Viharsarok népe, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-26 / 226. szám

2 1953 szeptember 2S, szombat viUaisaiaU Vléyie Alti nem hallgat az ellenségre ^ a jobb melleit marad A földművelésügyi minisztérium közleménye a tartalékíöldek hasznosításáról Nemrégiben az egyik napon Gáspár Györgyné és özvegy Szta- renkáné a tszcs-ből sírva mentek haza. Nem dolgozhattak, pedig akartak. Sepeczán József tszcs- tag csúnya szavakkal, durván megfenyegette ókét: nehogy dol­gozni merjenek. A kondorosi «Vi­harsarok» tszcs-ben akkor né­hány napig nem végezték a be­takarítást, a vetést. Mintha talán nem is az ő termésükről lett vol­na szó, mintha a télen s jövőre már enni sem kellene. Igaz, az­óta már sokan dolgoznak. De senki sem gondolhatja, hogy ez Sepeczán József és más hangoskodó érdeme. Talán foly­tatni akarták a munkát? — de hisz akkor nem hagyták -volna abba! És ugyan mennyivel lesz több, ugy an mi haszna lehet ab­ból bármelyik tagnak, ha a meg­termelt terményt, a készet veszni hagyják? És mit aratnak majd azok, akik azt tartják helyesnek, hogy most semmit el ne vesse­nek ? Többet visz-e így haza pél­dául Kulich István tszcs-tag öt gyermekének, Mrsán György há­rom gyermekének, ha a tagság a hángoskodók szavára hallgat? Otthagyni a szántást, a vetést, a betakarítást — micsoda ötlet! Nem kevesebb ez, mint Mrsán György és Kulich István, de min­den tag gyermekének szájából ki­venni a betevőt, a készet; nem kevesebb, mint meggátolni azt, bogv szüleik nekik ruhát vegye­nek. Mert az kétségtelen, ha a répát a földben hagyják, akkor nem a gyermekek, hanem az idő eszi meg a Mrsán Györgynek já­ró 170 és fél kilogramm, a Ku­lich Istvánnak járó 119 kilo­gramm cukrot. (Egy munkaegy­ségre: 31 deka cukor.) Ennyi jut az egyiknek 550, a másiknak 384 műn .aegy-ségre, ugyanis a gaz­dasági év végéig legalább ennyit teljesítenek. A napraforgó be nem takarítása Mrsánnak 33 kilo­gramm, Kuliehnak 23 kilogramm olaj elvesztését jelentené. (Egy munkaegységre: 6 deka olaj.) De Mrsánnak 11 mázsa, Kuliehnak pedig 7 mázsa 68 kilogramm ku­koricája bánná meg, ha ő és a tagság nem végezné becsületesen a munkát. (Egy munkaegységre: 2 kiló kukorica.) A gyapotszedés és más betakarítási munkák el­mulasztása esetén Mrsán György 2534 forintot, Kulich István 1760 forintot nem kaphatna meg. (Egy munkaegységre 4.60 forint jut.) Ennyi kár egy-egy tagnak nem kevés és ha akkor sikerül az el­lenség terve, könnyen bekövet­kezhetett volna. Hát van szívük, csak egy szikrányi emberi érzé­sük is a búj toga toknak? Hát gondoluak-e ilyenek Kulich és Mrsán gyermekeire, amikor pedig szüleik csakis ér­tük dolgoznak? Megfosztani sok családot a késztől — ezt igen. De vájjon szükség esetén ugyan me­lyik hangoskodó, az ellenségnek melyik szószólója adna segítsé­get? Milyen érdekes: a betakarítás elleni hángoskodók egyben a ve­tés megkezdésének ellenzői is. Ök azok, akik az ellenség szavara igyekeznek olyan hangulatot is teremteni, hogy minél több ta­got kilépésre bírjanak. Akik a bennmaradásról beszélnek, azo­kat nem egyszer fenyegetik. Akik a tagság kárát akarták a beta­karítás, a vetés akadalyozásaval, — akarhatnak-e jót azok a kilé­péssel ? Kormányzatunk lehetővé teszi ugyan, hogy ha például Mrsán György és Kulich István tszcs-tagok az egyéni gazdálko­dás éitján látják boldogulásukat, nzt választhassák. De milyen utat erőltetnek a tagoknak Sepeczán József és társai? Hát könnyebb lesz-e Mrsán Györgynek 5 hol­don, Kuliehnak 7 holdon a lo­vakat. vagy egyéb jószágot, fel­szerelést beállítani, mint tovább folytatni a gazdálkodást közös erővel ? Bizonyos, hogy nem. Vagy ki kívánja vissza, hogy ismét könyörögjön a basa-parasztnak j'gaerőért? Senki! Vagy talán olyan szívélyes lett a kulák, hogy ezután előbb a kilépő tagok földjét fogja fogatával fel­szántani és bevetni és az övét majd azután, ha jut rá idő. Ezt Mrsán György és Kulich István sem hiheti. De ki is hiszi el, hogy a kulákok most már olyan «szentek» lettek, akiknek már nem maguk felé. hanem a kilépő tszcs-tagok felé áll a kezük? Senki. Persze, kiléphetnek és megkap­hatják majd lovukat is. Kulich tszcs-be beadott lovának szabad­piaci ára most 800 forint, eddig a tszcs kifizetett neki 106 forin­tot. Amikor bevitte, 500 forintra értékelték fel; ha bentmarad, jár még neki 394 forint. Ila kilép, ezt az összeget levonják a sza­badpiaci lóárból és 406 forintot kell a tszcs-nek fizetnie. 1952. év végéről van 4288 forint adó­hátraléka. Az idei adója 240 fo­rint. Ha ebben az évben idei adó­ját és a hátralékának felét ki­fizeti, összesen 2384 forintot, ak­kor elengedik hátralékának má­sik felét: 2144 forintot. Ameny- nyiben nem fizetné ki, akkor 1954-ben már 4728 forint lesz az összes adója. Azonkívül a tszcs össztartozásából egy kát. holdra 324 forint, az ő 7 holdjára ösz- szcsen 2148 forint tartozás jut, amit ezévben ki kell fizetnie. Minden eddigi fizetnivalója együttvéve 7282 forint fenne. Ha azonban olyan kilépőről lenne szó, aki juttatott földje után a megváltási árelőleg összegét év én­ként nem fizette meg, minden kedvezmény nélkül az egészet ki kell fizetnie. Ezenkívül Kuiiehek- nak kilépés esetén a tízszázalékos kedvezményt, munkaegységen­ként 44 dekagramm búzát és 7 dekagramm árpát be kell adniok, ez 168 kiló búzát és 26 kiló ár­pát tesz ki. \ hángoskodók minderről bölcsen hallgatnak Arról mégmkább, hogy mennyivé: könnyebb ée jobb leez ezután a tszcs-tagok élete: Egy holdra nö­vekszik a házjáti gazdaság terü­lete. Október 1-től a háztáji tehén után nem kell tejet beadni. Akik­nek nincs még háztáji tehenük. 2000 forint kölesnt kaphatnak üsző- vásárlásra 5 évi visszafizetés mel­lett. Ebből Mrsánék, Kuhchék szin­tén részesülhetnek. De ha nem lép­nek ki a csoportból, neon lesz gondjuk az orvosi kezeltetés, az esetleges kórházba szállít is é gyó­gyítás sem, ha a gyem,risk meg­betegednek. Ingyenesen kaphatják meg az életmentő gyógyszereket is. Márpedig ahol több gyermek van, sokra rúg ez. A tszcs-ben a s-zülő anyák ezután persze anya­sági segélyt is kapnak — az egyé­niek nem. Akiknek pedig három, tizéven aluli gyermekük van, azok továbbra is családi segélyre jo­gosultak — amit az egyéniek szin­tén nem kaphatnak meg. Ezenkívül a tszcs-tagok — akiknek szüksé­ges — januártól kié lakásépítésre kedvezményes kölcsönt kaphatnak. És mennyivel más lesz jövőre a részesedés: a mostanion 1 jóval több termény és pénz jut majd Mrsánék és Kulicbék :*■ munkaegységeire is Miért? Mert ezév augusztus 1-től ingyenes az állatállomány orvosi kezelése és a sertéspestis elleni ol­tó- és fertőtlenítő anyag. A gép­állomások ez év júliusától majd­nem felényivel olcsóbban végzik el a gépi munkát. Januártól pedig a tszcs termény beadási kötelezett­ség© az -eaévmek egynegyed részé­vel, az élőállat és állati termékek fieudása pétiig 30 százalékkal csök­ken. A legelő, szőlő és gyümölcsös után a jövőben nem kell majd terményt, élőállatot és állati ter­mékeket beadni. Hatalmas meg­takarítás ez. A gyapotért és más szerződött növényekért sokkal ma­gasabb árat fizetnek a következő gazdasági évbon. Erek' csak a leg­fontosabb kedvezmények, amelyek­kel növekszik a munkaegység ér­téke. Mennyi könnyítés van még ezenkívül! — nem könnyű fel so­rolni A púi*t, a kormány nem erői- szakkal, hanem az egyéniekétől na­gyobb kedvezményekkel műt.ltja az utat, így akarja tnegggyőzni Mrsá- uékat, Kuühékat és másokat. Olyasmi ez, mint amikor a sok­gyermekes édesanya egy-egy jó falattal kedveskedik nagy fiának, vagy hányának, aki munkába jár inár, hiszen többet hoz a házhoz, — megérdemli.. Igen, mennyi sok kedvezmény! Ettől akarja elütni az ellenség és szószólói a Kulich, Mrsán és más családokat.. De végül mégiscsak Mrsánék, Kuliehék döntenek ab­ban ; hogy a íosezabb helyett n. job­bat, a kevesebb helyett a többet választják-e. Nyilván aa utóbbit —• a jobbat választják. Tóth íié a. A Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának ülése Berlin. (ADN) A Német Demo­kratikus Köztársaság Népi Ka­marája Elnökségének határozata alapján 1953 október 2-án 11 órára összehívják a Népi Ka­mara tagjait a 37. teljes ülésre. I Az ülés napirendje a-kővetkező.« I 1. Határozat az 1953 második félévi népgazdasági terv megvál­toztatásara, valamint az ötéves terv 1952. évi tervének végrehaj­tásáról szóló beszámoló. 2. Határozat az 1953 második félévi költségvetési terv megvál­toztatásáról, valamint az 1952. évi költségvetési évről szóló be­számoló. 3. Németország Szocialista Egy­ségpártja képviselőcsoportjának javaslata a mezőgazdasági termő- területek megműveléséről. Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa dr. Hedri Endre egyetemi tanárnak születése 60. évfordu­lója alkalmával a Munka Érdem­rendet adományozta. Mind az egyénileg dolgozó pa­rasztság, mind a termelőszövet­kezetek körében nagy az érdeklő­dés a tartalékföldek haszonbér­lete iránt. Ott, ahol a hasznosí­tást végrehajtó szervek jó szer­vező és felvilágosító munkával széleskörben tudatosították mind­azokat a kedvezményeket, ame­lyeket kormányunk nyújtott a tartalékföldet igénybevevő egyé­nileg gazdálkodók és termelőszö­vetkezetek részére, az eredmény nem marad el. így pl. Heves megye már hasznosította tarta­lékföldjének 81 százalékát, Haj­dú megye 79 százalékát és Bács megye pedig 68 százalékát. Jó eredményt ért el a községek közül a békésmegyei Pusztaott- laka és Kaszaper, valamint a nóg- rádmegyei Örhalom. Ezek a köz­ségek tartaléktőidjükét már tel­jes egészében hasznosították. Győr megyében Pctőházún pedig olyan nagy az érdeklődés, hogy a tar­talékföldek igazságos elosztása vé­gett a községi tanácsnak vb- ülést kellett összehívnia. Kisfa­lud és Beled községben már csak néhány hold vár hasznosításra. A beledi «Előre» tszcs ötven kát. hold tartalékföldet vett át. Több megye, így Vas, Borsod, Nógrád és Szabolcs megye azon­ban elhanyagolja a tartalékföl­dek hasznosítását. A lemaradás­nak legfőbb oka az, hogy a ta­nácsok lebecsülik a hasznosítás jelentőségét és nem fejtenek ki megfelelő szervező és felvilágo­sító munkát. A békósmegyei Battonya köz­ségben 1600 kát. fiold és Nagy- bánhegyes községben 853 kát. hold tartalékföld var még hasz­nosításra. Ezekben a községekben a tanácsok a régi haszonbérlőik nyila (kozatára várnak, hogy ki- veszik-e a földet, jóllehet a szomszédos községekből többen is jelentkeztek haszonbérletre. Rosz­Sangháj. (TASZSZ) A «Viet­námi Tájékoztató Iroda» cikket közöl Dél-Vietnám népének a franeia gyarmatosítók elleni fegy­veres ellenállása kezdetének 8. évfordulójáról. 1953 első felében Dél-Vietnám arcv onalain az ellenség ötezer ka­tonát és tisztet vesztett halottak­ban, sebesültekben és hadifog­lyokban. A vietnámi partizánok hadműveleteinek hatása követ­keztében az ellenséges csapatok harci szelleme állandóan rom­szul halad a hasznosítás a ko- márommegyei Sur községben, ahol 367 kát. hold és Nagyigmánd köz­ségben is, ahol az 1215 kát. hold tartalékföldből még alig haszno­sítottak valamit, bár a földek jó- minőségűek. ^ A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének a mező­gazdasági termékek új begyűj­tési rendszeréről és a beadás csökkentéséről szóló javaslata újabb kedvező feltételeket teremt a tartalékíöldek hasznosítására. Fokozza dolgozó parasztságunk termelési kedvét és növeli a ha­szonbérlet iránti érdeklődését. Ezek a kedvezmények jelentős megtakarítást jelentenek egy egy termelőszövetkezet, vagy egyéni­ig gazdálkodó dolgőzó paraszt számára és arra serkentik őket, hogy tartaléktőiddel növeljék gaz­dálkodási területüket, erősítsék gazdaságukat. További kedvezményt jelent a kormánynak az az intézkedése, amely az egyénileg gazdálkodók által haszonbérbe vett tartalék­föld után kivetett jövedelemadót lényegesen mérsékli. Az öt évre bérbevett tartalékföld után 1954. évben jövedelemadót nem kell fi­zetni, a további években pedig a jövedelemadót húsz százalékkal csökkenteni kell. A jövedelem- adó összegének megállapítása szempontjából a tartalékföldet nem szabad összeszámítani a ha­szonbérlő egyéb ingatlanával. Tanácsaink fontos feladata, hogy a szervezőmunka megjaví­tásával, a mezőgazdasági állandó bizottságok tagjainak aktivizálá­sával fellendítsék a felvilágosító munkát, hogy minden dolgozó paraszt megismerje a tartalék- föld használatával együttjáró ked­vezményeket, am ági jólétét köz­vetlenül is növelő kormányintéz­kedéseket. lile. Ebben az évben a Bao-Daj- féle bábhadsereg mintegy négy­ezer katonája állt a népi hadse­reg oldalára — hangsúlyozza a többi között a cikk, majd rámu­tat arra, hogy Dél-Vietenáin fel­szabadított területein hatalmas demokratikus átalakulások tör­téntek. Huszonöt százalékkal csökkentették a föld haszonbérét, 251.600 hektár földet osztottak ki a szegényparasztoknak és az elszökött föídesurak birtokait a falvak dolgozóinak adták. KtÍLPOLITIKAI JEGYZETEK.- _=: — ■ —- ------------------------------1 ■■■- -=-----------------­I smét az iráni kőola j A Moszadik-kormány bukása fellelkesílelte azokat a köröket, ame­lyek nem akarnak bele­nyugodni az iráni kő­olajipar á’lamosításának lényébe. Az amerikai saj­tó nem titkolja, hogy Eisenhower elnök leg­utóbbi halározata az irá­ni kormány 45 millió dolláros «rendkívüli se­gélyéről» azzal a köve­teléssel járt, hogy «ren­dezik az angol—i áni kő- olajkonfliktusb. Mint a «New York World Tele­gram and Sun» című lap rámutat. Eisenhower csak akkor ajánlotta fel pénzügyi segítségét Irán­nak. amikor már az Egyesült Államok meg­kapta Zahedi tábornok beleegyezését a kőolaj- kérdésben Angliával folytatott tárgyalások fcl- újítására vonatkozólag. Az «United Press» saj­tóügynöksége közlése szerint Zahedi tábornok Henderson amerikai kö­vettel folylalott megbe­szélése során állítólag beleegyezett abba, hogy úgynevezett nemzetközi szervezetet» létesítsenek az iráni kőalaj értékesí­tésére. Erről a szervezetről már volt szó abban a közös javaslatban, ame­lyet az Egyesült Álla­mok és Anglia még ez év februárjában az iráni kormánynak telt. Létre­hozása azt jelentené, hogy az iráni kőolaj ex­pói tját amerikai ellen­őrzés alá helyezik. Azonban az említett javaslatokban az a kö- veíe’és is felmerül', hogy li:au ne csak az Angol— Iráni Kőolajipari Rész­vény társaság államosí­tott vagyonáért fizessen kárpótlást az angolok­nak, hanem azért a «kár. ért» is, amelyet a vál­lalatnak okozlak annak következtében, hogy a vállalat nem foglalkoz­hat tovább az iráni olaj feldolgozásával és el­adásával A gyakorlat­ban ez a követelés azt jelenti, hogy Iránnak kárpótolnia kell a rész­vénytársaságot mindaz­ért a haszonért, amelyet az államosítás pil anatá- ól 1993-ig, a koncessziós megegyezés lejártáig nyert volna. Az imperialisták nyo­mást gyakorolnak Irán­ra és láthatólag arra számítanak, hogy ezúttal teljesítik kívánságukat. Kétséges azonban, hogy, az iráni nép, amely sok áldozatot hozott a kő­olaj államosításáért ví- vr ti harcban, engedel­mesen meghajlik-e az iráni uralmuk visszaá Ir­tására törekvő imperia­ls ta kiío’ajtrösztök elölt Dél-Vietnain népe fegyveres ellenállásának 8-lk évfordulója

Next

/
Oldalképek
Tartalom