Viharsarok népe, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-09 / 186. szám

1953 augusztus 9, vasárnap 5 l/ikaitaiak Hépe __ A kormányrendeletek Sarkadon is jobb életet biztosítanak Naponta emelkedik a cséplőgé­pek átlagteljesítménye Sarkadon. A caéplés 90 mázsás átlaga szinte egyik napról a másikra növeke­dett 146 mázsára. De ez az ered­mény sem állomás. Az iramot nem csökkentik. Harcolnak a cséplő munkacsapatok azért, hogy a 200 mázsás átlagteljesítményt elérjék. A Széplaki munkacsapat átlagteljesítménye egy héttel ez­előtt 185 mázsa volt. IJ:en a hé­Hat olyan dolgozó paraszt volt csak, aki nem a géptől szállította egyenesen a begyűjtőbe lyre a ga­bonáját. Persze, mikor elbeezél- gettek velük, ők is teljesítették kötelezet tségüket. Ugyanúgy, mint az aratásban, hordásban, a beadásban is n köz­ség gazdái, a kommunisták jártak elöl példamutatóan Pásztor Mihály, Tokai Imre elvtársak és a többi kommunisták példát mutattak a beadásban is. Kisgyűléseken, esténként u szom­szédoknál a népnevelők sokat be­széltek a beadásról. Mostanában legtöbbet arról esik szó, mit je­ten már 200 mázsát is elértek. A várható gabonamennyiségnek 64 százalékát már elcsépclték a községben. Naphosszat egy ik kocsi után a másik halad végig a község ut­cáin a begyüjtőhely felé. A zsá­kokon ott a por, látszik, egyenest a géptől hozták. A cséplés meg­gyorsulásával a begyűjtés is erő­teljesebb lett. leniének a község dolgozóinak az új kormányrendeletek, újabb se­gítségek. Az elmúlt héten Nagy Károlyéknál volt kisgyűlés. Ott közösen számolták ki, mennyi ga­bonával marad több Nagy Ká­roly ék kamrájában, hogy nem kell beadni az elmúlt évi hátralékot, mennyi ruhát tudnak vásárolni abból a pénzből, amit: a hátralék után kivetett kártérítésből elen­gedtek. A hátralékos dolgozókat a ta­nács értesítette. Ila ezévi gabona- beadásukat gondosan a géptől tel­jesítik, az elmúlt évi hátraléku­kat mindenből elengedik. Kiszá­molták a tanácsnál azt is, hogy 1072 mázsa terménnyel marad több a dolgozó parasztoknak, ha pontosan a géptől teljesítik be­adásukat s elengedik az elmúlt évi hátralékukat. A hátralék után kivetett kártérítés, a 84 ezer 749 forint is sokat jelent a dolgozóknak. A termelőszövetkezetek és ter­melőcsoportok részére hozott 10 százalékos beadási csökkentés is 1341 mázsával növeli az I., II. és III. típusú termelőszövetkeze­tek, termelőcsoportok tagjainak jövedelmét. A kormány új intézkedései alapján — a vízkár elengedésével együtt összesen 7899 mázsa ga­bona marad a községben a dol­gozóknak, amit a beadás teljesí­tése után szabadpiacon értékesít­hetnek. Ezt a gabonát, ha elosz­tanák, átlagosan számítva egy dolgozóra 2 mázsa 46 kiló ter­mény jutna. A község dolgozói újra meggyőződhettek róla, hogy kormányunk a jobb, boldogabb élet megteremtését se­gíti a programúi megvalósításá­val is. Ezért kell Sarkad község dolgozóinak továbbra is jó mun­kával segíteni a programm meg­valósítását. A község dolgozóinak nagyrésze már elcsépelt Az őrménykútí „Petőfi“ tsz tagsága jó termést akar betakarítani a jövő évben is Csak az eget lehet látni az örmenykúti «Petőfi» tsz út­menti kenderberméséből. De a vele szomszédos táblán a gon­dosan ápolt gyapotföld is igen jó termést ígér, a tsz-tagok fe­leségeinek ;jó munkáját dicséri, hiszen-mintahogy Valaslyán Já­nos elvtárs, a Isi-elnöke monja: a gyapotmunka zömét az asszo­nyok végeztek el. Hozzávetőle­ges számítás szerint, 250.000 fo­rinttal fogja ez növelni a szövet­kezei jövedelmét. Az öt falka disznót is, amit a szövetkezet tag­jainak a gyerekei lege'.Lelnek a gabonatarlón, lesz miből etetni. Több mint 15 mázsa átlagter­mést adott a 100 hold ősziárpa, de olyan 10 hold is vo’t, amoly­Ha jól gazdálkodnak, ez alapja lesz a jólétnek, a szövetkezet további erősödésének, a tagság boldogulásának. A Filyó Andrások, a Bohrát Lajosok, Tímár Edék, Túri Kata­linok, öregek és fiatalok, az egész tagság vcrejlékes munkája, hely t állása meghozta az ered­ményt a «Petőfi» szövetkezetben. Kemény küzdelmet, fáradságos munkát jelentett a nagyszámú ál’atá'lomány átteleltetése, a ve­tési, növényápolást és a soron­A gépállomás traktoros brigád­jának vezetője, Sonkoly Mátyás elv társ, a kombájnnal csépelt ga­bona szalmájának a behordását sürgeti, hogy a még hiányzó 300 holdon is minél hamarább el­végezzék a tarlóhánlást. A beta­karítási munka elvégzése után pedig hozzáláthassanak azonnal az őszi mélyszántáshoz, talajelő- kész,léshez az őszivejésíí gabo­nák alá. Nincs idő most a meg­állásra. Tava’y a tagság egyrésze még ről 270 q-át csépelt el a kombájn. Mosolyogva beszélnek a tsz- tagok, ha a termésükről érdek­lődünk. Reménykedve várják az elszámolást, 5—6 kg gabona, egy és fél kg árpa jut munkaegysé- gepkónt. Vidáman halad a műn-' ka a cséplésnél, az állattenyész­tésben, a szénahordásnál, a rizs­telepen. Két évvel ezelőtt még csak kis csoport volt a «Petőfi», úgy vélekedtek róla a kívülálló dolgozó parasztok is, hogy »ne­hezen lesz ezekből valami. Pedig lett. Ebben az évben már 70 vagon gabonát takarítanak be az 520 holdról. 500 darab sertés, 50 juh, közel 100 darab ló, 140 szarvasmarha már a tsz vagyona. Pénzben kifejezve: lévő munkák biztosítása az el- mu t évi aszályos, gyenge ter­mésű esztendő után. De túl va­gyunk a nehézségen, úgy érzik ezt a «Petőfi» tsz tagjai is. A tavalyi év megmutatta azon­ban, hogy nem élhetünk máról- holnapra, már most gondolni kell a jövőre, hiszen a szövetkezet az olyan lesz, amilyenné a tagság akarja, amilyenné a tagság te­szi. Az örménykút! «Petőfi» tsz ve­zetősége és tagsága nem akar megállni az elért eredményeknél. idegenkedett a gépi munkától,eb­ben az évben már örömmel ve­szik, hogy az örménykúti állami gazdaság segíti őket az ősziárpa- cscplésben. Maga a kombájn és vezetője harcolta ki a szövetke­zetben jó munkájával a gép meg­becsülését. Hasonlóan van ez az új módszerek alkalmazásánál is. Az elmúlt év őszén 40 százalékát vetették keresztsorosan a gabo­nának, a többlet munka három mázsával hozott nqgyobb termést az ősziárpánál és a búzavetésnél holdanként. Hetven százalékát akarják most keresztsorosan vet­ni a gabonának. Közel 10 vagonnal várhatnak így majd több termést, ami a beadási kötelezettségük teljesítésének több mint a felét fedezi. Már most gondolnak á «Pe­tőfi» tsz-ben a vetésforgók ki­alakítására. A len, borsó, takar­mánykeverékek, kapások után ve­tik a búzát. De nem feledkeznek meg a minőségi vetőmagról sem. Már aratáskor különválogallák a vetőmag gabonát, külön csépelik el, gondosan raktározzák, megőr­zik a vetés idejéig. A jó vető­mag igen fontos feltétele a bő termésnek. Fontos emellett azon­ban az is, hogy a tsz vezetősé­gén kívül a brigádvezetők, a nö­vénytermesztő brigádok tagjai is jobban harcoljanak azért, hogy az a nagymennyiségű trágya, amellyel földterületüknek több mint a 25 százalékát meg lehetne teríteni, ki legyen hordva, ja­vuljon azzal a talaj ereje. A «Petőfi» tsz tagsága saját­jának érzi a szövetkezetét. Bizo­nyítja ezt az, hogy becsületesen kiveszik részüket a munkából, a családtagoknak is egyenként százon fe’üli munkaegységük van. A férfi tagok pedig személyenként több mint 300 munka­egységet teljesítettek Csupán Lestyán G. Jánosnál:, Medvegy Pálnak és Medvegy Ist­vánnak marad üresen a kamrá­ja, akik a tagság figyelmeztetése ellenére is vonakodtak a mun­kától, csak akkor dolgoztak, ha akartak. A kormányprogramm megjelenése után aztán szerettek volna zavart kelteni a szövetke­zeten belül, szerették volna szét­harcolni a termést, a közös va­gyont. Tervük azonban nem si­került, nqm is fog sikerülni. Az örménykúti «Petőfi» tsz pártszer­vezete, a szövetkezet tagsága elég erős ahhoz, hogy amennyiben a szép szó nem használ, eltávolítsa a rendbontókat a munkafqgyelem lazítóit. Farkas Sándor több mint 2 és félmillió forint értékre növekedett a szövetkezet közösvagyona, már most megteremtik a jövőévi jó termés alapját Kormánysatunk segítsége as á I! at tenyészt és fejlesstéséhes Az ál latenyészt és és takar mányterjnelés fejlesztéséről hozott minisztertanácsi határozat. hatalmas feladatokat ir elő me­zőgazdaságiink számára. A jó takarmányalap megteremtés© az állattenyésztés fejlődésé­nek főfeltételo. Az utóbbi évek, de különösen a tavalyi aszályos, takarmzányszűk év tapasztalatai bebizonyították, milyen nagy szelepe van állattenyésztésünkben, a silótakarmányoknak. A siló°a legjobb, leggazdaságosab, legolcsóbb takarmány. A minisztertanács néhány nappal ezelőtt határozatot hozott a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok siló- építkezéseinek támogatására. A határozat több mint 67 millió forint hitelt engedélyez arra, hogy a termelőszövetkezetek, termelőcsoportok, továbbá ezeknek tagjai és az egyénileg dolgozó parasztok minél nagyobb mértékben építsenek silókat. A határozat célja, hogy egyre jobban fejlesszék az állattenyésztést, jövedelmezőbbé tegyék a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok gazdaságait, hogy több hús, zsír, tej, vaj és egyéb állati termék keirüljön a dolgozók asztalára. minisztertanács a ten) i elő sző vetkezetek nek és a termelőcso- poitoknak 300.000 köbméter siló építéséhez évi egyszázaló- kos kamat mellett 33 millió forint hosszúlejáratú hitelt" engedé­lyez. A hitel törlesztését a folyósítástól számított ötödik évben kell megkezdeni és tíz év alatt kell azt visszafizetni. A silóépités már az első évben jövedelmet hoz, hiszen a silóban tárolt takarmány már az első télen növelni fogja az állattenyésztés hozamát. Azok- . nak a termelőszövetkezeteknek, amelyek a silóépitést 1953 novem­ber 15-ig befejezik, az épitési anyag költségéből, a termelőszövetke­zetek részére megáll ipitott kedvezményes áron felül, további ötven­százalékos visszatérítés jár, ^ minisztertanács javasolja a tsz-ek és tszcs-k tagjainak, hogy a háztáji állatállomány takarmányellátá-ának megjavítása ér­dekében építsenek külön silókat. A háztáji állatállomány lehetővé (teszi a tagok állati termékekkel való jobb ellátását s ezenfelül még — különösen, ha bőven van takarmány — szép jövedelmet is ad. A tsz- és a tszcs-tagok silóép it ősét 16 és félmillió forint középia- járatú Intellel könnyíti meg kormányunk. Ennek a hitelnek a visszafizető é'; a folyó;áfától számított harmadik évben kell megkez­deni és hat év alatt kell visszafizetni. A i egyénileg dolgozó parasztok 18 millió forint hitelt kap­hatnak silóépitésie, hogy bőségesebb, jobb takarmánnyal láthassák el állataikat. — Az egyénileg dolgozó parasztok eddig ke­véssé alkalmazták a takarmányozásnak ezt az olcsó és mindenképpon előnyös módszerét — sokhelyütt idegenkedtek tőle. A tavalyi év azonban bebizonyította, hogy ott, »hol bőven készítettek silótakar­mányt, nem okozott gondot az átteleltetés. Most azzal, hogy az ál­lam a silóépitést támogatja, a dolgozó parasztoknak nagyobb lehe­tőségük van rá, hogy hasznosítsak a tavalyi év tapasztalatait* jól felkészüljenek a télre és egyre jobban fejlesszék állatállományu­kat. * '% «%«*** i a A határozat, azonkívül, hogy ilyen nagyméitékű kedvezménye­ket ad a silóépitóare, arrpl is intézkedik, hogy, megfelelő mennyiségű anyag álljon rende'kezéséro. Az épitő kisiparosok figyelmét is fel­hívja a határozat, hegy munkájukkal segítsék a silóépitést. Eh­hez a munkához nem' kell iparengedély és az építkezés költségei­nek megállapítása kölcsönös megegyezés alapján történik. A hatáiozat megvalósítása növeli a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok gazdaságainak jövedelmét, hoz­zájárul az állattenyésztés fejlesztéséhez, az élalmiszerbőség meg­teremtéséhez. Pataj Mihály, megyei főállattenyésztő. BÉKÉSCSABAI »PETŐFI: TSZ VEZETŐSÉGE! A csoportban még 600 holdon kint vannak a keresztelt, mégsem akarjátok elfogadni a ta.rács által segítségül küldött fog-terőt. A hordás késése akadályozza a csépiéit, a beadást is. J-avitsatok sürgősen ezen a hibán!-= Ezen változtatni kell... -------r— A vésztői cseretelepen nincs biztosítva megfelelő mennyiségi liszt, igy a dolgozók sokszor hosszú órákon át kénytelenek vára­kozni. De az is megtörténik, hogy egy-kót napot várni kell a lisztre. Természetes, hogy ez a dolgozókat felháborítja. Jó lenne, ha a Malomipari Egyesülés figyelemmel kísérné, milyen az egyes cse­retelepek lisztellátása s gondoskodna arról, hogy a dolgozók igényeit kielégítsék. így végezhetik pártunk politikájának megfelelően mun­kájukat. •<x>­A szeghalmi földművesszövetk©zet sütőüzemének udvarán mint­egy 20—25 mázsa félig kiégett brikett, koksz van a szemétgö- (1 őrben. Ugyanoda dobják ki a faszenet is. Hasonló a helyzet Bé­késcsabán a IX. számú sütőüzemben. Vájjon megengedhető dolog-e ez akkor, amikor bányászaink naponta minden erejű telt megfeszít­ve harcolnak a széntermelés fokozásáért, hogy elegendő szenet biz­tosítsanak iparunknak. A sütőüzemek vezetői, do a szövetkezeti ügy­vezető elvtársak is ellenőrizzék alaposabban a Iminkét, hogy a jövő­ben ne forduljon ilyesmi elő. ^ . Az ecsegfalvi dolgozók becsülettel teljesítették állammal szem­beni kötelezettségüket, szabadon őrölhetnek s most sokan szeretnék, ha a szövetkezet csői ©kenyeret sütne. Kérésüket azonban nem teljesítették, pedig az ügyvezető elvtárs saját hatáskörében is intéz­kedhetne. Vájjon mire vár az ügyvezető elvtár6? Talán nem elég kifizető a eserokenyerek sütése? Sürgős intézkedés kell az ille­tékesek részéről, hogy mielőbb süssenek cserekenyeret Ecsegfalván is

Next

/
Oldalképek
Tartalom