Viharsarok népe, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-04 / 233. szám

1953 október 4, vasárnap ViUai&awk Vlépi Az örménykúti állatni gazdaság dolgozói az őszi munkában is megszerzik az élüzem címet Az örménykúti állami gazda­ság hatalmas kiterjedésű gyapot- fcábláin érik a gyapot. Annak el­lenére, hogy másodvetésű, gaz- Hag termés Ígérkezik. A kedvező, tneieg ropott nagyban elősegítik » gyors kovádást.' Már folyik a «vadászó» szedés. — A főszedést körülbelül két hét múlva kezdjük el — mondja Gajdács elvtárs, az üzemegység vezetője. — Ez leköti majd a gazdaság összes munkaerejét. így mindent meg kell tennünk, hogy a többi munkákkal akkorára ké­szen legyünk. -— Az elmúlt héten befejezték a rizs aratását A dolgozók azonban nemcsak a munkában, de a békekölcsön jegyzésében is derekasan megállták a helyüket Tisztában vannak azzal, hogy az országunk építésére, jobblé­tünk növelésére adott pénz köz­vetlenül is haszonnal jár. Nem Most a takarmányrépa szedését I terv szerinti előirányzatot. A tér- egy közülük jelentős összeget fe a kukorica törését végzik a ! vezett 5700 köbméterrel szemben nyert a legutóbbi sorsolás alkal- Bolgozók. A megfelelő talajelő- ; eddig már 6505 köbméter siló- mával. Gyöngyösi Mária brigád- készítés és . a jó növényápolás 1 takarmánnyal biztosította a gaz- j vezető a jegy zés első napján már fcrcdincnyeképpen 220 mázsás át- ! daság az állatok téli takarmá- ; 10 órára elvégezte a jegyzést lagtermést takarítanak be a 105 ! nyozását. kát. hold répaföldről. Ugvancsak I , . , , , jól fizet a kukorica, noha! A betakarítással egyidejűleg ín ásod növényként vetették nagv- naP' utembenhaad a vetes; A - - ­....................... •*' mar zoldelo táblák annak elore­b rigádjában. részét. A holdankénti 200 mázsa Őszi vetésű takarmánykeverék Után 20 mázsás átlagtermésű ku­korica termett a földön. A kukoricaszárat nyomban a törés után silózzák. Éjjel-nappal búgnak a silótöltők és máris je haladását igazolják. A gépcsoport dolgozóinak lelkes munkája nyo­mán határidő előtt fejezték be a 325 kát. hold ősziárpa — vala­mennyi keresztsoros — és a 420 kát. hold takarmánykeverék ve­A mezőgazdasági kiállítás hírei lentosen túlteljesítették az üzem- [ tését. Már a búzát vetik, | Október 18-án nyílik meg j | Békéscsabán a megyei mező- ♦ t gazdasági kiállítás. Megyénk | | állami gazdaságai, termelőszö- j ♦ vetkezetei, egyénileg dogozó 2 parasztjai lelkesedéssel készü- I lödnek a kiállításra, hogv ál- | tataikkal, terményeikkel bébi- I zonyitsák: érdemes alkalmazni ♦ melyből a hónap első napjáig I szeles, bogy mi, az élüzem bir- j í az új agro- és gootechnikút. * 315 kát. holdat vetettek el ke- tokosai, nem vallhatunk szégyent í f A mezőkovácsházi járásból töb- 2 resztsorosan. [ebben a versenyben. Úgy dolgo- j bek között a mezőhegvesi »Tö- :: versenyben. Úgy dolgi Nagy lendületet ad a munká- | zunk, hogy továbbra is méltók hoz a gazdaság dolgozóinak az. legyünk az elsőbbségre, hogy csatlakoztak a gorzsai ál- | Amit Ígértek — teljesítik, mert lami gazdaság dolgozóinak ver- az elmondottakat ki-ki magáévá senv felhívásához. teszi. Különösen a fiatalok jár­— Vállaljuk, hogy az őszi nak elöl jó példával. Tímár Zsu munkákat, a gvapolszedés kivé- zsanna 194, Ábrahám Juliánná telével október 15-ig befejezzük I pedig 189 százalékra teljesítették •— mondották szilárd elhatáro- [ előirányzatukat a takarmányrépa zással a dolgozók a csatlakozás. szedésénél. Mindketten DISZ-ta- alkahnávál. — Az csak terme- gok. li^ifisan készüljünk fel az áttelellelésre Az állattenyésztésről szóló minisztertanácsi határozat hatalmas feladatokat ír elő mezőgazdaságunk számára. Az állat­tenyésztési terv teljesítése érdekében állatállományunk számára az eddiginél több és jobb minőségű takarmányról kell gondoskodni. Állattenyésztőink az elmúlt esztendő tapasztalataiból rendkívül komoly tanulságot vonhattak le, azt, hogy nem bízhatjuk ma­gunkat a természet kénye-kedvére, nem könyöradományt kell várni a természettől, hanem el kell tőle venni azt, amire szük­ségünk van. Állattenyésztésünket sem bízhatjuk a véletlenre, cél­tudatos, következetes munkát kíván ebben is tervünk teljesítése. Úgy kell felkészülnünk, hogy a legkisebb veszteséggel teleltessük át az állatokat s a termelékenységet növeljük. Ehhez az szükséges, hogy állami gazdaságainkban, szövetkezeteinkben vizsgálják meg, hogyan készültek fel az átteleltetésre, van-e ele­gendő takarmány, férőhely, megfelelőek-e azok az állategészség­ügyi rendszabályoknak. Rendbe kell hozni az istállók és ólak kö­rül lévő területeket is, betemetni a gödröket, nehogy az őszi esőzések beálltával víztócsák keletkezzenek, mert ez egészségtelen és k.' 'os. A takarmónybázis biztosításánál, az állategészségügyi szabályok betartásánál fontos feladat hárul állatorvosainkra is. Már most fel kell mérniök, mit tesznek annak érdekében, hogy állatállományunkat a legkisebb veszteséggel teleltessük át. Ter­mészetes, ez elképzelhetetlen az állatorvosok, az állattenyésztők és az állatgondozók közötti szoros kapcsolat nélkül. Szakembe­reink akkor tudnak elegendő segítséget nyújtani az állattenyész­tési dolgozóknak, ha szoros kapcsolatban állnak egymással, rend­szeresen tájékoztatják egymást tapasztalataikról. Ugyanakkor ál- lattenyésztési szakembereinknek az eddiginél több segítséget kell nyujtaniok az állatgondozók részére a helyes takarmányozáshoz, az új módszerek bevezetéséhez, a rejtett tartalékok feltárásához a takarmány biztosítása terén. Már most meg kell halározni azt, mind az állami gazdaságokban, mind a szövetkezetekben, hogy a hiányzó takarmányt mivel akarják pótolni, illetve el kell készí­teni a tervet ahhoz, hogyan osszák el a meglévő takarmányt, hogy az e'egendő legyen egész télen. többet kell foglalkozni a silózási terv teljesítésével is. Sok helyen találkozunk olyan helytelen véleménnyel, hogy a siló az csak szükségtakarmány, nem jöhet számításba. Szakembereink­nek feladata az is, hogy megmagyarázzák; a silótakarmány ete­tése nem szükségmegoldás, hanem fontos a tejtermelés fokozása szempontjából. EÍ kell érni, hogy szövetkezeteink ^génybevegypík a silóépítési hitelt és besilózzanak minden erre alkalmas zöldség­j ukj-k jvozoee “ roezonegyesi ♦ rekvő« termelőszövetkezet két ♦ tehénnel és kitűnő kalászos ga­♦ honájával vesz részt a kiál­♦ Irtáson. A szövetkezet két ki- í váló tehene évente 4500 liter | tejet ad darabonként. A ke- | resztsorosan vetett búza 17.70 | mázsát, az ősziárpa 18.50 má- $ zsát adott holdanként. A bat- j tonyai »Dózsa« termelőszövet- $ kezet négy darab háromezerh- 2 teres tehene vesz részt a kiál­lításon. A végegyházi »Szabad­ság« termelőszövetkezet őszi- árpa- és napraforgótermésben elért kiváló eredményét mu­tatja be. Ösziái pújuk holdan­ként 22 mázsát, napraforgójuk ♦ 15.30 mázsát adott holdanként. | A napraforgónál alkalmazták a ; pótbeporzást. A sarkadi járás szövetkezetei közül a »Petőfi«, »Uj Barázda«, »Haladás« ki­váló rizetermésükkel vesznek részt a megyei 'kiállitáson. Hevesi János, kevermesi 2 egyénileg dolgozó paraszt, gya- 2 potjával és másodvetésű ku­Í * koiieújával vesz részt a kiál­lításon. Imre Pál, magyarbán- begyesi dolgozó paraszt 300 2 mázsás cukorrépaterméséből, { Garos József 40 mázsás ku­koricaterméséből hoz a kiál­1 j litósra. | Biztosítsuk a gyapot gyors betakarítását Az agrotechnikai módszerek jó alkalmazása, a kedvező idő­járás következtében megyénkben mindenütt érik a gyapot. Teljes kovadásban van a reformátuskovácsházi «Dózsa», az örmény kúti «Előre», a kiscsákói «Május 1» és még számos szövetkezetünk­ben. A minisztertanács határozata előírja, hogy november 10-re be kell fejezni a gyapotszedést. Ennek érdekében állami gazdasá­gaink, termelőszövetkezeteink és egyéni termelőink szervezzék meg alaposan a szedést. A gyapotszedés elmaiadáia károkat okoz a termelőknek, mert, ha nem szedik le idejében, a szél kifújja a tokok rekeszeiből s a földre kerülve bepiszkolódik, minőségileg romlik, összeszedése pedig többletmunkát okoz. Mikor szedjük ? A gyapot szedését meg kell kezdeni, mikor a tök rekeszei felpattannak, visszaperdülnek, a gyapotszálak fellazulnak és könnyen kiemelhetők a tokból. Az érett mag átharapva roppan, ez biztos jele az érésnek. Szórványos érés esetén két-három napon­ként, teljes kovadásnál naponta szedjük le az érett gyapotot, mert ha az eső kiveri, vagy a szél kifújja a tokból, könnyen szennye­ződik. Ha a minősége egy fokkal csökken, ez 10 mázsa gya­potnál már kétezer forintot jelent. Ugyanakkor az időben való leszedés, a helyes osztályozás nagymértékben növeli a termelő­szövetkezetek jövedelmét, a kedvezményes textilutalványok pedig olcsó pamuthoz, textiláruhoz juttatják a gyapottermelőket. A 3 mázsás átlagtermésen felül pedig komoly összegű prémium jár az alapáron felül. Érdemes tehát a helyes növényápolás után időben leszedni a gyapotot. Az eleki szövetkezetek példája is bizonyítja ezt, ahol egy-egy hold gyapot jövedelme 8—10 ezer forint körül lesz. Hogyan szedjük? A gyapotszedés megszervezésében nagy feladat vár a DISZ- re és az MNDSZ-re is. Segítsék ezt a munkát a fiatalok és az asz- szonvok bevonásával. Nagymértékben tudjuk növelni az eddigi sze- dési átlagokat e ezzel meg tudjuk gyorsítani a gyapotszedést, ha alkalmazzák a szedők a kétkezes szovjet módszert. A kétkezes szedési módszer elsajátításánál h'elyes, ha a gyapotszedő egy napig csak a bal kezével szed. Mikor aztán a bal kezével is jól megy a munka, akkor mind a két kézzel lásson hozzá a szedéshez. Há­rom-négy tok gyapotot kell összegyűjteni mind a két kézzel és csak aztán berakni a köténybe, így kevesebb felesleges mozdulat van. Az is lényeges, hogy egy kézzel ugyanolyan minőségű gya­potot szedjenek le. így nem kell kiválogatni, mielőtt a szedő kö­tényébe rakja. Egy kis gyakorlással ezzel ‘ a módszerrel 10—15 kilogrammal többet lehet zedni. Ez növeli a napi teljesítményt, a szedő munkaegységét, keresetét. Ugyanakkor csökken így a mun­kaerőhiány. Hogyan siettessük az érést? Nagyon fontos, hogy i szántóföldi osztályozást elvégezzék, mert később már nehéz a különböző minőségű gyapotot szétvá­lasztani, osztályozás nélkül pedig kevesebbet kap érte a termelő. A kevert gyapot az ipari üzemek munkáját is gátolja, mert a különböző minőségű gyapotból gyártott anyag különböző minősé­gű lesz. Az osztályozásra fordított munkatöbblet pedig bőven megtérül a magasabb árban. Ha a kovád ás nehezen indul meg, a gy apot virágzik még, a levél üdezöld, helyes, ha permetezik a gyapotot, vagy csonkol­ják. így a fagy előtt beérik a gyapot.* A csonkolást úgy kell d- végezni, hogy csak a diónagyságú gubókat hagyjuk meg, az en­nél kisebbeket, a virágokat és a meddő hajtásokat éles késsel eltávolítjuk. Nincs szükség levélzetre. A csonkolás, vagy a per­metezés után aztán erőteljesen megindul a kovadás. Alaposan szervezzék meg tehát a szedést, mert ha nem vég­zik el idejében és kellő gonddal, ez az egész évi munka ered­ményét veszélyezteti. Dévay András, gyapotszakfelügyclő. Almáskamarás az őszi begyűjtési versenyben is az elsők közölt van ezövetkezetcink , . , . , egyénileg dolgozó parasztságunkra is. El kejl érni, hogy mind többen vegyék igénybe a siléépítési hitelt. Ehhez a munkához szakembereink kérjék a mezőgazdasági állandó bizottság segítsé­gét is. Állattenyésztési szakembereink segítsék a három­szori fejé , az egyedi takarmányozás, a mesterséges borjúnevelés, az expresszhízlolás bevezetését is. Ezekkel az új módszerekkel növelhetjük állattenyésztésünk színvonalát, termelékenységét.^ Patai Mihály megyei főállattenyészto. A gabonabegyüjtési verseny­ben Almáskamarás község dol­gozói éifék el az első helyet. Jó felvilágosító, népnevelő munká­val biztosították, hogy a község nunden dolgozója a cséplőgéptől tett eleget állammal szembeni kötelezettségének. A begyűjtési verseny szakaszának lezártakor a tanácsülésen a dolgozók új fo­gadalmat tettek. Az őszi kapá­sok begyűjtésében is. megtartják az első helyet. Vállalták, hogy határidő előtt teljesítik beadási tervüket. N; praforgóbeadásukat október 10-re, kukoricabeadásu­kat lő-re rendezik. Mostanában egymást érik a kukoricával megrakott szekerek a Szóühenyi-uteai átvevőhslyiiél. Kincsőn egyetlen negyedóra sem, amikor egy-két szekér ne élhia az udvaron. Különösen a reg­geli órákban vannak többen, mórt megtörténik bizony, hogy az át­vevők nem i tönnek meg ponto­san 7 órára és addigra összegyűl­nek a megrakott szekerek. A felvásárlás is lassan halad, mert mindössze két kas van, amivel a kukoricát mérni tudják. Már több esetben kérték a felvásár­lók is, hogy biztosítsanak mun­kájukhoz még legalább két, vagy esetleg három kast, de kérésü­ket ezidáig nem hallgatta meg senki. A dolgozók pedig nem minden esetben viszaiek maguk­kal kast — hiszen ez nem is kö­telességük — s Így egy-egy dol­gozó paraszt terményének átvé­tel© több időt vesz igénybe. A község dolgozóinak nagy­része egyenesen a kukoricaföldről hozza a beadását — Minek vigyük először haza, hogy otthon lerakjuk, aztán újra a kocsira? — mondta Maztüa Mihály is— így könnyebb, ke­vesebbet kell rakosgatni. Özv. Juhász Andrásné, Bíró Dezs-, Tarkó Mihály és a többiek is így vélekednek. Ennek eredmé­nye, hqgjy például napraforgó- bél csak néhány dolgozó nem tett még eleget beadásának, a kukoricabeadását a község már 73 százalékban teljesítette De még sokat kell javítani a községi tanácsnak is a munká­ján, hogy ígéretüket valóban száz százalékban teljesíteni tud­ják. A tanács-apparátusnak, a vb-tagoknak többet kell törőd­ni az őszi kapások begyűjtésével és azt az egyik legfontosabb feladatnak kell tekinteni. Nem lehet az, hogy például a vb. bár­melyik tagja ne ismerje a be­gyűjtés problémáit, a begyűjtés­sel kapcsolatos tennivalókat. A begyűjtés nemcsak a begyűjtési csoport feladata, hanem törődni kell azzal a titkai' ©ívtársnak és mindenegyes vb-tagnak. Csak igy tudják 'elérni, hogy teljesít­sék adott szavukat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom