Viharsarok népe, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-13 / 215. szám

l/iUaisawU VUpt 1953 szeptember 13 , vasárnap A minisztertanács határozata az 1953, évi beruházások átcsoportosításánál mutatkozó lemaradás felszámolására A minisztertanács a kormány programijának megfelelően csők ken tel te az 1953. évre elő­irányzott nehézipari beruházási kereteket, ugyanakkor terven fe­lül százmillió forintot biztosított munkavédelmi és szociális beru­házásokra, továbbá lényegesen nőve t’ a lakosság életszínvonalá­nak megjavítását közvetlenül szol­gáló könnyű- és élelmiszeripari beruházások eredeti tervét. A minisztertanács szeptember 11-i ülésén az Országos Tervhi­vatal elnökének jelentése alapján megvizsgálta az említett határo­zatok végrehajtásának állását. A minisztertanács megállapítot­tá, hogy a határozatok végrehaj­tásánál komoly hiányosságok vau­nak. A beruházások átcsoporto­sítására a minisztériumok áz in­tézkedéseket vontatottan teszik meg. Súlyos lemaradás van*.a terven felüli új beruházásoknál, ezenbelül különösen nagy a ké­sés a munkavédelmi és szociális beruházások megvalósításánál, ahol a minisztériumok ezídeig a minisztertanács által jóváha­gyott hiteleknek csak mintegy 20 százalékát használták fel. A miniszteríanács utasította a minisztereket, hogy haladéktala­nul szervezzék meg a határoza­tok végrehajtásánál mutatkozó késés felszámolását. Súlyosabb mulasztás esetén gondosködjáttak a felelősek megbüntetéséről. Kü­lönös sú’lyal kezeljék a tervén felüli munkavédelmi és szociális beruházások gyors megvalósítá­sát és gondoskodjanak arról, hogy az üzemek ezeket a lehelő legrövidebb időn belül megépít­tessék. A földművelésügyi minisztérium közleménye a tartalékföldek hasznosításáról A minisztertanácsnak a tarla- lékföldek hasznosításáról szóló határozata élénk visszhangot kel­leti dolgozó partisztságunk köré­ben.-"Nyomban a minisztertaná­csi határozat ipegjeleuése után mind az egyénileg gazdálkodók, mind a termelőszövetkezetek nagy .számban jelentették be, hogy tartalékföldet kívánnak ha- szonlx'rbe venni. Nagy számban jelentkeztek azok a dolgozó parasztok, akik már az elmű t évben is használ­lak állami tartaléktőidet, mert tapasztalaiból tudják, hogy gaz­dálkodásuk jövedelmezősége, ál­latállományuk fejlesztése szem­pontjából milyen előnyökkel jár1 a tartalékföldek haszonbérlete. Több községben, mint például Dunaszentgyörgyön, Bönyrétála- pon már az első napokban vala­mennyi tartaléktőidet haszonbér­be vetlek és a ki nem elégített jelentkezők már csak a szomszéd községben jutottak 1 vériéihez. Al­sónyék községben az igénylők sa­ját gazdaságukat átlag 8—9 kát. hold tartaléktőiddel egészítették ki. Dunaföldváron Györkő La­jos dolgózó paraszt három kát. hold saját földje mellett öt kai. hold főidet vett haszonbérbe. A szerződés megkötésekor kijelen­tette, hogy eddig még nem 1 véreit földet, most azonban gyermekei segítségével több földet tud meg­művelni és így jobban el tudja' látni családját. Molnár József ka- kasdi középparaszt azért bérelt tartalékföldet, mert gyarapítani akarja állatállományát és ehhez több takarmányra van szüksége. A jő eredmények elérésében nagy szerepe van a tanácsok szervező és felvilágosító munká­jának. AUcrl"felismerték a tarta­lékföldek hasznosításának jelen­tőségét,' '’ídofveii hozzáláttak a munkák megszervezéséhez, széles körben ismertették a földek visz- szakérésének, liaszonbérbevételé- uek liatáriJőit és fellé1 c ei1, a tar­talékföldek haszonbérletével járó előnyöket, a velőmagkölcsönnel és a termelési hitellel nyújtott kedvezményeket, ölt az eredmény már az első napokban megmu­tatkozott., Győr megyében egy hét alatt á tarlatékföldek 48 száza­lékát hasznosították. Jó munkát végez Bács-Kiskuu és Tolna me­gye is. Több megye hasznosítási mun­kájában azonban komoly lemara­dás tapasztalható. Az első bélen Békés megyében a tartalékföl- deknek csak öt százalékát, Nóg7 rád megyében hat százalékát, Borsod megyében pedig kilenc százalékát hasznosították. Ezekben a megyékben a tanácsok munká­ját megengedhetetlen opportuniz­mus jellemzi. Lebecsülik, a fel­adatokat, nem fordítanak kellő gondol a hasznosítás megszivrvre^ siló munkát és az ellenőrzést. A lusmosílásL gátolja még az is. hogy a tömegekkel való eleve­nebb kapcsolatok kiépítése érde­kében a tanácsok nem vonják be a mezőgazdasági állandó bizcf Sá­got a hasznosítás végrehajtásába. A tarlatékföldek hasznosításá­ban mutatkozó lemaradást sürgő­sen fel kell számolni, mert csak így biztosítható az őszi mezőgaz­dasági munkák sikeres elvégzése. fiz állami gazdaságik őszi munkáinak teljesítése 1353 szeptember 10-ig: Gazdaság: Igazgató: Vezetőagronómus: Élenjárnak: Bánhalma Ardai József Szabó Jármi Nyirnvada Básti Ágoston1 Galgóczi István Kisláng Nagy Árpád Bajosai András Yelence Sámli Ottóné Szárvas Ferenc Nagykapornak Darabos Lajos Újvárosi István lemaradtak: Hidashát Baranyai István Gróf Imre Felszabadulás Szíjártó Ferenc Kői hier András Nagyeesed Bíró Lajos Balogh Gusztáv Bakonypölöske Lippai Sándor Neográdi Dezső Vetöszántás teljesítése i Igazgatóság; Igazgató: Főagronómus: Élenjárnak: Rizstermelő Lovászi Zoltán Kállai Kornél Északi Gyümölcs Molnár János Takács Zoltán Középmagyarországi Kóbor György Zábó László Lemaradtak: Északdunántúli Szvlszluni László Somlvó Ferenc Tiszántúli gyapot Bognár István Ivanics Jenő Déldu nántúli Szírehovszki GyörgySimon József förzsállattenyésztő Muliari Sándor Lóth Jenő Szervestrágyázás teljesítései Igazgatóság: Igazgató: Főagronómus: Élenjárnak: •• Lovászi Zoltán Kállai Kornél Bartalus Antal Yágvölgyi István Bognár István Ivanics Jenő Lemaradtak: Dugár Sándor Németh Imre Északmagyarországi Lada Lajos Diószegi Elemér keletdunántúli Pólya József Krénusz Ferenc Dunántúli Gyümölcs Yras István Zöld István Rizstermelő Sertéstenyésztő . Tiszántúli Gyapot Dunainenti Gyapot Őszi vetés teljesítése : Rizstermelő Északtiszántúli Dunamenti Gyapot Sértértényésztő Északi Gyümölcs Dunántúli Északdunántúli Élenjárnak: Lovászi Zoltán Kállai Kornél Rag-6 Antal Sebestyén Tibor Dugár Sándor Németh Imre Lemaradtak: Bartalus Antal Yágvölgyi István Molnár János Takács Zoltán Sztiehovszki György Simon József Szvxsztuni László Somlyó Ferenc Tartalék földek hasznosításának óilfása 1953 szeptember 7-tg Földiáitok rendezési csoport név Miegye: Bács-Kiskun Győr-Sopron Komárom Ceongrád Pest El» járnak: Bajcsi Géza Anda Lajos Tóth István lemaradtak: Török B. László Kovács Jezrei Megye: Vas Hajdú Somogy Heves Szabolcs Borsod Nógrád Békés Lemaradtak: Jakab Pál Kovács Dezső Sípos Béla Nagy Béli K. Deák János Karácsonyi Béla Sudorák Lajos D. Kiss Ferenc A miniszter tan ács határozata a növénytermelési munkák minőségének ellenőrzéséről A földművelésügyi miniszter szabályozta a magántulajdonban lévő földek haszonbérletét A földművelő'ügyi mini.zter r n­Fejlett iparunk segítségével a mezőgazdaság évről-évre nagy­számú traktort es mas különféle mezőgazdasági gépet kap. A me­zőgazdaság gepesitesenek hatasa azonban nem mutatkozik meg kellően a termésátlagok emelke­désében. A gépi munkák meg­szervezésében, a munkák minősé­gének ellenőrzésében nagyon sok állami gazdaságban, gépállomá­son és termelőszövetkezetben meg nem engedhető hanyagságok mu­tatkoznak. Vz alapvető agrotechnikai sza­bály >kat súlyosan megsértik és a gépi munka termésfokozó Íratása elsősorban emiatt nem érvényesül kellő mértékben. Ezért a minisztertanács el­határozta, hogy a megyei és já­rási tanácsok főogronóinusait megbízza az állami gazdasagok és a gépállomások áltál végzett növény'termelési munkák minő­ségének állami ellenőrzésével. El­lenőrzési tevékenységük elsősor­ban a gépi munkákra, ezenbe­lül mindenekelőtt a talajmun­kákra, a vetésre és a növényápo­lásra terjedjen ki. A megyei és járási tanácsok főagronómusait a növénytermelé­si munkák minőségének állami ellenőrzése terén a következő jo­gok illetik meg: a) Felülvizsgálhatják a megye, illetve járás területen minden ál­lami gazdaság és gépállomás nö­vénytermelési munkáinak minő­ségét. b) Az agrotechnikai szabályok megsértése esetén az állami gaz­daság igazgatója, illetve a gép­állomás igazgatója után kárté­rítésre kötelezhetik a kárt oko­zó traktorvezetőt, illetve dolgo­zót és az őket irányító brigád­vezetőt. A kártérítés a munka újbóli, díjazás nélküli elvégzésé­re vagy az újbóli elvégzéssel já­ró munkaköltség megfizetésére terjedhet ki. c) Ha a megy ei, illetve a járási tanácsok főagronómusai az állami gazdaság vagy gépállomás által végzett munkában egy brigád működési körét meghaladó terü­leten tapasztalják az agrotech­nikai szabályok megsértését, a felügyeleti szerveknél fegyelmi eljárás megindítását javasolhat ják az állami gazdaság, illetve a gép­állomás igazgatója és főagronó- musa ellen. A felügyeleti szerv ilyen eset­ben köteles a fegyelmi eljárást két héten belül lefolytatni és ha­tározatáról a megy'ei, illetve a járási tanács főagronómusát ér­tesíteni. Amennyiben a főagronó­mus a felügyeleti szerv fegyelmi határozatával nem ért egyet, köz­vetlenül a földművelésügyi mi­niszterhez fellebbezhet. A megyei és járási íőagronó- musoknak a jövőben sincs joguk az egyes állami gazdaságok és gépállomások igazgatóinak, vagy az üzemek egyes részlegei veze­tőjének utasítást adni. A földművelésügy i miniszter a megyei és járási főagronómuso- kon kívül a növénytermelési munkák minőségének ellenőrzé­sével megbízhat más, a földmű­velésügyi miniszter irányítása alatt működő szervnél dolgozó agronómust is. A földművelés- ügyi miniszter az állami ellen­őrzéssel megbízott megyei és já­rási főagronómusokat illetve az ellenőrzéssel megbízott agronó- musokat megfelelő igazolvány­nyal látja el. A földművelésügyi miniszter egy héten belül szabályozza az ősszel elvégzésre kerülő alapi ető növénytermelési munkák minősé­gi követelményeit és pontosan megállapítja, milyen munkát kell elfogadhatatlannak (selejt nek) minősíteni. deietet adott ki a magántulajdon­ban lévő földek haszonbérletének szabályozásáról. A rendelőt szerint minden egyénileg dolgozó földtu­lajdonos, vagy füldhaszonélvOző mezőgazdasági ingatlanát haszon­bérbe adhatja, vagy kiadhatja ré­szesművelésre. Minden állampol­gárnak joga van földet haszon­bérbe, vagy részesművelésije venni. A haszonbérlet és a részesművelés feltételeit a felek egymás között szabadon állapíthatják meg és a szerződést szóban, vagy írásban egyaránt megköthetik. A beadási kötelezettséget a haszonbérlőnek kell teljesítenie. Részasművelés eső­iében a beadási kötelezettség telje­sítéséért mind a két fél felelős. A haszonbérleti, vagy részesmű­velési szerződés nincs hatósági jó­váhagyáshoz kötve, csupán nyilván­tartás végett kell bejelentem a községi, illetve városi tanács vég- reliajtóbizottságúhoz. A bejelentés­ért mindkét fél felelős. Ez a rendelet megkönnyíti a föld hasznosítását azok részére, akik nem földműveléssel foglal­koznak, vagy akik egyéb életkö­rülményeiknél fogva földjüket sa­ját maguk művelni nem képesek. Ezzel egyidejűleg a földműve­lésügyi miniszter elrendel» a föld- felajánlások elfogadásának további szüneteltetését. (Folytatás az 1, oldalról.) Kukoricaiörés: Szeptember 10-ig megyénk terü­letén 2624 holdról törték le a kukoricát. Legjobban az orosházi járásban halad á munka, ahol 916 hóidról törték ly A szarvasi já­rásban 702 holdon, a szeghalmi járásban 261 holdon, a gyomai já­rásban 241 holdon végezték el a kukoricatörést. Kukoricaszárletakarítás: Nem kell különösen hangsú­lyozni, hogy a kukoricaszár csak akkor. lesz ízes takarmány, ha tö­rés után rögtön levágjuk, kúpoz- zuk, vagy silózzuk. A kukorica- szár kitakarítása azonban nagyon lassan halad. Á törés már 2624 holdon megtörtént, de szán t ösz- szesea csak 640 holdról vágták la a megyében. Különösen elmaradt ez a munka az orosházi járásban, ahol csak 74 hold, a szeghalmi járásban, ahol csak 12 hold terü­letről vágták la a kukoncaszárat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom