Viharsarok népe, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-15 / 216. szám

2

l/LUai'&a'i.aU Vlí^t

11*53 szeptember 15.. kedd

Határozati javaslat-tervezet a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak harmadik országos tanácskozására

(Folytatás xi 1. oldalról)

ni kell, hogy meghatározott időközönként (havonta, másfélha- vonként) teljesített munkaegységeikre pénzbeli előleget kapjanak a tervezett jövedelmüktől függően és emellett a család egyéb szükségletétől függően különféle ‘terményeket, 'termékeket is.

2 A termelőszövetkezeti ta* gok közösgazdaságból származó jövedelmének gyorsütemű növelése mellett az eddiginél nagyobb gondot kell .fordítani a háztáji mellékgazdaságból származó jövedelem növelésére, mind az I-es, és Il-es típusú csoportokban, mind a termelőszövetkezetekben.

a) A termelőszövetkezeti tagok már ez év őszétől kezdődően — alíol a körülmények erre megfelelők — telepítsenek gyümölcsfákat és szőlőt a háztáji területen.

b) Célul kell tűzni, hogy minden termelőszövetkezeti családnak legalább egy tehene és égy anyakocája legyen.

A termelőszövetkezetek a közös állomány Szaporulatából a közgyűlés határozata alapján megfelelő áron juttassanak állatot azoknak a tagoknak, akik állatállománnyal nem rendelkeznek.

c) M ás módon is segíteni kell a háztáji gazdálkodást. A termelőszövetkezetek szerezzenek be méhcsaládokat, házinyulat, selyemhernyókat, az egyes családok igénylése alapján a háztáji gazdaságok részére. A beszerzés költségeit az egyes tagok fedezzék. Lássák el a közös gazdaságból tagjaikat a háztáji gazdaságban szükséges zöldségmagvakkal és palántafélékkel. Szervezzék meg a termelőszövetkezetek a háztáji gazdaságok termelvényei- nek közös értékesítését és tegyék lehetővé, hogy a tagok pénzjöVé- delme ezúton is növekedjék.

O A termelőszövetkezeti ta* gok szociális helyzetét az alábbiak szerint kell megjavítani:

a) Javasoljuk, hogy a minisztertanács kötelezze a termelőszövetkezeteket, hogy szociális alapot létesítsenek és az öregek, betegek támogatására használják fel pénzjövedelmük két százalékát.

b) Az öreg tagokat könnyebb munkára kell beosztani és lehetővé kell tenni, hogy munka- egységeket érjenek el. Az I-es és a II -es tipusú termelőcsoportokban pedig adjanak segítséget az öregek munkájának elvégzéséhez.

c) A munkaképtelenné vált öreg termelőszövetkezeti tagokat, amennyiben legalább két évet rendszeresen dolgoztak á termelőszövetkezetben, évenként kötelezően legalább két mázsa búza és 1000 forint támogatásban kell részesíteni. Emellett a termelő- szövetkezet fizesse az SZTK-dí- jat, hogy a tagok díjtajau orvosi kezelése biztosítva legyen és a termelőszövetkezet vásárolja meg a gyógyszereket. Ezenkívül a közgyűlés — ha a szociális alap erre lehetőséget nyújt, — egyéb kedvezményeket is juttathat.

d> Az olyan, huzamosabb ideig munkaképtelenné vált tagok részére, akik legalább két éven át resztvettek a termelőszövetkezet közös munkájában és a kötelező munkaegységet teljesítették, ha a betegségük egy hónapnál tovább tart, javaikra kell írni az előző év azonos időszakában szerzett munkaegységeiknek 50 százalékát.

e) Feltétlenül érvényt kell szerezni az alapszabály azon előírásának, hogy a terhes asszonyokat és kisgyermekes anyákat könnyebb munkára kell beosztai és biztosítani kell, hogy a szülés alkalmával három hónapra mentesítsék őket a fizikai munka végzése alól. Az igazgatóság felelős azért, hogy erre az időre a szülő nők részére az előző év ugyanazon időszakában teljesített munkaegységeik 50 százalékát javukra írják.

f) Minden termelőszövetkezetben a jól dolgozó nők közül

3—5 tagú szociális bizottságot kell választani, melynek feladata a szociális ügyek intézése, az igényjogosultságok elbírálása és a közgyűlés elé terjesztése. E bizottságok működésének szabályait a Termelőszövetkezeti Tanács november végéig adja ki.

11.

A termelőszövetkezeti tagok jólétének megteremtése érdekében növelni kell a szövetkezeti gazdaságok termésátlagait és a közös állattenyésztés hozamait

g-ozó népünk jövőévi kenyérel'átá- sának. Ugyanakkor az őszi mélyszántás elvégzésével elő kell ké~ / zitoni a talajt a tavaszi növénykultúrák alá. A kevesebb munkaerővel rendelkező termelőszö vétkezőteknek ajánljuk, hogy területükön kisebb mértékben termeljenek munkaigényes növényeket és vessenek nagyobb területen gabonaféléket, szálastakarmányt, lucernát.

Ugyanakkor minden tagot mozgósítani kell az őszi "termények betakarítására, hogy a betakarítás késedelme miatt a tagokat anyagi veszteség ne érje és a beadási kötelezettség mielőbbi teljesítése után megkaphassák kukorica, burgonya ős egyéb részesedésüket.

c) Nagy súlyt kell helyezni a helyes talaj művelés megszervezésére (előhántós ekével őszi mélyszántás, koratavaszi «imitózás, vetés előtti kultivátorozás, legalább Háromszori kapálás, állandóan gyommentes talaj biztosítása.)

A fejlett növénytermelési módszerek kidolgozásánál a helyi természeti, gazdasági és üzemi adottságok figyelembevétel ével keli az élenjáró mezőgazdasági tudomány eddigi eredményeit alkalmazni. A vetésterv elkészítésénél ki kell dolgozni táblánként a termés fokozására szolgáló legjobb módszereket és ezek végrehajtását meg keli szervezni.

1 A növénytermelés terén elsógorban nnnden erővel a kenyérgabona, kukorica, burgonya, cukorrépa — és a városkörüli termelőszövetkezetekben — a zöldségfélék terméshozamát ke’l emelni.

A termelőszövetkezetben eé’ui kell kitűzni, hogy az elkövetkezendő két év alatt a keny ér- és takarmánygabona, valamint a kukorica terméshozama kh-ként átlagosan bga'ább 3 mázsával növekedjél,-.

a) E cél elérése érdekében a tagság fel/i'ágositásával, a szövetkezetek helyes vezetésével el keli érni, hogy minden tag legalább a kötelező munkaegységet megszerezze és a családtagok erejükhöz mérten kivegyék részüket a közös munkából.

Fél ke 1 szólítani mindazokat a tagokat, akik a termelőszövetkezetből az elmúlt esztendő nehézségei miatt eltávoztak, hogy minél többen térjenek vissza a termelőszövetkezetbe.

Lehetővé kell tenni ,hogy a dolgozó parasztok családtagjai a családfő nélkül is beléphessenek a

termelőszövetkezeti».

|>) Közvetlen feladatunk, hogy biztosítsuk közös földjeinken az őszi kenyérgabonavetés időben való elvégzését,- mert ez a legközvet- lmebb előfeltétele tagságunk, dolAz eddiginél jobban ke'l figyelőm!» venni a fö'dművelősben nagy gyako. lattal rendelkező termelőszövetkezeti tagok sokévtizedes tapasztalatait.

d) Növelni ke'l a tafaj termőképességét a rendszeres talajerő- utánpótlással, az istáliötrágya szakszerű kezelésével és a talaj alá szántásával.

A trágyát mindennap szállítsák flu a táblákra ős ott gondosan ■ kezeljék, Ez a szállítási eszközök, számának növelését teszi szükségessé, ezért javasoljuk, hogy a gépállomások több teherautót kapjanak.

A termelőszövetkezetekben a. ló- fogatok számának további' szaporítása mellett növelni kell az igás- ökrök Számát is,

A talajerő növelése érdekében fokozni kell a műtiágya felhasználását is,' mégpedig a növény Szükségleteinek és a fa'aj adottságainak megfelelő összetételben és mértékben.

e) Minden termelőszövetkezete ben és termelőszövetkezeti esopoit- ban rá kell térni a vétóz forgós gazdálkodásra. Ahol a füves vetésforgó bevezetésének a feltételei nincsenek meg, ott- egyszerű 4—7 szakaszos forgót kell alkalmazni. A nagyobb állatállománnyal rendelkező termelőszövetkezetek ban külön szántóit 1- di és külön takarmányos forgói kell bevezetni. A vetésforgó ösz- szftáliitásánál ügyelni keli á növények hel.es sOtTcnijóro, a jó előve- temény és a jó talajelőkészités biztosítása végett, A jó elővete- méuy érdekében és az állattállo- mány takarmány-szükségletének fedezésére a pillangósvirágú növények területét fel kelt emelni a Szántóterület 10 .százalékára.

f) Gondoskodni kait jómiuőségfi Vetőmagvakról. Mindén növényből la‘kell jelölni a megfelelő nagyságú vetőmagtermőparcellákat ' és' fi vetőmagot rendszeresen fel kel 1 úji tani nemesített, fajtiszta, jóminőségű vetőmaggal. A termelőszövetkezetekben évről-évre vetőmagahi- pot kell léle iteni, amely fedezi az évi 'teljes vetőmagszükség’etet.

s) A terméshozamok emelésére ki kell használui a liely-i öntözési lehetőségekét: a. termelőszövetkezetek sajátmaguk épít;enek ö t.’.ző- felvpeket, víztárolókat és halastavakat. .

b) A termelőszövetkezetekben a terméshozamok növelése nagy-részt a gépól omásök munkájától és a jó együttműködéstől függ. Ezért a gépállomások igazgatói, agronó- musai, traktorvezetői erezzenek az eddiginél nagyobb felelősséget a termelőszövetkezetek termeléséért, a termésátlagok növe'éséért ; az eddiginél sokkal jobb minőségben végezzék munkájukat és taitsák be a riiez.őgazdasági munkák minőségi előírásait. Annak érdekében, liogy a gépállomások a termelőszövetkezetek főbb gépi munkáit el tudják végezni, szükségesnek tartjuk, liogy géj p Irkjukat - l ő orl a.i rö é y ápoláshoz, betaka.i áshoz és szállításhoz szükséges gépekkel, felszereléssel egészítsék ki.

Javasoljuk, hogy- a minisztertanács a traktorvezetők számára — a bányászokhoz hasonlóan — a hűségjutalom és a traktorosmun- "káhau eltöltött időtől függő kitüntetés íendszerét vezesse be, A termelőszövetkezeteknek pedig nagy-óbb gondot kelt fordítani á traktorvezetők megfelölő szál'áslie- lyeinek és étkezésének biztosítására.

O A termelőszövetkezetek ál—d* luttenvésztését.en elsősorban a hozamok emelését , és emel lőtt a szarvasmarha-, sertés- és juhállomány számszerű növelését kell célul kitűzni. 1954. év végéig a termelőszövetkezetek érjék el, hogy a tehenészetekben a fejes istállóátlaga naponta legalább 7 liter

Legyen, anyakocánként átlagosan zsirsertésnél 6 malacot, hússertésből 9 malacot válasszanak íe egy- ogy fia lás után és évente minden kocát lehetőleg kétszer mckieoz- tassauak, a sertóshitlalásnál pedig legalább 20 százalék legyén a ta- kuruiány értékesítés.

A termelőszövetkezetek közös- állatállományát úgy kell fejleszteni, hogy a beadáson felül a közös állattenyésztés hozamaiból bőven jusson piacra, bogy ezzel növekedjék a termelőszövetkezetek péhz- jövedelme és az egy munkaegységre jutó pénzbeli részesedés.

Felhívjuk az I-es és Il-es ti- pivú tej'melőcsoportok tagjait, hogy létesítsenek közös á'l itállományt és unnak jövedelmét fordítsák a tagok ólet /.iavonaIának emelésére,

a) Mindenekelőtt aa . állattenyésztés alapját, a Szilárd takarmánybázist kell megteremteni. A takarmánytermelési terveket összhangba kell hozni az állattenyésztés fejlesztésével.

Minden termelőszövetkezet dolgozzon la hároméves tervet a rétek és Legelők feljavítására. Né legyen egyetlen talpalatnyi termelőszövetkezeti rét, vagy legelő, sem egyéb terület, amelyet ne tisztítottak volna a gazoktól és na fejtrágyáztak volna.

Javasoljuk, hogy a termelőszövetkezeti községekben és városokban a községi 'iege'tetési bizottság kezelésében lévő legelőket véglegesen adják át a termelőszövet- ltezsteknek.

1954. év végéig el kell érni, hogy a termelőszövetkezetekben, minden szarvasmarhára 5, tiz darab juhra 5, sertések. és baromfiak részére pedig 3 köbméter állandó jvÜegű siló. (betonsiló) jusson-.

b) A jobb takarmányértéken.lés

elősegítése érdekében minden termelőszövetkezet létesítsen takarmánykamrát, melyet fel k: ll szerelni szecskavágó, " kalapácsos daráló, répavágó és egyéb takarmány- előkészítő készülékekkel. A ter- nielőizö vetkezőt igazgatóságának

egyik tagját felelőssé kell tenni a takarmányok helyes előkészítéséért.

Mind a Lege'őn, mind az istáitokban .biztosítani kelt az állatok állandó és: rendszeres ivóvize’látását, kutak és öiitözőbeiendezésök létesítésével.

c) A közös állatállomány elhelyezésére egyszerű, olcsó és házi- lavitelű istállókat kell építeni, hogy az a termelőszövetkezet részére nagy beruházást ne jelentsen. Javasoljuk a termelőszövetkezetek gazdasági építkezéseinek építési engedély alóli mentesítését.

dl Ahol a baromfitenyésztés fettételei kedvezőek, ott fejleszteni kell a közös baromfiállományt. A vizek közelében viziszárnyas-tele- peket kell létesíteni.

III.

Biztosifsuk a termelőszövetkezetek alapszabályszerű, demokratikus vezetését

A termelőszövetkezetekben * feltétlenül érvényt kell szerezni a szövetkezeti demokráciának. Fel kell számolni az elnökök és más vezetők önkényes- kedését, parancsolgatását és el kell érni, bogy, a termelőszövetkezeti. tagok, döntsenek szovéíké- zetük minden fontos ügyében. A közgyűlést rendszeres időközönként — legalább havonként — össze kell hívni és azon az igazgatóság köteles beszámolni az előző közgyűlés határozatainak végrehaj tásáróí.

a) Meg kell szüntetni, hogy az elnökök a tagság tudta nélkül intézkedjenek a fontosabb termelőszövetkezeti ügyekben. Az elnök és a teimefőszövetkezet igazgatósága csak a közgyűlés határozata alapján intézkedhetik a pénzügyi, beruházási, termelési tervek megállapítása, hitelfelvételek, ’ a gépállomással és állami vállalatokkal kötött szerződések ügyében, továbbá a tagok részesedésének megállapítása felől.. «mennyiben az elnök ilyen kérdésekben a közgyűlés határozata nélül intézkednék, a közgyűlésnek joga van az elnököt felelősségre vonni, végső esetben pedig leváltani.

b) A termelőszövetkezeti tagok alapszabályban lefektetett jogát senki sem csorbíthatja meg.

Az egyes lermelőszövetkezeli tagok kéréseit, panaszait indokolt eetben a közgyűlése elé kell terjeszteni és ott megvitatni.

A közgyűlés elé kell terjeszteni a szövetkezeti fegy elmet sértő és a közös vagyon ellen vétő tagok fegyelmi ügyét is. A termelőszövetkezeti tagokkal szemben súlyosabb- fegyelmi rendszabályokat (inunkaegységlevonás, kártérítés stb.) csakis a közgyűlés hozzon. Keményen szembe kell szállni a termelőszövetkezetekbe befurakodott kulákok és egyéb ellenséges elemek zavartk.'ltő kísérleteivel. Az ellenséges elemeket a közgyűlés haladéktalanul zárja ki.

c) Minden termelőszövetkezetben biztosítani kell, hogy a tagok bevitt földjük után az

alapszabálynak megfelelően a

földjáradékot megkapják. Hasonlóképpen biztosítani, kell, hogy minden termelőszövetkezeti tag még ebben az évben megkapja a bevitt állatok és gazdasági felszerelés - értékének esedékes részét.

*1) Az 1-es és II -es tipusú ter- niclőesoportokban alapszabályszerű gazdálkodást kell megvalósítani. A tagsággal megvitatva el kell érni, hogy minden tag bevitt földje arányában vegye ki részét a közös munkából s a közös kiadásokhoz, trágyázáshoz, szántáshoz hozzájáruljon. Ugyanakkor gondoskodni kell arról, hogy v etésterületüket lehetőleg ugyanolyan minőségű földből kapják mint amiiyet a termelőcsoportba bevittek.

e) A tanácsok végrehajtó bizottsága és osztályai ne sértsék meg a termelőszövetkezeti közgyűlés és elnökének hatáskörét, hanem a szövetkezeti demokrácia érvényesítését, a tagság aktivitásának fokozását segítsék elő liely-es észrevételeikkel, javaslataikkal, tanácsaikkal és ellenőrzésükkel.

2 A termelőszövetkezetek

* fejlesztőénél biztosítani kell az önkéntességet és csak azokat a dolgozó parasztokat kell tagként felvenni, akik saját elhatározásukból, meggyőződve a szövetkezeti gazdálkodás fölényéről, lépnek be. a termelőszövetkezetbe. Viszont minden lehetőséget fel kell használni arra, hogy a termelőszövetkezet jó eredményeinek ismertetésével a dolgozd parasztok a gyakorlati példákon keresztül meggyőződjenek a szövetkezeti gazdálkodás fölényéről és ahhoz közelebb kerüljenek.

A szövetkezeti mozgalom

* önkéntessége betartásának biztosítása érdekében, a kormány programúinak megfelelően a gazdasági év befejezésével, á zárszámadások után meg kell engedni azoknak a tagoknak a kilépését, akik valamilyen ok miatt el akarják hagy-ni a termelőszövetkezetet.

Minden terme'őszövetkczetbcn biztosítani kell, hogy a gazdasá(iFoíyt t ís a 3. oli’aleu )