Viharsarok népe, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-28 / 201. szám
2 IfiluHsaifiU hipc 1933 augusztus 28 , péntek Pari és párlépítés A terület ismerete, a bírálat és önbírálat lendíti előre a gyulai járási PB munkáját Helyesen vezetni, irányítani csakis úgy lehet, ha a vezetők megismerik munkai erületük problémáit. Feltétlen gondot kell fordítani a felsőbb párt- és állami szerveknek arra, hogy megszűnjék a fluktuáció, a vezetők észszerűtleii cserélgetése. Ezzel nő a vezetők önbizalma saját munkájuk iránt. Határozottá, kezdeményezőkké válnak a törvényesség betartásáért. A kollektív vezetés helyes kialakításához ez is elengedhetetlenül fontos. Mennyire nagy jelentőséggel bír az, ha a felsőbb párt- és állami szervek harcolnak azért, hogy elkerüljék a fluktuációt, az a gyulai járás példájából is megállapítható. A párt- és az állami szervek választott vezetői körében számottevő változás évek óta nincs. Helyükön vannak a párttitkárok, a tanácselnökök. Nyilvánvaló, ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a járás az augusztus 22-i értékelés szerint 98.8 százalékra teljesítette gabonabe- gyüjtéá kö'e ezettségét. Ezt azonban csak viszonylag lehet jó eredménynek nevezni, mert a begyűjtés határideje augusztus 20-a volt. De ha a járási pártbizottság több gondot fordított volna arra, hogy a községi pártbizottságok és az a tanszer vezetek vezetői öntevekenységre tudják nevelni a párttagságot, a gabona betakarítását még szé- lesehbkörű tömegmozgalommá fejleszthették volna. Á járási pártbizottság szerint egyetlen olyan párttag sincs, aki önhibájából nem teljesítette állammal szembeni kötelezettségét. De a népnevelők munkájáról alig van némi tapasztalatuk. Hiba volna azt mondani, hogy nincsenek öntevékeny népnevelők a járásban, és felhív ta rá az illetékes állami szervek figyelmét, amelyek elrendelték az ügy kivizsgálását. Ezzel is hozzájárult a járási pártbizottság, hogy a dolgozók merjenek bírálni és elmondják azt, hol sértik meg a vezetők a törvények betartását. De nemcsak a pártbizottságon kívül, hanem a pártbizottságon belül is érvényre juttatják a basáskodás elleni harcot Egy időben Csicsely és Orvos elvtársak is abban láttak erélyt, hogy nagy hangon követelték a végrehajtást — segítséget azonban alig adtak, sőt egyik-másik alkalommal átnyulkáltak a helyi szervek feje fölött. A pártbizottság titkára, Arany Tóth elvtárs elbeszélgetett velük, hogy -ez milyen káros és az elvtársaknál ma már ennek nyoma sincsen. A községi pártbizottságok és az alapszervezetek titkárai ezt tapasztalva még bátrabban mernek a bírálat fegyveréhez nyúlni. A gyulai járási pártbizottság munkájából levonva a tanulságot, megállapítható az, hogy csírájában kell elfojtani a pártszerűt- lenséget, a törvények kijátszását. Ugyanakkor segíteni és erősíteni kell a még gyenge, sarjadó- bírálatot, a tömegek hangjának figyelembevételét. Zahedi tanácskozásai a teheráni amerikai nagykövettel London. (MTI) A «Reuter» te- lteráni jelentése szerint Zahedi. tábornok szerdán hivatalos megbeszélést folytatott Loy Hender- son amerikai nagykövettel. A «Reuter» értesülése szerint az üj iráni kormánynak nyújtandó amerikai segélyről tárgyaltak. A «Reuter» washingtoni jelentése szerint «az amerikai külügyminisztérium tisztviselői kedden este kijelentették, hogy Amerika előreláthatólag mintegy huszonhárommillió dollár összegű segélyt fog nyújtani Iránnak a kővetkező évben». Az Iránnak nyújtandó amerikai segéllyel kapcsolatban újabb angol—amerikai ellentétek vetik előre árnyékukat. A «Return-, j gélyt, ha az nem fogja károsa« befolyásolni az angol-perzsa oliaj- kérdés esetleges rendezését». A «Yorkshire Post» hangsúlyozza: «Az Egyesült Államokhoz intézett perzsa segélykérőiéin eldöntése az angol-amerikai összetartás igazi tűzpróbája lesz... A politikát össze kell hangolni, mert különben a segélykérőiéin újabb ellenteteket idézhet elő Anglia és az Egyesült Államok között». A londoni rádió jelentése szerint a Zahedi-konnány rendeletére tovább folynak Teheránban a házkutatások. Továbbra is keresik Falemi volt külügyminisztert, akinek fejére Zahedi — mint ismeretes — vérdíjat tűzött ki. A teheráni rádió jelentése szeszerint «Nagy-Britannia csak az-lrint a sah tábornaggyá léptette zal a feltétellel támogatja a se-1 elő Zahedi tábornokot. D Szovjetunió nagyjelentőségű javaslata az ENSZ-ben az agresszió fogalmának meghatározására határozásának megfogalmazására, New York. (TASZSZ) Augusztus 24-én megnyílt az agresszió meghatározásának tanulmányozd sával foglalkozó ENSZ-albizott- ság ülése. Az albizottságot 1952 decemberében létesítették a közgyűlés hetedik ülésszakának határozatára, miután az Egyesült Államok, Anglia és néhány más küldöttség többízben kísérletet tett arra, hogy visszautasítsák a Szovjetunió javaslatát az agresz- szió meghatározásának szükségességéről. Az albizottságban 15 állam képviselője foglal helyet: a Szovjetunió, Lengyelország, az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Brazília, Bolivia, Mexikó, Dominikai Köztársaság, Szíria, Irán, Hollandia, Norvégia, Pakisztán és a kuomintangisták. Az albizottság elnökévé Marchenli. a Dominikai Köztársaság képviselőjét, alelnö- kévé a holland Roiigont, előadóié ve kény népnevelők a jarasnan, jává gzíriai Tarazit vá_ de ezek módszereinek eredme- jasz(o!t;ik nye. nem nőnek túl a község ha- 1 A közg ölés hetedik rdésszaká- taran. Helyes volna a népnevelő- nak javasIa1a szer;..t az aIb;_ zottságnak a közgyűlés kilencedik ülésszaka elé kell terjesztenie az agresszió meghatározásának tervezetét, vagy e fogalom megmagyarázásának tervezetét. Morozov, a Szovjetunió képviselője az albizottság ülésén felszólalva kijelentette, hogy a szovjet kormány, amely állandóan békepolitikát folytat, szilárdan és megingathatatlanul küzd a háború veszélye ellen, mindig komoly jelentőséget tulajdonított az agresszió meghatározásának, amely nagyjelentőségű a béke és a biztonság fenntartása, különösen az agresszió igazolása lehetőségének megszüntetése szempontjából. Morozov kijelentette, hogy az agresszió meghatározásánál elsőrendű jelentőségű a fegyveres támadás fogalmának meghatározása és az albizottságnak e fogalom meghatározására kell a fő figyelmet fordítania. A Szovjetunió képviselője az agresszió meghatározását tartalmazó határozati javaslatot terjesztette az albizottság elé. Maktos, az Egyesült Államok . ,I képviselője, az ENSZ-közgyűlés és harcolnak is azok maradekta- hetedik f,Jesgzal<anak határozata lan végreliajtásáert. > A dolgozó tömegek megelégedését hogyan lehet egy-egy intézkedésben kifejezésre juttatni, azt értekezletek alkalmával ismertetni uz>, iiogy hogyan tudták magukat odáig fejleszteni, hogy politikai és gazdasági téren önálló véleményt tudnak maguknak formálni a feladatokra való mozgósítás érdekében. A járási pártbizottság tehát helyesen cselekszik, ha a párt- és kormányhatározatok időre való teljesítése érdekében a kommunista helytállást úgyis továbbfejleszti, hogy minél több öntevékeny kezdeményező embert nevel a párttagok és a népnevelők soraiból. Ezzel még szorosabbra fűzheti a vezetők és a vezetettek közötti kapcsolatot, valamint a párt és a tömegek kapcsolatát. (' akis így tudják valóra váltani azt, hogy a kialakulóban lévő kollektív vezetésben érvényre jut a párttagok és a dolgozó tömegek hangja. így tudják elérni azt, hogv a hozott határozatodat a dolgozó tömegek magukévá teszik az a kísérlete, amellyel el akarja torzítani az albizottság előtt álló feladatok jelentőségét. A szovjet képviselő többek között ismét felhívta a figyelmet a közgyűlés hetedik ülésszakának határozatára, hogy «folytatni kell a közös erőfeszítéseket az agresszió fogalma általános elfogadható mega nemzetközi béke és biztonság elősegítése érdekében ...» Winiewicz, Lengyelország képviselője, Tarazi, Szíria képviselője és Araoz, Bolivia képviselője kijelentette, hogy szükséges az agresszió fogalma meghatározásának előkészítése. A szovjet javaslat a gyulai járásban is tapasztalják az eivíársak. Például Dobozon, Gyulán és Gyulaváriban elkövették a helyi tanácsok azt a hibát, hogy a vízkárokat nem a tényállásnak megfelelően vették fel. Volt akinek több kárt állapítottak meg, mint ami valóban érte őket. (Ezek nem is szóltak érte.) Másoknak meg kevesebbet. A járási pártbizottság felügyelt a jogosan felháborodók hangjára ellenére megpróbálta bebizonyítani, hogy az albizottság nem köteles határozatot előkészíteni az agresszió meghatározásáról és megelégedhet csupán e kérdés általános tanulmányozásával. Ki- ‘elentette, hogy az Egyesült Államok továbbra is úgy véli, hogy általában nincs szükség az agresz- szió fogalmám-k meghatározására A szovjet képviselő bebizonyította, hogy nem helyénvaló az Egyesült Államok képviselő jenek Az agresszió fogalmának meghatározásáról szóló szovjet határozati javaslat szövege a következő: «Az agresszió fogalma meghatározásának kérdésével foglalkozó külön albizottság javasolja a közgyűlésnek a következő határodat elfogadását: «A közg) ülés szükségesnek tartja megállapítani az agressziót elkövető' fél tneghatározásának ’ vezérelveit és kijelenti: "I A nemzetközi konfliktusban * támadó félnek tekintik azt az államot, amely elsőnek követi el a következő cselekmények egyikét: a) hadat üzen más államnak; b) fegyveres erői behatolnak más állam területére, akár hadüzenet nélkül is; c) szárazföldi, tengerészeti vagy légierői bombázzák más állam területét, vagy tudatosan megtámadják az utóbbi hajóit, illetve léghajóit; d) szárazföldi, tengerészeti ' agy légierőit más állam határain belül parlraszállílják, vagy odawá- nyílják az ufóbbi engedélye nélkül, vagy megsértik az ilyen engedély Teltételeit, többek között tartózkodásuk idejét, vagy területének kibővítését illetően; e) más állam pacijait vagy kikötőit tengeri zárlat alá veszi; f) támogatást nyújt saját területén alakult fegyveres bandáknak. amelyek behatolnak más állam területére, vagy nem hajlandó megtenni a támadásnak áldozatul esett állam követelése ellenére saját területén minden tőle függő rendszabályt, annak érdekében, hogy az említett bandákat minden segélytől vagy támogatástól megfossza. 2 Köz.etett agresszió cselek* rnényét elkövetőnek minősítik azt az államot, amely: a) felforgató tevékenységre buzdít más állam ellen, (terrorista cselekmények, diverziók stb.); b) elősegíti más államban ti polgárháború kirobbantását; c) elősegíti a belső fordulatot más államban, vagy a fordulatot, a politikában az agresszor erdeijében. ^ Gazdasági agresszió cselek* menyét elkövetőnek minősítik azt az államot, amely elsőnek követi el a következő cselekmények egyikét: a) gazdasági nyomást jelentő intézkedéseket tesz, amelyek megsértik más állam szuverenitását, gazdasági függetlenségét, fenyegetik gazdasági életének alapjait; b) olyan intézkedéseket hoz más állammal szemben, amelyek akadályozzák a másik államot gazdasági kincseinek kiaknázásában, vagy e kincsek államosításában: c) gazdasági zárlat alá helyez más államot. Ideológiai agresszió cselek* menyét elkövetőnek minősítik azt az államot, amely: a) buzdítja a háborús propagandát ; b) buzdítja az atom-, baktérium-, vegyi- és más tömegpusztító fegyverek alkalmazásának propagandáját; c) lehetővé teszi fasiszta-náci nézetek, faji és nemzeti kivétele- zettség, a más népek iránti gyűlölet és megvetés propagandáját. EJ Agressziónak tekinthetők az * előbbi pontokban felsoroltakon kívül más olyan cselekmények is, amelyeket a konkrét esetekben a biztonsági tanács határozata alapján támadásnak, vagy gazdasági, ideológiai, illetve közvetett agresszió cselekményének minősítenek. ^ Semilyen politikai, straté* giai, vagy gazdasági természetű elképzelés, sem a megtámadott állam területén lévő ter- mé ze'i line ek kiaknázására, ' agy bármely más előny, illetve előjog megszerzésére irányuló törekvés, sem a befektetett tőke jelentős mennyiségére vagy más ezen a területen esetleg meglévő különös érdekekre való hivatkozás, sem az állam ismérveinek tagadása nem szolgálhat az 1. pontban előírt támadás, illetve a 2., 3. és 4. pontban előírt gazdasági, ideológiai és közvetett agresszió cselekményének igazolására. Többek között nem szolgálhat igazolásul: A \ valamely állam belső hely- / zete, mint például: a) valamely nép politikai, gazdasági és kulturális szempontból való elmaradottsága; b) az igazgatásának tulajdonított hibák; c) a külföldiek életét vagy vagyonát esetleg fenyegető veszély; d) a forradalmi vagy ellenforradalmi mozgalom, polgárháború, zavargások vagy sztrájkok; e) valamely államban ilyen vagy olyan politikai, gazdasági, illetve társadalmi rend létesítése vagy fennmaradása; valamely állam egyetlen / intézkedése, törvénye, illetve rendeleté sem, mint például: a) nemzetközi szerződések megszegése; b) a kereskedelem, a koncesz- sziók és bármely más gazdasági tevékenység terén más állam vagy ennek polgárai által szerzett jogok és érdekek megszegése; c) a diplomáciai vagy gazdasági kapcsolatok megszakítása; d) a gazdasági vagy pénzügyi bojkott intézkedései; e) adósságok megtagadása; f) a bevándorlás megtiltása vagy megváltoztatása, illetve a külföldiek helyzetének korlátozása ; g) más állam hivatalos képviselői számára elismert előjogol megsértése; h) egy harmadik állam területére tarló fegyveres erők átengedésének megtagadása; i) vallási vagy vallásellenes jellegű intézkedések; ' j) határincidensek. 'Y Ha valamely állam jclen* * tős fegyveres erőket mozgósít vagy összpontosít határa közelében, akkor annak az államnak, amelyet ezek a cselekmények fenyegetnek, joga van "diplomáciai vagy más módszerekhez folyamodni, amelyek lehetővé teszik a nemzetközi viták békés megoldását. A fenyegetett állam ezzel egyidejűleg katonai jellegű, a fentemlítettekhez hasonló válaszintézkedéseket is tehet, a határt azonban nem lépheti át.» Erősödnek a bomlás jelei a Bao-daj hadseregben Sanghaj. (TASZSZ) A vktnami i űrügynökség közli: Napról-napra nő a Bao-daj bábkormány hadseregén belül a bomlás. Egyre több katona szónk át a néphadseregbe és egyre fokozódik a leszerelésért folytatott harc. Ez év májusában és júniusában több, mint ezerül száz katona szökött meg a Bao-dajféle hadseregből. Nan-Din tartományban két nap alatt több mint harminc katona hagyta olt az új jászervezett csapat les leket és ment át a vietnami néphadsereg oldalára. Kvang-Nam tartományban kétszáz katona megtagadta a hadi tevékeny ség ben való részvételt és kövelelte a leszerelést.