Viharsarok népe, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-29 / 228. szám
3 1*53 szeptember *29, ke«Td ViUai&aioU Hépi Érk‘ke%Ielet íartoílak ax élelmezési iixeiaek vezetői Á Megyei Tanácshoz tartozó élelmezési üzemek vezetői szombaton értekezleten vetlek részt, ahol megbeszélték, hogyan végezzék a következőkijen munkájukat a Lakosság kielégítőbb ellátása érdekében. Az értekezleten több, mint száz gazdasági vezető vett részt a megyéből. Kovács Pál elv társ, a Megyei Tanács Élelmezési Osztályának vezetője beszámolt az élelmezési ipar eddigi eredményeiről és hiáNálunk, a »Népköztársaság« tsz- ben a szántást még nem kezdték meg, mert a gépállomás nem biztosított traktort csak egyet, ami a cséplőgépnél van. Az is olyan állapotban, hogy csak állóhelyben lehet vele dolgozni, szántani nőm. Szeptern bor 24-én megtörtént, hogy a gépnél tizenhat ember reggel nyosságairól. Elmondotta, hogy megyénk területén az élelmezési üzemek szervezési jellegét rendszertelenség jellemezte a közelmúltban. Sütőüzemeink egy része földmű vessző vet keze lek hoz tartozott, másik része állami kezelésben volt. Ez természetesen több esetben rovására ment a tervszerű termelésnek, a helyes áruelosztásnak és a minőségre is kihatással volt. 6 órától déli 12 óráig nem tudott dolgozni, mert a traktort nem tudták benyújtani. Ez számtalan esetben előfordult már. Ha panasszal fordulunk a gépállomás vezetőihez, ,kgúnyon veszik és nem igyekeznek az erőgépek javításában. Simon ka Tivadar Kétegyháza, »Népköztársaság« tsz. tatás és ellenőrzés hiányából adódik, hogy több sütőüzemnél 5—6 kiflisodrógép rossz, emiatt például Sarkadon betek óta nem sütnek süteményt. Az élelmezési osztály, ha ellenőrizte is a hozzája tartozó üzemeket, sokszor csak megállapítást tett a hibák felett, de a felmerülő hibákért felelős- ségrevonást nem alkalmazóit, ami bizonyára hozzájárult volna a hibák megszűnéséhez. Elsőrendű kötelesség: tisztaság! Ezen az értekezleten beszélték meg az üzemek vezetői a tennivalókat, a tervek részleteiben való végrehajtását, a munkafegyelem megszilárdítását, továbbá a munka termelékenységének fokozását. Az értekezleten számos hozzászólás hangzott el, ahol bírálatot vetetlek fel a telepek vezetői, úgy az élelmezési osztály, mint a kenyérgyár igazgatója felé. Farkasiuszki elvtárs, a bu- csai telep vezetője felvetette, hogy több cselben fordult segítségért Bella elvtársék felé, de a segítségadás elmaradt. Többen foglalkoztak az üzemek tisztántartásának kérdésével, a munkaruhák rendszertelen mosásával, a munkafegyelem kérdésével. Varga István (a békéscsabai kenyérgyártól) és még néhányan bírálták a Patyolat Vállalatot, mivel a munkaruhák tisztítása nem kielégítő, hosszú ideiig vannak tisztításban, holott igen fontos kérdés sütőüzemeinknél a tisztaság. Az értekezleten felvetődő problémák kiküszöbölése, az üzemek állandó ellenőrzése, támogatása előbbre segíti a tröszt munkáját. Joós István Tömegkapcsolat, munkamódszerátadás A kormányprogramm megjelenése lehetővé tette megyénk élelmiszerüzemeinknek trösztösítését, ami ezeket a hiányosságokat megszünteti. Ehhez azonban szükséges a dolgozók jó munkája, hogy a lakosság állandóan növekvő igényeit az élelmezési ipar ki tudja elégíteni. Megyénk élelmezési ipari dolgozói eredményes munkát végezlek, különösen a hús-, szikvíz- és a sütőiparban. Meg kell eml teni például Perdi Lajos sarkadi, Dénes Zoltán szarvasi telepvezetők munkáját, akik szó-; ns kapcsolatot tartanak a helyi ♦■«'ácsokkal és megbeszélik közösen a dolgozók által felvetett problémákat s ezért dicséret illeti meg őket. A munka jobb megszervezése és á minőség megjavítása érdekében löbb munka- módszerátadó járja az élelmiszerüzemeket és így a kisebb üzemeinknél is igen nagy javulás tapasztalható. Rendszeresebb, tartalmasabb ellenőrzést! Az eredmények mellett azonban akadnak hiányosságok is, ami a felsőbb szervek nem kellő ellenőrzéséből és segítségadásából adódik. Példa erre, hogy a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága ebben az évben az élelmiszeripari osztályt még egyetlen egy ízben sem számoltatta he végzett munkájáról. A beszámolMeddig várjunk az erőgépre? \ mezőhegyesi „Törekvő“ tsz-ben nem lesz gond az áttelelieiés — A tavalyi n»héz takannány- liiány tapasztalatait leszűrve, az idén gondoskodtunk a takarmányról, — mondja Gyiire Pál, a ine- tóhegyein »Törekvő« tsz elnöke. — Bevezettük a zöld futószalagot, még ma is zöld t e-znek á tataink. Azonban a takarmány imigtermesztéee még nem minden. A betakarítás, a lielyes tárolás mutatja meg, hogy jól végeztük-e munkánkat. A termelőszövetkezet növénytermesztési brigádja a 38 hold lucerna termését időben kaszálta, szárította és hordta be. 975 mázsa szénát raktak kazalba, amiből csak akkor fognak etetni, ha már kint a földeken nem le6z semmi szári.'takarmány. Muharszénájuk is 300 mázsán felül van, a takarmányszalma is elegendő. így az idén az állatok átteteltetese sokkal könnyebb lesz. Eddig száz köbméter silót készítettek. Tervük 400 köbméter, de 600 köbmétert akarnak készíteni, mert számítanak az állatok szaporodására is. Az abraktakarmányban sincs hiány. A szövetkezet állatainak 180 mázsa árpát, 126 mázsa zabot hagytak meg Ezenkívül a tej- és napraforgóbeadás után pogácsadarát és korpát kapnak. Négy hold takarmányrépa vetésükről körülbelül 800 mázsa répát tudnak litakaritani. De ott van a 87 hold tengerijük is, amelyről negyven mázsát várnak holdanként. A silózáshoz megvan az anyag, ezer mázsa répaszelst, tengeriszár, silótengeri vetés, ezeket mind besilózzák. A termelőszövetkezet 581 hold földjéhez képest az állatállományukat elég jói fejlesztették. 30 darab lovuk, 97 darab juhuk, 797 darab baromfijuk, 44 anyakocájuk, melyek most malacoznak, 4t hízójuk, 54 szarvasmarhájuk varr, ebből 34 telién. Állatállományukat tovább szaporítják, mert tudják, Felvilágosító munkával az őszi termés Mezőhegyesen úgy az állami gazdaságban, termelőszövetkezetekben, onnt a dolgozó parasztoknál, egyaránt folyik a termésbetakaritási nrnnka. A községi tanácselnök elvtársat kerékpáron, vagy gyalog, de mindig a dolgozók között lehet látni. Segít a dolgozóknak, ugyanúgy, mint a begyűjtési csoport ve- aetője, aki felvilágosító munkával is hozzájárult a gabonabegyü itési betakarításáért terv teljesítéséhez. A Terményfor- galmi Vállalat szintén hozzájárult ehhez, mert szívesen elbeszélgetnek a dolgozó parasztsággal. Minden kérdésükre meggyőző választ adnak. Mezőhegyes község dolgozói a nehézségekkel szembeezáJl- va, igyekezettel végzik az őszi ter- mós beta karit isi munkálatokat. Kovád Béla, Mezőhegyes. I hogy nagy hasznuk lösz belől >, ha a szaporulatot eladják, többször oszthatnak pénzt a tagoknak évközben. Az állatok részére a férőhelyek biztosítva vannak Négyéves fennállásuk óta több istállót építettek már, de most is 22 férőhelyes sertéefiaztatót, 40 férőhelyes növendék szarvasmarha istállót építenek, ezekre már csak a tetőt kell felrakni. A meglévő istáinkban mindig rend ér tisztaság van, különösen Furák Mihály keze- nyomán található rend. Nem fiatal már, becsületes .jól dolgozó,. Amióta a tsz-ben van fiával, már szép házat is épített. Jól osztottak gabonából a tagoknak. Termelési tervüket túlte'jesitettók, amiért prémiumot is kapták. Például (ívűre István harm ad magával dolgozik a tsz-ben a rendes osztáson kívül prémiumként 14 mázsa búzát kapott. A szövetkezet az őszi betakarítási munkákból sem akar lemaradni, de a szántás-vetés is szépen halad. , Elvetetlek 30 hold őszi takarmánykeveréket, mellyel biztosították a koratavaszi zöldtakarmányt állataiknak. — Állatállományunk fejlesztéséről nem feledkezünk meg. A kormányunktól kapott kedvezményekért nekünk is adnunk keli — mondja az elnök elvtárs. Mi azzal akarunk válaszolni, hogy minden erőnkkel az őszi munkák befejezéséért küzdünk, hogy jövőévi jó termésünk alapjait lerakjuk. Csak így lesz szilárd, megbonthatatlan egység szövetkezetünkben. Mezőgazdasági szaktanácsadó ^lllllliniBIHIIimWlllWtlillittltlIIHIIIgWBBWWWMltlII^UIUWWIBIIIIWIIIWmWIttgWIWtlllWWIOHWWWHMIIIIIiK Műtrágyázzunk a több, jobb termésért, nagyobb jövedelemért! Igen fontos feladatunk a termésátlagok nüve’é-e. Ennek megvalósítása érdekében fokozni kell a műtrágyák nagyobhmérvű fel- használását, méit azokkal jelentősen növeljük a talajok termeié-« kenységét. Talá’kozunk azonban olyan termelőszövetkezeti tagokkal is, akik nem győződtek meg a szuperfoszfát és káli műtrágyák kitűnő termésfokozó hatásáról. Éppen ezért felhívjuk a tszcs-tagok figyelmét arra, hogy kísérjék figyelemmel a műtrágyázást bemutató kísérletek eredményeit és vegyenek p lJát olyan termelőszövetkezetekről, mint- a csanádapácai »Haladás« tsz, ahol az őszi vetésekhez, igy az ősziái pa alá történő vetés előtt kát ászt ralis holdanként 160 kilogramm szuperfoszfátot szórtak ki és tavasszal a gyengén te'elt vetésre fejtrágyának pitisót alkalmaztak. Ilyen termőén módszerrel a tsz az 1953. évben a következő terméseredményt érte el: műtrágya nélkül lcatasztrális holdanként 16 mázsa, műtrágyázva 10 mázsa árpatermést; a terméstöbblet tehát három mázsa szem és öt mázsa szalma. De van ilyen több tsz-ben is. TÖBB ÉS JOBB TERMÉST biztosíthat a tsz tagjainak akkor, ha idejében gondoskodik műtrágyaszükségletéről, azok szakszerű fel- használásáról. Különösen vonatkozik ez a foszfor- és káliműtrágyákra, amelyek lassabban ollódnak és kevésbbé mosódnak ki a talajból, ezért azokat még a tavaszi vetésű növények alá is az őszi szántáskor munkáljuk a talajba. Az egyénileg dolgozó parasztság is arra törekedjék, hogy a talajerő állandó emelésével fokozza többtermelósét műtrágyák helyes használatával. A műtrágyák fokozott mérvű használatát megkönnyíti kormányzatunknak az az intézkedése, mely szerint a műtrágyák készpénzért szabadon kaphatók a földművesszövetkezetekben. Természetesen igen fontos, hogy az alkalmazandó műtrágyaféleségeket helyesen válasszuk meg. Mégpedig a termesztendő növények tápanyagigényének (foszfor, káli, nitrogén), továbbá a műtrágyázandó talajféleség műtrágyát haszuo itó tulajdonságának megfelelően. A sima szuperfoszfátot a jó tevékenységű mezőséga (középkötött) talajon használjuk. Szemcsés szuperfoszfátot alkalmazunk a laza (homok, láptalajok) és savanyú kötött (erdő égi rétiagyag) talajokra. A MŰTRÁGYÁK HELYES felhasználásának irányelvei tehát a következők: Szuperfoszfátot kell alkalmazni az őszi kalászos vetésekhez, melyeknek előveteménye pillangós volt. Szuperfoszfátot adjunk akkor is, ha a talaj humuszban nem szegény, (a tápanyagegyensúly eléréséért) vagy ha az elővetsmény istállótrá-i gyázásban részesült. Ajánlatos továbbá a szuperfoszfát felhasználása a cukorrépa, cikória, olajlen* repce, mák, gyapot, rozslen, dohány, burgonya, őszi vetésű lucerna, f(j vetésű takarmánymag termelésénél, a vegyes növények közül a cukorrépa dugvány- és mag- hozók, valamint a fűmagvetéseknél. Őszi kalászosokhoz, őszi takarmánykeverékhez lcatasztrális holdanként 120—160 kilogramm sima (por) szuperfoszfátot, vagy szemcsés szuperf^szfátból szórva 60—80 kifdgrammöt," sorba 30—40 ‘ 'kitogramMbt adjffnk. Tavasziak alá: cukorrépa, len, kender, dohány, burgonya (őszi műtrágyázásként) 100— 160 kilogramm sima szuperfoszfátot, szemcsés sziuperfoszfátból pedig ennek felét adjuk. Pétisót őszi kalászosokhoz lcatasztrális holdanként 30—50 kilogrammot akkor* kívánatos adni, ha sok gyökérmaradvány, vagy kombájnnal aratott és nagyobb tarlómaradványt visszahagyó el evetemé ny után vetjük, továbbá, ha humuszban szegény ta'ajfca kerüllek. Pétisó felhasználása indokolt a gyenge tevékenységű talajokon, 60 kilogramm a repce és Iuoernavetések kezdeti fejlődésének gyorsítására. Kálisót elsősorban a rizs, dohány, gyökér és gumós, olajo», valamint rostnövények alá kell felhasználni lcatasztrális holdanként 50—100 kilogrammot a talajadottságok szerint. A szöllőhöz és gyümölcsöshöz ősszel lcatasztrális holdanként 150—200 kiló Szuperfoszfátot és 100—160 kilogramm kálisót, zöld- ség-termésre 80—150 kilogramm szuperfoszfátot és 50—100 kilogramm kálisót adunk, továbbá zöldségtermelésre még 80—150 kilogramm pétisót számítsunk katasztrális holdanként. ŐSZI VETÉSEKHEZ a műtrágyát szórtan, vagy sorműtrágyá- zással juttatjuk a talajba. A sima szuperfoszfátot és a káli műtrágyát szórtan alkalmazva, a vetés előtti szántással munkáljuk a talajba. Sorműtrágyázás esetén a gyárilag szemcséaett szuperfoszfátot közvetlenül vetés előtt — a vetőgép magládájában — keverjük össze a vetőmaggal. Célszerű a szemcsés szuperfoszfátot előzetesen átrostálm a 2—-4 mm-os szemcséket gépi vetésre felhasználni, a nagyobb szemcséket pádig szórtan alkalmazzuk. A szuperfoszfátot és a kálisót nemcsak az őszi vetésekhez, hanem még a tavasziak alá is ősszel adjuk és az őszi mélyszántással egyidejűleg munkáljuk a talajba, mert ezzel a műtrágyák jobb érvényesülését biztosítjuk. Vezetőink elfogadták a bírálatot — megjavult a munka Az augusztus 28-án megjelent cikknek, amely a lcé tégy házi állami gazdaságról szólt, nagy hatása volt. A vezetőség a bírálatot elfogadta és a hibákon javított. Gazdaságunkban nemcsak hibák, de jó eredmények is vannak. Beadásunkat több terményből túlteljesítettük. Takarmányborsóból 12.7 mázsát termeltünk holdanként. Féléves tejtervünket 115 százalékra teljesítettük. Terven felül 400 mázsa zabosbükkönyt termeltünk. Retekmagból 76 mázsa helyejt 112 mázsát. A föld trágyázásánál 628 hold volt a tervünk, de eddig 806 holdon végeztük el a trágyázást. A trágya kihordása még jelenleg is tart. Vetőszántásból 912 hold a tervünk, eddig 641 holdat szántottunk fel. Gőzekéink naponta 10 —17 holdat szántanak. Fiatalos lendülettel indulunk az 1951-es gazdasági évnek, úgy dolgozunk, hogy még többet tudjunk termelni. Bartha Sándor Kétegyháza, állami gazdaság.
