Viharsarok népe, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-02 / 180. szám
2 1953 augusztus 2. vasárnap ViUaisoMUc Pléfti a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának rendelefe az állami tartaiékföldek hasznosításáról, valamint a dolgozó parasztságnak ezzel kapcsolatban juttatott kedvezményekről, a földhaszonbérletek szabályozásáról Ax állami tartalékterületek használatát az őszi vetés megkezdése előtt, de legkésőbb 1953 október 1-ig végleges formában rendezni kiöli, hogy minden talpalatnyi föld mogiuih elése biztosítva legyen. 1-S 1. A 1>9 nem tagositott, illetve á1- llmi gazdaságoknak ós szövetkezeti ■ttuzd óságoknak át nem adott állami t*ut áléit földekből — kérel- Uiultié — vissza kell adni a földet. tulajdonukba azoknak az egyénileg gazdálkodó parasztoknak, akik földjüket 1951 augusztus 1-0 után felajánlották, vagy elhagyták. Amemiyilien a föld már betago- litásra került, vagy állami gazdaság, illjtv© ternielőszövetkezet birtokában van, helyet to ogvéb állami taila1 ókföldterületből kell részükre földöt tulajdonba adni. 2. Akik felajánlott földjükéit; ellenéi tóket kaptak ós részükre a földet visszaadták, az ellenértékét — ha foglalkozása a földművelés — három év alatt egyenlő részletekben, — ha főfoglalkozásuk nem a fühl művelés — egy összeglieii Bzon. al kötelesek visszafizetni. 2. § 1. A tartalékföldoket öt évre haszon! éi le loliet adni. Tartaléktőidet haszontól lekbe vehet minden egyénileg gazdálkodó dolgozó paiaszt. Az így haszonból lotbe vett terület nem haladhatja meg a saját területtel együtt a 25. kát. holdat. Ez alól a földművelésügyi miniszter kivételt tehet. 2. A tartalékföld évi haszonbére a tőid kataszteri tiszta jövedelmének minden aranykoronája után öt fgliut., A haszonbérlőnek földadót nem kell fizetni, de köteles a föld után járt teljes beadási köUi.OZíitt- séget teljoaitoni. V A bírtál ékföldből a haszonbérelt tei ü letet a beadási köteieaotteég ízen.pontjából nem szabad a haszonbérlő saját föddjéhez hozzásza- jswtani, hanem külön kell számítóiba venni. 3. § 1. A termelőszövetkezeteket — ideértve a termelőszövetkezeti csoportokat is — a tartalékföldek használatának rendezésénél előnyben kell részesíteni. A tar- lalékföldeket elsősorban a termelőszövetkezetek használatába kell adni, ha annak megművelését önként vállalják. A termelőszövetkezet a tartalékföld után haszonbért nem fizet, részére a földet ingyenes használatra kell átadni, a tartalékföld után azonban a teljes beadási kötelezettséget köteles teljesíteni. 2. A tagosílolt tartaléktőidet termelőszövetkezeteknek kell használatba adui és helyette, — ha ezt a termelőszövetkezet kéri — saját szétszórt parcelláit kell haszonbérlet útján hasznosítani. 3. A termelőszövetkezetek megszilárdításával és megsegítésével arra kell törekedni, hogy a termelőszövetkezet földet ne adjon le. Amelyik termelőszövetkezelnél egy tagra viszonylag sok föld jut, a földek gondos megművelésének előmozdítása érdekében kevésbbé munkaigényes növények termelését nagyobb arányban kell előirányozni. 4. § A földdel nem rendelkező dolgozók a tartalékterületekből veteményeskert céljára, családonként legfeljebb egy kát. hold földet vehetnek haszonbérbe öt évre. Veteményeskert céljára lehetőleg a községhez (városhoz)1 közeleső, kerti művelésre alkalmas tartalékföldeket kell haszonbérbe adni. A veleinényeskerlnek haszná’t tartaléktőid haszonbére a kataszteri liszta jövcde'cm minden aranykoronája után tíz forint, amellett a haszonbérlő a háztáji gazdaságra megállapított 1 >oadási kötelezettséget tartozik teljesíteni. 5. § "1. AjbáHam a termelőszövetkezetek, .és ^z,egy líuilPo gazdálkodó dolgozó parasztok termelését ve- tőmagkölcsönnel és termelési hitellel segíli elő. 2. Az 1953-ban begyűjtőit termésből állami vetőmag-alapot kell létesíteni. Az alapból a termelőszövetkezeteknek és egyénileg dolgozó parasztoknak a tartalék földterületnek megfelelő mértekig kölcsönvelőmagot lehel adni. A vetőmagot öt százalékos többlettel a jövőévi termésből természetben kell visszaszolgáltatni. 3. Műtrágya és gazdasági eszközök vásárlására, valamint a gépállomás útján végzett munka díjának kifizetésére — indokolt esetben — termelési hitelt kell folyósítani azoknak a dolgozó parasztoknak, akik tartaléktőidet bérelnek. Egy családnak az álvett tartaléktőid minden katasztrális holdja után legfeljebb ötszáz forint termelési kölcsönt lehet adni. 6. § 1. A föld tulajdonosa vagy haszonélvezője. mező- és erdőgazdasági ingatlanát haszonbérbe adhatja, vagy kiadhatja részes művelésre. Minden állampolgárnak joga van földet haszonbérbe, vagy részes művelésbe venni. Az állam clőhaszonbérleti jogát nem gyakorolja. 2. A haszonbérbe veit föld után a haszonbérlő olyan mértékben köteles a beadási kötelezettséget teljesíteni, mintha az saját földje lenne. Kivéve a tartalékföldből herhevett területeket, amely éknél a beadási kötelezettséget a bérlő egyéb területétől külön kell számolni a jelen rendelet 2. paragrafus (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. Részesművelés esetén a teljes beadásért a tulajdonos és a részesművelő egyetemleges felelősek. 3. A haszonbérleti, részes művelési megállapodások érvényességéhez hatósági jóváhagyás nem szükséges, ele nyilvántartás végett be kell jelenteni a községi tanácshoz. 4. A haszonbérletek szabályozására és ellenőrzésére kiadott, a jelen rendelettel ellentétes minden korábbi rendelkezés hatályát veszti. 5. A 9000/ 1948/VHI. "28. korm. számú rendelet alapján az, állam haszonbérleti jogának gyakorlásával létesített kishaszonbérletek érvényességét a bérlő kívánságára Legfeljebb öt évig kell meghosszabbítani; ........ i '" ' 7 . § A haszonbérlő a tartalékföldbcl vagy tulajdonostól (haszonélvezőtől) 1 léiéit területet saját kezelésében köteles megművelni, azt ha- szonlrérbe nem adhatja. 8. § A t'vrfalékf üldek használatának rendezése és azok gondos megművelésének biztosítása a községi tanács végrehajtóbizottságának a feladata. 9. § A jelen rendelet végrehajtásáról a földművelésügyi miniszter, a begyűjtési miniszter, * pénzügyminiszter és az igazságügy miniszter gondoskodik. NAGY IMRE, a minisztertanács elnöke. A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának határozata a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok gépáílomási díjtartozásainak elengedéséről, a gépállomások díjfizetési rendszerének megváltoztatásáról és a díjtételek leszállításáról 3. A termelőszövetkezetek, vaA Magyar Népköztársaság minisztertanácsa a terméshozam növelése, a dolgozó parasztság életszínvonalának emelése, valamint a termelőszövettkezeti mozgalom további fokozott támogatása érdekében az alábbi határozatot hozza: 1. A termelőszövetkezeteknek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak a gépállomásokkal szemben fennálló, az 1952. július 1. napját megelőző időből származó összes, a jelen határozat kihirdetésének napjáig ki nem egyenlített természetbeni és kész- pénzbeni díjtartozásait el kell en- gedni ^ 2. A termelőszövetkezetek es az egyénileg gazdálkodó dolgozd parasztok a gépállomások által végzett talajmunkák díját az 1953,54 gazdasági évben szabad választások szerint természetben, vagy készpénzben teljesíthetik. A termelőszövetkezetek a gépál lotnási díjra évközben mind terményben, mind készpénzben előleget adhatnak, azonban a végleges elszámolás a megállapított termésátlag alapján csak a betakarítás után történik. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok természetben a munkák elvégzésével egyidőben vagy utólag, készpénzben pedig a munkák elvégzésével egyidőben fizethetik a talajmunka díját. Ha a termelőszövetkezet vagy az egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt természetben előre fizeti a díjat, vagy annak egy részét, ebben az esetben az előre fizetett díjakból tíz százalék kedvezményt kell adni lamint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok részére a gépállomások által végzett talajmunka díjtételeit csökkenteni kell olymódon, hogy a tizenhat—húsz cin-es középmély szántás díja termelőszövetkezeteknél az eddigi 42 búzakilógramm, vagy 84 forint helyett 32 búzakilógramm, vagy 64 forint, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknál pedig 84 búzakilógramm helyett 53 búzakilógramm vagy 108 forint legyen. Ugyanilyen arányban kell csökkenteni az összes egyéb talaj- munkák díját is. A termelőszövetkezetek abban az esetben fizetik a fenti díjléteteket, ha a gépállomási szerződésben vállalt köTAVI RAT VIHARSAROK NÉPE SZERKESZTŐSÉGÉNEK, Békéscsaba Mi, a kaszaperi .Rákóczi' termelőcsoport tagjai jelentjük, hogy gabonabeadásunkat augusztus 1-én 100 százalékig teljesítettük. Előre az ötéves terv sikeréért! A szovjet kormány tiltakozása az Egyesült Államok kormányánál Moszkva. (TASZ.SZ) A. A. Gro- •miko, a Szovjetunió külügyminisz- terheiyettese július 31-én fogadta Oha; les Boblen urat, az Egyesült Államok nagykövetét és a következő tartalmú jegyzéket nyújtotta át neki: »A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya szükse -esnek tartja közölni az Egyesült Államok kormányával a következőket: Ubtékes szovjet szervek ellenőrzött jeentései szerint ez év július 27-én, moszkvai idő szerint 6.28 órakor négy amerikai vadászgép, amely beíratott a Kínai Népköztár- saság légitm élte, Huatfen város térségében, 110 kilométerre a kinai- koreai határtól, megtámadta é6 lelőtte az »IL—12« szovjet utasszállító repülőgépet, amely a megállapított útvonalon rendszeres repülését végezte Port Arthurból a Szovjetunióba. A repülőgéppel együtt elpusztult a fedélzetén lévő 15 utas és a személyzet 6 tagja is. A szovjet kormány határozottan tiltakozik az ameiikai katonai repülőgépeknek a szovjet utasszállító repülőgép ellen a Kínai Népköz- társaság területe felett elkövetett kalóztámadása ellen és elvárja, hogy az Egyesült Államok kormánya intézkedéseket tesz a támadásban bűnös személyek szigorú megbüntetésére és annak megakadályozására, hogy az amerikai katonai parancsnokság a továbbiakban ilyen bűnös cselek mén veket kövessen el. A szovjet kormány fenntartja magának a jogot, hogy kártérítést követeljen az Egyesült Államok kormányától az említett 21 szovjet állampolgár és a repülőgép elpusztulása miatt.« Chailos Bohlen úr közölte, hogy az említett jegyzéket kormánya tudomására hozza. (MTI) fi magyar kormány tiltakozó jegyzéke Jugoszláviához Gőz Imre magyar határőr lelövése miatt A Külügyminisztérium Tájékoztatási Főosztálya közli: Július 30-án este nyolc órakor Tótszerdahcly közelében, a Mu- ra-folyó védőgátján, a magyar- jugoszláv határvonal mentén jugoszláv határőrök lelőtték Gőz Imre magyar határőrt, aki ott járőrparancsnokával együtt a szokásos járőrszolgálatot látta el. Gőz Imre határőr arra lett figyelmes, hogy jugoszláv terület felől puskalövést adtak le magyar területre és felment a tőle néhány méterre fekvő védőgátra, hogy megállapítsa a lövés eredetét. Amikor felért a védőgátra, jugoszláv területről újabb puskalövést adtak le, amely Gőz Imrét azonnal megölte. A járőrparancsnok bajtársa segítségére sietett, jugaszláv oldalról azonban ismét tüzet nyitottak és egy lövedék a járőrparancsnok zubbonyán hatolt keresztül. Augusztus 1-én a Magyar Nép* köztársaság külügyminisztériuma kormánya megbízásából ^tiltakozó jegyzéket juttatott el a budapesti jugoszláv kö vétségnek, amelyben tiltakozik a magyar határőr ellen elkövetett halába kimenetelű támadás miatt és felszólítja a jugoszláv kormányt, hogy sürgősen kutassa fel a bűnösöket és azokat példásan büntesse meg. A külügyminisztérium jegyzékében felhívja a jugoszláv kormány figyelmét aj>. ra, hogy ilyen támadások kiélezik a magyar-jugoszláv határon fennálló helyzetet és hátráltatják a norrrá i-s határmeuii állapotok helyreállítására irányuló erőfeszítéseket. (MTI) ' fi magyar vasutasek üdvözlete a szovjet vasutasoknak A Szovjetunióban augusztus 2-án, vasárnap ünnepük a vasutasok napját. Ebből az alkalomból este a magyar vasutas dolgozók nevében Békési János menetirányító a rádión át üdvözölte az élenjáró szovjet vasutasokat. A józsefvárosi állomás két élenjáró dolgozója, Asziódi József sztahanovista kocsimester és Temesvári Henrik sztahánovista forgalmi szolgálattevő a szovjet vas- utasnap alkalmából levelet küld-« telt Arhipov és Lucskov elvtársnak, akiknek élenjáró siktolatási módszerét már sikerrel alkalmazzák a magyar vasutasok is. Augusztus 9. — Ebben az évben augusztus 9-én, vasárnap rendezik a vasutasnapot. Vasutas dolgozóink országszerte lelkesen készülnek a harmadik vasutasnap méltó megünneplésére. Az ünnepségek keretében több vasúti tárgyú kilelezeltségeiket teljesítik, teliál Iraklorvezclőt és inunk agépkeze- lőt adnak, továbbá az üzemanyagot kiszállítják. A termelőszövetkezetek részére biztosított kedvezmények az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportokat csak abban az esetben illetik meg, lia tagosí- tott területen, az alapszabálynak megfelelően közös talajművelést végeznek. III. vasutas nap állítás nyílik meg, kitüntetik a munkában élenjáró vasutas dolgozókat. Ezenkívül a vasutasnapon számos vidám szórakozás, kultúrműsor, divaibemulató és sportrendezvény várja az ünnepségek résztvevőit. 4. A jelen határozatban megállapított díjtételeket 1953 július 1. és 1951. július 1. között elvégzett munkákra kell alkalmazni azzal, hogy ezek a díjtételek az 1953. július 1. után végzett talaj- in unkákra visszamenőleg is érvényesek. Az 1952—53. gazdasági évre eső időben végzett munkák után a természetbeni fizetés marad érvényben.
