Viharsarok népe, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-22 / 222. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! VäkaaMfNi’h AZ MDP BÉKÉS ME GYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1953 SZEPTEMBER 22., KEDD /ira SO fillér IX. ÉVFOLYAM, 222. SZÁM r Befejeződött a termelő- szövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóioak harmadik országos tanácskozása Gyorslista a Második Békekölcsön ^^111. sorsolásának negyedik napjáról^^ Minden erőt a szántás gyors elvégzésére Megyénk területén mindenhol, amerre járunk, nagy darab szántallan földterületek bizonyítják,- hogy lassan halad a szántás. Kevés a felszántott fekete ugar, annak ellenére, hogy az időjárás kedvező. Békés megye utolsó helyen áll a szántással az országban. Ezt a szégyenletes lemaradást különösen azok a járások, községek okozták, ahol rossz a munkaszervezés, az ellenőrzés a pártszervezetek és tanácsok részéről. Ál'ami gazdaságainkban, gépállomásainknál rossz a gépkihasználás. Járásaink közül a gyulai járás van legjobban lemaradva a szántással. A vetőszántást 7.2, a mélyszántást 87 százalékra végezték még csak el. Hasonlóképpen hátul kullog a békési járás, szántási tervét vető szántásból '8.2 százalékra teljesítette. Nemcsak a gépek kihasználása nem kielégítő, hanem az egyénileg dolgozó parasztok sem használnak ki minden fogatol, különösen a szeghalmi járásban vannak lemaradva a szántással. Megyénkben szántási tervünket ősziek alá 13.3, tavasziak alá 13.6 százalékra teljesítettük. Azzal, hogy a szántással elmaradtunk, a vetést is hátráltatjuk, s ezzel jelentős kárt okozunk népgazdaságunknak, de magunknak is, mert a késői vetésből két- három mázsa gabonával kevesebb terem holdanként. Célunk pedig az, hogy állandóan növeljük növényeink terméshozamát. Feladatunk .az elkövetkezendő időben, liogj' lelje,s erővel hozzálássunk a szántáshoz. Több szervezeti intézkedést és felvilágosító munkát követel a szántás meggyorsítása. Állami gazdaságainkban és gépállomásokon most arra kell törekedni, hogy minden szántóképes traktort kihasználjanak. Elsősorban a velőszántást kell jobban szorgalmazni és megszervezni a kétműszakos munkát. Gondoskodni kell a traktorvezetők szállásáról, védőruhákról és a szociális körülmények biztosításáról, mert csalt akkor követelhetjük meg dolgozóinktól a gyors és jóminőségű munkát, ha a vezetők megteremtik ennek a« előfeltételét. A vetőszántást megyénk területén a vésztői gépállomás végzi a legjobban. Térvét 45 százalékra teljesítette már. Az ecsegfalvi gépállomás mélyszántási tervének teljesítésével jár élen 66 százalékban. Jó lenne, ha példájukat követné a mezőkovácsházi, orosházi gépállomás is, melyek tervüket 2—3 százalékban teljesítették. A "gépállomások vezetőinek, agronómHsainak az a feladata, hogy a traktorok menet irány terv szerinti munkáját biztosítsák. Tanácsaink, állami gazdaságaink, gépállomásaink vezetőinek, szakembereinek fokozniok kell a szántás állandó ellenőrzését. Egyben meg kell magyarázniok a dolgozóknak a szántás gyors és jó (elvégzésének jelentőségét. Megmagyarázni azt: ha minden traktoros túlteljesíti napi normáját, gyorsabban Ilefejezik a szántást, hamarább földbe kerül a ve tőmag, többet keresnek a gépkezelők is. De több lesz a jövőévi termés is s ettől függ az, hogyan emelkedik dolgozóink életszínvonala. Pártszervezeteink a népnevelők segítségével harcoljanak a maradiság, a lazaság ellen. Fokozzák mindjobban a verseny kiszélesítését a szakszervezet bevonásával. Törődjenek a verseny értékelésével, a jók népszerűsítésével, az elmaradók segítségével. Döntő feladat most megyénkben a szántás gyors elvégzése. Mozgósítani kell erre a munkára minden dolgozó parasztot, hogy a tervet maradéktalanul teljesítsük. Tanácsaink viseljék szívükön az őszi szántás ügyét, harcoljanak következetesen dolgozó népünk jövőévi kenyeréért. Az idő is és a talaj is kedvező ahhoz, hogy a szántás-vetés elvégzésével, a napi normák túlteljesítésével válaszoljanak mezőgazdasági dolgozóink az árleszállításra, a párt és kormány által nyújtott kedvezményekre. 55 mázsa kendert takarítunk be holdanként Mi, a magyarbánhegyesi »Dózsa»* tsz dolgozói befejezlük a kendervágást. Nagyon jó termést takart to ltunk be kenderből. Volt olyan hely is, aliol négy méter magasra megnőtt. Átlagosan számítva 55 mázsa termést adott. Ezt a jó termést jó munkánknak köszönhetjük, ősszel mélyen felszántott, frissen trágyázott földbe, idejében 10-15-e között vehettük. A kendervágásban szép eredményeket értek el Mellár István, Prekopp Mihály, Ácsai József, Marocsik Béla, Varga Béla, Márkus György, 110—130 százalékot teljesítettek. A vétőszán lás hetven százalékban van készen. Az ősziárpa vetését pár napon belül megkezdjük. Minden tagunk örömmel végzi munkáját, hiszen az árleszállítást mindenki örömmel fogadta, hol az egyik, hol a másik csoportból hangzik fel egy- egy szép dal a munka közben. Tassy Lajos Magyarbáuhegyes, »Dózsa« tsz. Köröstarcsán egyetlen hold se maradjon gazdátlan Egymásnak adják a kilincset a köröstarcsai tanács mezőgazdasági csoportjánál. Legtöbben piaci napokon keresik fel a tanácsházat, mert ha valaki tanyáról bejön a községbe, egyszerre intézi el a piacot, meg a főid bérbevételét is. Ugyanis mostanában legtöbbször azért keresik fel a tanács- házát, hogy földet vegyenek bérbe. vagy az elmúlt évben is bérelt földre meghosszabbítsák a szerződést. Allandóbizottsági ülésen megvitatták Amikor szeptember első napjaiban az állandóbizottsági ülésen szóbakerült az 1150 hold tartalékföld hasznosítása, voltak, akik azt mondták: itt marad az a föld nyakúnkon, nem tudjuk kiadni. nem lesz kinek. Mert ak- kortájban a községben még igen Államunk valóban sok kedvezményt biztosít azoknak a dolgozó parasztoknak, akik tartalék- földet bérelnek. Nem kell fizetni földadót, mindössze a kát. tiszta jövedelem minden aranykoronája titán 5 forint, vagy a veteményes kert után aranykoronánként 10 forint haszonbért. A tartalékföldek után az egyéni gazdálkodókra megállapított beadási kötelezettséget kell csak fizetni. A veteményes kert céljárA haszonbérelt, egy holdnál kisebb tartalékföld után pedig a háztáji gazdaságra megállapított beadási kötelezettséget kell teljesíteni, vagyis az ilyen föld mentes a terménybeadási kő telezettség alól. De ezenkívül még sok lcedveznagy híre volt, hogy nem is biztos, hogy öt évre adják a földet. de azt a rémhírt is terjesztették a kidákok, hogy majd a beadást is felemelik. így nem is nagyon sokan érdeklődtek a tartalékföldek után. A kibői ítélt állandóbizottsági ülésen — ahol az állandóbizottsági tagokon kívül dülőfelelősök, utcafelelősök, állandóbizottsági aktívák is résztvettek — megbeszélték. hogyan végezzék munkájukat, hogy a községben egyetlen hold föld se maradjon szántaikul. — Legfontosabb — mondta Kozma Sándor, az állandóbizottság elnöke —hogy ismertessük azokat a kedvezményeket, amelyek segítik a haszonbérbe vett földek megmunkálását. Vissza kell verni a kulákok hazugságait, rémhíreit. meny van. Például a haszonbérelt tartalékterületeknek megfelelően a dolgozó paraszt kölcsön vetőmagot is igényelhet. A vetőmagot 5 százalékos többlettel majd csak a jövőévi termésből kell természetben visszafizetni. De ezenkívül műtrágya és gazdasági eszközök vásárlására, a gépállomás által végzett munkák díjának kifizetésére családonként a tartalékföld minden kát. holdja után legfeljebb 500 forint állami termelési kölcsönt is kérhetnek. Érdemes tartalékföldet bérelni Ezeknek a kedvezményeknek az ismertetése után igen sokan voltak a községben, akik a tavaly bérelt földre meghosszabbították a szerződést, vagy még béreltek hozzá. Szőke Károly az elmúlt évben két holdat bérelt. Most még 17 holdat vett hozzá. Nyolcszáz kiló vetőmagot, 1500 forint szántási hitelt kért. Igv családjával a 19 hold földet meg tudja munkálni. Petneház: László az elmúlt évben 3 hold