Viharsarok népe, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-14 / 190. szám
/ Világ proletárjai egyesüljetek! Szebb, gondtalanabb életük lesz A a szeghalmi „Rákóczi64 tszcs tagjainak, ha kihasználják a lehetőségeket Gondoskodjanak a dolgozókról, teremtsék meg a tisztességes munkafeltételeket az Erőműjavító V. ______ vasöntödéjében 1 953 AUGUSZTUS 14 , PÉNTEK Ára SO fillér IX. ÉVFOLYAM, 19» SZÁM A csépié« befejezésével, begyűjtési tervünk teljesítésével koszöntsiik alkotmány unk ünnepét «A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé» — így szögezi le alkotmányunk államhatalmunk jellegét. Gyakorlatilag ez árun it jelent, hogy a munkások és dolgozó parasztok fiai intézkednek az ország ügyeiben; törvényeket hoznak, melyek egytől-cgyik a dolgozók — munkások, parasztok és értelmiségiek — jobb életét szolgálják. Csak ilyen országban — ahol a dolgozóké a hatalom — születhetnek olyan törvények, mint amilyeneknek egész sora látott napvilágot az elmúlt hetekben. Alkotmányunk szellemét tükrözi a kormányprogramin, a számtalan kedvezmény, a tszcs begyűjtési tervének tízszázalékos csökkentése, a kötelezettségek teljesítése után a hátralékok eltörlése a begyűjtésnél és az adónál. Ezek mind, mind jelentős lépések afelé, hogy a dolgozó parasztoknak biztosítva legyen a mind jobb élet. «Minden hatalom a dolgozó népé» — ez azt jelenti: olyan lesz a mi országunk, amilyenre építjük, olyan lesz az életünk, amilyet teremtünk magunknak. Ha üzemeinkben jobbminőségű és több vásznat, szövetet szőnek, jobb cipőket, kerékpárokat, stb. gyártanak, több és olcsóbb jut a dolgozóknak. Ila a mezőgazdaság dolgozói gyorsan csépelnek, s a géptől teljesítik a beadást, több lesz a kenyér, hamarább lesz szabadpiac. ünnepre készülünk. Néhány nap múlva az ország népe alkotmányunkat ünnepli, mely a munkásosztály, a dolgozók kezébe adta a hatalmat. Lehetne-e szebben ünnepelni ezt a napot, mint azzal, hogy megmutatjuk: tudtunk élni a jogokkal és teljesítjük alkotmányszabta kötelességeinket is. Számos példa van már arra: megértették dolgozóink, hogy a jogok és kötelességek együtt járnak. Almáskamarás, Hunya. Ecsegfalva szövetkezeti tagjai, egyénileg dolgozó parasztjai már büszkén jelentették: teljesítették gabonabeadási kötelezettségüket és ma már élvezik a szabadpiac kedvezményeit. Minden szónál ékesebben bizonyítja példájuk, hogy érdemes a kötelezettségeket teljesíteni. Méhkerék egyénileg dolgozó parasztjai pedig már befeíjezlék a eséplést, rajtuk nem múlik a megyében a betakarítás győzelme. Mindez azt bizonyítja, hogy megyénk dolgozói eredményekkel, terveik teljesítésével akarnak ünnepelni, mint ahogy már évek óta szinte hagyománnyá vált, hogy új sikerekkel, új győzelmekkel köszöntjük nemzeti ünnepeinkét. A győzelem harc kérdése mindig s ennek a harcnak is megvannak a maga hősei, akiket a mindennapi munka formált azzá. Olyan emberek ezek, mint Fekete Ferenc, Zahorecz János és Galambos János cséplőgépvezetők s munkacsapatuk tagjai, akik minden erejüket megfeszítve, minden percet kihasználva dolgoznak cséplési tervük túlteljesítéséért. Olyan emberek ezek, mint Emricz Adóin mezőberényi dolgozó paraszt és sokezer társa, akik egyenest a géptől, az első mázsálásból teljesítették be- gyűjtési tervüket. Megvannak ennek a harcnak a maga hősei, de megvannak a kerékkötői is, akik nem dolgoznak szívvel-lélekkel azon, hogy megteremtsék szebb életünket. Olyanok, akik úgy gondolják, számukra alkotmányunk csak jogot adott s nem akarják felismerni, ho<»v a jogok gyakorlása a kötelezettségek teljesítése nélkül elképzelhetetlen. Az ilyen vezetők miatt marad el a hordás, az ilyen dolgozók miatt halad vontatottan egyes helyeken a cséplési, begyűjtési tervek teljesítése. De ünnepelhetnek-e tiszta szívvel az élenjárók — akik a maguk feladatát teljesítették ugyan —, ha mellettük sokan lemaradtak? Nyilván nem és ez megszabja a feladatunkat is. Segíteni, bírálni, nevelni kell az elmaiadókat. Sokan megértették már ezt, ez ösztönözte a dévaványai «Rákóczi», az örménykúti «Kossuth» tszcs tagjait arra, hogy munkájuk befejezése után segítsék az elmaradókat. Ez ösztönözte Zahorecz János traktoristát, hogy a csoportban csépelő másik gép vezetőjének megmagyarázza, hogyan javítson munkáján. Ezt értették meg azok a dolgozó parasztok is, akik a bucsai Nagy Andráshoz hasonlóan felkeresik a lemaradókat s megmondják nekik: hanyagságodnak az egész község kárát látja, később jutunk szabadpiachoz s ráadásul az egész megye, az egesz ország előtt szegyenkezhetünk, hogy nemzettünk eleget kötelezettségünknek. Példájukat követnie kell megyénk minden cséplésben, begyűjtésben élenjáró dolgozójának. Alig néhánv nap van az alkotmány napjáig s ezek a napok kemény erőpróbái leiknek annak, vájjon békés megye dolgozói akar- ják-’e szívvel-lélekkel az új korinányprogramm megvalósilasat, mely az egész ország — benne a békésmegyeiek — felemelkedését szolgálja. Hogy ezt a próbát megálljuk, arra van szükség, hogy meggyorsítsuk a behordást, melynek lassúsága nagyban gátolja a eséplést. Ha megyénkben cséplőgépenként elérjük — és el kell érnünk — az átlagos napi 160 mázsás teljesítményt, befejezzük augusztus 20-ra a eséplést. S egyben elérjük — és el kell érnünk —, hogy minden csépeltető egyenest a géptol teljesítse beadását s úgy az élenjáró megyék közé kerülünk, a megye beadási kötelezettségét augusztus 18-ig teljesíthetjük es elnyerhetjük a kormány nagy kitüntetését, a Minisztertanács van- dorzászlóját. Minderre megvan a lehetőség. Az kell hozzá, hogy megértessük mindenkivel: az alkotmány nélkül nem születhetett volna ilyen kormányprogramm, melyet örömmel üdvözöltek a megye dolgozói. Éppen ezért az alkotmány ünnepén nem szegyenkezhetünk az egész ország színe előtt csépeletlen gabonával, teljesítetlen begyűjtési tervvel. , A DÉVAVANYAI «SZABAD NÉP», «DÖZSA», «GABOR ARON» termelőszövetkezetek teljesítették gabonabeadási kötelezettségüket, megkapták a szabadpiaci értékesítés jogát is. RLSSZ JANOS mezőkovácsházi dolgozó paraszt cscplés után minden gabonából becsülettel teljesítette kötelezettségét. KOVÁCS LAJOS gyomai dolgozó paraszt, a begyűjtési állandó bizottság elnöke 100 százalékra teljesítette gabonabcadási kötelezettségét s eleget tett már é>ri széna-, tojás- és baromfibeadásának is. KISS SÁNDOR békéssámsoni 10 holdas dolgozó paraszt egyenesen a géptől, az első mázsálásból teljesítette állam iránti kötelezettségét. JOeM^MSl^uÁcrík TÚROK IMRE 12 holdas vésztői középparaszt 5 mázsa 14 kilogramm gabonával adósa államunknak. CSIFANIK KAROLYNÉ nagybánhegyesi dolgozó paraszt gabonabeadásának nem tett eleget, 14 mázsa 50 kiló gabonával maradt adósa államunknak. Varga Ferenc, a csanádapácai „Haladás * tsz tagja számvetést készített Az új kormányprogramul ismertetés© után én is azok között voltam a csanádapácai »Haladás« tsz-ben, akik úgy gondolkodtak, hogy év végén kilépnek a tsz-ből. Ahogy azután elgondolkoztam és számvetést készítettem, úgy döntöttem, • hogy maradok. Számvetésemet az alábbi példákból bárki könnyen megérthéti. Nézzük előbb azt, amit itt akartaim hagyni: a növekvő állatállományt, a hatvanöt szarvasmarhát, a 44 anyakocát, a 23 darab lovat, a 80 férőhelyes tehénistállót, a 100 férőhelyes fiaztatót, ami mind az én kezem munkájának gyümölcse is. Aztán a jövedelmet, ami jövőre sokkal nagyobb kell, hogy' legyen az ideinél, hiszen jobban, szervezettebben dolgozunk majd, mint eddig. Az idei várható jövedelemmel is meg vagyok elégedve. Csak búzából legkevesebb 24 mázsa kerül majd a padlásomra. Az én padlásomon soha nem volt még 20 mázsa búza sem, míg egyénileg gazdálkodtam öt hold földön. Egyrészt azért, mert alig 8—10 mázsa törni ést tudtam elérni. Nekem nem volt igám, s akikkel szántattam, vettettem, azok osak a pénzt nézték, s nem azt, hogy jól elverő//,ók. A tsz-ben most is 15—16 mázsát csépelünk egy-egv holdról. Amit megkapok a teljesített munkaegységem után, az az enyém az utolsó szemig. Ezzel szemben például az öt- hóldas Ökrös Sándornak csak éppen annyi 'maradt a megtermett 21 mázsából, hogy a család kenyérszükségletét fodez- zo. A kukoricája is igen gyenge. Az egész állat- állománya jóformán csak disznóból áll. Nekem hízóm és tsnyészkocám van. Nekem búzám, kukoricám és egyebem is sokkal több lösz, mint neki. Ha egyénileg gazdálkodnék. mint régen, öt hold földön, én is úgy áll- nék, mint ő. Ez az egyik, ami a tsz-ben való maradásra késztetett. A másik jxo- dig Lenti László ötholdas dolgozó paraszt példája. Mivel neki nincs igája, fuvarossal hordotta be a két hold földjén termett 80 kereszt búzát. Keresztenként öt forint fuvardíjat adott ki, összesen 400 forintot. Ha kilépnék, s visszakapnám az öt hold földem, akkor csak a vetőszántásért 750 forintot kellene kiadjak, a veti«- ért 300, a gaboirabetaka» látásért pedig 400 forintot. Csak ez 1450 forint. Hol van még a kukorica, a kukorioaszár, az egyéb növények terméseinek és melléktermékeinek befnvaroztatási dija. II« igám volna, akkor valami kevéssel több maradna. . így számolgattam, fia elhatároztam: neun kezdem élőiről azt a gazdálkodási formát, amit 1959 augusztus elején abbahagytam, amikor megtaláltam a jobb, a köny- nyebb élet módját. Azt hiszem, ha minden tse- tag hasomló számvetést végez, kilépés helyett azon töri a fejét: mit kell tenni, hogy jövőn» még nagyobb jövedelem* j üssön minden tsz-tag- nak, aki becsületesen dolgozik. Az augusztus 20-i vállalások teljesítéséért A Békéscsabai Téglagyár dolgozói az ugusztus 20-ra lelt vállalások teljesí lésének eredményeképpen július hónapban globálisan 113.9 százalékra teljesítették tervüket. Ezen túlmenően, minden vonatkozásban elérték az élüzem szintet. A dolgozók megfogadták, hogy az elért eredmények megtartásával harcolnak az élüzem cím elnyeréséért. Nagyban fokozza inunkalendü- letükct az alkotmány-műszak. A nyersgyártók megfogadták, hogy teljes mértekben megszüntetik az állásidőt a préseknél. Augusztus 12-én már valamennyi prés ál- lásidőmentesen termelt. Legjobb eredményt az I-es telep Litauszki téglaprés-brigádja érte el 125 százalékos teljesítményével. Az égetők közül még mindig a Herkules kemence brigádja vezet. 138.3 százalékos norm at élj ékítménnyel dolgozott az említett napon. Ugyancsak jól dolgoznak a szállítás dolgozói is, akik 12-én 128 százalékra teljesítették normájukat A Békéscsabai Vasipari és Szolgáltató Vállalat kályliakészítő- részlelének lakatosai megfogadták, hogy az alkotmány-műszak- bau az eddig elért eredményeket túlszárnyalva növelik teljesítményüket, ugyanakkor versenyre hívták a vállalat többi telepének dolgozóit a teljesítmény növelésére, Az elmúlt dekádban 122.9 százalékos teljesítménnyel dolgoztak. Elsőként említendő meg Gergely András lakatos, aki normáját 144.6 százalékra teljesítene.
