Viharsarok népe, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-26 / 226. szám

1953 szeptember 2«, szombat 3---------------------------------------- ViUaisaiolc VUytf, ___________________________ Me gváltozóit élet, gazdag rizsterraés Kákapuszta egykori tiasznavelietetlen szikesén A kormányprogramm megvalósulása útján... Pártunk és kormányunk a ked­vezmények egész sorával bizto- **tja a mezőgazdasági dolgozók életszínvonalának növelését. Ezt a célt szolgálja az a rendelet is, melynek értelmében 10 százalék­kal csökkentették az egyénileg dolgozó parasztoknál az őszi ka­pások beadását. Megyénk dolgo­zó parasztjainak így összesen 420 vagon kukoricával kell keveseb­bet beadniuk. Ennyi kukoricából tízezer darab sertést lehet kihíz- Ialni, ez a megye íízezer család­jának biztosítja majdnem egész­évi hús- és zsírszükségletét. 173 vagonnal csökkent a tízszázalé­kos elengedés után a napraforgó­beadás is. Ila ezt termelőink sza­badon beadják, cserébe 2441 hl olajat és 34 vagon pogácsada­rát kapnak. Ennyi olaj, havi öt­literes óla j fogyasztást számolva, 4068 csaló I egész esztendei olaj- szükségletéi fedezi, a pogácsada­ra pedig igen nagyjelentőségű a takarmány biztosítás szempontjá­ból. A burgonyabeadás tízszáza­lékos csökkentése 22 vagon bur­gonyát jelent dolgozó parasztja­inknak. Ha ezt szabadpiacon ér­tékesítik. 36 riiillió forint jöve­delemhez jutnak. A többezer hold kiterjedésű Káka-puszta legkietlenebb ré­sze vo'-t egykor nemcsak Szarvas községnek, hanem egész Békés megyének. Mikor még zabolátlanul folyt a Kö­rös, mocsaras, nádas, ingová­nyos vo't itt minden, amerre szem ellátott. A Körös szabá­lyozása után a nádast száraz, zsombékos legelő váltotta fel, melynek gyér termését már az első hetekben lelegelték a kihajtott állatok. Évszázadokig senkise törődött azzal, hogy termővé tegyék a kákái sziket. Az ötéves terv első évében többszáz hold rizstelepet lé­tesítettek, amit ebben az évben is 600 holddal növeltek. Káka­puszta az ország második leg­nagyobb rizs termelőhelye lett, évente sokezer mázsa termést ad népgazdaságunknak. * Nagy munka van most Ká­kán. Fiatal lányok, fiúk be­szédjétől hangos a határ. He­tek óta versenyben aratják, csépelik az 1400 hold rizs ter­mését. Az egyik táblán fürge Zetor vontatja az aratógépet, a másikon mint éhes száj, úgy falja a rizstermést a kombájn. Vezetőnek kell lennie annak, aki a nehéz talajon boldogul a géppel, de vannak ilyenek töb­ben. Petrovics György például négy hold 80—90 mázsa termé­sét aratja-csépeli el naponta. Nincs még egy hónapja, hogy megkezdték a rizsaralást Káka- pusztán, de már a végeidé járnak, sőt a «Petőfi» brigád napokkal ezelőtt, két hét alatt elsőnek fejezte he 300 hold területen az aratást. Kiteltek magukért a brigád Lagjai. A fiatal, 22 éves Csonka Anna, Erzsébet húgával á'landóan 160 —180 százalékot teljesített. Az öregek se hagyták magukat. Az 53 éves Ribál Mihály kétszere­sére teljesítette állandóan, napi aratási normáját. Tíz napon­ként 800—850 forintot kere­sett, prémiumként 18—20 kiló- gramm rizst vitt haza. Az aratás megkezdésével szinte egyidőben búgtak fel a cséplőgépek is. Azóta napon­ként többszáz mázsa rizs ke­rül a zsákba, a magtárba. A cséplésben is a «Petőfi» bri­gád egyik cséplőgépén — amelynek Medvegy Pál a fele­lős vezetője — lengeti a szél a dicsőséget jelen lő és az első­nek kijáró piros zászlót. Tizen­nyolc vagonnal csépeltek el ed’ dig a munkacsapat tagjai. A betakarítás