Viharsarok népe, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-13 / 215. szám

Világ proletárjai egyesüljetek!

A minisztertanács

V..

határozata az 1953. évi beruházások átcsoportosításánál mutatkozó lemaradás felszámolására

AZ HDP BÉK ÉSMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

I95J SZEPTEMBER 13, VASÁRNAP

Ára 50 fillér

IX. ÉVFOLYAM, 215. SZÁM

Kormányunk elhatározta: az önkéntesség szigorú betartása érdekében lehetővé fogja tenni, hogy azok a termelősz övetkezeti tagok, akik vissza akarnak térni az egyéni gazdálkodáshoz, mert ott vélik megtalálni boldogulásukat, a gazdasági év végén kiléphessenek n tsz-okből. Ennek nyilvánosságra bőrülése után a tszcs-ken leiül és azokon kívül lévő ellenségen I eleinek és cimboráik »munkához;; fogtak. Számos helyen arra erőltették a dolgozókat, hogy írásba adják bo kilépésüket s megfenyegették őket arra az esetre, ha nem •karnak kilépni, vagy útját merték állni a közös vagyon széthúzásának.

»Kilép-.z-e, vagy maradsz* —ezt « kérdést igyekszik az ellenség a tszcs-!agok legégetőbb és egyedüli fökérdésévé tenni, ezzel zaklatja őket, pedig az esetleges ki'ópés ideje csak a gazdasági év végén érko- idk el. így akar zavart kelteni

• betakarítási és őszi veté i munkákban, azt szeretné elérni, hbgy minél kevesebb jusson a tagoknak az ezévi és a jövőévi zárszámadáskor munkaegységeikre. »Ne engedjük, hogy az ellenség a kilépéssel zaklassa, nyugtalanítsa a tagságot, hogy ezzel elterelje a figyelmet a napi munkák jó elvégzéséről!« . — ezt a tanácsot sok vezető úgy értelmezte, hogy most már figyelmen kívül keli hagynia: nn foglalkoztatja a tszcs dolgozóit? Sokan ma is úgy gondolják, nz önkéntesség azt jelenti, hogy egyszerűen lé Imiit varjú: a gazda- tági ‘év végét, hogy közömbösen nézzük végig, miként igyekszik az ellenség nyomást gyakorolni minden oszközzel a dolgozókra; hogy a vezetőknek nincs egyéb dolguk, mint csak kiadják az utasításokat

• egyre csak azt hajtogassák: »végezzük jobban az őszi munkát!«

A vezetők, a népnevelők, a tagok igazán egyéni érdekeinek megfe- lőon csak akkor válaszolhatnak, ha beszélgetéseik során nem- hanyagolják el, hanem előtérbe helyezik annak megmagyarázását: unt je- l?nt a tagság számára jól elvégezni

• betakarítást, az őszi szántást-ve- tóst. A tszcs, tagsága mindenütt kifejezi azt a kívánságát : már most tudni akarja, mit kap majd az év végén, megdolgozott munkaegységeire? Számolni akar, hogy legalább hozzávetőlegesen líssá: mi jut családja számára?. Sok termelőszövetkezeti vezető, elnök, puit- titkár ezt figyelmen kívül hagyja. Pedig a tagság ilyenértelmű követelése jogos — ez a szövetkezeti demokráciához tartozik. A szövetkezeti tag, amikor egyéni gazdálkodó volt még, akkor is számolt — hiszen éppen ezért lépett be a tszcs-be, mert kiszámította, hogy: érdemes, hasznos.

A termelőszövetkezetek vezetőinek fontos kötelességük biztosítani, hogy a tagok mint! jobban megismerjék: milyen terméskilátások vannak? — milyen bevételek és kiadások? '•*- mi" jut egy munkaegységre, ha minden tag jól dolgozik és mennyivel jut kevesebbig ha a munkát rosszabbul végzik? Ilyenkor all a'om adódik inogni tat ni: hány kilogramm terménnyel- hány fillérrel, forinttal jut kevesebb egy-egy munkaegységre az elkövetett hibák miatt? A tagok nem egvrz^Í mennek be a tszcs- iiodóba a/zat, hogy ennyi-, vagy. oniiyi kilogramm terménnyel több já. még nekik - tehát számontartják azt-, amit a magukénak tartanak,- — megértik tehát ezeket- a veszte, égőket is és megjavítják az, őszi betakarítás munkáját. Mert Iiisaim tudják, hogy ha valami tönk lemegy, csakis az övéké veszhetik s a jó munkával csakis saját jövedelmüket növelik. Vál i- szolni arra a kérdésre: »Mi jut egy munkaegységre?« — azonban azt is jelenti, megmutatjuk: . hogyan volt, vagy hogyan lesz lehetséges annyit osztani. Ez pedig elkerül botot lenül azzal jár,, hogy' megmutassuk- a tágok a munkaagységie azért is kaphattak ennyit, mert közvetlenül ehhez is kedvezményeket nyújtott népi államunk. l.Tiz százalékkal csökkentette a tszcs- tagok beadási kötelezettségét minden beadási cikkből. 2. Elengedte a termelőcsoportok 1952. július 1. napját megelőző időből származó gépállomás! díjtartozásait, 3. Elengedett bizonyos állami kölcsönöket. 4. Begyűjtési és adózási kedvezményt adott a jég- és esőkáro- milt termelőknek, köztük a tszcs- knek is. Kézzel foghatóan kimutat- Jiató, hogy égy-egy t-szcs-tag például mennyi éltőkkel kap többet és mennyi inhát, cipőt, vagy más egyebet j. 1 ut-het ez számára. Nem cgyr heben azért elegedetÍvnek n tsz-tágok, mert nem ismerik eléggé eredményeik szül .-térének körülményeit-, emiatt aztán nem tudják kellően megállapítani, hogy kik miatt nem oszthattak az eddiginél többet.

Jól agitálni annyit jelent, hogy kivesszük az ellenség

Megyénk területén is elérkaaett csaknem műiden kapásnövény betakarításának ideje s teljes erővel lehet végezni a talajelőkészitést; a .trágyázást, a szántást és az ősziek vetését is. Megyénk egyes járásaiban nagy lendülettel végzik az összes őszi munkálatokat. Különösen jó a betakarítás, szántás-vetés üteme az orosházi, szarvasi és gy-ornal járásban. A többi járásban gyorsítani kell a munkákat az idejében való vetés, a jövőévi gazdag aratás érdekében.

Trágyázás;

A trágyázás az orosházi járás területén íia'ad legjobban, a vetésre kerülő terület 43.7 százalékát trágyázták meg. A mezőkovácsházi -járásban a vetésre kerülő terület 29:5, a sarkadi járásban pédig 28.5 százalékát trágyázták meg. Súlyos, lemaradás van Békéscsabán, ahol a vetésre kerülő területnek csak 15 százalékát és a szeghalmi járásban, ahol a terület ló százalékát trágyázták meg.

Ősziek alá veiöszánfás:

A vetőszántás a sarkadi jurásoan halad legjobban. A vetésre kerülő területnek 21 százalékán végezték . el. a szántást. Békéscsabán az -őszi vetésterület 18.1. a szeghalmi járásban a vetésterület 17.2 százalékán végezték el. Nagyon lassú a vetőszántás üteme a gyulai járásban, ahol a terület 5 szúheaéből a ceruzát és nem ő, hanem mi számolunk a tszcs-tagok kai

együtt. A'helyi tényeket, eredményeket elimezni, összehasonlítani, megmagyarázni, részekre bontani és összerakni — szemléltető rajzokon, írásokon megmutatni — ez' bizonyára nehezebb munka, mint általános jelszavakat hangoztatni, amelyeket már mindenki sokszor hallott, de az emberek értelmébe a helyi példák nélkül bele nem hatolhattak, igazán meg nem érthették.

Helyesen együtt számúim a tszcs-tagokkal — ezt nemcsak a mai napok munkája követeli meg — függ ettől a jövő is.-Nyilván, ha megjavul a termésbetakarítás, több jut egy munkaegységre. Másrészt számos olyan rende'et van, amely' bizonyíték arra, hogy a tagok a jövő gazdasági év végén egy munkaegységre többet oszthatnak, mint ezidón. Kétségtelenül növekedik jövőre a tagság jövedelme, mert: 1. A meglévő államhitele- ket 10—15—20 év alatt kell visz- szafizetni, egy-egy évre tehát kevesebb fizetnivaló esik. 2. A siló— építéssel olcsóbbá válik az állattartás, növekszik az állatállomány és annak hozama, ami nagyban növeli a tagok jövedelmét — ehhez olyan kölcsönt kapnak, amelyet szintén hosszú idő alatt kell csak visszafizetni. 3. Ha minőségi vetőmagot vetnek, több lesz a termésük. Ezt kedvezményesen kapják az államtól: az előállításért, szállításért, kiosztásért felárat, vagy. többletvetőmagot nem kell fizetni.

zalékát és a -mezőkovácsházi járásban, ahol a terület 8.8. százalékát készítették elő vetésre.

Lucernavetés:

Szeptember 10-ig a gyulai járásban 211 holdba, a szeghalmi járásban 120 holdba, a békési járásban 64 holdba, a .szarvasi járásban 48 holdba került lucerna- mag.

Takarmán\keverékvetés:

Az állatok takarmányozásáról az eddigi jelentések szerint a sarkadi járásban gondoskodnak legjobban! ahol 106 hold területen vetették takarmánykeveréket. A gyomai járásban 70, a gyulai járásban 35, a szarvasi járásban 16 hold területen, mig a mezőkovácsházi járásban egyetlen holdon .sem vetettek takarmány-kevörékst. ■

Ösziárpavetés:

A legtöbb ősziárpát e ldig a gyomai járásban vetették el, .összesen 2S0 hold területen. A szeghalmi járásban 121, az orosházi járásban 105, Békéscsabán 35, a mezőkovácsházi járásban 26, a gyulai járásban 2 hold területre került ősziárpa szeptember 10-ig.

Több helyen megkezdték a rozs és az őszfoúza vetését is. Megyénk területén már 124 holdba került rozs. A szarvasi járásban 9 holdba, a sarkadi ‘járásban 5 holdba pedig búzát vetettek.

Jelentős megtakarítás ez is. 4. Augusztus elsejétől s©nr a^tszcs állatai, sem a tagok háztáji állatai után nem kell az ál alorvosnak fizetni. Az ál'am ingyen juttatja a sértéspestis elleni oltó- és .1 fertőtlenítőanyagot. így- kevesebb a kiadás. 5..A gépállomások a tszcs-k számára ezév július elsejétől kezdve jóval olcsóbban végzik a tálajmű- velést. 6. Az ipari növényekért jóval magasabb árat fizet az állam, mint eddig, a tszcs-k pedig az igen magas prémiumoknak kétszeresét kapják. Az eddiginél több kedvezményes iparcikkhez jutnak a szerződéses növények után. Ugyanekkor az eddiginél több terület mentesül a beadási kötelezettség alól, ha ipari növényeket termesztenek. 7. A termelési, hizlalás! és tenyésztési- szerződések teljesítésének elmulasztásából származó azon kötelezettségeket, melyeket 1952 december • 31-ig kellett volna teljesíteni — egészben, vagy' nem teljesített részükben — elengedi, az állam és törli az emiatt elrendelt termény-beadási Itö- télezéttségeket, va'aunnt a ki nem fizetett kötbéreket. 8. A háztáji gazdaság egy' kát. holdra növekszik — ez is a tagok jövedelmét emeli.

Hogy jövőre még több jusson egy munkaegységre terményből és pénzből, ahhoz hozzásegít az is, hogy' ha a tagok létszámához képest nagy a terület, akkor kevesebb munkaigényes növényt vethetnek — jobb és több támogatást kapnak a gépállomásoktól — csökRizsaratás:

Megyénk területén 10-ig 524 hold. területről aratták le a rizst. Különösen jól halad a rizs aratása a gyomai járásban, ahol 343 hold területről vágták le: A szeghalmi járásban 80 holdon, a sarkadi járásban 65 holdon vegeztek rizs- aratást.

Napraforgószedés:

A gyulai járásban halad legjobban a napraforgószedés, ahol a bevetett terület 41.7 százalékáról szedték le a. napraforgót, A szarvasi járásban 40.2, a mszökő- v ácsházi járásban 24.4, a sarkadi járásban 13.4 százalékát szedték le a napraforgótermésnek.

Napraförgószérletakarítás:

. A napraforgót már hatalmas területről leszedték több járásban, a szár letakaritását azonban nem szorgalmazzák. Békéscsabán 183 holdról szedték le a napraforgót, a szárat viszont egyetlen holdról sem, A sarkadi járásban 467 hold területről szedték a napraforgót, a szárat ; viszont csak öt-ven holdról. A . gyulai “járásban 1911 hold területről szedték le a napraforgót, a szar letakari- tása pedig csak 61 holdon történt ineg. €-akiiem hasonló rossz a letakaritás aránya az orosházi, gyomai, de a többi járásban is.

(Folytatói* a 2. oldalon.!

leöntik a túlzott beruházásokat, építkezéseket.

De nem közömbös az sem a tszcs-tagok számára, hogy' társadalombiztosításban, ingyenes gyógykezelésben részesülnek, az életmentő, drága gyógyszereket -pádig térítés nélkül kapják. A nagy- esuládú tszcs-tagok pedig családi segélyben is részesülnek, A tszcs- tagok 1952 december 31-ig fennálló adóhátralékát és az eddigi földmégváltási áielőlegét is törlik, ha ezévi adójukat befizetik és nem lépnek la a tszes-ből.

Rengeteg a kedvezmény- államunk részéről: kezdv-e a beadási hátralékok és kártérítések eltörlésétől. Elengedte az 1953. évi jö.e- d-elomadó 15 százalékát is. Hónapokkal ezelőtt volt- árcsökkentés, most pedig újra? egy igen jelentős mértékű árleszállítás tette olcsóbbá a megélhetést. Amelyik tszcs-tag mindezen elgondolkozik

— jut-e eszébe olyan gondolat, hogy ne kövesse azt a pártot, államot, amely neki ennyi segítséget ad? Tehát: számolni, számolni és érvelni, megmagyarázni!

— ez az, ami nélkülözhetetlen. Ekkor érzik a tagok igazán, hogy helyi vezetőik, a part és aj állam törődnek velük, osztoznak gondjaikban, nem egyedül állnak. Termelőszövetkezeteink vezetői . egy pillanatra sem feledjék el: a minél főbb jövedelem kiosztásával egy-időben étezniök kell a tagoknak, hogy a tszcs. olyan közösség, ahol minden aggodalmukra megnyugtató választ kapnak.

line ezek az ellenség el'em ellentámadásnak, a leleplezésnek gyakorlati- módszerei. Sikeres megvalósításuk után aztán sor kerülhet az e'lenséges.elemek és cinkosaik szövetkezetből való kizárására, — ami elengedhetetlenül szükséges is.

Harc a tszcs-tagok jólétéélt! — e jelszó megvalósításáért a t-szca párttitkároknak, elnököknek egyformán jól kell küzdeniük. Nemcsak a párttitkár feladata felkészíteni a párttagokat, népnevelőket, pártbizalmiakat az ellenség elleni harcra. Az elnök is harcra mozgósítson, beszámolói ne puszta számadatokat soroljanak fel, hanem minden izükben érveljenek, harcoljanak, bizonyítsanak. A brigád verőtök, a munkacsapat vezetők munkájának irány ításakor az elnök feladata az érvek ismertetése és ösztönzésük arra, hogy- segítsék állandóan a tagokat ebben a számvetésben. A járási vezetők pedig, ha meglátogatják a csoportokat, ne intézzék el azok vezetőit egyszerű »szempontok átadásával ; — hanem ilyren felvilágosító munkára tanítsák meg őket, amely a vezetés egyik legfőbb és elengedhetetlen módszere.

A jó munka győzelme biztos. Ezt példázza a dévaványai »Szabad Nép* tszcs párttitkárának levele, mely-ben a többek között ez all: »Több csoporttagunk Nagy Imre elvtárs beszéde után kérte a csoportból való eltávozását. Felvilágosító munkánk után előbbi határozatukat visszavonták, nioßt már szilárdan kitartanak a nagyüzemi, gazdálkodás mellett. Fáradhatatlan felvilágosító munkával ©lértük azt, hogy csoportunk tagságának 80 százaléka szilárdan kitart a nagyüzemi gazdálkodás mellett.« Termelőszövetkezeteink vezetőin áll elsősorban, hogy mennyiben követik a dévaványai példát.

Gyors betakarítást, szántást-vetést népünk jólétéért!