Viharsarok népe, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-22 / 222. szám
2 1953 szepfamber 22 , IuüM Befejeződött a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak harmadik országos tanácskozása----------—----------------------------------------------------------- l/iUai&auUc VUyit _ A termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozói vasárnap reggel folytatták tanácskozásukat. A tanácskozáson megjelent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének titkára, az MDP Politikai Bizottságának tagja és Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Jelen voltak: Gero Ernő belügyminiszter és Hegedűs András földművelésügyi miniszter, a minisztertanács első elnökhelyettesei, Farkas Mihály és Ács Lajos, az MDP Központi Vezetőségének titkárai, az MDP Politikai Bizottságának tagjai és Vég Béla, az MDP Központi Vezetőségének titkára. Ott volt Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke. Megjelent a tanácskozáson a minisztertanácsnak és az MDP Központi Vezetőségének több más tagja is. A tanácskozást Tóth László sztahanovista traktoros nyitotta meg. A vitában elhangzott hozzászólásokra Hegedűs András földművelésügyi miniszter, a miniszter- tanács első elnökhelyettese a következő beszédben válaszolt: Hegedűs András válasza értekezletünkön a felszólalók nyíltan és világosan tárták fel a termelőszövetkezeti mozgalom szinte minden fontos kérdését; bátran felvetették a hibákat, a nehézségeket is, amelyekkel meg kell küzdeniük, de a hibák, a nehézségek felvetéséből kicsendült minden hozzászólónak, a tanácskozás minden részvevőjének az a határozott meggyőződése, hogy a szövetkezeti mozgalom a dolgozó parasztság számára a fel- emelkedés egyetlen útja. (Nagy taps.) A tanácskozáson felszólaltak olyan küldöttek — a termelőszövetkezetek olyan tagjai is —, akik nemrég még maguk is erősen ingadoztak a szövetkezeti kérdésben és most itt, a tanácskozás színe előtt nyiltan hitet tettek a szövetkezeti mozgalom mellett. Vida György, a szabolcsmegyei kemecsei «Dózsa» tsz elnöke még másfél, vagy két hónappal ezelőtt maga is azok között volt, r.’.ik aláírták a felosztási, kérést és most, a mai napon, a tanácskozáson elmondotta,. hogy a szövetkezet híve és azon van, hogy ne csak a saját szövetkezete virágozzék fel, hanem minél gyorsabban tudjanak segíteni a szomszédos termelő- szövetkezeteknek is. Feltétlenül hel ycs volt és csak nagy örömmel lehet fogadni azt, hogy a tanácskozás ilyen egységesen tett hitet a szövetkezeti mozgalom mellett, mert ez a szövetkezeti mozgalom nagv erejéről tanúskodik. Több hozzászóló beszélt azokról. akik ki akarnak lépni a termelőszövetkezetből, nunt értéktelen elemekről, mint olyanokról, »kikre a szövetkezetekben nincs nagy szükség. Ez a vélemény helytelen. Nekünk a szövetkezetek minden egyes becsületes dolgozó tagjáért harcolnunk kell es meg kell győznünk őket arról, hogy sajátmaguk és családjuk érdekében akkor választanak he- ha a szövetkezeti mozgalmat választják. Természetesen nem kell meggyőznünk, hanem ki kell tennünk a termelőszövetkezetből — még akkor is, ha benn akarnak maradni — a ku- lák és spekuláns elemeket. Ezek a szövetkezetekben meghúzódva — éppen az elmúlt hónapok tapasztalatai szerint is — sok kárt tudnak okozni a termelőszövetkezetek becsületes dolgozó tagjainak. Ezeket — ismétlem — akkor is ki kell rakni a szövetkezetből, ha benn akarnának maradni, viszont minden egyes becsületes tagért harcolni, küzdeni kell. A hozzászólásokból sokszor nem derült ki elég világosan, hogy mi is a hibák oka. A bajok oka abban van, hogy sok hibát követtünk el szövetkezeti mozgalmunkban, nem tartottuk be mindenütt a szövetkezeti demokráciát, nem úgy vezettük a szövetkezeteket, hogy a termelőszövetkezeti tagság életszínvonala minden termelőszövetkezetben megfelelően emelkedett volna. Ezért vannak hibák egyes termelőszövetkezetekben és ebből világosan következik, hogy az orvosság: mennél gyorsabban kijavítani ezeket a hibákat és a hibák kijavításával — nem a hibák el- tussolásával — oldani meg a szövetkezetek megszilárdítását. Tanácskozásunkon több felszólaló