Viharsarok népe, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-14 / 190. szám

, »f® héke Bliegszilárdításáliak ll. Rákóczi Ferenc rendelete ts f negek biztonsága megóvásának politikája“ a kuruc-parasztok m (Ez évben ünnepeljük a Rákóczi szabadságharc 250 éves évforduló­ját, ez alkalomból adjuk közlésre dr. Maday^Pál történész kutatásainak legújabb eredményét.) A Rákóczi féle nemzeti szabadságharc egyik legerősebb tartóbástyája az évszázados elnyomás alatt sínylődő, röghöz kötött és felszabadulni vágyó pa­rasztság volt. Amikor a kis- és középbirtokos nemesség is látta, hogy érdekei kockán forognak, maga is zöinéban a szabadságharc oldalára állott. A Béccsel cimboráié ibagyar nagybirtokos arisztokrácia és főpapság* a népellenes Habsburg- érdekek szekértolója maradt és semmi közösséget nem vállalt a nép ügyével és mindent megtett, hogy elgáncsolja a haladás célkitűzéseit. Rákóczi jól tudta, hogy a nemzeti szabadságharc legfőbb túmaszát, a parasztságot és a rokonszen­vező kis- és középnemescket támogatnia kell, hogy szívesen és bátran szolgálják a szabadságharc szent ügyét. így került sor — mindjárt a szabadságharc ele- jén — 1703 szeptember 27-én a híres vetési pátens (rendelet) kiadására, amely az elnyomott parasztod a jobbágv-kurucok legfontosabb gazdasági kérdéseinek ren­dezésével foglalkozott. Rákóczi ebben a rendeletében minden kedvezményt megadott a parasztságnak, hogy nyugodtan termelhessen és feleslegét a hazának oda­adhassa. A jobbágyokat fegyverfogásra tulajdonképpen két cél — ami nemzeti szem­pontból egyet jelentett — lelkesítette: egyrészt a felszabadulás a földesúri ter­hek alól, másrészt az ország függetlenségének biztosítása. Rákóczi már a szabad­ságharc elején gondoskodott arról, hogy «ki-ki szabadságának megnyeréséért biz­tosíttatván, álljon kurucnak és szívvel-lélekkel harcoljon a haza ügyéért. A ve­tési pátenst a parasztok nagy örömmel fogadták, mert benne nemcsak ígéretet, hanem tényleges segítséget is kaplak vezérüktől. Esze Tarnáli, a híres tiszaháti fel­kelés vezetője «halálbüntetés terhe mellett tiltotta meg a jobbágyoknak, hogy olyan földesúrnak szolgáljanak, aki nincs Rákóczi pártján*. Akadt is sok jobbágy az ország minden részében, aki kizsákmányoló ura ellen fordult, mert az a legkisebb hajlandóságot sem mutatta a dolgozók terheinek enyhítésére. A nemesség csat­lakozásával, ami a szabadságharc oszlálybázisát kiszélesítette, a helyzet megvál­tozóit. A kuruccá lett jómódú földbirtokosok továbbra is követelték a jobbágy- szolgáltatásokat. A jobbágyok felszabadulási törekvése és a földbirtokosok követe­lése ellentmondásba került, hiszen a jobbágyok nem szabadultak meg terheik- töl, csak az urak fordítottak egyet köpönyegükön, azt remélve, hogy a jobbá­gyokat továbbra is kizsákmányolhatják, adóval, dézsmával, robottal, stb to­vábbra is gúzsba köthetik. A vetési pátensnek egyik legfontosabb célja éppen az volt, hogy ezt az ellentmondást kiküszöbölje. Rákóczi gyakorlatilag ezt úgy oldotta meg, hogy v a gazdasági kedvezmények körét másképpen vonta meg «az otthonmaradt és a táborba szállt jobbágyok» között. Akik «a közügynek forgatására velünk együtt fegyvert fogtak», mentesíti mindenféle földesúri szolgálat, szolgáltatás és köz­teher alól. Ebben a rendelkezésében a «badbaszállt* jobbágy-kurucok nemzeti megbecsülése jutott kifejezésre. De gondolt Rákóczi vetési pátense az otthonma­radt családokra is. «Akinek csak felesége vagyon otthon, az semmi szolgálattal nem tartozik.