Viharsarok népe, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-14 / 190. szám
1953 augusztus 14 . péntek \tLUaisaibU VUpe, Szebb, gondtalanabb életük lesz a szeghalmi „Rákóczi1“ tszcs tagjainak, ha kihasználják a lehetőségeket Ha valaki a 'Berettyó partján végigmegy, a végignéz a folyó mellett elterülő földeken, »irigyen« gondol a szeghalmiak szerencséjére. Itt • mindent meg líhet találni; jó zsíros földet, folyót, rétet, erdőt, mindent, ami kiegészíti, segíti az itt élő emberek munkáját. Ebből a földből jutott 3000 hold körül a »Rákóczi« termelőcso- poitnak is. A folyó partján >-ő- veu van legelő, még kaszálni is lehetne évenként kétszer. A sar- jura vágott szénával is jól ‘meg lehetett rakni a kocsit 100 méterenként. A szövetkezetnek jól felszerelt tanyái vannak. De még sem boldogulnak a csoportban. Nem halad teljes erővel a hordás, cséplés. A gép csak hat-liét ói a fölé kezdi a munkát és még magasan van a nap, amikor nbbu- hagyják. Naponta alig csépelnek el 70—80 mázsát. A növényápolást sem végezték teljes erővel. Sok kukorica, napraforgó, gyapot helyett m étéi es burján szívja a föld »sírját. A szövetkezetben rossz a hangulat. Olyan hangot is hallani: oszlassuk fel a csoportot, menjen ki-ki a maga útjára. Portig nem a szövetkezésben van a hiba Sőt, éppen a közös gazdálkodás tenné lehetővé, hogy az utolsó morzsáig kihasználják a természet adta lelietőségeket, amelyek ott vannak, s csak azt várják, valaki felemelje. Ott van elsősorban a rizstelep. F.zévbon 45 holdon termeltek rizst. l)e még 120 hold beépített telep van. A 45 hold rizs Mák szeré-i nyeri számítva is 250' ozor forintot jövedelmez. A rizstelop teljes kihasználása felületesen számolva is 800 ezer forint évi jövedelmet adna a csoportnak. Sokat beszélnek a szövetkezetben arról is, hogy több műit 100 ezer forintot jövedelmezne a konyha- kertészéti növények termelése. Már el is tervezték, kitűnő terület van viztárolóhelvnok, csak két zsilip épitéso szükséges. Innen lehetne a vizet bevezetni a szövetkezet legjobb földjére. . Most mindössze 400 juhunk van — mondja Nagy Albert juhász. — Pedig legalább 3000 darabot tudnánk eltartani. A 400 ezévbsn legkevesebb 40 ezer forintot jövedelmezett. Ha több juhot tartanánk, egy évben csak tejből, gyapjúból, bárányból 300 ezer forintot kereshetnének Ezeket a lehetőségeket látja, is a szövetkezet jónéhány tagja. Iga2, csak egy éve dolgoznak közösen, a viz is kárt tett, a földnek sem adták meg ami jár, mégis. aki becsülettel mindig kint dolgozott, annak megvan a jövedelme Nagy Aliiéit például 15 holdon dolgozott az elmúlt évben, de piacra ritkán tudott vinni gabonát. Most, részesedése, egy évi munkája után — a háztáji gazdasággal együtt — 14—15 ezer forint. Ha olyanokkal beszél, mint Boruzs Bálint, aki arra agitálja, hogy lépjen ki, egyszerűen rá sem hallgat. — Most hagyjam ott a szövetkezetét, amikor magam meggyőződtem: igy könnyebben élek? Ilyen szamárságot nem teszek. Olyan család is van, amelyből hárma,n-négyon dolgoztak és évi jövedelmük meghaladja a 20 ezer forintot. Mikor Elek Sándor 60 éves taggal beszeltek a kilépésről, csak azt mondta: — Én nem dugom vissza a töviseket a lábamba, ha már kihúztam. Könnyebb nekem xgy járni. — A példát megértik. Az első zárszámadás számai — előre számítva — jót mutatnak. Pedig ez még a kezdet. A sok lehetőség kihasználása jobb, nagyobb jövedelmű zárszámadást jósol De ezeknek a terveknek, lehetőségeknek a megvalósítása a tsz tagjaira vár, hogy elinduljanak u gyarapodás útján, eredményesen Végezzenek jobb munkát a traktoristák... Igen lassan halad a hordási munka a refomiátuskováosházi »Viharsarok tszcs-ben. Még 160 hóid gábona van hordani való. De vaunak olyan tagok a csoporton belül, mint Váradi József, aki há- íem napig kívülálló dolgozó paraszthoz “ment árá'tóil és az ilyéhék miatt a csoport kívülálló munkaerőkkel végeztette el az aratást. Balázs Lajos traktorista nem végez jó munkát az éjjeli tarlóhántásnál. Emiatt azután nepn tudja teljesíteni másodvetési tervét a termelőszövetkezet. Ezen a hibán sürgősen javítani kell a traktoristáknak, mert ha a csoport nem tudja teljesíteni a tarlóhán- tási tervét és a másodvetést, akkor az állatok részére nem tudják Biztosítani a silótakarmányt. Bánszki Pálr.é, Járási Tanács, Mezőkovácsháza. Jobb munkával harcolnak szövetkezetükért a gyomai „Petőfi“ tsz DISZ-fiataljai Lelkesen dolgozó ifjúmunkások csépeltek vasárnap a gyomai «Petőfi» termelőszövetkezetben. Egy cél lebegett előttük: minél hamarább elcsépelni gabonájukat. A cséplés befejezését augusztus 12-re tűzték ki és jő munkamegszervezéssel, minden idő kihasználásával valóban be is fejezték. A DISZ-ifjak lelkesedése magával ragadta a többi termelőszövetkezeti tagot és szorosan ösz- szefogva, egymást segítve harcoljak a gabona gyors belakarításá- ért. Jól dolgosnak a fiatalok Igen büszkék arra, hogy Nádudvari Róza, a termelőszövetkezet agronómusa elment a VIT- re. Kétszázkilencvenhárom munkaegysége van idáig. Jól dolgozott, ezért érdemelte ki, hogy a járási küldöttek között legyen. Bukarestben mindnyájukat képviseli Nádudvari Róza. Idehaza pedig fokozott munkával a VIT sikeréért harcol a termelőszövetkezet ifjúsága. Giricz Róza és Wolf Teréz példamutatóan dolgoznak a cséplőgépnél. Törekhordók. A szél hatalmas porfelhőt kavar a törek- rázónál. Nem kellemes olyan nagy porban dolgozni, mégis ők moso- lyogva végzik feladatukat, hiszen DISZ-fiatalok. Semmitől sem hátrálnak meg. dolgozzanak és jobban éljenek. De mindegyik lehetőségnek van egy sajátossága, egy-egy ember nem is gondolhat megvalósítására. A tagság meggondolt, jól dolgozó tagjai is fel akarják ezt használni, azért lépnek fel a hangoskodó!; óllen. De nem minden tag látja meg még ma, hogy a dús legelő, erdő, bővizű, folyó mit rejteget, Uj bútorok, ruhák, kerékpárok, rá- diók^több kényéi,- zsír, jobb élet — mind ott kint van a határban, csak hozzá kell látni a munkához. Az olyan tagok, akiket ma még megtévesztenek, nem látják mindéért;. A vezetőségnek kell felnyitni minden tag szemét, hogy a csoport tagjai élvezői, urai legyenek a határ ajándékainak. Lipcsei Mária. Igy válik valóra a kormányprogramm Minisztertanácsunk határozata értelmében, ha a dolgozó kifizeti ezévi adóját 1953 december 1-ig, multévi adóhátralékának 50 százalékát törlik. A határozat végrehaj t ása a szarvasi járás dolgozó parasztjainak nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy 2 millió 275 ezer 61 forintot elengednek. Ezen az ösz- szegen a járás dolgozói 2550 pár 500 forintos vadászbakancsot tudnának vásárolni. Vagy ebből a pénzből 3029 darab 750 forintos férfi szövetruhára telik. Egy-egy dolgozó parasztnak is sokat jelent ez a kedvezmény. Bagi Lajos szarvasi gazdálkodónak pl. 5300 forint adóhátraléka van. Ha idei adóját befizeti, az 50 százalékos elengedés után 2650 forint marad a tulajdonában. Ezen vés úolliat egy 850 forintos kerékpárt, egy 750 forintos férfiöltönyt, egy 260 forintos bakancsot s még 21 méter kartonra is marad, amiből 5 női ruhát, meg egy kötényt készíthetnek. A gabonabeadás teljesítése után eltörlik a kivetett kártérítéseket is. A szarvasi járásban 845 egyénileg dolgozó parasztnak eddig egymillió 225 ezer 52 forint kártérítést töröltek el. Ebből az összegből 72 kétszobás, konyha, kamrás lakóházat lehetne felépíteni. KÖZSÉGI TANÁCSAINK HÍRANYAGÁBÓL I Úikíevós I községben az élenjáró cséplő munkacsapat kora ---------- —1 reggeltől késő estig csépel azért, hogy a járásban, valamint a megyében első legyen. Juhász András eddig 4132 mázsa gabonát csépelt el, 137.7 százalékot teljesített. Molnár István második a helyezésben. 3294 mázsát csépelt, 109.8 százalékot ért el. | Körösladány | község dolgozóira komoly és nehéz feladat vár, hogy a cséplést augusztus 20-ig befejezzék. A gépállomás vezetőségének is Sokkal nagyobb felelősséget kell érezniük a gépkiesésekért és üzemzavarokért, amelyek egyes gépeknél előfordulnak. Cséplőmunkacsapataink példát vehetnek Jónás Lajos elvtárs munkacsapatáról, mely már eddig is szép eredményt ért el. Minden cséplőgépnek megvan arra a lehetősége, hogy jól dolgozzon és elnyerje a tanács versenyzászlóját. lOrosházánl aZ úttörők dallal és virággal köszöntik a beadás! _______1 ban élenjárókat. Napról-napra új békeharcosok s zületnek. Ilyenek ifj. Bónus János (Mikes-utca 4L), Palacsik János (Csizmadia Sándor-utca 58.), Dénes Bálintné (Mező-utca 11.) egyénileg dolgozó parasztok, akik legfontosabb feladatuknak tartották egyenesen a cséplőgéptől teljesíteni állam iránti kötelezettségüket. Egyéb beadásukat is, mint például a tojást, 90 százalékig teljesítették. «h|íí«iiíw Bélintí-gycri Földmű vesszövelkeze! termény átvevője! Hanyagságod miatt egy héttel később kapla meg a tanács Emrich Ádám dolgozó paraszt vételijegyét. így Emrich Ádámot a lemaradók közé írták, pedig a géptől teljesítette kötelezettségét. Több gondosságot várnak tőled a dolgozó parasztok 1 Gondoskodjanak a dolgozókról, teremtsék meg a tisztességes munkafeltételeket az Erőmüjavitó vasöntödéjében Közel egy éve hozták létre Békéscsabán az Erőmüjavitó és Karbantartó Vállalat vasöntödéjét. Az üzem dolgozói kezdettől fogva lelkiismeretesen végzik munkájukat. Tervüket rendszeresen túlteljesítik. Július havi tervüket például 131.5 százalékra teljesítették. Ugyanakkor minőségileg is jó munkát 'Végeznek, Az eredményesebb munka biztosítása érdekében aktívan kapcsolódnak bele a versenymozgalmakba, Az egyéni felajánlásokon túlmenően, alkotmányunk ünnepének tiszteidére versenyre hívták ki a Békésmegyei I. sz. Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat vasöntödéjének dolgozóit. A verseny feltétele: ki ér el selejt- mentesen magasabb százalékot a lervteljesítésuél. A dolgozók becsüleifel állják meg a helYÜkei A cséplés befejezése után sok tennivalójuk van még: u kapások soronlévő növényápolása, majd később az ősziek betakarítása A jövőre gondolva, már tervezge'ik, mit, hová fognak vetni, melyik területre hordjak ki a trágyát, milyen épületeket építenek. Legfontosabb feladatuknak tartják szövetkezetük állandó erősítését. Derekasan meg is állják helyüket ebben a küzdelemben. Hiszen olyan fiatalok is vannak köztük, mint Faragó Mihály, akinek már 244 munkaegysége van. A párt rohamcsapatában a «Petőfi» termelőszövetkezet fiataljai is harcolnak a soronlévő feladatok megvalósításáért, ötéves tervünk végrehajtásáért. Tudják azt, hogy a szövetkezet az ifjúságnak is jobb életet biztosít. Adott szavukat valóraváUják. Tudatában vannak annak, hogy jobb eredményeikkel nagyobb keresethez jutnak, ugyanakkor a kormányprogramul célkitűzéseinek valóraváltását segítik elő. Vajmi keveset tesz azonban ei állalat vezetősége azért, hogy a dolgozók nagyobb kedvvel végezzék munkájukat. Röviddel az üzem beindulása után beköszöntött a tél. Nem volt egy nyugodt hely, ahol a dolgozók megebédelhettek és tisztálkodhattak volna. Levetett ruhájukat a műhely különböző helyein rakták le. Az öntőmííhely egészségtelen levegőjében végezték munkájukat, mert még egy ventilátort sem szereltek fel. Az üzem dolgozói a mostoha körülmények miatt panasszal éltek a vállalat vezetősége felé. A vezetők nem sokat törődlek a körülmények megváltoztatásával ,./,zal érveltek, hogy a vállalat most alakult, s a «kezdeli nehézségeikkel» számolni kell. Március hónapban végre kaptak öltözőszekrényeket. Ezeket a nyitott félszer alá helyezték el, mely kezdettől fogva ebédlőül is szolgált. Helyszűke miatt ez előtt tárolják a kokszot is és bizony gyakran megesik szeles idő esetén, hogy szénpor tölti be az ebédlő levegőjét, mely ebéd közben az ételt sem kíméli. Az öltözőszekrény azonban mégi nem minden. A panasz tovább ment. Április hónap elején már úgy látszott, hogy minden megoldódik. A vállalat anyagjegyzéket kért ebédlő, mosdó és irodahelyiség (az utóbbi oéljára jelenleg is egy szűk előszoba szolgál) építésére vonatkozóan. Felszabadult sóhaj szállt el a dolgozók ajkáról: «Végre!» A kért anyag- jegyzéket még akkor felküldlék, de válasz arra mind máig nem érkezett. Igaz, közben különböző változatok merültek fel arra vonatkozóan, hogy az üzem máshová költözik. Legutóbb a volt Tyiri- lyán-féle malmot szemelték ki ebből a célból. Ennek is idestova bárom hónapja, az átköltözéssel kapcsolatos előkészületeket azonban még most sem kezdték el. Ideje, hogy a vállalat vezetősége (és az illetékes felsőbb szerv) a dolgozók jogos sérelmét figyelembe véve, teremtse meg a szükséges előfeltételeket ahhoz, hogy a dolgozók otthon érezzék magukat az üzemben és nagyobb kedvvel végezzék munkájukat. Barálh László