földön dolgozott felesbe. Most 8 kát. hold állami tartalékot vett haszonbérbe, hiszen ez sokkal gazdaságosabb, kifizetőbb, 400 kiló vetőmagot is kap kölcsön. Győri Sándornak eddig nem volt tartalékföldje, most 3 holdat bérelt. Juhász András is három holdat bérelt. Rövid hét alatt 450 hold tartalékföldnek lett gazdája. Olyanok is akadtak, mint Szálai János, aki az elmúlt évben lemondott 6 hold földjéről, de most visszakérte, hogy továbbra' is dolgozik a földjén. Ezer forint hitelt is kért gazdasági felszerelésre. Most, hogy az új begyűjtési rendszer alapelveit az újságokból. olvasták, még többen keresik fel a tanácsot, hogy tarla- lékföldet vegyenek bé»he. Hiszen a tartalékföldek után jelentősen csökkent a beadási kötelezettség is. Az állandó bizottság tagjai szomszédaikkal rendszeresen ismertetik az újabb rendeletekct, így biztosítják, hogy ne maradjon szántatlanul, vetetlenül, gazdátlanul egyetlen hold föld sem a köröstarcsai határban. Lipcsei Mária. Ismertetik a kedvezményeket Az orosházi járásban felhasználják a a silóépítési hitelt Kormányunk az új programra megjelenés© óta a kedvezmények egész sorával biztosította mind a termelőszövetkezetek, mind . az egyénileg dolgozó parasztok jövedelmének növelését. Egyik ilyen kedvezmény a silóépitési hitelakció, amely az állattenyésztési terv teljesítésének egyik alapját, a takarmány biztosítást segíti. Az orosházi járás termelőcsoportjai a tanács helyes felvilágosító munkája után felismerték a kedvezmény jelentőségét, ezt bizonyítja az, hogy a számukra előirányzott hitelkeretet már fel is használták s új keretet kértek. A járás termelőcsoiernielőrsopoalok portjai eddig 3200 köbméter siló építésére kértek hitelt. A járás egyénileg dolgozó parasztjai 620 köbméter siló építésére kértek hitelt. így biztosítják áz orosházi járás mezőgazdasági dolgozói az át- telaltetéshez a megfelelő mennyiség gű takarmányt. Teljesítsük a burgonyabeadási tervet A MINDENNAPI .ellátásunkban igen nagyfontosságú a burgonya, úgyszólván nélkülözhetetlen. Most, a jó időjárás következtében igen gazdag termést takarítottunk be. Mégis megyénk földművesszövetkezeleiben, a Me- zőkert-boltokban nem minden esetben lehet korlátlan mennyiségben vásárolni. Többen csodálkoznak ezen. A magyarázata pedig egyszerű. A megyénkben megtermelt burgonyából kell fedezni a szükségletet. Ha a termést nézzük, bőségesen el lehet látni az üzemek, vállalatok dolgozóit is burgonyával. A piacok azt mutálják,- jó termés volt, mert igen sok burgonya kerül eladásra a piacon. A szedéssel sem igen vagyunk elmaradva, hiszen megyénkben 82.5 százalékát felszedték a burgonyának. A beadásnál van a hiba. Megyénk burgonyabeadási tervét mindössze 27 százalékban teljesítette. AZ ELLENSÉG már korábban felismerte, milyen jelentősége van a borgonyabeadásnak, ezért igyekezett meggátolni azt. Szabotál ásolcon kívül rémhírekkel és még más mesterkedésekkel igyekeztek megakadályozni a terv teljesítését. Az ellenség rémhíreit támogatták még egyes földmö- vesszövetkezetek felvásárlói is akaratlanul. Nem ismerték kormányunk rendeletéit és bürokratikus módon megnehezítették a felvásárlást. Például a gádorosi földművesszővetkez©Inéi a »Hópehely« és »Ella« burgonyát visszaküldték azzal az indokkal, hogy az ilyenfajta burgonyát nem veszik át. Pedig mindern fajta burgonyát, ha nagysága legalább a három centit eléri, átvesznek. Sok helyen még az 5 oenlis burgonyát sem vetlek át arra hivatkozva, hogy kicsi, pedig az ilyen burgonya fogyasztásra jó. A FöLDM DVESSZÖVETKE- ZETEK a burgonya leszállításával is gátolják a szükséglet ellátását. A békésszentandrási főld- míívesszővetkezet azért nem szállítja le a burgonyát, mert nem tudja, hogy a vasúton lehet már szállítási engedély nélkül is szállítani. A rendeletek megismerésével a földm ü vesszővé t keze lek fel vár sáriéi segítsék a burgonyabeadást, hogy minden dolgozónak az asztalára olcsóbban, könnyebben jusson el ä burgonya.
