Viharsarok népe, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-15 / 191. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! A 1 HD P B ÉK É SHE GYE I PÁ RTBIZ OTTSÁGANA K LAP 3 A A szerelők munkáján is múlik, hogy a gyomai gépállomás teljesítse cséplési tervét Termelőszövetkezeteink életéből 1953 AUGUSZTUS 15 , SZOMBAT Ára 50 fillér IX. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM GAZDAG, MŰVELT NÉP Négy évvel ezelőtt, 1949-beu született meg népünk alkotmánya, amely törvénybe iktatta dolgozó népünk hatalmát, jogait az orsz,ág gazdasági és kulturális intézményei felett. Most, amikor alkotmányunk megszületésének negyedik évfordulója ünnepére készülünk, érdemes és vissza is kell tekintenünk az elmúlt négy év távlatába, érdemes és számba is kell vennünk, hogyan vált valósággá alkotmányunk minden pontja. Az első, ami e számvetésnél szembetűnik: népünk egysége, ereje, hazánk szilárd, felfelé ívelő gazdasaga, s dolgozó népünk egyre növekvő életszínvonala, műveltsége. Az elmúlt négy év alatt egymásután épültek a termelőeszközöket, gazdasági és közszükségleti cikkeket gyártó üzemeink, gyáraink, amelyek gépekkel, traktorokkal, arató-cséplőkkel, bőséges ruházati cikkekkel árasztották el falvainkat. Egymásután épültek, létesültek egészségügyi és kulturális intézmények, az óvodák, általános- és középiskolák, kultur- házak, népkönyvtárak, üdülők, szanatóriumok, kórházak és napköziotthonok. Ezrével gyűl lak ki a villanylámpák a falvak új és régi lakóházaiban, ezrével sugározzák az ország fejlődéséről, gazdasági és kulturális eredményeiről szóló híreket a munkások, dolgozó parasztok birtokában lévő rádiók. Pártunk s népi állatnunk a művelődési jogok gyakorlását nemcsak az intézmények létrehozásával segítette elő, hanem azzal is, hogy' olyan munkaiehetőséget, bérezést biztosított az üzemi munkások, az értelmiségiek számára, olyan jövedelmet a dolgozó parasztok számára, hogy' gond nélkül élhettek eddig is és élhetnek ezután is művelődési jogaikkal. Gond nélkül taníttathatják gy ermekeiket az általános, a közép- és a főiskolákban. Soha ennyi városi és falusi gyermek nem járt még iskolába, mint most. Jóformán nincs olyan család, amelynek valamelyik tagja iskolába, vagy különböző tanfolyamra ne járna, vagy magas műveltségre ne tett volna már szorít s az ő tudásuk, műveltségük felkelti szüleik tudásszomját is. Sok olyan kérdést magyaráznak meg, amit kevés iskolázottságuk miatt szüleik nem ismertek, nem értettek. Szocialista kultúránk jelentős része az a műveltség is, amit a munkások, dolgozó parasztok a különböző tanfolyamokon, esti iskolákon, ismeretterjesztő előadásokon, az újságokból, rádióból, a népkönyvtárak köteteiből és a kultúrházak szakkörein szívnuk magukba. Nincs olyan ember ma hazánkban, akiről meg nem állapíthatnánk, hogy sokkal műveltebb, sokkal tájékozottabb az irodalomban, földrajzban, történelemben és a világ eseményeiben, mint bármikor volt az emberek többsége ebben az országban. Azért van ez. mert pártunk a Szovjetunió példáját követve, nemcsak népünk gazdasági, hanem kultúrális felemelkedésére is törekedett ezelőtt is és törekszik ezután is még jobban. A kulturális felemelkedés azt jelenti, hogy például Bucsán is van most már napközi, óvoda, villany, betonjárda, s hogy a felszabadulás előtti három rádióval szemben ma 238 szól a községben. Bélme- gyercn, Méhkeréken, Dobozon és megyénk számos községében nem volt kultúrház. Ma már megyénkben 46 falusi kultúrház van és 5 jól felszerelt járást kultúrotthon. Ezekben a kultúrottho- nokban 71 művészeti szakkör, 16 mezőgazdasági szakkör, s tíz olyan nagytudású magyar és nemzetiségi népi együttes működik, mint a dobozi, a tótkömlósi és a méhkeréki. Az elmúlt évben kul- túrotlhonok építésére, berendezésére megyénknek 1 millió 300 ezer, ebben az évben