elmondotta, hogy az ellenséges elemek hogyan dolgoznak. Beszéltek olyan kulákokról, volt csendőrökről, akik nemcsak saját, falujukban, hanem 4—5 faluban is aláírásokat gyűjtöttek a termelőszövetkezet felosztása mellett. Viszont meg kell állapítanom, jóformán egyetlen felszólaló sem tudott azzal dicsekedni, hogy ő is járta volna a falvakat és szervezte volna a szövetkezetek híveit ezek ellen a kulák, csendőr és egyéb ellenséges elemei; ellen. Arról többen is beszéltek, hogy saját erős szövetkezetükbe meghívták a gyengébben működő termelőszövetkezetek küldöttségeit és ez feltétlenül, helyes is, de meg kell mondanom elvtársak, hogy nem elég. Oda kell 'mennünk, ahol a bajok vannak. A szövetkezeti mozgalom minden hívének meg kell értenie, hogy a szövetkezeti mozgalom egységet alkot s mindegyikünknek felelősséget kell éreznünk azért, hogy ez a mozgalom — az ország minden termelőszövetkezetét beleszámítva — erősödjék és virágozzék. Tanácskozásunkon sok szó hangzott el arról, hogy a termelőszövetkezetekben bizonyos ellentétek vannak a volt középparasztok lés a volt szegényparasztok között és sok felszólaló úgy tüntette fel a dolgot, hogy ingadozás elsősorban azoknál a termelőszövetkezeti tagoknál van, akik középparasztok voltak, mielőtt beléptek volna a termelőszövetkezetbe. Mire keli ebből következtetni? Arra, hogy a termelőszövetkezetekben az eddiginél sokkal jobb munkát kell folytatnunk a termelőszövetkezeti tagság egységének — beleértve középparasztokat egyaránt — megerősödéséért. A termelőszövetkezetekben igazság szerint már nem szabad különbséget tenni középparaszt és szegényparaszt között. Egyaránt termelőszövetkezeti tag mindegyik. A középparasztoknál az olyan szövetkezetekben, mint mondjuk az atkári Micsurin, nincs semmi baj, mert oft a középparasztok is összehasonlíthatatlanul jobban élnek, mint éltek egyéni gazdálkodó korukban, de a gyenge termelőszövetkezetekben bizony baj van. Az ilyen gyengébb termelő- szövetkezetekben a volt közép- parasztokkal közösen kell kidolgozni azt, hogyan lehet a termelőszövetkezeteket megerősíteni. Tanácskozásunkon a felszólalóknak szánt© mindegyike nagy helyesléssel fogadta azokat a hatalmas kedvezményeket, amelyeket termelőszövetkezetesiiik megszilárdításukhoz, termelésük növeléséhez kapnak. Sokan azonban azt hiszik, hogy azok a kedvezmények, amelyeket a termelőszövetkezetek kaptak, egymagáikban elégségesek ahhoz, hogy a szövetkezetek: megszilárduljanak, hogy megszűnjék az ingadozás, a termelőszövetkezetekben. Egyik- máiik felszólaló világosan ki is fejezte ezt a nézetét. Meg kell mondanom elvtársak, hogy ez így persze nem igaz. Az ellenség már most erősen dolgozik. Egyik-másik felszólaló el is mondta, hogy az ellenség már most arról bőszé1, hogy igen, most jól van minden, de mi lesz majd jövőre és ezzel igyekszik hitetlenséget kelteni a szövetkezeti tagságban. Ezért a kormány rendeletéit .népszerűsíteni kell a termelőszövetkezeti tagság között és arra a kér désre, amit az ellenség most gyakran felvet, hogy ml lesz majd jövőre, meg kell mondani, hogy azok az intézkedések, amelyeket a kormány hozott, nem az idei évre szálnak, hanem az elkö>.étkező évekre. A beadási kötelezett- séget az idén a termelőszövetkezetekben például 10 százalékkal csökkentettük, jövőre és az utána következő két érre viszont az állati termék beadást 30 százalékkal, a termény Leadási kötelezettséget pedig 25 százalékkal csökkentettük. Ezek a rendelkezések tehát éppen . 1954-re, de 1955-, 1953-n is, azaz az elkövetkező évekie teremtik meg a feliéte'ít annak, hogy termelő- szövetkezeti tagjaink az eddiginél sokkal nagyobb jólétben éljenek. Ugyanez vonatkozik a szerződéses termelési árakra is. Idén a szerződéses termelési áiak változatlanok, d© jövőre — a most kötött szerződések szerint, a miniszter- 'tanáas idevonatkozó határozata alapján -— a szerződéses termelési árak nagymértékben emelkednek, egyik-másik növénynél majdnem megkétszereződnek. G ondoljunk csak a dohányra, fűszerpaprikára', hagymára, stb. Ez az áremelés fél- milliárd forintot jelent a dolgozó parasztság számára a jövő évben. Vagy itt. van