elvégzésével nem áU meg a munka. A tele­peken tenyésztett halak egy részét elhelyezik a téli tárolók­ba, másik része a piacra ke­rül; letakarítják a vízfogó gá­takon termelt nemes fűzvesz- szőket, megjavítják a többszáz kilométer hosszúságú gátakat és újabb 700 holdat építenek be többszázezer forintos beru­házással, hogy mire eljön a ta­vasz, készen várja a vetést. Már nem idénymunka a rizs­termelés Káka-pusztán. Az év minden hónapjában keresetet, megélhetést, a szorgalmas munka után jólétet biztosít a gazdaság dolgozóinak. A terv, a tudomány és a technika se­gítségével egyre jobban elhó­dítják a természettől Káka­pusztát, virágzó életet terem­tenek az egykor kietlen földe­ken. Farkas Sándor Igazságos ítélet a termelőszövetkezetet bomlasztó Hornok Vince ellen Termelőcsoportjaink útja a dolgozó parasztok soha eddig nem látott felemelkedéséhez ve­zet. Pártunk és kormányunk a rendeletek egész sorával könnyíti meg a szövetkezeli parasztság1 életét, újabb és újabb kedvezmé­nyeket ad a növénytermelés, ál- lattenyészlés, építkezések fejlesz­téséhez. Ugyanakkor élesen fel­lépünk azok ellen, akik a szövet­kezeti lagokat megfélemlítéssel igyekeznek a szövetkezeiből kilé­pésre kényszeríteni. Hornok Vin­ce hunyai lakos követelte a szö­vetkezet azonnali feloszlatását és a tagság nevében beszélve, meg­tagadta az őszi munkák elvégzé­sét. Ugyanakkor a csoport oszt­hatatlan, közös vagyonából egy lovat és egy csikót hazavitt. A bíróság felelősségre vonta a szö­vetkezeti mozgalom ellen agitálót és másfélévi börtönre, 500 fo­rint pénzbüntetésre ítélte, vala­mint a közügyek gyakorlásától 5 évre eltiltotta. Jó munkával harcolunk szövetkezetünk megszilárdításáért Mi, a magyarbánhe- gyesi «Dózsa» tsz dol­gozói örömmel olvastuk a termelőszövetkezetek III. országos tanácsko­zásán elhangzott beszé­deket, felszólalásokat és szövetkezetünk alapsza- bályáii'áfí ’inódosítását. Szövetkezetünk minden , » wniui , dolgozója tudja, hogy ez a tanácskozás dolgozó parasztságunk megsegí­tését, életszínvonalunk emelését eredményezi azéi t, mert ehhez pár­tunk és kormányunk megadja a segítséget. He­gedűs elvtárs, földmű­velésügyi miniszter a többtermés elérésére hív fel bennünket Mi ezt a felhívást magunkévá tesszük, példát veszünk azokról »r dolgozókról, akik élenjárnak a mun­kában. A kendervágási munkákból nálunk min­den egyes dolgozóra 1000 négyszögöl terület ju­tóit. Koczur István, fe­lesége segítségével 2700 négyszögölet vágott le. Mellék elvtárs saját te­rületén kívül segítséget nyújtott idősebb' elvtár- sainknak, akik nem tud­tak úgy haladni, mint ő. Több olyan dolgo­zónk van, aki követte .ezt a példát és ennek köszönhető, hogy 21 ka­lász trális hold kende­rünk kupacokba rakva várja az elszállítást. A beütemezett 10 nap he­lyett 7 nap alatt végez­tük el a kender betaka­rítását, közben 20 hold ősziárpa elvetésével is készen lettünk. A veze­tőség igyekszik az őszi betakarítási munkákat jól megszervezni, mert ebben le vagyunk ma­radva, amit részben a brigátlyeze tő-változás okozott. Ezt a lemara­dás! csak úgy tudjuk behozni, ha a családta­gokat is bevonjuk a munkába. Tassy Fajos Magyarbánhegyes, «Dózsa» tsz. Az élelmiszeripari minisztérium szerződéses liba- és kacsahízlalási akciót indított A baiomfiUiilalás fellendítése és a dolgozók ©’látásának további ja­vítása é/(tekében az Élelmiszeripari Mioiszlé rum szerződéses liba- és kacsahiz.la'ási akciót- indított. Az akció keretén belül a teimelőszö- velkezetekkel a megyei baromfi- és tojásbegvüjtő vállalat, az egyéni termelőkké’, a földművesszövetke­zetek kötik meg a hizla’ési szerző­dést. Szer ződést leket kötni a barom- fíbeadási kötelezettség teljesítése utón fennmaradó liba és kacsa hiz­lalására. A szerződéskötések már megkezdődtek és országszerte, kü­lönösen a dolgozó parasztok ré­széről az akció iránt nagy az ér­deklődés. Az átadásra kerülő szerződött hí­zott liba és kacsa teljesen kihizot-t és egészséges legyen. A szerződés értelmében az átadott hízott li­báért és kacsáért a begyűjtő válla­lat, i'tetve a fötdművesszövetkeze­tek 18 forintot fizetnek kilogram­monként, ezen folü.1 a jóminőségű libák, kacsák után magas minőségi prémiumot is kap a termelő. A tsz-ek, dolgozó parasztok sa­ját érdélre, hogy a leszerződött li­bát és kacsát mmél jobban ki­hizlalják, me 11 ezzel magasabb súlyt, ennek megfelelően magasabb mi­nőségi prémiumot kaphatnak. A tsz, tszcs, vagy a szerződést kötő egyéni termelők a szerződés aláírásakor a kizott libát ás kacsát azonnal is átadhatják a földműves- szövetkezetnek, illet,e vállalatnak. Azok a termelők, akik a szerző­déskötés után fogják a hízott li­bát, kacsát beadni, liba-darabon­ként 50 forint, kacsa-darabonként 25 forint elő'eget- is kérhetnek. Az előleget az egyéni termelők része­ié a földművesszövetkezetek kész­pénzben fizetik ki, .mig a tsz, tszcs-k részére a begyűjtő vállalat egyszámlájára utalja át. A szerződéskötés, illetvo a Leszer­ződött libák és 'kacsák átvétele december 31-ig tart. A hl?.látási szerződések kötéséről a baromfi- és tojásbegy üjtő vál­lalat és a földművesszövetkezetek adnak tesztelés felvilágosítást. A szerződéskötéssel kormányza­tunk jelentős segítséget nyújt a tsz-eknek és dolgozó parasztsá­gunknak, mert kedvező áron ér­tékesíthetik a beadási kötelezettség után fennmaradó feleslegüket, A szerződéses akció sikeres le­bonyolításához fontos népgazdasági érdek fűződik és sikeres végre­hajtásával a szerződő termelők, íöldművesszövetkeaetek és vállala­tok sikeresen harcolhatnak a párt és kormányprogramm megvalósítá­sáért. Első esküvő a termelőszövetkezetben A m agy ar bán hegyesi «Dózsa» tsz tagsága örömmel fogadta Tóth Péter termelőszövetke­zeti tag esküvői meghí­vását, ami szeptember 13-án volt A tagság el­határozta, hogy az es­küvői ünnepséget a cso­port helyiségében ren­dezik meg és a tagok személyenként 25 deka sertéshússal segítik a vacsora elkészítését. A csoport pedig saját kész­letéből a szükséges ke­nyeret, süteményt ké­szíti el. Mindezt tett kö­vette. Ezenkívül pedig egy hízónak való sertés­sel is segített Tóth elv­társnak a tsz tagsága az új élet megindulásá­ban. Tóth Péter elvlárs alapító tagja szövetke­zetünknek, minden dol­gozónk előtt példamu­tató szorgalommal végzi munkáját, mindenkivel szemben barátságos, mindnyájan szeretjük. Már évek óta mindenki előtt valószínű volt, hogy Keresztes Icát ve­szi el feleségül, akinek az édesapja és testvér­bátyja is csoportunk jól dolgozó tagja. Az a ré­szes:1'’1“' amit munka­egységük után kaptak, hozzásegítette őket a családalapításhoz. A tag­ság jól mulatott az es­küvőn, ami kora reg­gelig tartott. Tóth Pé­ternek és feleségének szép emlékei lesznek hosszú időn keresztül az esküvő szép megrende­zéséről. Tassy Fajos Magyarbánliegyes, «Dózsa» tsz Érdemes volt kölcsönt jegyezni Mint ahogy a sok vízcsepp megduzzasztja a folyók árját, úgy növekszik, duzzad egy re nagyobbá apró örömökből népünk bol­dogsága. Mennyi hálával teli megnyilatkozás hangzott el egy-egy elkészült mű, egy-egy gyár, iskola, szülőotthon, bölcsőde, lakó­ház, a termelést növelő, munkát könnyítő kombájn, traktor át­vételekor. S a kormányprogramm ismertetése, egész sor életszín­vonalunkat növelő határozat, rendelet, a hátralékok törlése, a be­adási és adókedvezmények és az árleszállítási határozat megjele­nésekor. Ezeket megelőzően, ezek közben és után száz és száz munkás, dolgozó paraszt és értelmiségi, idős és fiatal kiáltott fel boldog ürömmel: , . f kisorsolták a kötvényem, nyertem I Nem lehet ezt megállni meghatott, boldog felkiáltás nélkül. Egy-két, vagy három évvel ezelőtt a haza javára, a maguk hasz­nára adtak kölcsön a dolgozók népünk államának megtakarított pénzükből. Azért, hogy gyorsabban épüljön, szépüljön az ország, hogy több legyen a gyár, a gép, a mozi, kultúrház, a könyvtár, hogy nagyobb legyen a bőség, a jólét. S miközben az országos célkitűzések megvalósultak, vagy megvalósulás előtt állnak, a kölcsönadott forintok sokszorosát: ezreket, tízezreket kapott visz- sza egy-egy dolgozó államunktól. A legutóbbi sorsolásig nem ke­vesebb, mint 19 és félmillió forintot kaptak vissza nyeremény vagy visszafizetés formájában megyénk dolgozói. Nem volt ritka az olyan, aki tízezer, huszonötezer, vagy ötvenezer fo­rintot nyert. Megyénk dolgozói az eddig kisorsolt 19 és félmillió forint­hoz most a szeptembember 17 és 20-a között megtartott sorso­lás alkalmával több mint félmillió forint nyereményt, vagy visz- szafizetést kaptak. A megyénk területén lévő postahivatalok s 9z Országos Takarékpénztár békéscsabai fiókja szeptember 23-áu délig 2449 nyertes kötvénytulajdonosnak 563.735 forint összeget fizettek ki. íme néhány a boldog nyertesek közül: Kővári Magda, a békéscsabai kórház dolgozója 1.000 Ft-t, Lóri nézi Jolán, a Megyei Tanács dolgozója 1.000 Ft-t, Osváth Antalné köröstarcsai hivatalsegéd 5.000 Ft-t, Szabó Károly, az örménykúti tanács dolgozója 5.000 Ft-t, Miszlai Gvörgyné gerendási vb-titkár 5.000 Ft-t, Janecska András nagykamarás! villanyszerelő 10.000 Ft-t, Kiss Lajos orosházi hivatalnok 10.000 Ft-t, Gsicsely Mihály békéscsabai iVfagasépítési V. 10.000 Ft-t, Nagy Sándor, a vésztői áll. gazd. dolgozója 25.000 Ft-t, Kiss Ferenc békési DÄV villanyszerelő 25.000 Ft-t, Kolozsvári István békéscsabai dolgozó 50.000 Ft-t, Tímár Andrásné endrődi MÁV-nyugdíjas 50.000 Ft-t nyert. Lehetne még sorolni hosszan a nyertesek nevét. De ezek a példák is szemléltetően bizonyítják: minden dolgozó a haza javára, a maga hasznára jegyzett békekölcsönt S az, hogy nyertek vele, nem szerencse dolga, hanem népi államunk Ígéretének beváltása. Ha szerencse dolgának neveznénk a nyerést, akkor azt kellene mondanunk, hogy a Horthy-fasizmus idején ebben az országban senkinek sein volt szerencséje, mert a kapzsi népnyúzók még a lejegyzett összeget sem fizették vissza. S a lejegyeztetett összegeket teljes egészében a nép elnyomására, a haza érdekében teljesen ellentétben álló háborús kalandra költöt­ték. Most népünk államában, a nép által jegyzett összegek az utol­só fillérig a haza javát, a nép hasznát szolgálják. Olyan gyárak épülnek belőle, mint a Sarkad! Kendergyár, olyan iskolák, mint az orosházi gimnázium s ezentúl vasútvonal, bekötőút, szülőott­hon, kultúrház, mozi és lakóházak sokasága. Boldog örömmel mondhatjuk el: érdemes volt békekölcsönt jegyezni. Kukk Imre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom