Viharsarok népe, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-15 / 216. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! AZ M D P BÉKÉSMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA C-----------A megye beadásban élenjáró dolgozói megvitatták az őszi begyűjtés feladatait Ünnepéiyes keretek között avatták fel Orosházán az új gimnáziumot V_____________I____^ 1 953 SZEPTEMBER 13, KEDD Ára 50 fillér IX. ÉVFOLYAM, 21«. SZÁM. A* ipari dolgozók válasza az árleszállításra, az óletszíntonal további emeléséért Az elitm’t napokban megyénk üzemeiben -lelkes' hangulatit rüpgvüléseken ezrek és ezrek fogadták meg, hogy még több, oda- adóbb, jobb munkával felelnek pártunk és kormányunk határozóidra; az árleszállításra. Azót.a nap, mint pap jókedvvel és örömmel látnak munkához a dolgozók — érzik s tudják, hogy az árleszáll.tás az ő munkájuknak, erőfeszítéseiknek is köszönhető, Tisztán látják, milyen ha’almas lépést tettünk élőre a dolgozók életszínvonalának emelése területén. Tudják azt is, mit kell lenniük a továbbiakban. Számos helyen már hétfőn az árleszá 1 tást követő reggelen — az első műszakban a termelés fokozásával válaszoltak a dolgozók az új határozatra. Érdemes lett volna látni mindenkinek azt a lelkesedést, ahogy a békéscsabai fűtőház dolgozói az árleszállítást követő reggelen végezték munkájukat. Csak úgy «égett» kezük alatt a munka. Kalapácsütéseik, melyekkel az őszi forga: lomra javították a mozdonyokat, harcos felelet volt a kormány új határozatára. Lelkes munkájuknak meg is vö t az eredménye. Ebben a műszakban Csűri János DISZ-fiatal 143, Kazinczki Balázs elvtárs ugyancsak 113 százalékra teljesítette normáját. De se szeri, se száma azoknak az eredményeknek, melyeket ezen a napon és azóta is elérnek üzemeink dolgozói. Munkások és műszakiak vidámabban, derűlátóbban végzik munkájukat, hiszen szebbé, könnyebbé vált az élei. Az árleszá’l tás utáni fokozódó lendülelet azonban nem szabad csupán csak tudomásul venni, hanem segíteni kell' dolgozóinkat abban, hogy azokat az ígéreteket, melyeket a lelkes hangulatú röpgyüléseken lettek, válóra is válthassák. Segíteni kell a dolgozókat abban,’liQgy emejliessék teljesítményeiket, — így még több keresethez jussanak, amelyért most, az árleszállítás utáu sokkal többet tudnak vásárolni A dolgozóknak nyújtott lelkiismeretes segítség pedig nem marad kihasználatlanul — bizonyítja a cukorgyáraink példája, — mely megnyilvánul abban, hogy biztosítják a dolgozóknak a műszaki feltételeket és a verseny nyilvánosságát. A Mezőhegyesi Cukorgyárban a dolgozók nap, mint nap hatalmas táblákról ismerkednek meg munkahelyeiken az előző műszakban elért eredményeikkel. így mindenkor látják, hol kell javítani munkájukon, ha többet akarnak teljesíteni és keresni. Lelkiismeretes munkát végeznek a Sarkadi Cukorgyár munkásai is. .Erről számol be Kónya Valéria elvtársnő: «Nagy szorgalommal igyekeznek répafeldolgozási tervüket teljesíteni, dolgozóink, — ami sikerül is. Az első tíz nap alatt jó eredményeket értek el a réparakodó brigádok is. Tóth Sándor brigádja 165.9, Szegedi Károly brigádja 112.9, Váradi Károly brigádja pedig*155.2 százalékra teljesítette tervét.» Kézzelfogható példákkal meg tudjuk magyarázni azt is dolgozóinknak, hogy nemcsak, többet kell termelniük, hanem jobban-, kell vigyázni a minőségre is, mint eddig. Erről beszéllek a békéscsabai Pamutszövőbeu az árleszállítást követő napokban a dolgozók. Enbek érdekében számos vállalás született. Rét laki Mária DISZ-fiatal is erre tett ígéretet. A minőségi vállalás mellett Kardos Lászlóné vá’la’ta, hogy Apró Mária DISZ-fiatalnaK átadja munkamódszerét. Számos ilyen és ehhez hasonló vállalás és a minőség terén eddig végzett jó munka tette lehetővé, hogy az elmu’t hónapban 97.5 százalékban gyártottak elsőosztályú árul az üzemben. A vállalat nemrégen lett minőségi szövődé, éppen jó eredményeik alapján. Világossá kell tenni dolgozóink döU, hogy önmagát károsítja meg az, aki a teljesítménye növelése mellett nem gondol a minőségre, az anyagtakarékosságra, elfecsérli a perceket, selejtes terméket állít elő. V Minden dolgozó,’ aki ereje teljes latbavelésével használja la munkaidejét, gépének teljesítőképességét és mind több és jobb- minőségű áru előállítására törekszik, a dolgozók megbecsülést t vívja ki magának. Emellett nagyobb keresetet, több élelmet, ruhát és szórakozást jeleni számára. A jólét további növekedése érdekében népnevelőink és szakszervezeti bizahniaink mozgósítsák a dolgozókat ä harmadik negyedéves terv sikeres teljesítésére, túlteljesítésére. Segítsék ezt a harcot azzal is, hogy törődjenek lobiét a dolgozók kezdeményezésével, a verseny állandó értékelésével. Legyenek éber őrei a napi terv- teljesítésének, hogy a harmadik negyedévi terv mielőbbi teljesítésével hozzájáruljanak a párt és • kormány programmjának megvalósításához. Határozati javaslat-tervezet a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak harmadik országos tanácskozására A Termelő zöveikezel i Tanács 1953 szeptember 12-éu ülést tartott, megtárgyalta a . termelőszövetkezetek helyzetét és a szövetkeze i gazba ágok megszilárdításával kapcsolatos feladatokat. A tila alapján a köieikező határozati javaslatot terjeszti a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozói -1953 szeptember 19 20-ra összeliivott harmadik országos tanácskozása elé. 1948 ó.a a termelőszövetkezeti mozgalom hazánkban mély gvö- kerel vert, újtipusú, öntudatban megnövekedett szövetkezeti parasztság alakult ki, amelynek százezrekre menő tábora harcosan és tántoií (hatatlanul áll a szövetkezeti gazdálkodás, a ve; í ékes munkával és közös összefogással megteremtett, sokmilliárdos értéket kitevő közös vagvon mellett, mert azt tekinti felemelkedése alapjának. Terme !ŐjZÖ vet keze leink jelentős része megszilárdult, tagjaik jó munká jának eredményeként az elmúlt évi aszály nehézségei ellenére gazdasági’ag megerősödtek és ebben az évben mind a növény termelésben, mind az állat - tenyésztésben jó eredményeket ér - tek el. Ezek a-termcloszövetkeze- li gazdaságok tagjaik számára javuló életet biztosítottak és példát mutatnak a később alakult, még sok nehézséggel küzdő ter- me'őszövetkeze.eknek gazdaságuk megerősítésére. Ezek a termelőszövetkezetek inég a jól gazdálkodó középparasz.ok előtt is meggyőzően bizonyítják a szövetkezeti gazdálkodás fölényét. Megszilárdult terme’őszövetke- zeteink eredményei bizalommal töltik el a termelőszövetkezeti tagságot, mert világosan mutatják a szövetkezeti gazdálkodásban rejlő hatalmas lehetőségeket. Bizakodásunkat növelik pártunknak. és kormányunknak mindazok az intézkedései, amelyek lehetővé teszik, hogy a termelőszövetkezeti tagok jóléte az eddiginél gyorsabban növekedjék. Már ebben az évben is a tavalyinak kétszeresére emelkedett a termelőszövetkezeti tagok kenyérgabonarészesedése és nem egy termelőszövetkezetben 6—8—10 kiló kenyérgabona, sőt ennél is több jutott ■ egv-egy munkaegységre. Ebben az évben nem volt ritkaság, hogy a szorgalmasan dolgozó tagok 40 - 60 mázsa, sőt . ennél nagvobb mennyiségű kenyérgabonát kaptuk munkájuk .után. Elmondhat juk, hogy termelőszövetkezeteink többsége nemcsak biztosította a tagok reszére szükséges kenyérgabonát, hanem a jól dolgozó termelőszövetkezeti tagoknak saját szükségletükön felül bőven jutott gabonájuk a szabadpiacra is. Megállta a helyét az I. és a II. tipusú termelőszövetkezeti csoportok jelentős része is és a táblás gazdálkodás előnyének fel- használásával növelte a szövetkezeti parasztok termelési állagait. Nagy segítséget jelent számiunkra az összes kényér- és takarmánygabona-, a bízottsertés-, a tej-, a tojás- és a baromfi-, valamint az egyéb beadási kötelezettségek csökkentése és az összes beadási hátralékok elengedő je. Hasonlóképpen érezteti lia- íá-át termelőszövetkezeteink gazdasági megszilárdítása terén a múltévá hátralékok, a többszáz- miliiós hiteltartozások egy részének elengedem, a gépállomási díjak-csökkentése és az állatorvosi költségek és oltóanyagok fizetése aló'i mentesítés. Ezek a kedvezmények lehetővé tették számunkra. hogy növeljük a tagok természetbeni és pénzbeli részesedését. Vannak olyan termelőszövetkezeti tagok — különösen az utóbbi időben alakult termelőszövetkezetekben—- akiket az elmúlt gazdasági év nehézségei elkeserítettek és az ellenség sugalmazására a bajokat, nehézségeket a közös gazdálkodásnak tulajdonítják. Felelősséget érzünk ezeknek a tagoknak felvilágosításáért, mert kilépésükkel sajátmaguknak és családjuknak ártanának és az ellenség malmára hajtanák a vizét. A dolgozó parasztság fel- emelkedése útjáról, a báladás útjáról visszafordulni hátrányos volna: ezért felhívjuk ezeket a tagokat, tartsanak ki a szövetkezeti gazdálkodás mellett, maradA termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlesztése, útján biztosítsuk, hogy a szövetkezeti tagok életszínvonala elérje — sőt meghaladja — a jói dolgozó, földműveléshez jól értő középpaíasz- tokét. A termelőszövetkezeti gazdálkodás legfőbb célja a tagok élet- színvonalának emelése, amelyet mindenekelőtt a közös gazdálkodásból származó jövedelem növelése útján kell biztosítani. A termelőszövetkezetek közös gazdaságát lágy kell fejleszteni, hogy a tagok számára jómódú életet biztosítson és minden szorgalmasan dolgozó tagnak bőségesen jusson minden tcrftiényfé- léből és állati termékből. Különösen fontos a kenyérgabona, burgonya, valamint a háztáji állatoknak takarmánygabona és szálastakarmány elegendő biztosítása. Növelni kell a termelőszövetkezetek pénzbevételeit és ezen keresztül lényegesen növelni kell a tagság egy munkaegységre eső pénzjövedelniét. Ezért a termelő- szövetkezeteknek nagy mennyiségben kell zöldségféléket és állati termékeket, ez utóbbiak között elsősorban hízottsertést, hízott marhát és tejet termelni, hogv a beadási kötelezettség teljesítése mellett minél többet vihessenek szabadpiacra. I A jövőben a termelőszöA * vetkezetek évi termelési terv év el -.együtt gondosan, el kell készíteni a termelőszövetkezetek jövedelemelosztásának előzetes tervét. A termelési év megkezdőt se előtt a tagsággal meg kell vitatni, hogy milyen módszerekkel lehet növelni az egy munkaegységre eső természetbeni részesedés mennyiségé), és a pénzjövedelmet. Az igazgatóság minden hónapban számoljon be a tagságnak arról, hogy a tervezett janak termelőszövetkezeti tagok és szívvel-lélekkel dolgozzanak a szövetkezeti gazdálkodás felemeléséért, a tagok jólétének megteremtéséért minden termelőszövetkezetben. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége határozata alapján megjelent új kormányprogramul után nagy örömmel valljuk, hogy termelőszövetkezeti parasztságunk most érkezett el igazán az új élet küszöbéhez, mert államunk eddiginél nagyobb arányú támogatása a termelőszövetkezeti parasztok számára megteremti a gyorsabb felemelkedés lehetőségét. Kötelességünk élni ezzel a lehetőséggel. De nem várhatunk mindent az államtól. Nekünk is ki kell javítanunk az általunk elkövetett hibákat és a munkafegyelem megjavításával, az eddiginél jobb minőségű munkával kell biztosítanunk a nmgaa terméshozamok elérését és a közös jövedelem növelését. Ezek alapján a termelőszövetkezeti gazdaságok megszilárdítása és a termelőszövetkezeti tagság élet- színvonalának erfielése érdekében a következő határozatot hozzuk; 1. természetbeni jövedelem és a pénzbevételek megvalósítása terén milyen eredményeket ért el. a) A termelőszövetkezeteket sokoldalú gazdaságokká kell fejleszteni és .....a kell törekedni, h ogy ‘e e ő bev éte'e'.hez jussanak különösen a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermelésből, valamint az állattenyésztésből. A szarvasmarha-,, sertés-, juh- és lótenyésztés, továbbá a hizlalás fejlesztése mellett növelni kell olyan magas pénzjovedelmet biztosító ágazatokat is, mint a haltenyésztés. méhészet, stb. b) A termelőszövetkezetekben ki kell fejleszteni a pénzbeli jövedelem fokozása érdekében a termeléshez közv etlenül kapcsolódó melléküzemágakat, amelyek megkönnyítik és gazdaságosabbá teszik a teimelőszö vet kezetekben termelt termények és termékek értékesítését. Énnek keretében különösen nagy gonddal kell fejleszteni a tejfeldolgozást. Ajánljuk ezt tíz I-és és Il-es típusú ternielőcsoportokiiak is. c) Minden termelési év elején a tervezéssel egy időben ki kell dolgozni a termelőszövetkezet takarékossági tervét és ennek alapján intézkedéseket. kell tenni a pénzzel, az anyaggal, a munkaegységgel való takarékosság érdekében, továbbá az adminisztratív és igazgatási költségek csökkentésére. A közgyűlés tegye az ellenőrző bizottság legfontosabb feladatává a takarékossági intézkedések, különösen a helyes munkaegység- felhasználás ellenőrzését. Az ellenőrző bizottság erről a közgyűlésnek minden negyedévben számoljon be. d) A termelő, zöve: keze ékben a lagok rendszeres ' és évközben» pénzellátása érdekében, biztosba(Folytatás a 2. oldalc.«.) Virágzó közös gazdaság — jómódú szövetkezeti parasztság!