pedig 1 millió 402 ezer forint beruházási hitelt irányzott elő kormányzatunk. Ebből az összegből épül ez évben kultúrotthon Csárdaszálláson, Csanádapácán, Heformátusko- vácsházán és még három községben. A múltban nem is beszélhettünk olvasómozgalomról, mert csak imitt-umott volt néhány kötetes könyvtár, azokat is elzárták a dolgozó tömegek elől. Ezzel szemben most megyénkben 131 népkönyvtár van 71 ezer könyvvel, s több, mint húszezer olvasóval. A terv az, hogy minden gépállomásra és minden termelőszövetkezetbe, a falvak külső kerületeiben, a tanyaközpontokban is létesítenek fiókkönyvtárakat. Pártunk Központi Vezet őség Je s kormányzatunk a jövőben fokozottabb gondot fordít n falusi és tanyai iskolákra, jobbá és eredményesebbé teszi a falusi dolgozók gyermekeinek tanulását, a szebb és boldogabb életre való felkészülését. Az új tanévben most már megyénk valamennyi járási székhelyén működik majd középiskola.' Ugyanakkor az új tanévben 370 ezer forint költséggel bővítik a fiú- és leánydiákotthonokat. Uj általános iskolák is épülnek, többek között Gerendáson, Békésszentandráson, Sarkad- keresztáron és Zsadányban. Meglévő kulturális intézményeink, dolgozó népünk általános műveltségének rohamos növekedése biztosíték arra, hogy a jövőben még° nagyszerűbb gazdasági és kulturális eredményeket ériünk el. Egyre közelebb érünk pártunk ama jelszavának megvalósításához: «Szabad, független országban gazdag, művelt népet.» Teljesítettéit cséplési tervüket Mi, a békéscsabai gépállomás dolgozói vállaltuk, hogy cséplési tervünket augusztus 15-re száz százalékig teljesítjük. Vállalásunkat 11-re túlteljesítettük. Cséplési tervünk 556 vagon 59 mázsa, ezt 11-én estig 572 vagon 81 mázsára teljesítettük. Egy gépre eső átlag 31 vagon 82 mázsa. Általános cséplésünkhöz július 28-án fogtunk hozzá 18 cséplőgéppel. Az eredményt úgy értük el, hogy' gépeink mind versenyben dolgoztak. Van olyan cséplőcsapatunk, mint például Viczián Mihály' munkacsapata, — gépészük Szaszák Pál — amely 18 nap alatt 40 vagon gabonát csépelt el. Napi átlaguk 222 mázsa. A munkacsapat összes keresete 228 mázsa 80 kiló volt. Egy főre 6 mázsa 35 kiló jut. A gépész keresete, mivel termelőszövetkezeti tag, 166 munkaegység, prémiumként 70 munkaegységet kapott, összes keresete 1894 forintot tesz ki. Bízunk abban, hogy augusztus 20 -ra cséplési tervünket 110 százalékra, nyári tervünket 122 százalékra, éves tervünket pedig szeptember 25-re száz százalékig tudjuk teljesíteni. így harcolunk a kormányprogramra megvalósításáért. Fődre László. Egyre több cséplőmunkacsapatunk csépel az élenjárók példája nyomán 200 mázsás napi teljesítménnyel. Példájuk bizo- nvitja, hogy mindclnhol megvan a lehetőség a cséplési eredménvek fokozására. A napi teljesítmény szerint a legjobb cséplőbrigádok: 1. MOLNÁR ISTVÁN, a szabodkigy'ósi gépállomás cséplőgép- vezetője 254 mázsát csépelt el, keresete 156.5 forint. A cséplőmunkacsapat tagjai fejenként 66 kiló terményt kerestek. Napi normájukat 202 százalékra teljesítették. 2. HORVÁTH MAGDA, a kondoros! gépállomás cséplőgépvezetője 244 mázsa terményt csépelt el, keresete 147.7 forint. A munkacsapat tagjai 64 kiló terményt kereslek. Normájukat 195 százalékra teljesítették. 3. IFJ. MOLNÁR FERENC, a battonyai gépállomás felelős cséplővezetője 240 mázsa terményt csépelt el, keresete 144.5 forint. Normájukat 192 százalékra teljesítették, a munkacsapat tagjai 63 kiló terményt kerestek. 4. MARHÁS IMRE, a vésztői gépállomás felelős cséplővezetője 222 mázsa terményt csépelt, 192 forint volt a napi keresete. Napi normájukat 178 százalékra teljesítették, a munkacsapat tagjai 58 kiló terményt kerestek. 5. KARAKUS PÉTER, vésztői cséplőgépvezető 246 mázsa terményt csépelt el, 113.2 forintot keresett. Napi normájukat 164 százalékra teljesítették, a munkacsapat tagjai 65 kiló terményt kerestek. Megvédfük szövetkezetünkéi Elmondta: Révész István, a lőkösházi „Május 1‘ Az új kormányprogramra megjelenése utáni napokban a mi termelőszövetkezetünkben is felmerült az: «kilépjek-e, ne lépjek». Főleg az ingadozók és a nem meggyőződésből belépő tagoknál. Egyesek bnjtogatták a becsületes dolgozókat is. A szövetkezet tagsága nem tűrte és kizárta a tagok sorából a szövetkezeti gazdálkodás ellen lá- zítókat. így történt meg, hogy Mézes Pált és Molnár Ferencet a taggyűlés kizárta a soraiból. Mézes Pál, míg«-szövetkezeti tag volt, alig 10—15 munkaegységet teljesített feleségével együtt. A tsz-be behozta ugyan a földjét, de ezen kívül a 12 hold bérelt földjét meghagyta s olt dolgoztak. A programra megjelenése után már nyíltan a csoport ellen beszélt, így telt Molnár Ferenc is, akii már tavaly a csoport kizárt és az idén visszakönyörögte magát. Most megint megmutatta az igazi arcát. Itt is bebizonyosodott, hogy «kutyából nem lesz szalonna». 1950-be léptein a lőkösházi «Május 1» tsz-be. Ez az idő nem sok. Rövid négy gazdasági év, de mégis sok minden történt. Az ekkor belépő dolgozó parasztok valóban meggyőződésből választották a nagyüzemi gazdálkodást. Már akkor láttam, aki becsületesen dolgozik, 250—300 munkaegységet teljesít, annak bőven jut mit hazavinni a zárszámadáskor. Volt annyi jövedelmem, mint egy középparasztnak. pedig ezek az évek a termelő- szövetkezet fejlődésének az évei voltak. Minden évben új belépők, a föld egyre szaporodott. Az állatállományt növelni kellelt és építkezni. A (akarót mindig hosszabbra és hosszabbra kellett nyújtani. Saját magunknak építettünk, magunknak növeltük állatállományainkat saját pénzünkből. így természetesen egy-egy munkaegységre kevesebb jutott. Azzal tisztábau van minden tapasztalt gazda, hogy egy 6 hónapos kisborjú még nem ad tejet. Azt előbb fel kell nevelni, csak másfél, két év múlva lehet fejni és termékeit értékesíteni. így volt a mi szövetkezetünk is. Előbb fel kellett «nevelni», meg lcel'ell erősíteni. Valóban megerősödött a ter— mondotta akkor. Ezután már könnyebb lesz az életünk. Megerősítettük erkölcsileg, gazdaságilag szövetkezetünket. De mi magunk is megerősödtünk. Nekem eddig 230 munkaegységem van. Igaz, két hónapig katona voltam, kiestem a munkából. Most közel 14 mázsa búzát, 350 kiló árpát, jócskán kapok az ősszel kukoricát, egyéb terményt és pénzt is. De vannak, akik jóval felülmúlták az én eredményemet is, mint Gaczula János uövendékgondozó, akinek eddig 600 munkaegység körül van. Vetsz tagja melőszövetkezetünk négy év alatt. Van megfelelő állatállományunk, takarmányunk, férőhelyünk. Van 400 darab sertésünk, étiből 70 hízó, 100 darabot most készülünk az ősz folyamán befogni, hogy tavasszal tudjunk mit eladni. 400 baromfi, 80 darab szarvasmarha. 38 darab ló, csikó. Ez mind a mienk; négyéves munkánk eredménye. Négy évig izzadtam érte én is, most nem tudnám itlbagy- ni semennyiéi t sem. így ragaszkodnak hozzá a többi becsületes tagok is. A kormányprogramra megjelenése után Miholka István is úgy beszélgetett, hogy kilép. Hagytuk, hadd gondolkozzon. Egy hét múlva beszéltem vele — hiszen eddig jól dolgozol!, neki is itt a helye köztünk — akkor már megváltozott a véleménye, jének, Sánta elv társnak 300. En* nek az egy családnak 900 munkaegysége van. Már most 30 mázsa búzát, 13 mázsa árpát kaplak, Csak az árpafdeslegükböl Sánta elvtárs egy nagyon szép kerékpárt vett magának. Zámbor István és Bogár Szabó Mihály. 508 —500 munkaegységet teljesítettek* jövedelmük meghaladja a középparaszt jövedelmét. Ami szövetkezetünkben a párttagok, a kommunisták minden becsületes dolgozóért harcolnak. Mi valamennyien harcolunk és megvédjük szövetkezetünket. Nem tudnám itthagyni azt a sok szép mindent, amit már építettünk, alkottunk magunknak
