Viharsarok népe, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-15 / 191. szám

2 1953 augm/iw 15., szombal . I/íUaisaiak hifit Pán és pártépítés A vezetés kollektivitása növeli pártunk cselekvési egységét Á vezetés kollektivitása elsősor­ban biztosítja a párt és a tömegek közötti szoros kapcsolat kiépíté­sét, annak megvalósulását. Még el­tép hetet lenebb kapcsolatba kerül pártunk a dolgozó tömegekkel, mert kevesebb hibával tudunk ve­zetni, igy soha gém marad ,ki a számításunkból az emberről való jobb gondoskodás, a dolgozó töme­gek igényeméit fokozottabb kielé­gítésére való törekvés. Tehát nem éri jogtalan sérelem a dolgozó embert. Ennek következtében soha nem látott lelkesedéssel harcolnak a dolgozók városon és falun a többtermelésért, a szocializmus építéséért. A krl’ektiv vezetés szerteágazó láncr a ozat. Éppen ezért feltétlenül fontos az, hogy megtalálják és megragadják a vezetők azt a lánc­szemet, amelynek segítségével az egész láncsorozatot birtokukba tud­ják venni, el tudnak rajta iga­zodni. Vegyük alapul Szeghalom köz­ségi pá' tbizottságának munkáját, hogyan is kezd érvényesülni a vezetés kollektivitása A demokratikus centralizmus elve szerint a választott vezetők leg­felsőbb fóruma helyileg a községi párt választmány. A pártválaszt­mány három hónaponként össze is ül Szeghalomban. Hiba, hogy ez csupán csak tanácskozó és jóvá­hagyó testületté válik, ahol több­nyire a panaszokról esik szó. A nagyobb baj az, hogy nem fog­lalkozik a választmány a hibák kijavításának módjával. Nem szabja meg a községi pártbizott­ság feladatait a helyi körülmé­nyeknek megfelelően. Itt már sza­kadást találunk a helyi vezetők legfelsőbb fóruma és a tömegek, valamint a pártbizottság -között;«* ' A púi tbizottsági ülések alkalmá­val már jóval több kollektivitás tapasztalható. Például a reszort- felelős elvtársak munkájáról nem Márta Károly titkár elvtárs szá­mol be, hanem maguk a reszort- felelősök. Ezen túlmenően azonban időnként az általános és legfon­tosabb f 1 a ok;ó is egy-egy párt­bizottsági tag számol be. Nyil­vánvaló, hogy ezzel a módszenei is érvényrejuttatják a szeghalmi elvtársak a „több szem többet lát“ elgondolást, amelyre a kollektiv vezetésnek feltétlen szüksége van. Ahol a pártbizottság tagjai nem­csak hal'gatókként vesznek részt az üléseken, hanem mint előadók is, ott nemcsak a titkár véleménye érvényesíti Iliét. Ezért van az, hogy $zeglr I non va'óban a pártbizottság kollelítivájónak akarata jut kife­jezésre a feladatok végrehajtásá­ban. Hőgye Imréné elvtársnő PB- tag javaslata is éles fényt vet erre. Az egyik pártbizottsági ülé­sen mondotta; »törekedni kell arra, hogy a hozzászólásokban azt is mondják el az elvtársak, azon a aie- szorton, ahol dolgoznak, mit tet­tek és még milyen tennivalók van­nak a hozott határozatok végre­hajtása terén«, Ez a javaslat arra készteti a pártbizottság tagjait, hogy a rábízott reszorton aktiv munkát fejtsen ki annak a határo­zatnak végrehajtása érdekében, amelyben az ő véleménye, akarata is érvényre jutott. A következő láncszem az alap­szervezetek munkájának irányítása olyan formán, hogy önállóságuk csorbát ne szenvedjen. Ezt a köz­ségi pártbizottságok csakis úgy tudják helyesen végrehajtani, ha széleskörű aktivahálózatot építenek ki maguknak. Ezzel azonban a szeghalmi pártbizottság nem ren­delhetik. Éneikül időnként meg­szakad a kapcsolat a pártbizott­ság és az alapezervezetek között. Például a »Kossuth« tszcs-be hosz- szú hónapokig nem jutott el Márta elvtárs. így nem is tudhattak ar­ról, hogy a párttagságot, s