az is, hogy két évig felfüggesztették a közép- és hosszú te járatú hitelok visszafizet©- sót. Természetesen a kormányintézkedéseknek akkor tesz mag az igaza hatásuk a termelőszövetkezetekben, ha nyomukban többtermelés lesz. Például a szerződéses termelésre biztosított kedvezményeket az a termelőszövetkezet élvezi jobban, amelyik többet tud termelni. A felszólalások sorén sok panasz hangzott el különböző állami intézményekkel kapcso'atban. Ezeket a panaszokat külön-külön megvizsgáljuk és mindent elkövetünk azért, hogy kijavítsuk azokat a hibákat, amelyek a gépállomásoknál, a szerződtető vállalatoknál és különböző más vállalatoknál még megvannak. A bankhálózat munkájára külön ki akarok térni. Feltétlenül lényegesen javítani kell a mai helyzeten. A termelőszövetkezetek számára olyan pénzügyi gazdálkodási rendet kell kidolgozni, amelynek megvalósításával bankhálózatunk nem akadályozza, hanem segíti a szövetkezeti gazdálkodást. (Taps.) Sok szó hangzott el a szövetkezeti demokráciáról, erre a kérdésre fontossága miatt szükséges még egyszer visszatérni. A szövetkezeti demokráciát hiánytalanul meg kell valósítani; a szövetkezeti tagságot ténylegesen be kell vonni a szövetkezet ügyesnek eldöntésébe, Ha a szövetkezeti tagok tapasztalata, tudása, ismerete valóban érvényesül a szövetkezeti mozgalom fejlesztésében, ez olyan erővé válik, amely képes lesz leküzdeni minden kezdeti nehézséget. Fontos még egye/or aláhúzni, hogy a munkaegységelszámolásra az eddiginél is nagyobb gondot kell fordítani és feltétlenül meg kell szívlelni azokat a tanácsokat is, amelyeket az elvtársak a mai munk-aegységrendszer megváltoztatásával kapcsolatban elmondottak. Külön szeretnék beszélni a földről. Két-harom felszólaló is felvetette, hogy a termelőszövetkezet tagsága sokalja a földet és kéri, hogy a földjének egy részét vegyék el tőle. Ezzel nem lehet egyetérteni. A földet szeretni kell és tudni kell, hogy éppen a föld megművelése segít bennünket ahhoz, hogy a termelőszövet kezeli tagság jövedelme nagyobb legyen. Meg kell fordítani a kérdési: nem a föld sók, hanem mi vagyunk egy kicsit gyengék és nem azzal kell segíteni bajainkon, hogy leadjuk a földet, hanem meg kell erősíteni magunkat. Ezt az erősítést sokféle módon lehet elérni. Beszéltünk már arró*, hogy új tagokat kell bevonni azokba a szövetkezetekbe, ahol kevés tag van, jobban kell gépesíteni, különösen olyan fontos munkákat, mint a növényápolás. Mindeme!- lett javaslom az elvtársaknak, hogy olyan termelőszövetkezetekben. ahol, mint mondják, «sok a föld», kevesebb munkaigényes növényt vessenek és több olyan növényt termeljenek, amelynek megmunkálása kevesebb munkaerőt igényel, vagy jobban gépesíthető és majd ahogyan erősödik a szövetkezet, úgy növeljék a munkaigényes ipari növények területét is. Az elkövetkező hetekben a szövetkezetek megerősítése, a tagság jövedelmének fokozása érdekében a legfontosabb feladat az őszi szántás-vetés. Őszintén meg kell mondanunk, hogy sok termelőszövetkezetünkben nem jó a helyzet. Vannak termelőszövetkezeteink, ahol már jó minőségben elvégezték a rozs, az őszi- árpa vetését, de ugyanakkor más szövetkezetekben az ősziárpa, a rozs, a takarmánykeverék még nincs a földben. Jóllehet ahhoz, hogy jó termés legyen, már a földben kellene lennie. Dobi István Elvtársak! Tanácskozásunk végéhez érkeztünk. Megtárgyaltuk azokat a célokat és feladatokat, amelyek a termelőszövetkezeti tagok jólétének emelése és a termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlesztése érdekében előttünk állanak. E feladatokat és célokat az előbb elfogadott határozati javaslatban fektettük le és juttattuk kifejezésre. Nagy figyelmet fordított a tanácskozás a termelőszövetkezetek új alapszabályának kialakítására, mert jól látta, hogy az alapszabály a termelőszövetkezeti élet alaptörvénye és ezért jelentős mértékben az alapszabály betartásán dől el a tanácskozáson kitűzött célok megvalósításának sorsa. A tanácskozáson szó esett legsürgősebb feladatunkról, felsősorban az őszi szántás-vetésről. Jövőévi termésünk őszi kalászosokból je'entős mértékben attól függ, hogy idejében elvégezzük-© a ve- tőszántást, jó vetőágyat biztosítunk-©, idejében történik-© a vetés, kapásnövényeink jövőévi terméshozama, a kukorica, • burgonya, a cukorrépatermelés jövőévi eredményessége jelentős mértékben azon dől el, hogy idejében és kellő mélységben végezzük-© el az őszi mélyszántást. A jövőévi termés szilárd alapjának megteremtésén kivü1 m g előttünk á'l idei kapásnövényeink legnagyobb részének betakarítás a is. Az őszi betakarítási munkál; gyors és veszfoségnélküli rí", égzése szintén hozzájárul termelőszövetkezeti tagjaink idei jövedelmének növekedéséhez. Elvtársak! Tanácskozásunk megmutatta, hogy termelőszövetkezeti mozgalmunk egyszer és mindenkorra p olgarjogot nyert a magyar faluban. A tanácskozás azonban nagyon helyesen feltárta azt is, hogy egyes termelőszövetkezeteV annak termelőszövetkezetek, ahol alig egy-két holdat trágyáztak meg. Mitől várják ezek a termelőszövetkezetek a jó termést, ha későn vetnek, ha nem trágyáznak megfelelő mennyiségű területen és — hozzátehelem — ha nem jó minőségű munkát végeznek ? Teljesen jogos a félelme a szeghalmi termelőszövetkezeteke t képviselő elvtársnak, aki elmondta, hogy fél a jövőévi terméstől, mert Szeghalomban nem vetnek idejében, A tanácskozás minden részvevőjének hazatérve,/ azzal az elhatározott szándékkal kell hozzákezdenie a munkához, hogy a tavalyinál jobb minőségben, megfelelő időben végzik el az őszi szántás-vetési munkákat és azon dolgoznak, hogy ezzel megalapozzák. a termelőszövetkezetek jövőévi jó termését. Újra biztosíthatom a tanácskozás részvevőit, hogy pártunk és kormányunk minden segítséget megad a termelőszövetkezeteknek, a szövetkezet minő-n igaz hívének az elöltük álló nagy feladat végrehajtásához. Előre a virágzó szövetkezetek megteremtéséért, a jómódú termelőszövetkezeti parasztságért! Hegedűs Andrés, földművelés- ügyi miniszter nagy tapssal fogadott válasza után Dobi István a határozati javaslatot (azokkal a kiegészítésekkel, amelyeket Hegedűs András földművelésügyi miniszter a vita alapján összegezett) és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek alapszabály-tervezetét szavazásra bocsátotta. A tanácskozás a határozati javaslatot és az alapszabálytervezetet elfogadta és két bizottságot jelölt ki a határozat és az alapszabály véglegesítő.'éne. A tanácskozáson Dobi István elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke, a Termelőszövctkczeíi Tárnics elnöke mondol! zárszót. záróbeszéde ink ben súlyos hibák és komoly fogyatékosságok vannak. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésénél elkövetett hibák és számos szövetkezet gyenge munkája, tagságának nem kielégítő életszínvonala napjainkban a termelőszövetkezeti mozgalmat egyes helyekén komoly megpróbállatá“, nagy- erőpróba elő álhtja. Ha a tanácskozáson elfogadott határozatokat megismertetjük terme I ősz ö vetkezeti tagjainkkal és elérjük, hogy hiánytalanul magukévá tegyék a határozat céljait, vá'laíják a sikeres megvalósítás érdekében reájuk háruló munkát, mostam tanácskozásunk akkor hozza n.eg iga ár gyümöle ét. Ha ezt elérjük, — már pedig el kell érnünk — akkor tanácskozásunk egyik kedvező hatása abban fog megmutatkozni, hogy a ma még ingadozók és kilépni szándékozók, amikor a végső döntésre kerül sor, a szövetkezet mellett fognak áfást foglalni. Elvtársak! Barát és ellenség ma falvaiukban a termelőszövetkezetek — és a tőlük elválaszthatatlan —. gépállomások munkájára .szegezi tekintetét. A termelőszövetkezetek munkájának olyannak kell lennie, amely megfelel a párt és a kormány bizalmának, a dolgozó parasztság baráti szövetségese és vezetője; a munkásosztáfy várakozásának. Adjon termelőszövetkezeteink munkája .méltó vá'aszt a dolgozó parasztság ádáz ellenségeinek áskálódására és aknamunkájára is. Tanácskozásunkat azzal rekesz- tem be, hogy jobb és eredményesebb munkára hívok fel mindén küldött elvtársat, minden egyes termelőszövetkezeti tagot, t* gépáüorrrásí dolgozót, elfogadott határozatunk mielőbbi sikere« megvalósítása, a termelőszövetkezeti mozgalom új fellendülése, a szöveti- ezeti paia’zí- ság v 1 t színvonalának hathatós emelése érdekélren.
