Viharsarok népe, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-20 / 221. szám

4 1953 szeptember 29 , vasárnap Megkezdődött a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak III. országos tanácskozása------------------------------—--------------------------------------------------- ViUai&a'ibU. Hép.e a nsi a kilépő számára a belépés­Sok panasz hangzik «I orszá­(Fo'ytatás a 3. oldalról.) asszonyt négyszáz forint segély-i ben részesíti. / Ezek a kormányintézkedések azonban csak részben oldják meg a termelőszövetkezetekben az öne-i gek és a munkaképtelenek kérdését. Mi pedig nem részben, hanem tel­jesen meg akarjuk oldani ezt a feladatot, ezért feltétlenül helyes és csak támogatni tehet a határo­zati javaslattervezetnek azt; a pont- ját, amely kimondja, hogy a ter­melőszövetkezetben kötelezően IV- tesiteni kell szociális alapot és az-» zal biztositam kell az öregek, a nmnkaképtc ten termelőszövetkezeti tagok számára a megélhetésükhöz szükséges termény- és pénzjutta­tást. A termelőszövetkezetek terjnés- átlaga növelésének és a termelőd szövetkezeti tagok jóléte megte­remtésének fontos előfeltétele, hogy ne csak a közös munkában, hanem a termelőszövetkezet vezetésében is úgy, ahogy ezt a tanácskozás elé terjesztett nuataatepszabály-terve- aet előírja, résztvegyen a termelő­szövetkezet egész tagsága. Feltétlenül biztosítani keli, hogy minden fontos kérdést a termelő- szövetkezet közgyűlése döntsön el és így minden termelőszövetkezeti tagnak tehetősége legyen résztvenni a határozatok meghozatalában. A termelőszövetkeaoti tagok érezzék végre, hogy ők nem egyszerű ta­gok, hanem a szövetkezet gaz­dái is. Ahhoz, hogy termelőszövetkezete­ink ténylegesen fejlődni tudjanak, hogy hasznosítani tudják mind­azt a segítséget, amit munkájuk­hoz kapnak, feltét'enül szükség vai a s; övttkeztti demokrácia meg- valósitására. ni cél elérése érdekében nagy je­lentősége van annak, hogy a ter­melőszövetkezeti mozgalom ötéves tapasztalatainak figye'embsvételé- vel a Termelőszövetkezeti Tanács sok termelőszövetkezet bevonásá­val elkészítette és tanácskozás elé hozta megvitatásra és jóváhagyás­ra ja, a latát a Hl. típusú termelő- szö. etkezetek egységes mmtaalap- szálúly tervezetére. Ez az a'.apsza- bályteivezet — ha a tanácskozás elfogadja — egységes alapokmá­nya tesz rnruden ELI. tipusú ter­me lős z ö vetkezetlek. Az új a lapszabály tervezet a régi­nél sokkalta jobban aláhúzza a. termelőszövetkezetekbe való belé­pés önkéntességét, kiindulva Lenin és Sztálin elvtársak tanításaiból, akik sokszor hangsúlyozták, hogy csak az a szövetkezés értékes, amely a tagok önkéntes elhatáro­zása alapján rétesül. Az alapszabály ilyen értelmű megváltoztatásának szükségességét már júliusban, a Központi Veze­tőség határozata alapján Nagy Im­re elvtirs, a minisztertanács el­nök© felvetette. A kérdés nyilvá­nosságra kerülése után a kulákok és a falu különböző spekuláns ele­mei úgy gondolták, itt az idő lavra, hogy kihasználva a termelőszö­vetkezetek kezdeti nehézségeit, a szövetkezetből való kilépésre, vagy éppen a szövetkezet feloszlatására bírják rá azokat a termelőszövet­kezeti tagokat, akik a szövetkezeti gazdálkodás kezdeti nehézségei, vagy egyéb hibái miatt elégedetle­nek. A kulákok és egyéb spekuláns elemek arra számítottak, hogy) szabad szövetkezeti tagok helyét; olcsó munkaerő, eseted, napszámos,; harmadosmunkás foglalja el. Szá­mításaik azonban kudarcot vallot­tak. Igaz, az ellenséges elemek ezen kísérletei több termelőszövetkezet­ben nem voltak hatástalanok. Vol­tak termelőszövetkezetek, amelyek tb gazdasági év végére kérték fel­oszlásuk engedélyezését ée több Olyan termelőszövetkezet van, ahol ja, termelőszövetkezeti tagok ©gy­rósa© bejelentette, hogy ki akar lépni a termelőszövetkezetből. Ezen termelőszövetkezetek, i'tetve terme­lőszövetkezeti tagok nagyrésze azonban a kormányprogramul óta hozott intézkedések hatására, ame­lyek világosan, félremagj-ará óha­tatlanul bizonyítják, hogy pállunk és kormányunk az eddiginél sok­kalta nagyobb segítséget ad a szö­vetkezeti gazdálkodásnak, elállt szándékától és kijelentette, hogy továbbra is közösen akar gazdál­kodni. A kormány termelőszövetkezete­ket támogató intézkedéseinek ha­tására, sok olyan község van, ahoi éppen az utolsó hetekben és na­pokban nemcsak, hogy kilépések nincsenek, hanem ellenkezőleg, sok dolgozó paraszt lép be a termelő­szövetkezetbe és új szövetkezetek is alakulnak. Nem lehet kétséges, hogy ezt az egészséges fejlődést tovább erősítik az úti 1 ó napokban hozott határoza­tok: a Központi Vezetőség hatá­rozata a begyűjtés csökkentéséről amely a termelőszövetkezeteknek és külön a háztáji gazdaságoknak nagy kedvezményt biztosit és a minisztertanács mai napon nyil­vánosságra hozott határozata, amely további lényeges kedvezményeket nyújt a termelőszövetkezeteknek. Meg kell azonban mondanunk, hogy még mindig vannak olyan termelőszövetkezeti tagok, akik a zárszámadás után, az őszi mun­kák befejezésével egyénileg akar­nak gazdálkodni. Mindent el kell követnünk, hogy ezeket meggyőzzük elhatá­rozásuk helytelenségéről és meg­magyarázzuk, hogy boldogulásu­kat a közös gazdaságban sokkalta inkább megtalálják, mint az egyéniben. Azok a termelőszövetkezeti ta­gok, akik most az egyéAi gaz­dálkodás útját akarják válasz­tani, idejében meg kell, hogy értsék: ha kilépnek, családjuk és saját boldogulásuk szempontjából nagyon helytelenül cselekednek, mert a már megkezdett helyes utat, kezdeti nehézségek hatáséra éppen akkor hagyják ott, amikor a legnagyobb lehetőség van a szövetkezeti gazdaság felvirágoz­tatására és a termelőszövetkezeti tagok jólétének megteremtésére. Azoknak a termelőszövetkezeti tagoknak részére, akik a felvilá­gosítás ellenére is egyénileg akar­nak tovább gazdálkodni, a gaz­dasági év végén, azaz az őszi betakarítás, illetve zárszámadás után, ki kell adni földrészüket a termelőszövetkezet szétszórt te­rületéből, a tartalékföldből, vagy amennyiben sem egyik, sem má­sik nem áll rendelkezésre, akkor a közös tábla szélén. A kilépő ta­gokkal el kell számolni: ki kell nekik adni a munkaegység után járó részesedést, de ugyanakkor egyénileg meg kell terhelni őket mindazzal a begyűjtési hátralék­kal és begyűjtési hitellel, ami a termelőszövetkezet közös tartozá­sából cs beadási kötelezettségé­ből az egyes tagra jut. Vissza kell vonni tőlük mind­azokat a kedvezményeket, ame­lyeket a termelőszövetkezetek az | utóbbi hónapokban kaptak, illet­ve nem a csökkentett, hanem az eredeti tartozás és beadási köte­lezettség rájuk eső részével kell őket megterhelni. A bevitt termelőeszközöket és állatokat a jelenlegi szabadpiaci áron kell felértékelni és ha a kilépő a beadott állatát vagy fel­szerelését ki akarja vinni és már megkapta érte a belépéskor meg­állapított árat, csak úgy viheti ki, ha a teljes piaci árakat azonnal megfizeti. Ha a felértékelt ösz- szegnek csak egyrészét kapta meg, akkor a szabadpiaci árból le kell vonni azt az összeget. kor megállapított ár szerint jár. Nem lehet kétséges: az önkén­tesség jelentőségének aláhúzása és az, hogy az alapszabály kilépésre vonatkozó részét megváltoztatjuk, csak erősíteni fogja termelőszö­vetkezeteinket és végeredmény­ben kevés olyan termelőszövetke­zet és tag lesz, aki látva, hogy a szövetkezet jobb életet teremt családja és a maga számára, mégis nem a jobbat, hanem a rosszabbat választja. A termelőszövetkezetek meg­szilárdításában, termelésük foko­zásában nagyon nagy szerepe van a gépállomásoknak: nem véletle­nül történt az, hogy a mostani tanácskozásokon nagy számmal vesznek részt a gépállomások élenjáró dolgozói. A gépállomások már eddig is nagy erővé fejlődtek mezőgaz­daságunkban és a termelőszövet­kezetek termeléséhez nagy segít­séget adtak, de munkájúidban még nagyon sok a hiányosság. Korántsem mondhatjuk cl, hogy a gépállomások kie’égílő segítsé­get adtak a termelőszövetkezetek megszilárdításához és a termés­átlagok növeléséhez. A gépállomási munka azonban akkor lesz igazán értékes a ter­melőszövetkezeti tagság számára, ha lényegesen megjavul a trak­torosok munkájának minősége. Világosan meg kell mondani, hogy korántsem elég az, ha a gépállomás traktorosa a normá­ját teljesíti. A norma teljesítése és túlteljesítése természetesen fontos, mert elősegíti a mezőgaz­dasági munkák gyors elvégzését, de talán a norma teljesítésénél is nagyobb jelentősége van an­nak, hogy a munkákat a trak­torosok a legjobb minőségben vé­gezzek és a gépi munka eredmé­nye a termelőszövetkezet magas termésátlagában megmutatkozzék. Nem lehet kielégítőnek mon­dani annak a gépállomásnak a munkáját, amelyik normálhol­dakban ugyan teljesíti éves ter­vét, de körzetében a termelő- szövetkezetek termésátlagai ala­csonyak. A gépállomások traktorosai, gé­pészei, agronómusai, igazgatói és politikai helyettesei pártunk és kormányunk irányítása alatt min­den erejüket vessék latba azért, hogy termelőszövetkezeteinkben a termésátlagok növekedjenek, hogy termelőszövetkezeteink tényleges fejlődésnek induljanak és a ter­melőszövetkezeti tagság magas jövedelemhez jusson. A különböző állami termeltető és felvásárló vállalatok viszonyát is gyökerében meg kell változ­tatni a termelőszövetkezetekhez. Ezekben a vállalatokban nagyon sok az oda nem való elem, spe­kulánsok, kulákok, akik munka­körüket kihasználva nagyon sok bosszúságot okoznak a termelő- szövetkezeteknek és nagyon sok kárt tesznek, kihasználva a ter­melőszövetkezetek vezetőinek jó­indulatát. A fűszerpaprika termeltető vál­lalat például önkényesen felemel­te a röszkei «Aranykalász» ter­melőszövetkezet 18 hold kötött paprikaszerződését 70 holdra. A viszonylag kevés tagsággal ren­delkező szövetkezet ezzei nem tu­dott megbirkózni. Állami vállalatainkban, a ter­meltető és a különböző kereske­delmi vállalatainkban mozgósí­tani kell minden kommunistát és minden becsületes pártonkívüli dolgozót, hogy erejüket nem kí­mélve, maximális segítséget adja­nak a termelőszövetkezeteknek, gaz.daságuk megerősítéséhez: egy­szer és mindenkorra számolják fel a szövetkezetekkel való bü­rokratikus, lelketlen foglalkozást. gosan a termelőszövetkezetek ré­széről a bankokkal szemben is. Gyakori, hogy különböző bank- fiókok önkényesen, a termelőszö­vetkezeti vezetőség megkérdezése nélkül vesznek el a termelőszö­vetkezetek egyszámlájáról nagy pénzösszegeket és azzal megaka­dályozzák, hogy a termelőszö­vetkezet ténylegesen önállóan tud­jon gazdálkodni. A gödöllői bank- fiók például a gödöllői «Tán- csios» termelőszövet kéz et egy­számlájáról a szövetkezeti elnök megkérdezése nélkül utalt át ki­lencezer forintot a gépállomás­nak, s utólag derült ki. hogy eb­ből csak négyezer forint volt a jogos, így a termelőszövetkeze­tet ezzel ötezer forintos károso­dás érte. Megtörténtek olyan ese­tek is, hogyr a termelőszövetkezet számára meg meg sem érkezett az az áru, amiért az árat már levették a termelőszövetkezet számlájáról. Feltétlenül biztosíta­nunk kell, hogy a termelőszövet­kezetek pénzügyi téren is ön­állóvá legyenek és a termelőszö­vetkezet egyszámlájáról csak a termelőszövetkezet vezetőségének, illetve elnökének jóváhagyásával lehessen pénzösszegeket kifizetni. Természetesen ugy anakkor szük­séges, hogy a termelőszövetke­zet vezetősége fizetési kötelezett­ségének időben tegyen eleget és a jövőben úgy gazdálkodjék, hogy kötelezettségét mindenkor teljesí­teni tudja, de még a szövetke­zet nehéz anyagi helyzete sem lehet indok arra, hogy a terme­lőszövetkezet önállóságát bankhá­lózatunk megsértse. Külön kell szólni a járási és megyei tanácsok mezőgazdasági osztályairól és a földművelésügyi minisztérium munkájáról. Rossz- akarattal sem lehet azt mondani, hogy ezen mezőgazdasági szer­veinkben, kezdve a minisztérium­tól, számszerűleg kevés dolgozó van, sok ezren dolgoznak ezek­ben a szeriekben, akiknek fel­adata a termelőszövetkezetek ter­melésének támogatása. Segítségük azonban a termelőszövetkezetek­ben nagyon kis mértékben érző­dik. Mezőgazdasági szerveink fő hi­bája, hogy munkájuk általános utasít gat ásókban, parancsolgatá­sokban, futó ellenőrzésben merül ki. A ráckevei tanács mezőgaz­dasági osztályának állattenyész­tési előadója például a halász­teleki «Szabad Május» tsz-ben a silózási terv teljesítését úgy gondolta elősegíteni, hogy utasí­tást adott a terv szeptember 22-ig való teljesítésére, de még csak meg sem kérdezte, hogy mi­ből teljesítik és milyen gépekkel. Utasításának kiadása után a kö­vetkező kérdése már az volt, hogy mikor indul az autóbusz. Termelőszövetkezeteinkben az ilyen és hasonló hibákért a sok ellenőrt «aktatáskásoknak» csú­folják. Feltétlenül változtatni kell ezeken a módszereken. A földművelésügyi miniszté­riumnak és szeneinek feltétlenül segiteniök kell a szövetkezeti gazdaságok virágzó nagyüzemi gazdaságokká fejlődését, tanítani kell a szövetkeze ck tagjait mind­arra, amit az élenjáró termelő- szövetkezetek tapasztalata, a me­zőgazdasági tudomány eredmé­nyei feltártak. Pártunk és kormányunk min­den számba lehető erejét mozgó­sítja azért, hogy a szövetkezeti gazdaságok megszilárduljanak, a szövetkezeti termelés magas szín­vonalra emelkedjék és a szövet­kezeti tagok jólétben éljenek. A termelőszövetkezeti tagok, a termelőszövetkezetek vezetőségei, elnökei legyenek tudatában an­nak, hogy pártunk és kormá­nyunk nemcsak anyagilag segíti a szövetkeze li gazdálkodás meg­erősítését, hanem’, a cél érdekében sorompóba állítja az állami szer­veket. a gépállomásokat, a me­zőgazdaság számára termelő ipari üzemeket és a szövetkezeti ter­melés fejlődéséért az eddiginél sokkalta nagyobb erővel küzde­nek majd a párt- és DlSZ-szer- vezeteink is. Ilyen helyzetben magukon a termelőszövetkezeti tagokon, a termelőszövetkezetek vezetőségein múlik, hogy felhasználva a szá­ntukra nyújtott hatalmas segít­séget, a mezőgazdaság fejlődésé­nek olyan ütemet diktáljanak, amilyenre a kapitalista időkben dolgozó parasztságunk még gon­dolni sem mert. Termelőszövetkezeteink tagjai, a szövetkezetek vezetőségei és elnökei kövessenek el mindent azért, hogy ezek. a pártunk Köz­ponti Vezetősége és kormányunk á lal kitűzött célok gyorsan va­lósággá váljanak. Ha pártunk és kormányunk fokozott segítsége egyesül a termelőszövetkezeti la- gok szorgalmával és fegyelme­zel ségével, akkor a mai tanács­kozásunk termelőszövet kezeli mozgalmunk fejlődésében — és nyugodtan hozzátehetem — az egész magyar mezőgazdasági ter­melés fejlődésé beit új szakaszt nyit meg. Munkánk eredménye a terme­lőszövetkezeti gazdaságok meg­erősítése, a mezőgazdasági ter­melés növelése les« és olyan élet megteremtése, a faluban, amiről a kapitálistfjpjgozói, parasztjai álmodni sem mertek. Olyan élet megteremtése, ahol ismeretlenek lesznek az anyagi gondok és ahol közkinccsé lesz a ku'tűra, a rádió, a mozi, a könyvek. Olyan falu alakul ki, ahol az emberek boldogulásukat nem egymás kárára próbálják bizto­sítani, mint ahogy ez a kapita­lista faluban történt, hanem egy­mást támogatva, egymást segítve szolgálják egyazon cselekedetük­kel a köz, a saját és családjuk jövőjét. Nagy segítséget ad ehhez az, hogy rendelkezésünkre áll a Szovjetunió fejlett, gépesített, szocialista mezőgazdaságának gazdag tapasztalata. A mi mezőgazdaságunk fej­lesztése számára is irányt mu­tat az a hatalmas jelentőségű határozat, amit éppen a napok­ban hozott a Szovjetunió nagy eredményeket elért mezőgazdasá­ga továbbfejlesztéséi-© a Szovjet­unió Kommunista Parija Köz­ponti Bizottsága. Tanácskozásunk adjon útmuta­tást és bátorítást a dolgozó pa­rasztság új, boldogabb éleiének megteremtéséhez, hogy szövetke­zeti parasztságunk leszűrve az elmű t öt év tapasztalatait, pár­tunk és egész népi demokráci­ánk segítségére támaszkodva az eddiginél határozottabb és gyor­sabb léptekkel haladjon a virágzó szövetkezeti gazdaságok és a jó­módú termelőszövetkezeti pa­rasztság megteremtéséért. Éljenek és virágozzanak ter­melőszövetkezeteink, a dolgozó parasztság emberibb, szebb éle­tének élharcosai! Éljen minden győzelmünk szer­ve ze lője és lelkesítője, a Magyar Dolgozók Pártja!

Next

/
Oldalképek
Tartalom