Így a csoporttagságot sem tájékoztat­ják jóformán semmiről. Mennyire nem kielégítő az, ha csak az j/ap- szerveaetek titkárain keresztül tart kapcsolatot a pártbizottság. Ez abbból is megállapítható, hogy Márta elvtárs például személy szerint is megbeszéli a titkár elv­társakkal; a taggyüléseken miről kell beszámolni. Ezek a megbeszé­lések természetesen a párt- és kor­mányhatározatokban lefektetett legfontosabb elvi és gyakorlati fel­adatok végrehajtása körül mozog­nak. Aktívák hiányából eredően azonban, nem tudják kellően ellen­őrizni és nem tudják elősegíteni azt, hogy a beszámolók ne csak a titkár elvtársak beszámolói legyenek, hanem a pártszervezet vezető kollektívájáé Ezen a tóién tehát a pártbizott­ság és a pártszervezetek közötti kapcsolat sürgős megerősítésre vár. Vagyis a láncsorozat gyengének mutatkozó részét meg kell erősí­teni. f • Végül, de nem utolsósorban a pártszervezet vezetősége és a párt­tagság közötti kapcsolat kollektiv munkájáról kell beszélnünk. A pártszervezetekben a vezetés kol­lektivitása el sem képzelhető a párttagság véleményének meghall­gatása és figyelembevétele nélkül. A pártszervezet vezetőségének fel­tétlenül harcolni "kell azért, hogy a páitbrzalmi elvtársak rendsze­resen megtartsák a pártcsoport- órtekötietet. ahol a párt- és kor­mány hatá rózatok széliemében meg­vitatják a párttagok felad atait. A pár tcsoportértekezl stell elhangzott bírálatok, vélemények alapján kell, hogy elkészítse a vezetőség a tit­kán beszámolót, a határozati ja­vaslatot a taggyűlésre. Csakis igy válik lehetővé az, hogy a taggyű­lésen a titkári beszámoló után élénk hozzászólások, viták alakul­nak ki. A határozati javaslatot is kiegészítik, vagyis egyes pontjait elvetik az elvtársak. A párttagság Javaslatának és bírálatának figye­lembevétel© mennyire segíti elő a vezetés kollektivitását, a kommu- .nisták haroOfeSágát, azt Szeghalmon is tapasztalni lehet. Például Icsa Gábor pártbizalmi elvtárs a csép­lés megkezdésekor felszólalt a tag­gyűlésen és javasolta, hogy pártcsoportértekezleteken is vitassák meg a tennivalókat A párttagság magáévá tette ezt a javaslatot és túlnyomó részben meg is jelentek a pártcsopörtértekezlete- ken. Voltak azonban pártbizalmiak, mint például KrecSmárik Kórolyné, aki elhanyagolta munkáját. A leg­utóbbi taggyűlés alkalmával Fü- löp elvtársnő és még több elvtárs megbírálta Kreeftmáriknét. Azt is elmondották a csoportjához tar­tozó elvtársak, hogy a párttag­sági bélyegért is úgy kell hozzá eljárni, mert nem viszi ki hozzá­juk. Az elvtár&ak Krécsmáiikné leváltását követelték. A »Kossuth« tszcs augusztus el­sejei taggyűlésén felszólalt Vas­vári elvtárs és elmondotta: »Ko­moly hibának tartom, hogy a ve­zetőség nem tájékbztat bennünket a csoport belső életéről, de általában semmiről sem. Ezért van az, hogy egyesek félremagyarázzák a kormányprogrammot és felülnek az ellenség hazugságának«. A vezető­ség elfogadta a bírálatot és augusz­tus 3-án már aktivaüléseu meg is tárgyalták a tennivalókat. Hiba volna ezek után azt hinni, hogy csökken a titkár elvtársak személyes felelőssége. A párttitkár irányítja a kollektíva munkáját és elsősorban ő a felelős azért, hogy helves határozatokat hozzon a kollektíva, s a határozatok egé­szében és részleteiben is végre legyenek hajtva. Szula Imre. n koreai fegyverszüneti egyezménnyel kapcsolatban Koreába érkezett indiai előkészítő csoport csütörtökön visszautazott Indiába Phenjan. (Uj Kína). A 12 tagú indiai előkészítő csoport augusz­tus 13-án kétnapos phenjani tar­tózkodás után visszautazott