Viharsarok népe, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-02 / 180. szám

1953 ttiigtKzttM 2, vasárnap ....1 ------------------------— ViUcnsawU Héfie _ A betakarítás mellett a növényápolással is törődnek, mert a kapásokból is bő termést akarnak A mezőkovácsházi »Bajcsy Zsi­linszky termelőoeoporfc tagjai büsz­kék arra, hogy a járási gyapot- felelős a napokban kijelentette: — Ilyen szép és tiszta gya­pot nincs több a járásban. De igen szép a kukorica is. Kar­vastagságú csövek igazolják: ér­demes háromszor kapálni. I^y az­tán holdja könnyen megadja a 30—3ö mázsát is. Do a kalászo­sok is meghálálták a jó munkát. A búza az eddigi cséplés szerint 15 mázsás átlágterméseel fizet. De még mindig sok munka vár a tszcs tagjaira. Igaz, az egyik nagy munkával, az aratással már vé­geztek. Mind a 400 hold kalá­szost kézikaszával vágták. Eleinte bizony-lassan haladt. Voltak, akik azt akarták »megmagyarázni«. hogy nem érdemes sietni, majd levág­ják lassan is. A tagság nagyrészt nem így gondolkozott. Mim'd előbb keresztire rakni, hogy no peregjen. Nagy elvtárs beszéde után sokat változott a vélemény, a munka. Azok is, akik eleinte pihenni akar­tak, szorgalmas, jó munkát végez­tek. A munkában résztvevők száma megkétszereződött A tagok féleségüket, meg a na­gyobbacska gyerekeket is kihozták. — Szövetkezetünk kezdő, csak az elmúlt évben a'akult — magya­rázza a tszcS-elriük. Nagy elvtárs pedig megígérte, hogy most már un is több segítséget kapunk. Mindjáit ott volt a 10 százalékoe elengedés a beadásból. A tagság megértette, sokkal könnyebb tes-z a munka, ha több gépünk lesz. Többet tudunk termelni, ha több műtrágyát kapunk. Többet tudunk építeni, ha több hitelt kapunk. A Süt'kési Kosárfonó dolgozói teljesítik vállalásukat — minőségi exportárut gyártanak A Békési Kosárfonó dolgozói a kampányszeríiség fejszámolása érdekében hosszúlejáratú verseny szerződést kötőitek. Vállalták, hogy éves tervüket 101.6 százalékra teljesítik a minőség be­tartása mellett. Az utóbbinak nagy jc'entősége van, tekintve, hogy az üzem exportárut gyári. A zavartalan termelés elengedhetetlen követelménye a szilárd munkafegyelem. Ezért a dolgozók fel­ajánlónak, hogy becsületes és odaadó munkával járulnak hozzá tervük teljesítéséhez. Nincs is igazolatlan mulasztás, vagy késés. Tervüket rendszeresen túlteljesítik. Az áruszállítások soréin minő­ségi kifogás eddig még nem merii’t fel. — De néni is fog — bizonygatja Gurcsó Sándor elvlárs. — Va’amcnnyien azon vagyon!:, hogy a kormányprogramul szele­mében végezzük ni unkánkat. Befejezte ötéves tervét . fiunosö «bttárs kétszeres szialiánovi^^íTjegyénl; képviselje. Tervét nap, nap után túlteljesíti. Az alkotmány -ünnepe, tiszteié-" téré válhílla, hogy ötéves tervét augusztus' ~-20-ra befejezi. Vállal»»»' sál mái' július 3tl-val teljesítette. Gurcsó elvtárs példáját követve, a többi dolgozó is lelkesen kapcsolódott az alkolmány ünnepére kialakult versenybe. Vala­mennyien jó eredményeket érnek el. A legjobbak közül D. Varga Gergely és Farkas Bébi említhetők meg, akik július 29-én 188, illetve 171 százalékra teljesítették normájukat. Példamulaló mun­kát végez Polgár László elvlárs, az üzem pártszervezetének tit­kára, aki ugyancsak 188 százalékos teljesítményt ért el az em­lített napon. • A terviül tejjeisílésért folyó harc eredményét növeli az üzem bri­gádjai között kialakult nemes vetélkedés, a párosverseny. A ver­senyben eddig a «Petőfi» brigád vezet, amely az elmúlt hónap második dekádjában 145.5 százalékos átlagteljesítménnyel dol­gozol1. Ezzel magamögölt hagyta a «Ságvári»-brigádot, amely az elunt l félévben — mint első — tervét 7 nappal előbb fejezte be. Értékelik a versenyt Nagyban fokozza a dolgozók versenylendületét az, hogy a versenyt rendszeresen értékelik. Az üzemrészekben lévő verseny­táblákon az átlagteljesítmény mellé nap, nap után kiírják a ke­resetet, ez szintén ösztönzőleg hat a dolgozók munkájára. Az üzem központi versenytábláján követendően ismertetik a páros­verseny állását, valamint az élenjárók nevét, eredményét. Mindez » pártszervezet jó politikai munkájának köszönhető. Ha pedig a szövetkezet gazdagabb lesz, több lesz az oszta'ék, maga­sabb lesz a szövetkezeti tagok! életszínvonala. Az avatás liefejozése után a fo­gatolok megkezdték a hordáét. Húsz fogsto van a szövetkezetnek. Éjszaka, meg korahajnalban hordanak A nagy meleg ben inkább pihennek, inéit így a jószágnak is sokkal könnyebb. A hűvösben többet tud­nál: behordani. A hordásnál, az asztagolásnát termelőesoport férfi tagjai vannak. Az asszonyoknak akad máshol is munka bőven. Az asszonyok ér­deme nagyrészt ren, hogy már négv- saor megkapálták a gyapotot és az már szépen virágzó;. A kaccfio- laähoz is hozzákezdtek. Csáki Jó asefné, Mazurák Jánoené már 60 év köiüliek, de az aratásból iß kivettek a részüket, azóta som mulasztottak igazolatlanul egy na­pot sem. A gyapot kapálásából, kapcsolásából is kiveszik a részü­ket. De vannak ilyenek többan. Ifj. Jakab Józsefnó, Kovavik Mi- liályné. Metál Pálmának meg kis­babája van, mégis be tudja úgy osztani a munkáját, hogy min­den nap kapál a gyapotban. Nem akarnak a gyapot munkájával lemaradni, hiszen még a répát is meg akarják kapálni Mutatkozik holdanként 180— 200 mázsa, de ez csak úgy tesz meg, ha továbbra is gondját viselik. Ha még megkapúlják. ez holdan­ként 6—8 mázsával többet jelent. A tszcs tagjai szép jövedelmet számit-mak a dohányból is, Szor­galmasan pulántáiták, locsolták, ka­pálták. Már szedik. Itt is asszo­nyok dolgoznak. A csoport minden tagjának akad ínunka. Aki már idősebb, nehéz munkát nemigen bír végezni, azt olyan helyre osztják be, ahol köny- nyen elvégzi feladatát. Mracskó József már 83 éves, de nem akar odahaza maradni. A dohánynál dol­gozik, mint fűző. Mái' 100 munka­egységnél többet írtak a munka­könyvébe. Harcol a termel ősz övetkezet min­den tagja, hogy a kapásokból iß, a kalászosokhoz hasonlóan gazdag termést takarítsanak be. Lipcsei Mária. A kertészszigeti tanács vezetői jói harcolnak a határozatok végrehajtásáért Kertészsziget új község. A lerv új házakat adott, ártézikútat, iskolát, tanácsházát a nem is olyan régen még kizsákmányolt, másnak roboío’ó dolgozó parasztoknak. A község 349 dolgozó pa­rasztja most már a szövetkezeti gazdálkodás útján jár. A beta­karítás nagy csatája folyik Kertészszigeten is. Csépelik az idei bő termést. A betakarítási munkához újabb nagy lendületet adott az, amikor a dolgozók megismerték kormányunk programmját, a kedvezményeket, amelyek mind az életszínvonal megja\ ítását szolgálják. Eleinte nem mindenki értette meg, mit jelent a dolgozó pa­rasztoknak a kormány intézkedése, mely szerint 10 százalékkal csökkentették a tszcs-k beadását, törlik a tavalyi hátralékokat, ha időben teljesítik az új gahoimbeadást. Az ellenség is igye­kezett bizalmatlanságot szíiani. A tanács dolgozói azonban ré­sen álltak. Szombníon este beszélt Nagy eívtárs a kártérítések elengedéséről s a rákövetkező kedden a begyűjtési nyilvántartó a begyűjtési állandó bizottság tagjaival együtt felkereste a dolgo­zókat, elbeszélgettek velük arról, mit jelentenek a kedvezmények A begyűjtési csoport pontosan kimutatta minden egves ter­melőszövetkezetnek, egyes típusú tszcs-tagnak, mit jelent a be­adás 10 százalékos csökkentése, mennyi gabonával marad több a csoporttagok tulajdonában. Azt is kiszámították, ha most egye­nest a géptől becsülettel teljesítik a csoportok a gabonabeadást, akkor a múltévá hátralék eltörlésével 49 mázsa búza, 208 má­zsa napraforgó, 370 mázsa kukorica, 14 mázsa hízottsertés, 18 mázsa szarvasmarha, 51 ezer darab tojás és 11 mázsa baromfi marad a termelőszövetkezetek és csoportok tulajdonában. Ezeket a számokat nem őrzik titokként a tanácsnál, hanem ismertetik minden egyes dolgozóval. Amióta ezt ismerik a szövetkezet tag­jai, még jobb kedvvel végzik a munkát. A „Béke“ tszcs tagjai éjszaka is csépelnek Gabi Elek, Horváth István, Fehér László, meg n többi I-es típusú tszcs-tag egyenest a géptől teljesítette beadását. Szabó Erzsébet DISZ-ista begyűjtési nyilvántartó jó munkája is benne van ezekben az eredményekben. Az, hogy szeretettel foglalkozik a dolgozók ügyeivel, ismerteti velük, mit jelentenek a kedvezmé­nyek. A kertészszigcli tanács vezetői felismerték: úgy lehet jó eredményt elérni, sikeresen harcolni a kormányprogramm vég­rehajtásáért, ha rendszeresen foglalkoznak a dolgozókkal, alaposan megmagyarázzák, mit jelent a törvények betartása. Ha így dol­gozik a tanács továbbra is, a tömegekkel való kapcsolat erősö­dése új sikerekre vezet a tervek teljesítésében. A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának határozata a termelőszövetkezeti tagok ájí földterületének növeléséről rőtet nagysága 1953 szeptember 1-től kezdődően 1 kataszteri hol­dig terjedhet. 2. Háztáji földterületre n csa­ládtagok -zárnála való tekintet nél­kül minden olyan termelőszövet­kezeti család jogosult, amelynek külön háztartása van. Nagy Imre, a minisztertanács elnöke. háztáji A »MTI« jelenti: A miniszterbanács a termelőszö­vetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok alapszabályának a ház­táji föld területéro vonatkozó ren­delkezéseit az alábbiak szerint mó­dosítja : 1. Az alapszabályban je'enleg fél—háromnegyed kataszteri hold­ban megállapított háztáji földte­A földművelésügyi miniszter utasítása az ingyenes állatorvosi szolgáltatások szabályozásáról A mini-ztei tanács rendelet© alap­ján a földművelésügyi miniszter utasítást adott ki az élLategéez-t £ ég ügyi szolgáltatások kiterjeszté­sével kapcsolatos intézkedésekről. Az utasítás előírja, hogy 1953 au­gusztus 1-től kezdődően az állami állatorvosi gyakorlat körébe tar­tozói teendőket — kivéve a nein hatósági rendelkezésre történő ivartalanitást — az állami állat­orvosok és az ál Lategészségi tel­esének díjtalanul Látják el. Az utasítás arról intézkedik, TSatát Ohátyád Barát Mátyáshoz hasonló em- beit sokat lehet látni nemcsak Újkígyóson, hanem másfelé is. A sok munkától kissé előrehaj- lik. A haja már deres, a baj­szában is ősz szálak csillognak. De azért a szerszámot erősen szorítja meg, mint azok, akik úgy érzik, most tudnak csaló igazán dolgozni, izmikor maguk­nak avatnak, maguknak takarít­ják be a gazdag termést. • HösSaú az út, amíg Barát Má­tyás idáig elért. Ö is, mint so­kan, a más földjén sóliájtozotb egy barázdáért, amit magáénál? mondhat. Hiába verejtékezett, nem tudott ö-e/.ekuporgatm any- nyit, hogy egy kis daiab földet megvegyen. A hat gyermek ne­velése is sokba volt. Sok keser­ves órát töltött el, hogy másnak a vagyonát növelje. Bs mindég az járt az esze hon, ha ő már nem bírja a munkát* a gyer­mekei húzzák az ekét más föld­jén. Ez a gondolat tette szótlan- lá, komorrá sok éven út. A felszabadulás utón hét hold földet kapott családjával. A kr- gyósi határ legkövérebb földjéből jutott neki. Fogat nélkül, vető­mag nélkül küszködtek. Újra a kulákök hatalmába került. Fo­gatért, ekééit, boronáéit dolgoz­tak napokig. A nagyobbik fia iskolába szeretett volna menni, de az apja nem enegedte, mert odahaza kellett dolgozni. Na­ponta volt perpatvar, mert ez se volt, az s© volt. A felesége is, a fiai is egyre azon reg­nálták, miért nem lépnek be a »Dózsá:-ba hiszen látják, hogy’ aeok könnyebben dolgoznak és mégis jobban, szebb ruhákban járnak, 1951-ben Léptek be a »Dózsa« termelőszövetkezetbe. Eleinte — úgy, mint légen — magúba zár­kózotton, szótlanul végezte mun­káját Barát Mátyás. De később, mikor látta, hogy a szövetkezet minden tagja segit, ha valami nehézsége van, ha pénzre van szüksége, a közgyűlés megszavaz­na, egyszóval az egész tagság vele érez, megváltozott. Hiszen úgy élnek ott, mint egy nagyj családban. Együtt járnak mo­ziba, szórakozni, együtt járnak ssemrnáriumra tanulni. A mun­ka is könnyebb lett, pedig a na-, gyobbik fia elment iskolára. Ve-, gyésamémöknek készül. A ki-, sebbik fia, Pista, traktoros akart lenni. A gépállomáson fel is vet­ték. Nem ellenkezett mar ebben sem Barát. Mikor az anyja, mondta, hogy fiatal még, hiszel, alig 17 éves, a fia mellett szólt. »Hadd menjen, ha kedve van hozzá. Jó traktorosra szükség votn a szövetkezetben«. A közös élet, a közös munka' széppé teszi az ember életét. Ezt mondja ma már Barát Má­tyás is. Ez teszi a szövetke­zeti élet, az új, jobb pa­raszti élet igazi harcosává. Nem­csak a jelent, a múltat látja, a jövőt is, hiszen tervez. Gyak­ran mosolyog, gyakran együtt énekel a fiatalokkal, nincs már gondja arra, milyen Lesz a gyer­mekeinek a jövője, milyen lesz az életük. Megértette már ő is, liogy a közös ügy az egyéni jólét­tel öseaefügg. Megvan a jó meg­élhetése, hisa»n csépié© után 15 mázsa körül visz haza gabo­nát, zárszámadáskor meg mák terményből is jut bőven. Lipcsei Mária. hogy minden községbeír a község terjedelméhez mérten egy-négy rendelőhelyiséget kell létesíteni, hogy a beteg állatokat ne kelljen messzit© vizsgálatra vezetni. A rendelőhelyiségekben az állatorvos előre közzétett rendelőnapokat és rendelési időt tart. Az állatok díjtalan megvizsgálása és gyógy­kezelése általában az állatorvos rendelőjében történik. Ide kell a beteg ál bitókat behajtani, vagy szállítani, kivéve, ha a betegség olyan természetű, hogy a hajtás vagy szállítás azt súlyosbíthatja. Szigorúan tiltja az utasitás az olyan állatok behajtását, vagy szál­lítását, ámenek fertőző betegség­ijén szenvednek, vagy fertőző be­tegségre — akár a legkisebb mér­tékben is — gyanúsak. Ilyenkor az állatorvos köteles az állatok tartási helyére kiszállni. A vasúton, hajón, vagy gépko­csin szállított állatok megelőző ál­latorvosi vizsgálatáért a jö\ őben fizetni nem kell. Az utasitás kimondja, hogy az állatorvosok megnövekedett felada­tai eredményesebb ellátása érde­kében a munkaszüneti napokon és az éjszakai órákban az állatorvosi segítséget osak elsősegélynyújtás céljára khet igényűié venni. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom