Viharsarok népe, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-20 / 221. szám

1953 szrplemkír 20., vasárnap

3

[/iUate&iok héfti ________________________________________________________

Megkezdődött a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak

HL országos tanácskozása

(Folytatás a i. oldalról.)

segítséget, amit a népi demokratikus államunk ad, küzdjenek a magas termésátlagok, magas állattenyésztési hozamok eléréséért. A legelmaradottabb termelőszövetkezeteket is hozzá kell segítenünk ahhoz, hogy az élenjárók színvonalára emelkedjenek, hogy termésátlaguk, állattenyésztési hozamuk megközelítse az élenjárókét és az egv munkaegységre eső jövedelemrészesedés se legyen kisebb, mint a jól dolgozó és már jelenleg is virágzó termelőszövetkezetekben.

Termelőszövetkezeteinkben jő munkával rövid idő alatt elérhetjük és el is kell érnünk, hogy a ma már sokszázezres termelőszövetkezeti tagság anyagi helyzete elérje, sőt meghaladja a jól dolgozó, földműveléshez jól értő középparasztokét.

Termelőszövetkezeti mozgalmunk ilyenirányú fejlesztésének világos útját mutatja meg az a határozati javaslattervezet, amelyet Dobi elvtárs vezetésével a Termelőszövetkezeti Tanács kidolgozott.

Sok termelőszövetkezetünkben a bajok onnan indulnak ki, hogy különböző hibák miatt a tagok munkájának nincs meg a kellő eredménye, azaz egy' munkaegységre kevés termény és kevés pénz jut. Ily'en termelőszövetkezetekben azután a tagoknak elmegy' a kedvük, nem szívesen vesznek részt a közös munkában.

Ahhoz, hogy a termelőszövetkezetekben az egy munkaegységre megfelelő jövedelem jusson termény ben és pénzben is, mindenekelőtt meg kell növelnünk ct termelőszövetkezetek termésátlagát), ;iU«tve a. közös állatte- iiy osztás hozamait.

A termései éúmény növelésének módjai ismeretesek. A mezőgazdasági tudomány eredményei és az élenjáró termelőszövetkezetek tapasztalatai hozzáférhetők termelőszövetkezeteink számára. Ezen tapasztalatok felhasználásával a legutóbbi évben a mezőgazdaság minden ágában nagy eredmények születtek, de még csak kis területeken, egyes jóldolgozó állami gazdaságok és termelőszövetkezetek tábláin. Csak elismeréssel lehet megemlékezni a bal Ti «Micsurin>x termelőszövetkezet eredményeiről, ahol az átlagtermés őszibúzából 22.20, ősziárpából 26.43 mázsa volt és mellette még a termelőszövetkezeteknek egész sora van, ahol őszibúzából és ősziárpából kataszteri holdanként húsz mázsán felüli termést értek el.

A baj azonban az, hogy termelőszövetkezeteink többségének termésátlaga messze elmarad az élenjáróktól. Nem messze a balfi «Micsurin» termelőszövetkezettől terülnek el a soproni «Dózsa» termelőszövetkezet táblái, bar földjük nem rosszabb, mégis náluk egy kataszteri holdon a fele sem termett, mint a balfi «Micsurin » termelőszövetkezetben,

átlagtermésük őszibúzából kataszteri holdanként tíz mázsa körül van.

Az élenjáró módszerek elterjesztéséhez, a mezőgazdasági tudomány' eredményeinek hasznosításához feltétlenül szükség van arra, hogy az agronómusok. állattenyésztők és a mezőgazdasag területén dolgozó műszaki szakemberek az irodákat, különböző hivatalokat otthagyva mennél nagyobb számban lemenjenek a termelőszövetkezetekbe és közvetlenül irányítsák a mezőgazdasági termelést a szövetkezeti gazdaságban, ahol az ő szakmai tudásukra a legnagyobb szükség van.

Pártunk Központi Vezetőségének és kormányunknak elhatározott szándéka, hogy a jövőévi tavaszi munkák megkezdéséig a szövetkezeti 'termelés irányítására közvetlenül a termelő- szövetkezetekbe legalább kétezer agronómust és állattenyésztőt küld.

Az agronómusok szakmai ismeretei mellett fel kell használni a földműveléshez jól értő termelőszövetkezeti tagok termelési tapasztalatait. Minden termelőszövetkezetben akadnak olyan tagok, akik, míg egyéni gazdák voltak, a mezőgazdasági termelés egyik vagy másik területén kimagasló eredményeket értek el. Számukra a termelőszövetkezetekben mód nyílik arra, hogv száz holdakon és nagy állattenyésztési farmokon hasznosítsák tapasztalataikat és szakismeretüket. Retter György, a turkevei «Táncsics» termelőszövetkezet juhásza nemcsak a falujában, hanem a környező községekben is híres volt arról, hogy kiváló juhtenyésztő. Most n i it a «Táncsics» termelőszövetkezet juhásza elérte, hogy az általa vezetett juhienyészet nyírási átlaga 6.46 kiló, a bárányozási százalék 140 és a tejtermelés anyajuhonként 37 liter.

Itt a termelőszövetkezet jól hasznosította tapasztalatait, de sokezer, sőt tízezer olyan termelőszövetkezeti tag van, akinek a tapasztalatait nem használják fel, akiknek tanácsaira nem figyelnek fel és nem engedik, hogy tapasztalatát, kezdeményezését a közös gazdaság javára fordítsa.

Ahhoz, hogy' termelőszövetkezeteink az élenjáró módszereket sikeresen alkalmazzák, sok munkáskéz is kell. Olyan termelőszövetkezetekben ugyanis nem nagyon lehet beszélni a négyszeri kapálásról, ahol munkaerő még az egyszeri kapálásra sem nagyon jut, pedig sok ilyen termelőszövetkezet van.

'Ezen a téren is segíteni kell termelőszövetkezeteinknek ott, eltol kevás a munkáskéz, új tagokat kell bevonni, fel kell használni azt a minisztertanácsi határozatot, amely a napokban jelent meg és amely lehetővé tette, hogy az iparból, — a bányászatot és a kohászatot kivéve — visz- szamenjenek a tagok, ha a szövetkezetekben rájuk szükség van és ők is vissza akarnak térni.

Jobb termelőszövetkezeteinkben már mutatkozik ezen rendelkezések hatása: az utolsó napokban pl. Alsógödön az «Egyesült Törekvő» termelőszövetkezetbe 4, a bagaméri «Alkotmány» termelőszövetkezetbe 15 fő tért vissza ipari üzemekből.

A termelőszövetkezetekben a munkaerőkérdést azonban egyedül csak új tagok bevonásával, nem lehet megoldani. Feltétlenül szükség van arra, hogy a mezőgazdasági termelést gy orsabban, mint eddig, gépesítsük, ennek elősegítésére kormányunk az eddiginél nagyobb mértékben látja el a gépállomásokat olyan gépekkel, amelyekre termelőszövetkezeteinknek a legnagyobb szükségük van.

M|ár a jövőévi munkákhoz gépállomásaink nagy számban kapnak a növényápoláshoz szükséges könnyebb traktorokat, ezek száma a jövő év tavaszáig megháromszorozódik, ezenkívül a gépállomások nagy számban kapnak kultivátorokat, traktoros és lófogatú fűkaszákat. Már a jövő évben megkezdődik a gabona aratása mellett a cukorrépa és burgonya szedésének gépesítése is.

Csak azok a gépek, amelyeket gépállomásaink mostantól a jövőévi mezőgazdasági munkák megkezdéséig kapnak, országosan

8-10 millió, azaz átlagosan egy- egy termelőszövetkezetben 1600— 2000 munkanap megtakarítását teszik lehetővé.

Pártunk és kormány unk tehát minden segítséget megad ahhoz, hogv a termelőszövetkezetek a rájuk váró feladatokat idejében meg tudják oldani és munkaerő hiányában a jövő évben ne maradjon el egyetlen fontos mezőgazdasági munka sem. Ezen cél eléréséhez szükség van maguknak a szövetkezeti tagoknak az erőfeszítésére, szükség van arra, hogy az eddiginél sokkal jobban bevonják családtagjaikat a munkába és maguknak a tagoknak a munkaerejét, a munka jó megszervezésével, a brigádszervezet megjavításával jobban felhasználják, mint az idén történt, magas termésátlagok és hozamok elérésére.

A termelőszövetkezeti tagságnak komoly érdek© fűződik ahhoz, hogy az őszi vetést jól végezz» el, mert a tagság j, len '©g messzemenően érdekelt abban, hogv magas termést érjen eí. A kiadások egy hold vető teiüLtre majdnem Ugy anazok, jó és rossz termés esetén is, mert változatlan a vetőmagszükséglet, ugyanakkora területre történik a begyűjtés kivetés© is és igy minden mázsa többlettermés a tagság jövedelmének növekedését szolgálja.

Súlyos hibát követnek ©I azok a termelőszövetkezetek, amelyek késlekednek a vetéssel, vagy nem gondosan elkészített talajba vetik a gabonát. Minden napi késedelem és így a rosszminőségű munka megtörése több mázsányi kenyér- gabonát vehet el a termelőszövetkezeti tagok jövedelméből.

Gondolni kell a tavaszi vetikű növények magas termésátlagának biztosítására is és ennek érdekében különösen nagy figyelemmel kell végezni a trágyázást é.) a gépállomásoknak sietniük kell a vetőszántás és a vetés végzés© mellett a, mélyszántással is.

A termelőszövetkezetek megszilárdítása, a termelőszövetkezeti tagok élst szmvonalának emelése érdekében most legnagyobb jelentőség© az őszi munkák időben való és jó elvégzésének van, mert csak igy lehet biztosítani a jövő évi magas termésátlagokat és ennek következtében nagy részesedést a munkaegységekre.

A mostani jó munkán múlik, hogy. termelőszövetkezeteink gabonatermése már ■ a jövő évben országos átlagban xs legalább két mázsával meghaladja az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokét.

A termelőszövetkezeti tagok életszínvonalának emelése szempontjából a magas termésátlagok elérése mellett nagy jelentősége van annak, hogy a szövetkezetek jövedelmező gazdálkodási ágakat építsenek ki, sokoldalú gazdasággá fejlődjenek.

Mindenekelőtt az állattenyésztésről toll, hogy szó essék. Termelőszövetkezeteinkben jelenleg az állattenyésztés nagyon elhanyagolt állapotban van és nem hoz megfelelő jövedelmet mégpedig azért, mert az állattenyésztésben gyenge a tenyésztői munkt), nem megfelelő a takarmányozás, az állatok gondozása, ápolása.

Ezen a tűrhetetlen helyzeten feltétlenül változtatni toli. Minden termelőszövetkezetben magas pénzjövedelmet biztosító ágazattá kell kifejleszteni * az állattenyésztést,, különösen a szarvasmarha, sertés és juhtenyésztést.

A közös állattenyésztés fejlesztésének jövedelmezőségéhez nagyr mértékben hozzájárul a Központi Vezetőség határozata a begyűjtés új rendszeréről, amely szerint a termelőszövetkezetekben éppen az állattenyésztési termékek beadása csökken leginkább az elmúlt évihez viszonyítva, mintegy harminc százalékkal. Ez lehetővé teszi, hogy szövetkezetetek, ha jól dolgoznak, rövid időn belül jelentős mértékben tudjanak állatot és állati terméket szabadpiacra vinni.

Az új begyűjtési rendelet élteimében termelőszövetkezeteknek 100 kát. holdra átlagosan 5,5 mázsa, azaz mintegy négy darab hízósertést toll beadni, viszont még a közepesen dolgozó termelőszövetkezet is könnyűszerrel tud meg- 11í/lalnL csak a közös gazdaságban is ötszürannvi sertést és emellett — jó kapálás mellett — még a háztáji állatállomány részére is bőven juthat kukorica. Ez azt jelenti, hogy ötszázholdas termelő- szövetkezet egy évben szabadpiacra tud vinni 80—100 liizottsertóst is, ez a mai szabadpiaci árakon számítva 250—300.000 forint pénz- jövédelmét jelent. Legjobb termelőszövetkezeteink már eddig is jelentős mennyiségű sertést hizlaltak szabadpiacra a beadási kötelezettség teljesítése mellett: a túrkevei »Vörös Csillag« beadási kötelezettségét időben teljesítette és ebben az évben már eddig is 290 darab sertést vitt piacra. Ebben a szövetkezetben ez évben csak a sertés- luzlilás közel egymillió forint pénzjövedelmet hoz.

Hasonló eredménnyel jár a közös tehenészet kifejlesztése is.

A jövő évi beadási tervek szerint a termelőszövetkezetek átlagosan száz kát. holdra mindössze 1800 liter tejet kell, hogy beadjanak, viszont az átlagosan doí- gozó termelőszövetkezet is száz kát. holdon közös állományban legalább tíz tehenet kell, hogy tartson. Egy ötszáz kát. holdas termelőszövetkezet szabadpiacra vihet évente mintegy 60.000 liter tejet, amely 150—200.000 forinttal növeli a pónzjövedelmet. Az újpesti »Bán Tibor« termelőszövetkezet már felfigyelt erre a lehetőségre és ebben az évben közel 400.000 forint pénz- jövedelemre tesz szert tehenészete révén, csak Sv. beadási terven felüli tej szabadpiaci, értékesítésével.

Az állattenyésztés alapvető ágai, a szarvasmarhatenyésztés és a juhtenyésztés mellett nem szabad elhanyagolni a baromfitenyésztést sem. Szükséges az is, hogy szövetkezeteink nagyobb mértékben foglalkozzanak olyan kisegítő üzemágakkal is, mint a haltenyésztőé, méhészet, stb. Egy hold tógazdaság létesítése például a tér- molőszövetkezetek számára közepes eredmény „esetén is közel 6—8000 forintos pénzjövedelmet jelent. Ez különösen jelentős, ha figyelembe vesszük, hogy tógazdaság olyan területen is létesíthető, ahol a szárazföldi növény- termelés biztonságosan nem folytatható.

Pártunk és kormányunk minden segítséget megad a termelőszövetkezeteknek ahhoz, hogy jövedelmező ágazatokat gyorsan kifejlesszenek és ezzel az egy munkaegységre, eső pónzjövedelmet a jelenlegihez képest lényegesen emeljék. A m# nyilvánosságra hozott minisztertanácsi határozat például lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezetek közel 75 százalékos támogatással létesítsenek halastavakat, ön- tözőtelepetot és állami támogatással ültessenek szőlőt, gyümölcsöst. A már előzőleg hozott minisztertanácsi határozat rendkívül kedvező körülmények között biztosítja a termelőszövetkezetek számára a silóépitést. Minden termelőszövetkezet tanuljon meg élni ezekkel a lehetőségiekkel, mert ezek felhasználása az egyik legfőbb módszere a szövetkezeti gazdaságok felvirágzásának, a mezőgazdasági termelés fellendülésének.

Termelőszövetkezeteink .minden feltétellel rendelkeznek ahhoz, hogy jelentős pénzjövedelemre tegyenek szert, és munkaegységekre a rendszeres pénzjövedelem segítségével évközben havonta, vagy másfél- havonta rendszeresen tudjanak előleget adni, olyan mértékben, hogy a termelőszövetkezeti tagok évközben sem szenvedjenek pénzben hiányt.

Csak helyeselni lehet azt, ha a szövetkezet, kifejlesztve jövedelmező üzeiliágakat, évközben rendszeresen, lehetőleg havonként, vagy másfélhavonként az előző munkaegységekre a tagok között az eddiginél lényegesen nagyobb munka- egység-slő'eget ad ki. Kormány unk úgy határozott, hogy ennek elősegítése érdekében a becsületesen dolgozó termelőszövetkezetek részére megfelelő rövidlej/ jatú hitelt iä bocsát rendelkezésre.

A jövőben nem lehet jónak tekinteni annak a termelőszövetkezetnek a működését, amelyik jövedelmező üzemágak kifejlesztésével a természetbeni részesedés mellett nem tud csak pénzben legkevesebb 14—20 forintot biztosítani.

A termelőszövetkezeti tagok jövedelmének legfőbb forrása a közös gazdaság, de nem szabad elhanyagolni és lebecsülni a háztáji gazdaságot sem. A háztáji gazdaság, ha nem haladja túl az alapszabályban megszabott méreteket, nagyon egészségesen egészíti ki a a termelőszövetkezeti tagok közös munkában szerzett jövedelmét és növeli a közös gazdaság árutermelési színvonalát, azaz lehetővé teszi, hogy ténylegesen piacra termeljen: a tagok mindennapi szükségleteit, zöldségfélékben, tejben, húsban ugyanis a háztáji gazdaság ki tudja elégíteni.

Meg toll mondani, hogy a háztáji gazdaság fejlesztését is plhanyagoltuk, erie mutat az, hogy a termelőszövetkezeti családok közül csak minden harmadik, negyedik családnak van tehene. A háztáji állatállomány elhanyagolásához hozzájárult a háztáji terület viszonylag alacsonyan történt megállapítása és a háztáji gazdaságokra kivetett túlzott beadás i».

Ezen hibák kijavítása érdekében a minisztertanács úgy határozott» hogy szeptember elsejétől kezdve egy kát. holdig lehet felemelni a» egyes termelőszövetkezeti családok háztáji területét és ebbe az eddigitől eltérően nem háromszorosam hanem csak egyszeresen kell beszámítani a szőlőt és a gyümölcsöst.

A háztáji tebóntartás jövedelmezővé tétele érdekében a mai napon nyilvánosságra került minisztertanácsi i.a'ároaat kimor.dja, hogy október elsejétől kezdve a háztáj» gazdaságban lévő tehenek után nem kell beadást teljesíteni.

A háztáji gazdaságok tehát teljesen mentesítettek a tejbeadáa alól, ez a rendelkezés minden termelőszövetkezeti család számára nagyon érdemessé teszi a tehéntartást.

Itt az ideje, hogy minden termelőszövetkezeti család — szigorúan betartva az alapszabályban megszabott mértékeket — egészségesen fejlessze a háztáji állatáüomári nyát. Minden családnak legyen legn alább egy tehene, egy kocája, min-« den család hizlaljon disznót és tartson baromfit és gondosan művelje meg a tertnelőszövetkeaet- től számára biztosított háztáji területet.

Termelőszövetkezeteink javuló munkája, a szövetkezeti gazdaságok nagyobb támogatása lehetővé testf^ hogy nagyobb gondot fordítsunk azokra a szövetkezeti tagokra is,- akik önhibájukon kívül nem tudják kivenni részüket megfelelően a közös munkából: öregeikre, betegekre, szülő asszonyokra. Kormányunk ezen termelőszövetkezeti tagok megsegítése érdekében erősen kiszélesítette az eddigi betegellátási és segélyezési rendszert. Több intézkedés között elrendelte, hogy az első gyermeket szülő asszonyt« ha tagja a szövetkezetnek és a munkából alapszabály szerint kivette részét, ötszáz forint, a második és további gyermekét szülő (Folytatás a 4. oldaton.)