In­diába. i Az R. K. Nehru külügyi állam­titkár és Thorat vezérőrnagy, az indiai hadsereg vezérkari főnöke által vezetett csoport augusztus 12-én 10 óra 30 perckor látoga­tást tett a koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek főha­diszállásán. Az indái csoport tag­jait a főhadiszálláson Csői Jen Gen almarsall, a koreai néphad­sereg főparancsnokságának he­lyet'es pa-'ancsnoka és Li Cse- Min tábornok, a kínai népi ön­kéntesek politikai osztályának vez-.tljé fogadta. A iogadás során megvitatták, hogy a semleges nemzetek kép­viselőiből álló hazatelepítési bi­zottság miként intézze a nem közvetlenül hazatelepílendőnek minősülő hadifoglyok ügyét. Dél táj ban Nam ír, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere és Li Tom Ken külügyminiszterhelyettes fogadta Nehru külügyi államtitkárt. Az indiai csoport délután saj­tóértekezletet tartott. A sajtóértekezleten Nehru kül­ügyi államtitkár kijcDntetle: In­dia a koreai fegyverszünettel je­lentős kötelezettségeket vállalt magára, nevezetesen, hogy a ha­difoglyok hazatelepítése feletti felügyelet céljából részlvesz a semleges nemzetek képviselőiből álló hazatelepítési bizottságban. Egy amerikai katona politikai menedékjogot kért as ausstriai ssovjet hatóságoktól Becs. (TASZSZ) K. Jahnson, amerikai közkatona augusztus 2-án azzal a kéréssel fordult az ausztriai szovjet hatóságokhoz, hogy adjanak neki politikai me- nedékjbgct. Johnson — többek között —- ezt írja nyilatkozatában: «Kérem önöket, adjanak nekem menedék­jogot. Koreában meggyőződtem arról, hogy az amerikai kormány poli­tikája iránti növekvő kételyeim megalapozottak voltak. Úgy érzem, hogy nem tudnék tovább Amerikában élni. Egyet­len megoldás számomra az, hogy új életet kezdek. Kérem önöket, tegyék ezt számomra lehetővé.» Minden erővel a cséplés befejezéséért Augusztus 20-ra be kell fejezni a cséplőét, igy szabja meg u minisztertanács határozata, s ezt követeli meg az is, hogy megyénk becsülettel teljesíts© alkotmányunk ünnepére terménybeadási tervét. A siker elérése sokban múlik cséplőmunkásainkon. Cgépiőimmkása- ink többsége megértette milyen nagy feladatuk van az évi kenyér biztosításában, s igyekeznek is magasabb csépiem eredményeket el­érni, napi tervüket túlteljesíteni. Ezt bizonyítja az is, hogy -szinte naponta változik a legjobbak sorrendje, s naponta kerülnek újabb és újabb munkacsapatok az élenjárók közé. Horváth Magda, a kon­dorosa gépállomás cséplőveaetője például 12-én 244 mázsát csépelt el, Karakus László, Marhás Imié, a vésztői gépállomás cséplőve- zje-tői szintén 200 mázsán felüli napi teljesitménnyeí dolgoztak. Pél­dájuk bizonyitja, hogy alapos munkaszervező ,831, a munkaidő, teljes kihasználásával lehet fokozni a napi teljesítményeket. Az örménykúti »Kossuth« tszcs tagjaiból alakult csóplp-brigád szendéi tető példáját mutatja annak, mit jelent a munkaidő teljes kihasználása. Bár volt olyan nap, mikor hatszor-hétszer huzattak 1070 nim-es gépükkel, mégis elérik az átlagos napi 165 mázsás teljesitményt. Az élenjárók nyomán minden cséplőmunkacsapatunk­nak arra kell törekednie, hogy a legjobbak munkamódszerét elsa­játítva, naponta fokozzák cséplési eredményüket. Természetesen eh­hez segítség kell. Ügyié, hogy ismertetjük velük a jobb módszere­ket, de úgyis, hogy megbíráljuk élesen a rosszul dolgozó munka­csapatokat. Meg kell magyarázni nekik, tűrhetetlen az, hogy egyes gépeknél 80—90 mázsás átlagteljesítménnyel gátolják a megyében a cséplés befejezését. Szégyenkezik az ilyen lemaradók miatt az egész megye. Gondot kell fordítani arra is, hogy ha egy-egy cséplőgép saját rajon jóban befejezi a cséplést, egy percig sem álljon tétlenül, ha­nem azonnal huzassák át olyan helyre, ahol van még munka. Nem állhatnak egyetlen percig sem a gépek, amíg esépelnivaló van a ha­tóiban. Gépállomásaink dolgozói, termelőcsopoitjaink tagjai és minden­egyes cséplőmunkás harcoljon a cséplés gyors befejezéséért, lépjenek fel keményen a lógósok ellen, magyarázzák meg azt, hogy a késede­lem kár és szégyen a megyének, de minden egyes embernek is. így érhetjük el, hogy augusztus 20-ra ne legyen egyetlen csépeletlen kereszt sem a megyében. A tervkölcsön hetedik sorsolásán 424.500 kötvény számait húzzák ki Országszerte augusztus 25-én kezdik meg a nyeremények és törlesztések kifizetését Néhány nap múlva kezdődnek a térvkö 1 csüi^pjvények húzást». Az augusztus 20—23-ig tarló sor­soláson 424.500 darab kötvény számait húzzák ki nyereménnyel vagy törlesztéssel. A sorsoiás hi­vatalos nyereményjegyzéke aug. 25-én jelenik meg, illetve jut el az ország minden részébe. Or­szágszerte ekkor kezdik meg a nyereménnyel vagy törlesztéssel kisorsolt kötvények kifizetését az Országos Takarékpénztár fiókjai, betétgyüjtőhp^yei, az üzemi taka­rékpénztárak, valamint a posta­hivatalok. Az Országos Takarék- pénztár már előkészítette a ha­talmas számú nyeremény gyors kifizetését, hiszen figyelembevevő a száz és ötven forintos fél- és negyed kötvényeket, — mintegy háromnegyedmillió kötvény u!án fizetnek ki törlesztést, illetve nye­reményt. A postahivataloknál és az üzemi takarékpénztáraknál ezer forintig fizetik ki a nyere­ményeket, míg az ennél nagyobb nyereményeket az Országos Ta­karékpénztár megyeszékhelyi, vá­rosi, illetve kerületi fiókjai fo­lyósítják. Külpolitika néhány sorban... A svájci sajtó jelentés; szerint a francia vasutas sztrájk miatt Svájc és Franciaország között megszakadt a vasúti forgalom. A svájci szövetségi posta-, telefon- és táviróigazgatóság közli, hogy Franciaországgal teljesen megszakadt a postai Összeköttetés. William Douglas, az Egyesült Államok legfelső bíróságának tagja kedden a sajtó képviselői előtt azt a követelést hangoztatta, hogy »fel kell venni az ENSZ-bo'a kommunista Kínát«. Douglas kijelentette, az Egyesült Államok igazságtalanok lenné­nek, ha »támogatnák a franciákat Indokínában és az angolokat Iránban«. Ez a politika csak ellenséget szerezne számunkra azok­nak a hazafiaknak körében, akik ezekben az országokbban függet­lenségükért harcolnak. A »! Information« eiinű lap Közli, hogy a Franco-kormány jóvá­hagyta azt a spanyol-amerikai megállapodást, amelynek értelmében az Egyesült Államok pénzügyi és gazdasági »segítséget« nyújt Spanyolországnak a spanyol területen fekvő nagyszámú katonai tá­maszpont ellenében. A lap szerint ez a megáiiapr( lás a következő három pontot fog­lalja magában: 1. Spanyol támaszpontok átadása amerikai csapátok­nak 16 évi időtartamra. 2. Amerikai »segítség« a spanyol vasúti- gépkocsik özlekedés fejlesztéséhez. 3. Különleges amerikai »segítség« a spanyol fegyveres erőknek. Tokiói jelentések közlik, hogy a »Eurukava«-bányatársaság Ki- usiban lévő négy tárnájának bányászai már megijedik napja sztráj­kolnak, tiltakozásul az igazgatóság terve ellen, hogy »a bánya­ipar racionalizálása« címén sok bányászt elbocsát. Ugyancsak Tokióból érkezett jelentés közli, hogy augusztus őrén háromezer sztrájkoló japán autógyári munkás szembeszegült a kizárásukról hozott igazgatósági határozattal és megostromolta az üaem körül emelt bariikádokaí.

Next

/
Oldalképek
Tartalom