyapotszálak fellazulnak és könnyen kiemelhetők a tokból. Az érett mag átharapva roppan, ez biztos jele az érésnek. Szórványos érés esetén két-három naponként, teljes kovadásnál naponta szedjük le az érett gyapotot, mert ha az eső kiveri, vagy a szél kifújja a tokból, könnyen szennyeződik. Ha a minősége egy fokkal csökken, ez 10 mázsa gyapotnál már kétezer forintot jelent. Ugyanakkor az időben való leszedés, a helyes osztályozás nagymértékben növeli a termelőszövetkezetek jövedelmét, a kedvezményes textilutalványok pedig olcsó pamuthoz, textiláruhoz juttatják a gyapottermelőket. A 3 mázsás átlagtermésen felül pedig komoly összegű prémium jár az alapáron felül. Érdemes tehát a helyes növényápolás után időben leszedni a gyapotot. Az eleki szövetkezetek példája is bizonyítja ezt, ahol egy-egy hold gyapot jövedelme 8—10 ezer forint körül lesz. Hogyan szedjük? A gyapotszedés megszervezésében nagy feladat vár a DISZ- re és az MNDSZ-re is. Segítsék ezt a munkát a fiatalok és az asz- szonvok bevonásával. Nagymértékben tudjuk növelni az eddigi sze- dési átlagokat e ezzel meg tudjuk gyorsítani a gyapotszedést, ha alkalmazzák a szedők a kétkezes szovjet módszert. A kétkezes szedési módszer elsajátításánál h'elyes, ha a gyapotszedő egy napig csak a bal kezével szed. Mikor aztán a bal kezével is jól megy a munka, akkor mind a két kézzel lásson hozzá a szedéshez. Három-négy tok gyapotot kell összegyűjteni mind a két kézzel és csak aztán berakni a köténybe, így kevesebb felesleges mozdulat van. Az is lényeges, hogy egy kézzel ugyanolyan minőségű gyapotot szedjenek le. így nem kell kiválogatni, mielőtt a szedő kötényébe rakja. Egy kis gyakorlással ezzel ‘ a módszerrel 10—15 kilogrammal többet lehet zedni. Ez növeli a napi teljesítményt, a szedő munkaegységét, keresetét. Ugyanakkor csökken így a munkaerőhiány. Hogyan siettessük az érést? Nagyon fontos, hogy i szántóföldi osztályozást elvégezzék, mert később már nehéz a különböző minőségű gyapotot szétválasztani, osztályozás nélkül pedig kevesebbet kap érte a termelő. A kevert gyapot az ipari üzemek munkáját is gátolja, mert a különböző minőségű gyapotból gyártott anyag különböző minőségű lesz. Az osztályozásra fordított munkatöbblet pedig bőven megtérül a magasabb árban. Ha a kovád ás nehezen indul meg, a gy apot virágzik még, a levél üdezöld, helyes, ha permetezik a gyapotot, vagy csonkolják. így a fagy előtt beérik a gyapot.* A csonkolást úgy kell d- végezni, hogy csak a diónagyságú gubókat hagyjuk meg, az ennél kisebbeket, a virágokat és a meddő hajtásokat éles késsel eltávolítjuk. Nincs szükség levélzetre. A csonkolás, vagy a permetezés után aztán erőteljesen megindul a kovadás. Alaposan szervezzék meg tehát a szedést, mert ha nem végzik el idejében és kellő gonddal, ez az egész évi munka eredményét veszélyezteti. Dévay András, gyapotszakfelügyclő. Almáskamarás az őszi begyűjtési versenyben is az elsők közölt van ezövetkezetcink , . , . , egyénileg dolgozó parasztságunkra is. El kejl érni, hogy mind többen vegyék igénybe a siléépítési hitelt. Ehhez a munkához szakembereink kérjék a mezőgazdasági állandó bizottság segítségét is. Állattenyésztési szakembereink segítsék a háromszori fejé , az egyedi takarmányozás, a mesterséges borjúnevelés, az expresszhízlolás bevezetését is. Ezekkel az új módszerekkel növelhetjük állattenyésztésünk színvonalát, termelékenységét.^ Patai Mihály megyei főállattenyészto. A gabonabegyüjtési versenyben Almáskamarás község dolgozói éifék el az első helyet. Jó felvilágosító, népnevelő munkával biztosították, hogy a község nunden dolgozója a cséplőgéptől tett eleget állammal szembeni kötelezettségének. A begyűjtési verseny szakaszának lezártakor a tanácsülésen a dolgozók új fogadalmat tettek. Az őszi kapások begyűjtésében is. megtartják az első helyet. Vállalták, hogy határidő előtt teljesítik beadási tervüket. N; praforgóbeadásukat október 10-re, kukoricabeadásukat lő-re rendezik. Mostanában egymást érik a kukoricával megrakott szekerek a Szóühenyi-uteai átvevőhslyiiél. Kincsőn egyetlen negyedóra sem, amikor egy-két szekér ne élhia az udvaron. Különösen a reggeli órákban vannak többen, mórt megtörténik bizony, hogy az átvevők nem i tönnek meg pontosan 7 órára és addigra összegyűlnek a megrakott szekerek. A felvásárlás is lassan halad, mert mindössze két kas van, amivel a kukoricát mérni tudják. Már több esetben kérték a felvásárlók is, hogy biztosítsanak munkájukhoz még legalább két, vagy esetleg három kast, de kérésüket ezidáig nem hallgatta meg senki. A dolgozók pedig nem minden esetben viszaiek magukkal kast — hiszen ez nem is kötelességük — s Így egy-egy dolgozó paraszt terményének átvétel© több időt vesz igénybe. A község dolgozóinak nagyrésze egyenesen a kukoricaföldről hozza a beadását — Minek vigyük először haza, hogy otthon lerakjuk, aztán újra a kocsira? — mondta Maztüa Mihály is— így könnyebb, kevesebbet kell rakosgatni. Özv. Juhász Andrásné, Bíró Dezs-, Tarkó Mihály és a többiek is így vélekednek. Ennek eredménye, hqgjy például napraforgó- bél csak néhány dolgozó nem tett még eleget beadásának, a kukoricabeadását a község már 73 százalékban teljesítette De még sokat kell javítani a községi tanácsnak is a munkáján, hogy ígéretüket valóban száz százalékban teljesíteni tudják. A tanács-apparátusnak, a vb-tagoknak többet kell törődni az őszi kapások begyűjtésével és azt az egyik legfontosabb feladatnak kell tekinteni. Nem lehet az, hogy például a vb. bármelyik tagja ne ismerje a begyűjtés problémáit, a begyűjtéssel kapcsolatos tennivalókat. A begyűjtés nemcsak a begyűjtési csoport feladata, hanem törődni kell azzal a titkai' ©ívtársnak és mindenegyes vb-tagnak. Csak igy tudják 'elérni, hogy teljesítsék adott szavukat.