* Két és félszázad távolából örömmel olvassuk e pátens nagyszerű, előrelátó szociális gondoskodásán, a család és a gyermek megbecsülésének meg­nyilatkozását, amellyel Rákóczi gondoskodik a harcoló katonák oUhonmarad!! családjairól. Védelmébe vesz mindenkit, aki a haza védelmét és felszabadítását szolgálhatja. A vetési pátens azonban nem elégítette ki a földesurakat. A földesurak ahogy és amikor csak tudták, kijátszották rendelkezéseit. Az urak nem akarták tudomásul venni az idők megváltozott szavát, hogy az elnyomott jobbágyok komo­lyan veszik a földesúri terhek lerázásának és az ország függetlenségének ügyét. A parasztok jól tudták, hogy a vetési pátens Rákóczi parasztpolitikájában., csak az első lépés u parasztság felszab iditádar Télé; célja a nemesség megnyerése is, hogy a szabadságharc oldalára állítsa őket. A parasztok a hajdúszabadságra vágytak, ol^ai^^sza^clsjjgot akartak,, +mint Tarpa és Diószeg hajdúszabádsággal felruházott mezővárosok parasztjai. Ezt a szabadságot azonban ők már nem tud­ták kiharcolni. A kedvezőtlen külpolitikai helyzet segítette a belső reakciót, hogy aztán egyidőre elfojtsa a szabadságszeretet és függetlenség belső lángját. A pátens Rákóezi nagyszerű szociáis érzékéről tesz tanúbizonyságot. A népét forrón szerető, vezérlő fejedelem a parasztság terhein igyekezett könnyíteni, a parasztság megsegítését és felemelését tartotta egyik legelső és legfontosabb kötelességének. Parasztságunk ma büszkén emlékezik vissza Rákóczi Ferenc vetési pátensére, annak korát megelőző nagyszerű szociális intézkedéseire, amelyek hazánk történetében az első — igazi és őszinte szabadságvágy nemzeti harcával fedezett — intézményes lépések voltak a dolgozó pai aszt-jobbágyok boldog és sza­bad felemelkedése felé. DR. MADAY PÁL Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat, Békéscsaba. —------------------------------------------------------------------------------------------------- ' 'iUaisaUSU Hí [ti. ________________________________________ms augusztus 14, leniek M SZT-küldöttség utazott a Szovjetunióba egsegítésére Moszkva. (TASZSZ) A «Prav­da» augusztus 13-i Számában ve­zércikket közöl «A béke megszi­lárdításának és a népek bizton­sága megóvásának politikája» címmel. A vezércikk rámutat ar­ra, hogy a Szovjetunió népei szo­rosan a Kommunista Párt és a szovjet kormány köré tömörülve, saját ügyükbe vetett rendíthetet­len hittel, bizton haladnak előre a kommunizmus útján, kitartóan harcolnak az egyetemes békéért. A szovjet állam fennállásának első napjaitól kezdve változatla­nul a béke és a nemzetközi együLtműködés, a népek közötti barátság következetes harcosa­ként száll síkra. «A szovjet kormány számára .— mondta a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsának 5. ülésszakán el­hangzott beszédében G. M. Ma­lenkov elvtárs — valamennyi szovjet ember számára nem tak­tika és diplomáciai mesterkedés kérdése a béke megszilárdításá- nek és a népek biztonsága meg­óvásának ügye. Ez fő vonalunk a külpolitika terén.» A szovjet kormány külpoliti­kája nemcsak hogy teljes mér­tékben megfelel a Szovjetunióban élő népek alapvető érdekeinek, hanem más népek létérdekeivel és kívánságaival is egyezik. Há­la a Szovjetunió, a Kínai Nép­köztársaság, az egész demokratir kus tábor kitartó erőfeszítéseinek, az utóbbi időben komoly sikerek születtek a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a békéért és az új világháború elhárításáért vívott harcban. A cikk a továbbiakban hangsú- Jyozza a koreai fegyverszüneti egyezmény aláírásának es a beP- lini provokáció kudarcának jelen­tőségét — majd így folytatja: A Szovjetuniónak a nemzetközi feszültség enyhítéséért folyó harc­ban aratott sikereihez, a szom­széd államokkal való kapcsolatok megjavítása is hozzátartozik. A Szovjetuniónak az a célja, hogy ezeket a kapcsolatokat az igazi jószomszédi viszony színvo­nalára emelje. A Szovjetuniónak nincsenek területi igényei egyet­Párizs. (MTI) Az egyre széle­sebb hivatási és foglalkozási kö­rökre kiterjedő és lendületesen nö­vekvő francra sztrájkban már mint­egy négymillió dolgozó vesz részt. Posta, távíró fe távbeszélő: a postai alkalmazottak Párizsban és az egész országban csütörtökön mar kilencedik napja folytatják a sztrájkot, amely most úgyszólván az összes falusi postahivatalokra is kiterjed. Jellemző a mozgalom szélességéle és átütő erejére, hogy csaknem mindenütt a magasabb­ól] ású hivatalnokok is csatlakoz­nak a sztrájkhoz. Párizsi metro és autóbusz: vala­mennyi szakszervezeti szövetség felhívására csütörtökön is telje* akcicegységben folyik a tiltakozó sztrájk. A kormány katonai jármű­vek beállításával próbálja megtörni a sztrájkot. Az igazgatási szolgá­latban foglalkoztatott tisztviselők sem tettek eleget a bellivoparancs- nak. Var utak: a francia vasúthálózat forgalma továbbra is Bzünetel. A helyi alapszervezetek által létesí­tett akcióegység bizottságok még tovább szélesítették ki a sztrájk- mozgalmat. Gázüzemek és villany telepek: a sztrájkharc változatlanul tovább tart. Állami fegyvergyárak és arze­nálok: Lamoges-beu az Arzenál len állammal szemben sem, így a szomszédos államokkal szem­ben sem. A szovjet külpolitika megdönthetetlen elve minden or­szág — akár nagy, akár kicsiny — nemzeti szabadságának és szu- verénitásának tisztelelbenlartása. A szovjet kormány a béke meg­szilárdítása érdekében következe­tesen folytatja a külső gazdasági kapcsolatok kiterjesztésének poli­tikáját, harcol az országok kö­zötti egészséges kereskedelmi kapcsolatok helyreállításáért. Ezen az úton figye'emreméltó sikere­ket értünk el. A lap ezután hangsúlyozza, hogy a Szovjetuniót nagy és meg­bonthatatlan barátság kötelékei fűzik a Kínai Népköztársasághoz. Bővül és erősödik a Szovjetunió mindenirányú együttműködése Lengyelországgal, Csehszlovákiá­val, Romániával, Magyarország­gal, Bulgáriával, Albániával, a Mongol Népköztársasággal és a Koreai Népi Demokratikus Köz­társasággal. Szüntelenül fejlőd­nek a Szovjetunió baráti kapcso­latai a Német Demokratikus Köz­társasággal is, majd rámutat ar­ra, hogy a demokratikus tábor népeinek testvéri együttműködése állandóan fejlődik és izmosodik. A demokratikus tábor népei keményen megvetették lábukat az új élet útján és erről az útról so­hasem térnek le. A demokratikus táborhoz tar­tozó, az imperialista járomból ki­szabadult és önálló nemzeti poli­tikát folytató országok szabad né­peinek sikerei dühvei töltik el azokat, akik másokkal szeretik kiszedetni a gesztenyét a tűz­«Pravda» ezután foglalkozik az imperialisták agresszív mód­szereivel és leszögezi, hogy a nemzetközi kapcsolatok történe­tében példátlan az agresszív erők mostani féktelen felforgató te­vékenysége, durva beavatkozásuk az államok belső ügyeibe, példát­lanok az agresszív erőknek a kor-t mánypolilika színvonalara emelt nemzetközi provokációi. Az Egye­sült Államokban nyíltan százmil­lió dollárokat utalnak ki az or­munkásai már augusztus 11-o óta sztrájkolnak. Augusztus 12-e óta sztrájkban állnak az Arzenál mun­kásai Toulon, Brest, Cherbourg, Lorient haditengerészeti támasz­pontokon. Más arzenálok és fegy­vergyárosok munkásai csütörtökön csatlakoztak a sztrájkhoz. Bányászét: a eztrájkmozgaloni tegnap kiterjedt Nord és Pas-De- Calajs megyék összes aknáira. Gard megyében a vasérc, bán y ászok is sztrájkba léptek. Mulhouse vidé­kén, Elzászban sztrájkolnak a káli­bányák munkásai. A-Veyron me­gyéből a szénbányászok sztrájkja átterjedt a Lcnre-megyei bányák­ra is. Épitőnuinkások: a dolgozók az egész országban sztrájkba léptek. Fémm unkások: a Hispano-Suiza művekben újabb gyáixészlegek csat­lakoztak a sztrájkmozgalomhoz. A Párizs könyékén lévő Wagon- Lits dolgozói St. Denis-ben szin­tén sztrájkba léptek. Huszonnégy órára szüneteltetik a munkát az SNOAN repülőgépgyár munká­sai is. A Keresztény CITC Szakszer­vezeti Világszövetség értesítette tagjait az egész országban, hogy csatlakozhatnak minden más szak- szervezeti szö\etség által elrendelt sztrájkmozgal vmhoz, amennyiben ez nem lépi túl a negyvennyolc órát. szagok közötti elemi jogszabályok és szokások megsértésével más államok ellen irányuló kártevő és felbujtó tevékenységre. A nem­zetközi helyzet kiélezésére irá­nyul az államok közötti kapcsola­tokat mérgező egész hírhedt «hi­degháborús stratégia» is. A vezércikk hangsúlyozza: A Szovjetuniónak és a demo­kratikus tábor országainak eltökélt szándéka, hogy nemzetközi téten megvédik létérdekeiket és a két rendszer békés egymásmelleit élé­sének politikáját folyatatják. A je­lenlegi erőviszonyok mellett mind­ez azonban nemcsak a demokrati­kus táborhoz tartozó országuk köte­lessége, hanem köle'ezettsége min­den más országnak is. A másik út a reménytelen kalandok és az elkerülhetetlen kudarcok útja. A Szovjetunió külpolitikai Prog­ramm ja világos és érthető. Ezt a programmot helyes’éssel fogadja a béke és a népek közötti barátság minden őszinte hive, mert min­den nép legbensőbb ídvánságainak és törekvéseinek megfelel. Ügyünk legyőzhetetlen. A kom­munizmus építésében újabb győ­zelmek felé haladó szovjet nép egységesebb és egyöntetűbb, mint valaha. A szabad népeknek az em­beriség egyharmadát egyesítő de­mokratikus tábora szilárdabb, mint valaha. A szabad népek demokra­tikus tábora hatalmas gátat jelent az új világháború kirobbantására törekvő agresszív erők útjában. Ha a népek éberek lesznek és arra összpontosítják erőfeszítései­ket, hogy az agresszorok terveinek meghiúsítása érdekében leleplezzék az imperialista mesterkedéseket és chölfágasokat, a béke biztositvl'ä lesz. A VIT-en részvevő magyar küldöttség hetventagú csoportja szerdán dél­előtt baráti találkozón vett részt a szovjet küldöttekkel. A találkozó bevezetéséül a ma­gyar és a szovjet művészek rövid műsort adtak. A kultúrműsor után megindult a baráti beszélgetés. Számos kö­szöntő hangzott el. A szovjet és a magyar fiatalok ajándékokat ad­tak át egymásnak. * Szérdán délután a magyar VIT-küldöttség egyik csoportja meglátogatta a bukaresti Rákosi Mátyás Műveket. A magyar fia­talokat nagy szeretettel fogadták az üzem dolgozói. Ifjúmunkása­ink meglátogatták a műhelyeket és hosszan elbeszélgettek a ro­mán fiatalokkal. Egyre több szovjet kombájn dolgozik Csehszlovákiában Bratislava. A Bratislávában meg­jelenő »Pravda« írja: A Szovjetunió évről-évre na-, gyobb segítséget nyújt Csehszlová­kia mezőgazdaságának. Az idén 819 szovjet kombájn működik Csehszlo- váldál)an, a tavalyi 459-oel szem­ben. Sikeresen alkalmazzák a szov­jet kombájnokat a hegyes vidéke­ken is. űz amerikai csapatok Dél-Koreában maradnak New Veik. (TASZSZ) Az »Asso­ciated Press« hírügynökség jelenti Szöulból: Stevens, az Egyesült Ál­lamok hadügyminisztere, Dél-Ko- reából történt hazautazása előtt ki­jelentette, hogy véleménye szerint az amerikaiak és a többi szövet­séges haderők még »néhány évig« Dél-Koreában maradnak. A VOKSZ meghívására csütör­tökön reggel az MSZT funkcio­náriusaiból álló tizenkéttagú de­A SZÖVOSZ a második ne­gyedév. munkaver senyében leg­jobb eredményt elérő földmű- vesszövetkezetet augusztus 23-án tízezer forint pénzjutalomban ré­szesíti. A pénzjutalom átadásakor a legjobb eredményt elérő föld­mű ve s s z ö ve t ke zc t megkapja a Az ötéves tervkölcsön augusz­tus—20—23-án tartandó hetedik sorsolását az élenjáró dolgozóink közül alakított sorsolási bizottság irányítja, illetve ellenőrzi a sor­solás lefolyását. A pénzügymi­niszter most nevezte ki a sorso­lási bizottság tagjait. A bizottság­ban a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Dolgozó Ifjúság Szö­vetsége, az MNDSZ, a Mezőgaz­dasági és Erdészeti Dolgozók legáció utazott Moszkvába. A de­legáció vezetője Kelen Béla, az MSZT főtitkára. Tízezer forint jutalomban részesül a második negyedévben legjobb eredményt elérő földművesszövetkezet Kinevezték ;i tervkölcsön sorsolási bizottságának tagjait SZÖVOSZ és a KPDSZ vándor­zászlaját és elnyeri «az ország legjobb földművesszövetkezete» kitüntető címet. A SZÖVOSZ ugyancsak augusz­tus 23-án a megyékben legjobb eredményt elérő földművesszö- vetkezeíek dolgozói között össze­sen mintegy százezer forint pénz* jutalmat oszt ki. Szakszervezete, a SZÖVOSZ, a budapesti Városi Tanács, az Or­szágos Béketanács, a pénzügy­minisztérium és az Országos Ta­karékpénztár képviselői vesznek részt. A kinevezett sorsolási bizottság augusztus 19-én délelőtt tíz óra­kor tartja alakuló ülését Buda­pesten, az Országos Takarékpénz­tár Nádor-utcai központjában. Franciaországban már mintegy négymillió dolgozó vesz részt a sztrájkban

Next

/
Oldalképek
Tartalom