Viharsarok népe, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-20 / 221. szám

4

1953 szeptember 29 , vasárnap

Megkezdődött a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak

III. országos tanácskozása------------------------------—--------------------------------------------------- ViUai&a'ibU. Hép.e

a

nsi a kilépő számára a belépésSok panasz hangzik «I orszá(Fo'ytatás a 3. oldalról.)

asszonyt négyszáz forint segély-i ben részesíti. /

Ezek a kormányintézkedések azonban csak részben oldják meg a termelőszövetkezetekben az öne-i gek és a munkaképtelenek kérdését. Mi pedig nem részben, hanem teljesen meg akarjuk oldani ezt a feladatot, ezért feltétlenül helyes és csak támogatni tehet a határozati javaslattervezetnek azt; a pont- ját, amely kimondja, hogy a termelőszövetkezetben kötelezően IV- tesiteni kell szociális alapot és az-» zal biztositam kell az öregek, a nmnkaképtc ten termelőszövetkezeti tagok számára a megélhetésükhöz szükséges termény- és pénzjuttatást.

A termelőszövetkezetek terjnés- átlaga növelésének és a termelőd szövetkezeti tagok jóléte megteremtésének fontos előfeltétele, hogy ne csak a közös munkában, hanem a termelőszövetkezet vezetésében is úgy, ahogy ezt a tanácskozás elé terjesztett nuataatepszabály-terve- aet előírja, résztvegyen a termelőszövetkezet egész tagsága.

Feltétlenül biztosítani keli, hogy minden fontos kérdést a termelő- szövetkezet közgyűlése döntsön el és így minden termelőszövetkezeti tagnak tehetősége legyen résztvenni a határozatok meghozatalában. A termelőszövetkeaoti tagok érezzék végre, hogy ők nem egyszerű tagok, hanem a szövetkezet gazdái is.

Ahhoz, hogy termelőszövetkezeteink ténylegesen fejlődni tudjanak, hogy hasznosítani tudják mindazt a segítséget, amit munkájukhoz kapnak, feltét'enül szükség vai a s; övttkeztti demokrácia meg- valósitására.

ni cél elérése érdekében nagy jelentősége van annak, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom ötéves tapasztalatainak figye'embsvételé- vel a Termelőszövetkezeti Tanács sok termelőszövetkezet bevonásával elkészítette és tanácskozás elé hozta megvitatásra és jóváhagyásra ja, a latát a Hl. típusú termelő- szö. etkezetek egységes mmtaalap- szálúly tervezetére. Ez az a'.apsza- bályteivezet — ha a tanácskozás elfogadja — egységes alapokmánya tesz rnruden ELI. tipusú terme lős z ö vetkezetlek.

Az új a lapszabály tervezet a réginél sokkalta jobban aláhúzza a. termelőszövetkezetekbe való belépés önkéntességét, kiindulva Lenin és Sztálin elvtársak tanításaiból, akik sokszor hangsúlyozták, hogy csak az a szövetkezés értékes, amely a tagok önkéntes elhatározása alapján rétesül.

Az alapszabály ilyen értelmű megváltoztatásának szükségességét már júliusban, a Központi Vezetőség határozata alapján Nagy Imre elvtirs, a minisztertanács elnök© felvetette. A kérdés nyilvánosságra kerülése után a kulákok és a falu különböző spekuláns elemei úgy gondolták, itt az idő lavra, hogy kihasználva a termelőszövetkezetek kezdeti nehézségeit, a szövetkezetből való kilépésre, vagy éppen a szövetkezet feloszlatására bírják rá azokat a termelőszövetkezeti tagokat, akik a szövetkezeti gazdálkodás kezdeti nehézségei, vagy egyéb hibái miatt elégedetlenek. A kulákok és egyéb spekuláns elemek arra számítottak, hogy) szabad szövetkezeti tagok helyét; olcsó munkaerő, eseted, napszámos,; harmadosmunkás foglalja el. Számításaik azonban kudarcot vallottak.

Igaz, az ellenséges elemek ezen kísérletei több termelőszövetkezetben nem voltak hatástalanok. Voltak termelőszövetkezetek, amelyek tb gazdasági év végére kérték feloszlásuk engedélyezését ée több Olyan termelőszövetkezet van, ahol ja, termelőszövetkezeti tagok ©gyrósa© bejelentette, hogy ki akar lépni a termelőszövetkezetből. Ezen termelőszövetkezetek, i'tetve termelőszövetkezeti tagok nagyrésze azonban a kormányprogramul óta hozott intézkedések hatására, amelyek világosan, félremagj-ará óhatatlanul bizonyítják, hogy pállunk és kormányunk az eddiginél sokkalta nagyobb segítséget ad a szövetkezeti gazdálkodásnak, elállt szándékától és kijelentette, hogy továbbra is közösen akar gazdálkodni.

A kormány termelőszövetkezeteket támogató intézkedéseinek hatására, sok olyan község van, ahoi éppen az utolsó hetekben és napokban nemcsak, hogy kilépések nincsenek, hanem ellenkezőleg, sok dolgozó paraszt lép be a termelőszövetkezetbe és új szövetkezetek is alakulnak.

Nem lehet kétséges, hogy ezt az egészséges fejlődést tovább erősítik az úti 1 ó napokban hozott határozatok: a Központi Vezetőség határozata a begyűjtés csökkentéséről amely a termelőszövetkezeteknek és külön a háztáji gazdaságoknak nagy kedvezményt biztosit és a minisztertanács mai napon nyilvánosságra hozott határozata, amely további lényeges kedvezményeket nyújt a termelőszövetkezeteknek.

Meg kell azonban mondanunk, hogy még mindig vannak olyan termelőszövetkezeti tagok, akik a zárszámadás után, az őszi munkák befejezésével egyénileg akarnak gazdálkodni.

Mindent el kell követnünk, hogy ezeket meggyőzzük elhatározásuk helytelenségéről és megmagyarázzuk, hogy boldogulásukat a közös gazdaságban sokkalta inkább megtalálják, mint az egyéniben.

Azok a termelőszövetkezeti tagok, akik most az egyéAi gazdálkodás útját akarják választani, idejében meg kell, hogy értsék: ha kilépnek, családjuk és saját boldogulásuk szempontjából nagyon helytelenül cselekednek, mert a már megkezdett helyes utat, kezdeti nehézségek hatáséra éppen akkor hagyják ott, amikor a legnagyobb lehetőség van a szövetkezeti gazdaság felvirágoztatására és a termelőszövetkezeti tagok jólétének megteremtésére.

Azoknak a termelőszövetkezeti tagoknak részére, akik a felvilágosítás ellenére is egyénileg akarnak tovább gazdálkodni, a gazdasági év végén, azaz az őszi betakarítás, illetve zárszámadás után, ki kell adni földrészüket a termelőszövetkezet szétszórt területéből, a tartalékföldből, vagy amennyiben sem egyik, sem másik nem áll rendelkezésre, akkor a közös tábla szélén. A kilépő tagokkal el kell számolni: ki kell nekik adni a munkaegység után járó részesedést, de ugyanakkor egyénileg meg kell terhelni őket mindazzal a begyűjtési hátralékkal és begyűjtési hitellel, ami a termelőszövetkezet közös tartozásából cs beadási kötelezettségéből az egyes tagra jut.

Vissza kell vonni tőlük mindazokat a kedvezményeket, amelyeket a termelőszövetkezetek az | utóbbi hónapokban kaptak, illetve nem a csökkentett, hanem az eredeti tartozás és beadási kötelezettség rájuk eső részével kell őket megterhelni.

A bevitt termelőeszközöket és állatokat a jelenlegi szabadpiaci áron kell felértékelni és ha a kilépő a beadott állatát vagy felszerelését ki akarja vinni és már megkapta érte a belépéskor megállapított árat, csak úgy viheti ki, ha a teljes piaci árakat azonnal megfizeti. Ha a felértékelt ösz- szegnek csak egyrészét kapta meg, akkor a szabadpiaci árból le kell vonni azt az összeget.

kor megállapított ár szerint jár.

Nem lehet kétséges: az önkéntesség jelentőségének aláhúzása és az, hogy az alapszabály kilépésre vonatkozó részét megváltoztatjuk, csak erősíteni fogja termelőszövetkezeteinket és végeredményben kevés olyan termelőszövetkezet és tag lesz, aki látva, hogy a szövetkezet jobb életet teremt családja és a maga számára, mégis nem a jobbat, hanem a rosszabbat választja.

A termelőszövetkezetek megszilárdításában, termelésük fokozásában nagyon nagy szerepe van a gépállomásoknak: nem véletlenül történt az, hogy a mostani tanácskozásokon nagy számmal vesznek részt a gépállomások élenjáró dolgozói.

A gépállomások már eddig is nagy erővé fejlődtek mezőgazdaságunkban és a termelőszövetkezetek termeléséhez nagy segítséget adtak, de munkájúidban még nagyon sok a hiányosság. Korántsem mondhatjuk cl, hogy a gépállomások kie’égílő segítséget adtak a termelőszövetkezetek megszilárdításához és a termésátlagok növeléséhez.

A gépállomási munka azonban akkor lesz igazán értékes a termelőszövetkezeti tagság számára, ha lényegesen megjavul a traktorosok munkájának minősége.

Világosan meg kell mondani, hogy korántsem elég az, ha a gépállomás traktorosa a normáját teljesíti. A norma teljesítése és túlteljesítése természetesen fontos, mert elősegíti a mezőgazdasági munkák gyors elvégzését, de talán a norma teljesítésénél is nagyobb jelentősége van annak, hogy a munkákat a traktorosok a legjobb minőségben végezzek és a gépi munka eredménye a termelőszövetkezet magas termésátlagában megmutatkozzék.

Nem lehet kielégítőnek mondani annak a gépállomásnak a munkáját, amelyik normálholdakban ugyan teljesíti éves tervét, de körzetében a termelő- szövetkezetek termésátlagai alacsonyak.

A gépállomások traktorosai, gépészei, agronómusai, igazgatói és politikai helyettesei pártunk és kormányunk irányítása alatt minden erejüket vessék latba azért, hogy termelőszövetkezeteinkben a termésátlagok növekedjenek, hogy termelőszövetkezeteink tényleges fejlődésnek induljanak és a termelőszövetkezeti tagság magas jövedelemhez jusson.

A különböző állami termeltető és felvásárló vállalatok viszonyát is gyökerében meg kell változtatni a termelőszövetkezetekhez. Ezekben a vállalatokban nagyon sok az oda nem való elem, spekulánsok, kulákok, akik munkakörüket kihasználva nagyon sok bosszúságot okoznak a termelő- szövetkezeteknek és nagyon sok kárt tesznek, kihasználva a termelőszövetkezetek vezetőinek jóindulatát.

A fűszerpaprika termeltető vállalat például önkényesen felemelte a röszkei «Aranykalász» termelőszövetkezet 18 hold kötött paprikaszerződését 70 holdra. A viszonylag kevés tagsággal rendelkező szövetkezet ezzei nem tudott megbirkózni.

Állami vállalatainkban, a termeltető és a különböző kereskedelmi vállalatainkban mozgósítani kell minden kommunistát és minden becsületes pártonkívüli dolgozót, hogy erejüket nem kímélve, maximális segítséget adjanak a termelőszövetkezeteknek, gaz.daságuk megerősítéséhez: egyszer és mindenkorra számolják fel a szövetkezetekkel való bürokratikus, lelketlen foglalkozást.

gosan a termelőszövetkezetek részéről a bankokkal szemben is. Gyakori, hogy különböző bank- fiókok önkényesen, a termelőszövetkezeti vezetőség megkérdezése nélkül vesznek el a termelőszövetkezetek egyszámlájáról nagy pénzösszegeket és azzal megakadályozzák, hogy a termelőszövetkezet ténylegesen önállóan tudjon gazdálkodni. A gödöllői bank- fiók például a gödöllői «Tán- csios» termelőszövet kéz et egyszámlájáról a szövetkezeti elnök megkérdezése nélkül utalt át kilencezer forintot a gépállomásnak, s utólag derült ki. hogy ebből csak négyezer forint volt a jogos, így a termelőszövetkezetet ezzel ötezer forintos károsodás érte. Megtörténtek olyan esetek is, hogyr a termelőszövetkezet számára meg meg sem érkezett az az áru, amiért az árat már levették a termelőszövetkezet számlájáról. Feltétlenül biztosítanunk kell, hogy a termelőszövetkezetek pénzügyi téren is önállóvá legyenek és a termelőszövetkezet egyszámlájáról csak a termelőszövetkezet vezetőségének, illetve elnökének jóváhagyásával lehessen pénzösszegeket kifizetni. Természetesen ugy anakkor szükséges, hogy a termelőszövetkezet vezetősége fizetési kötelezettségének időben tegyen eleget és a jövőben úgy gazdálkodjék, hogy kötelezettségét mindenkor teljesíteni tudja, de még a szövetkezet nehéz anyagi helyzete sem lehet indok arra, hogy a termelőszövetkezet önállóságát bankhálózatunk megsértse.

Külön kell szólni a járási és megyei tanácsok mezőgazdasági osztályairól és a földművelésügyi minisztérium munkájáról. Rossz- akarattal sem lehet azt mondani, hogy ezen mezőgazdasági szerveinkben, kezdve a minisztériumtól, számszerűleg kevés dolgozó van, sok ezren dolgoznak ezekben a szeriekben, akiknek feladata a termelőszövetkezetek termelésének támogatása. Segítségük azonban a termelőszövetkezetekben nagyon kis mértékben érződik.

Mezőgazdasági szerveink fő hibája, hogy munkájuk általános utasít gat ásókban, parancsolgatásokban, futó ellenőrzésben merül ki. A ráckevei tanács mezőgazdasági osztályának állattenyésztési előadója például a halászteleki «Szabad Május» tsz-ben a silózási terv teljesítését úgy gondolta elősegíteni, hogy utasítást adott a terv szeptember 22-ig való teljesítésére, de még csak meg sem kérdezte, hogy miből teljesítik és milyen gépekkel. Utasításának kiadása után a következő kérdése már az volt, hogy mikor indul az autóbusz.

Termelőszövetkezeteinkben az ilyen és hasonló hibákért a sok ellenőrt «aktatáskásoknak» csúfolják. Feltétlenül változtatni kell ezeken a módszereken.

A földművelésügyi minisztériumnak és szeneinek feltétlenül segiteniök kell a szövetkezeti gazdaságok virágzó nagyüzemi gazdaságokká fejlődését, tanítani kell a szövetkeze ck tagjait mindarra, amit az élenjáró termelő- szövetkezetek tapasztalata, a mezőgazdasági tudomány eredményei feltártak.

Pártunk és kormányunk minden számba lehető erejét mozgósítja azért, hogy a szövetkezeti gazdaságok megszilárduljanak, a szövetkezeti termelés magas színvonalra emelkedjék és a szövetkezeti tagok jólétben éljenek.

A termelőszövetkezeti tagok, a termelőszövetkezetek vezetőségei, elnökei legyenek tudatában annak, hogy pártunk és kormányunk nemcsak anyagilag segíti a szövetkeze li gazdálkodás megerősítését, hanem’, a cél érdekében sorompóba állítja az állami szerveket. a gépállomásokat, a mezőgazdaság számára termelő ipari üzemeket és a szövetkezeti termelés fejlődéséért az eddiginél sokkalta nagyobb erővel küzdenek majd a párt- és DlSZ-szer- vezeteink is.

Ilyen helyzetben magukon a termelőszövetkezeti tagokon, a termelőszövetkezetek vezetőségein múlik, hogy felhasználva a szántukra nyújtott hatalmas segítséget, a mezőgazdaság fejlődésének olyan ütemet diktáljanak, amilyenre a kapitalista időkben dolgozó parasztságunk még gondolni sem mert.

Termelőszövetkezeteink tagjai, a szövetkezetek vezetőségei és elnökei kövessenek el mindent azért, hogy ezek. a pártunk Központi Vezetősége és kormányunk á lal kitűzött célok gyorsan valósággá váljanak. Ha pártunk és kormányunk fokozott segítsége egyesül a termelőszövetkezeti la- gok szorgalmával és fegyelmezel ségével, akkor a mai tanácskozásunk termelőszövet kezeli mozgalmunk fejlődésében — és nyugodtan hozzátehetem — az egész magyar mezőgazdasági termelés fejlődésé beit új szakaszt nyit meg.

Munkánk eredménye a termelőszövetkezeti gazdaságok megerősítése, a mezőgazdasági termelés növelése les« és olyan élet megteremtése, a faluban, amiről a kapitálistfjpjgozói, parasztjai álmodni sem mertek.

Olyan élet megteremtése, ahol ismeretlenek lesznek az anyagi gondok és ahol közkinccsé lesz a ku'tűra, a rádió, a mozi, a könyvek.

Olyan falu alakul ki, ahol az emberek boldogulásukat nem egymás kárára próbálják biztosítani, mint ahogy ez a kapitalista faluban történt, hanem egymást támogatva, egymást segítve szolgálják egyazon cselekedetükkel a köz, a saját és családjuk jövőjét.

Nagy segítséget ad ehhez az, hogy rendelkezésünkre áll a Szovjetunió fejlett, gépesített, szocialista mezőgazdaságának gazdag tapasztalata.

A mi mezőgazdaságunk fejlesztése számára is irányt mutat az a hatalmas jelentőségű határozat, amit éppen a napokban hozott a Szovjetunió nagy eredményeket elért mezőgazdasága továbbfejlesztéséi-© a Szovjetunió Kommunista Parija Központi Bizottsága.

Tanácskozásunk adjon útmutatást és bátorítást a dolgozó parasztság új, boldogabb éleiének megteremtéséhez, hogy szövetkezeti parasztságunk leszűrve az elmű t öt év tapasztalatait, pártunk és egész népi demokráciánk segítségére támaszkodva az eddiginél határozottabb és gyorsabb léptekkel haladjon a virágzó szövetkezeti gazdaságok és a jómódú termelőszövetkezeti parasztság megteremtéséért.

Éljenek és virágozzanak termelőszövetkezeteink, a dolgozó parasztság emberibb, szebb életének élharcosai!

Éljen minden győzelmünk szerve ze lője és lelkesítője, a Magyar Dolgozók Pártja!