Viharsarok népe, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-17 / 218. szám

M53 swplpinb'l* Vi , csii'öríük 3 ViUai&awk Hefte Jövőre mi is így dolgozunk fogadták meg a telekgerendást „Aranykalász“ tszcs tagjai « a tapasztalatcsere látogatáson A kardoskúti tanács dolgozóinak is meg kell tanulniok i Virradatkor még úgy látszott, hogy napközben majd esik az eső. Na, megint úgy látszik, nem tudunk elmenni — mondotta Dobroczki Pál né a férjének. — Kisüt még a nap addig, meglátod — »vigasztalta« meg a feleségét Dobroczki elvtárs. És tényleg, mintha csak a telekge- rendási >: Aranykalász« tagjai­nak kívánsága lenne, elvonultak a fellegek és egész napra jó idő lett. A tsz 2ö Lagja kocsikkal, ünneplőbe öltözve el is indult kora délelőtt Ujkigyós felé. Az ujkigyósi »Uj Élet« tagjai várták már a telekgerendásiakat. így aztán nem is érte váratlanul őket, amikor Dobroczki elvtárs jó hangosan beköszöntött az iro­dába. — Szabadság, elvtársak! Hát eljöttünk. Lelt is mindjárt kér- dezősködés: »hányán jöttek«, miért nem jönnek be mindjárt«. De már Molnár elvtárs, az »Uj Élet« tsz fiatal elnöke a kocsik között volt, üdvözölte a vendé­geket. Az irodában mindjáit megkez­dődött a beszélgetés. Az asszo­nyok a falon kifüggesztett mun­kaegység táblázatot nézegették. Hogyan dolgoznak itt az asszonyok Ugylátszik, itt több asszony jár ki dolgozni, mint nálunk — mon­dotta Petrovszki l’álné. Jobban is dolgozhatnak, mutatott az asz­talon lévő »a járás legjobb MNDSZ-asszonyai« feliratú zász­lóra. A munkaegység is ezt mu­latta. 150—200—300 munkaegy­sége van egy-egy asszonynak Többet is keresnek itt, mint ná­lunk, jobban jut ruhára, meg ^ mindenre — mondja BlehárPál-| né. Én se sokat kerestem, hiszen csak húsz munkaegységem van, dohát nem tudtam a gyerekkel mit csinálni. — Itt vannak családos anyák, akiknek 200 munkaegységük is van — szól közbe Molnár elv­társ. Olyan munkára osztottuk be, amit el tudott végezni, közel a lakóházához. — Hát menjünk ki a határba is, nézzék meg a területünket azelvtársak - indítványozza Ska- liczki Péter elvtárs. A két tsz tagjai elindulnak. — Ez aztán szép, — mondja Gulyás István, áz »Aranyka­lász« tsz egyik brigádvezetője, ahogy a gondosan felfűzött, nagy rózsadohány leveleit nézegeti. Miért nem termelhettünk volna mi is ilyet — fordul a tsz-elnökhüz. Több jövedelmünk lett volna, mint ab­ból a kapadohányból. Az öt hold dohány 40—45.000 forint jövedelmet jelent, ha csak úgy globálisan is számítjuk — magyarázza Skaüczki elvtárs. A dohánypajta mellett van a konyhakertészet. Még igen sok paprika, káposzta van kint, pé­tiig már sokat leszedtek. A 16 hold kertészetből eddig 216.000 forintot tettünk zsebre, segít a számolgatóknak Molnár elvtárs a jövedelem kiszámításában. Itt fő­leg asszonyok dolgoznak. Azok, akiknek kicsi családjuk van, vag\ sok a házimunka. Egy-egy dél­utánra kísza’ adnak. Szaporodik a munkaegység, fogy a munka. I darálónkat is, — hívja a — Ne menjenek el az elvtár-1 vendégeket Dunai Ferenc. <1 a sak, még nézzék meg a villany- tsz ácsmestere. Mi vezettük be a villanyt, saját ereinkből építettük a színt, kaptam 8 mázsa 13 kiló búzát, 226 kg árpáti egy mázsa burgo­nyát, 2300 forintot, meg »apró­ságokat, tejet, zöldségfélét, ami a háztartáshoz szükséges. Per­sze, ez csak mind előleg. Itt van mindjárt a serlésól is. Fehér a fala, piros a teteje, látszik, nem régen építették. Most a 67 éves Bús János bácsi van kint. Mert úgy osztották he a másik állatgondozóval, hogy egyik vasárnap az egyiknek, a másik vasárnap a másikpak van sza­badnapja. Bús János bácsinak nemcsak az évei száma sok, ha­nem a munkaegységeié is. 363 munkaegysége van idáig. Előleg­be 262 kg árpát, 817 kg búzát, 160 kg burgonyát, 1200 forintot kapott. lebontott épületek anyagából — magyarázza. A vendégeket nem engedi addig el, inig meg nem nézik a bognárműhelyeket is. Készségesen ad mindenre felvi­lágosítást. A kezébe kendőbe kői­vé ruhát hordoz. Megkérdezik tőle, hová viszi. — Most varrták a múlt héten, hogy pénzt kaptunk munkaegy­ségenként 3 forintot előlegbe, az árak is lejjebb mentek, vett az asszony magának is, meg a kis Honimnak — az unokámnak — is ruhát. Mit kaplak eddig? — kérdezték többen. — Még nincs nagyon sok mun­kaegységem, mert későn kezd­tem a munkát — magyarázza Dunai Ferenc, — de előlegbe A 16 kocától 115 malacot választottak le Ilízónakvaló is van, pedig az aratási idő alatt tíz hízót vágtak le a tagság részére. 146 ki- sebb-nagyobb süldő van az újon­nan épített 200 férőhelyes hizla­lóban. Senki sem tudja meg­állni, hogy ne dicsérje meg a ha­talmas, fajtiszta mangalica apa­állatot. Olyan ez, mint egy nagy borjú — jegyzi meg Melis Já­nos. Nekünk is jó lenne ilyen. Molnár elvtárs még elmondja, hogy az ötvenférőhelyes fiazla- tatót, a 200 férőhelyes hizlalót az »Uj Élet« tsz tagjai saját ere­jükből építették. A lóistállóban Melis János mindjárt beszélge­tésbe ered az »Uj Élei« tsz egyik tagjával, aki a lovakat itatta. Kérdezgeti, mit eleinek, hogyan etetnek, hogy a sok munka el­lenére is jó erőben vannak a lo­vak. Búcsúzóul azt mondja: majd gyertek el hozzánk két év múlva, meglátjátok, nálunk is jó lovak lesznek, raei t akkorra mi is építünk istállót, és állatállo­mányunkat is növeljük. Ilrabovszki János, az »Arany­kalász» tsz kocsisa egy hatal­mas répát telt a kocsira. Hazavi- szém — mohája, — hadd lássák az otthon maradottak is, érdemes négyszer-ötször megkapálni a takarmányrépát, mert ilyen hata’mas, 10—14 kg-os répák lesznek rajla. — Összesen a három táblában 89 katasztráüs hold kukoricánk van. Ezt mind négyzetesen ve­tettük — magyarázza a kukori­caföldön Molnár György elv társ a vendégeknek. Persze, nem ment könnyein tavasszal a négyze­tes vetés, sokan ellenezték, hogy vessük csak géppel, hamarabb lesz készen. A pártszervezet és a tsz vezetősége közösen — min­den egyes tsz-taggal megbeszél­te, mit jelent a négyzetes vetés. Kétszer kapáltuk és négyszer ekéztük. Igaz, többször is meg- keltctt volna kapálni, de az eké- zés is sokat ért. Holdanként 35— 40 mázsát várunk. Meg is lesz annyi — szólt közbe Petrovszki elvtárs, az »Aranykalász« egyik brigád vezetője. — Ahogy előre számoltuk — folytalja Molnár elvtárs — a rideg, durva bánásmód elidegeníti a dolgozókat a tanácstól A tanácsválasztások óta több eredményben gazdag esztendő telt el. A dolgozó nép orszá­gában a helyi hatalom szervei, a tanácsok egyre jobban megtanul­ják a választókkal, a dolgozók­kal együtt intézni a köz ügyeit. Egy-egy dolgozó ügyes-bajos dol­gát jön intézni a tanácshoz, a ta­nács dolgozói felvilágosítják, megmagyarázzák neki a rende­leteket és úgy intézik ügyeit, hogy ez mindenkor a dolgozó­nak munkáját, életét könnyítse meg. Az ilyen helyekre a dol­gozók szívesen jönnek panasza­ikkal és mindenben a tanács se­gítségét kérik. De még ina is \ annak taná­csok, ahová a dolgozók nem szí­vesen járnak, sőt idegenkednek a tanács vezetőitől. Még olyan is megtörtént, hogy a dolgozók félve mennek a tanácselnök iro­dájába, mert nem tudják, hogy az éppen akkor milyen kedvében van. Az ilyen lanácsok a dolgo­zókat a régi közigazgatásra em­lékeztetik, azokra az időkre, amikor a «jegyző úr» előtt le­vett kalappal, vigyázba kellett, állni. Ilyenforma érzéssel járnak a tanácshoz Kardoskúton is a dolgozók. Jámborcsik Ferenc elvtárs, a községi tanács vb. elnöke Kar­doskúton nevelkedett. A többi dolgozó társai bizlák meg a tanács vezetésével, a község dolgainak intézésével. Ezt a feladatot Jámborcsik elv- lárs igyekszik is ellátni, de a hozzáforduló dolgozókkal szem­ben rideg, türelmetlen, mindég a sok munkára hivatkozik és sok esetben durván elutasítja a dol­gozókat panaszaikkal. Zádori Er­nő dolgozó paraszt azzal fordult az elnök elvtárshoz, hogy nincs mit vetni, nincs vetőmagja. Jám- borcsik elvtárs ahelyett, bogy megmagyarázta volna, hogyan tudja a vetőmagot beszerezni, durván elutasította, rákiabált és különböző durva szavakkal el­küldte. De ilyen eset nem egy­szer fordult elő. A durva, elutasító magaviselet ragadós a tanács többi dolgozója közölt is Székács Anna, a begyűjtési cso­port vezetője sem valami barát­ságosan intézi el a hozzáforduló dolgozók panaszait. Egy példa a sok közül a Daoda Sándor 12 holdas középparaszt esete. Az el­múlt év őszén történt, hogy a sertésbeadását pontosan teljesítő Daoda Sándorra kártérítést vetett ki. Daoda Sándor nem hagyta annyiban, a tanácshoz fordult pa­naszra, hogy őt jogtalanul káro­sítják meg, de a lanácsnál nem talált meghallgatásra panasza. Daoda Sándor a rpegyéhez for­dult panaszával. A kivizsgálás után megállapították, hogy jog­talanul vetették ki a kártérítést. Székács Anna, a begyűjtési cso­port vezetője «megsértődött», megharagudott Daoda Sándorra. Ez évben aztán nem is engedte meg, hogy a serlésbeadásra Daoda Sándor társuljon mások­kal, pedig törvény is biztosítja, hogy minden 14 holdon aluli dol­gozó paraszt társulhat sertésbe­adásra. Ez a rideg magatartás, a dolgozók panaszainak semmibevevése nem hozza közelebb a dolgozókat a lanácshoz, munkaegységenként 8 kiló kukoricát tudunk osztani A kukorica után a másodve­tésű napraforgói, cukorrépát nézték meg a vendégek. Innen aztán újra a Isz irodájába men­tek. Az irodában még sokáig együtt voltak a két termelőszö­vetkezet tagjai. Beszélgettek, kér­dezgették egymástól, hogyan él­nek, hogyan érték el eredményei­ket, mik a hiányosságok. Este­felé volt az idő, amikor elbúcsúz­tak az »Aranykalász« tagjai. Tele tervekkel, hogy amit látlak, hallottak, náluk is megvalósít­ják, hogy az »Aranykalász« tsz tagjai is jólétben éljenek. Lipcsei Mária. Magzalelhajtó orvost ítélt cl az orosházi járásbíróság­Népköztársaságunk sokoldalú támogatásban részesíti a sokgyermekes csalá­dokat és évröl-évre számottevően íejleszli az anyák és gyermekek gondozását, védelmét. De egyes lelkiismeretlen orvosok közreműködésével még mindig tör­ténnek magzatelhajtások. Dr. Nagy Sándor tótkomlós! gyermekorvos IS52 októ­ber és december hónapban két magzateUiajlást követett el. Az egyik alkalommal szakszerűtlen kezelés miatt az anyát életveszélyes ál!a|iotbaii a makói kórházba kellett szállítani. Ezenkívül négy esetben igyekezett injekciókkal beavatkozni olyan nőknél, akikről nem India biztosan megállapítani a terhességét, mégis annak megszakítására törekedett. Mindezt többszáz forintos díjazásokért letté, amit az orvosi naplóba nem vezetett be. sem a kötelező bejelentést nem .teljesítene. A A műtéteknél a legszükségesebb segédletet is mellőzte, hogy minden titokban maradjon. A bíróság dr. Nagy Sándor orvost a kétrendbeli befejezett és négyrendheli megkísérelt magzatelhajtás, valamint háromrendbell élet- és testiépség veszélyezte- tés'büntette mwftt 4 és félévi börtönre, háromezer foilnt pénzbüntetésre, hat évi közügyektöl való eltiltásra és nyolcévi gyakorlattól való eltiltásra ítélte. hanctn ellenkezőleg: eltávolítja őket. Az államhatalom helyi szerve, a tanács, Kardoskúton is csak a dolgozó lömegek segít­ségével töltheti be feladatát. A dolgozó nép szava, bírálata a ta­nács éltető eleme, jó munkájának alapja. Minél jobban bátorítják a dolgozók kezdeményezését, kérik javaslataikat, annál jobb lesz a tanács munkája, nagyobb lesz a tekintélye, megbecsülése a tanács vezetőinek. Ezt pedig nem durva, rideg magatartással, nemmegen- gedhető hanggal, hanem a dol­gozó nép iránti odaadó és fárad­ságot nem ismerő munkával ér­demelheti ki. HÍREK Korszerűen berendezett, a legújabb íőzéstechnikai gépekkel ellátott konyhakocsik készültek adunántúli és a tiszánúlti nagycir­kuszok részére. A gépi vontatásra berendezett, frizsiderrel, tűz­hellyel, húsvágó, daráló és egyéb gépekkel ellátott konyhakocsik­ban szekrények is vannak az edények és evőeszközök elhelyezé­sére. Egy-egy ilyen mozgó konyhakocsiban hatvan-hetven sze­mély részére lehet főzni. ♦ ♦ ♦ Újkígyóson a dolgozók a cukorrépa szedési és szállítási munká­jában is élenjárnak. Eddig több mint 250 hold cukorrépát szed­tek fel és előlegként 200 mázsa cukrot kaptak a dolgozók. Nagy- jelentőségű a 15 százalékos jövedelmiadó mérséklése is. A köz­ségben 1600 adófizető részesült ebben a kedvezményben. Pél­dául Molnár Mátyásnak 897, Jambrik Józsefnek 768, Zsótér Mi­hálynak 1600 forinttal kevesebbet kell fizetni a kormányrende­let után. Az ilyen kedvezmények segítik az újkígyósi dolgozó parasztok jobblétét és életszínvonalának emelkedését. , , Az Egészségügyi Minisztérium október folyamán Debrecen­ben kétéves ápolónőképző iskolát indít. Jelentkezhetnek azok a 17—30 éves nők, akik kedvet éreznek az ápolónői munkához, nyolc általános, de legalább hat elemi iskolai végzettségük van. Az is­kola bentlakásos, teljes ellátást, tankönyvet, egyenruhát és havi 116 forint tanulmányi segélyt biztosít a hallgatóknak. A jelent­kezést írásban kell benyújtani az iskola vezetőségéhez, (Debre­cen, Vörös Hadsereg-útja) amelyhez csatolni kell születési anya­könyvi kivonatot, iskolai, orvosi, vagyoni bizonyítványt, önélet- raj zot és fényképet. Az iskola elvégzése után a végzett ápolónők elhelyezéséről — klinikákba és kórházakba — az Egészségügyi Minisztérium gon­doskodik. ♦ ♦ ♦ Az Uj Magyar Könyvkiadó elsőizben adta ki egy kötetben Majakovszkij a »150,000.000«, a »Vlagyimir Iljics Lenin«, a »Csudajó« es a »Teli torokból« című elbeszélő költeményeit, amelyeket Képes Géza, Kuezka Péter, Radó György és Szabó Lőrinc fordított le újonnan. A kötetet a költő számos képmása díszíti és gazdag jegyzetanyag egészíti ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom