Viharsarok népe, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-28 / 201. szám

2 IfiluHsaifiU hipc 1933 augusztus 28 , péntek Pari és párlépítés A terület ismerete, a bírálat és önbírálat lendíti előre a gyulai járási PB munkáját Helyesen vezetni, irányítani csakis úgy lehet, ha a vezetők megismerik munkai erületük pro­blémáit. Feltétlen gondot kell fordítani a felsőbb párt- és ál­lami szerveknek arra, hogy meg­szűnjék a fluktuáció, a vezetők észszerűtleii cserélgetése. Ezzel nő a vezetők önbizalma saját mun­kájuk iránt. Határozottá, kezde­ményezőkké válnak a törvényes­ség betartásáért. A kollektív vezetés helyes ki­alakításához ez is elengedhetet­lenül fontos. Mennyire nagy jelentőséggel bír az, ha a felsőbb párt- és ál­lami szervek harcolnak azért, hogy elkerüljék a fluktuációt, az a gyulai járás példájából is meg­állapítható. A párt- és az állami szervek választott vezetői köré­ben számottevő változás évek óta nincs. Helyükön vannak a párt­titkárok, a tanácselnökök. Nyil­vánvaló, ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a járás az augusz­tus 22-i értékelés szerint 98.8 százalékra teljesítette gabonabe- gyüjtéá kö'e ezettségét. Ezt azon­ban csak viszonylag lehet jó ered­ménynek nevezni, mert a be­gyűjtés határideje augusztus 20-a volt. De ha a járási pártbizottság több gondot fordított volna arra, hogy a községi pártbizottságok és az a tanszer vezetek vezetői öntevekenységre tudják nevelni a párttagságot, a gabona betakarítását még szé- lesehbkörű tömegmozgalommá fejleszthették volna. Á járási pártbizottság szerint egyetlen olyan párttag sincs, aki önhibájá­ból nem teljesítette állammal szembeni kötelezettségét. De a népnevelők munkájáról alig van némi tapasztalatuk. Hiba volna azt mondani, hogy nincsenek ön­tevékeny népnevelők a járásban, és felhív ta rá az illetékes állami szervek figyelmét, amelyek elren­delték az ügy kivizsgálását. Ezzel is hozzájárult a járási pártbizottság, hogy a dolgozók merjenek bírálni és elmondják azt, hol sértik meg a vezetők a törvények betartását. De nem­csak a pártbizottságon kívül, ha­nem a pártbizottságon belül is érvényre juttatják a basáskodás elleni harcot Egy időben Csicsely és Orvos elvtársak is abban láttak erélyt, hogy nagy hangon követelték a végrehajtást — segítséget azon­ban alig adtak, sőt egyik-másik alkalommal átnyulkáltak a helyi szervek feje fölött. A pártbizott­ság titkára, Arany Tóth elvtárs elbeszélgetett velük, hogy -ez mi­lyen káros és az elvtársaknál ma már ennek nyoma sincsen. A köz­ségi pártbizottságok és az alap­szervezetek titkárai ezt tapasz­talva még bátrabban mernek a bírálat fegyveréhez nyúlni. A gyulai járási pártbizottság munkájából levonva a tanulságot, megállapítható az, hogy csírájá­ban kell elfojtani a pártszerűt- lenséget, a törvények kijátszását. Ugyanakkor segíteni és erősíteni kell a még gyenge, sarjadó- bírá­latot, a tömegek hangjának fi­gyelembevételét. Zahedi tanácskozásai a teheráni amerikai nagykövettel London. (MTI) A «Reuter» te- lteráni jelentése szerint Zahedi. tábornok szerdán hivatalos meg­beszélést folytatott Loy Hender- son amerikai nagykövettel. A «Reuter» értesülése szerint az üj iráni kormánynak nyújtandó amerikai segélyről tárgyaltak. A «Reuter» washingtoni jelen­tése szerint «az amerikai külügy­minisztérium tisztviselői kedden este kijelentették, hogy Amerika előreláthatólag mintegy huszon­hárommillió dollár összegű se­gélyt fog nyújtani Iránnak a kő­vetkező évben». Az Iránnak nyújtandó ameri­kai segéllyel kapcsolatban újabb angol—amerikai ellentétek vetik előre árnyékukat. A «Return-, j gélyt, ha az nem fogja károsa« befolyásolni az angol-perzsa oliaj- kérdés esetleges rendezését». A «Yorkshire Post» hangsúlyozza: «Az Egyesült Államokhoz inté­zett perzsa segélykérőiéin eldön­tése az angol-amerikai összetar­tás igazi tűzpróbája lesz... A po­litikát össze kell hangolni, mert különben a segélykérőiéin újabb ellenteteket idézhet elő Anglia és az Egyesült Államok között». A londoni rádió jelentése sze­rint a Zahedi-konnány rendele­tére tovább folynak Teheránban a házkutatások. Továbbra is ke­resik Falemi volt külügyminisz­tert, akinek fejére Zahedi — mint ismeretes — vérdíjat tűzött ki. A teheráni rádió jelentése sze­szerint «Nagy-Britannia csak az-lrint a sah tábornaggyá léptette zal a feltétellel támogatja a se-1 elő Zahedi tábornokot. D Szovjetunió nagyjelentőségű javaslata az ENSZ-ben az agresszió fogalmának meghatározására határozásának megfogalmazására, New York. (TASZSZ) Augusz­tus 24-én megnyílt az agresszió meghatározásának tanulmányozd sával foglalkozó ENSZ-albizott- ság ülése. Az albizottságot 1952 decemberében létesítették a köz­gyűlés hetedik ülésszakának ha­tározatára, miután az Egyesült Államok, Anglia és néhány más küldöttség többízben kísérletet tett arra, hogy visszautasítsák a Szovjetunió javaslatát az agresz- szió meghatározásának szükséges­ségéről. Az albizottságban 15 állam kép­viselője foglal helyet: a Szovjet­unió, Lengyelország, az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Brazília, Bolivia, Mexikó, Domini­kai Köztársaság, Szíria, Irán, Hol­landia, Norvégia, Pakisztán és a kuomintangisták. Az albizottság elnökévé Marchenli. a Dominikai Köztársaság képviselőjét, alelnö- kévé a holland Roiigont, előadó­ié ve kény népnevelők a jarasnan, jává gzíriai Tarazit vá_ de ezek módszereinek eredme- jasz(o!t;ik nye. nem nőnek túl a község ha- 1 A közg ölés hetedik rdésszaká- taran. Helyes volna a népnevelő- nak javasIa1a szer;..t az aIb;_ zottságnak a közgyűlés kilence­dik ülésszaka elé kell terjesztenie az agresszió meghatározásának tervezetét, vagy e fogalom meg­magyarázásának tervezetét. Morozov, a Szovjetunió képvi­selője az albizottság ülésén fel­szólalva kijelentette, hogy a szov­jet kormány, amely állandóan bé­kepolitikát folytat, szilárdan és megingathatatlanul küzd a hábo­rú veszélye ellen, mindig komoly jelentőséget tulajdonított az ag­resszió meghatározásának, amely nagyjelentőségű a béke és a biz­tonság fenntartása, különösen az agresszió igazolása lehetőségének megszüntetése szempontjából. Morozov kijelentette, hogy az agresszió meghatározásánál első­rendű jelentőségű a fegyveres tá­madás fogalmának meghatározá­sa és az albizottságnak e fogalom meghatározására kell a fő figyel­met fordítania. A Szovjetunió képviselője az agresszió meghatározását tartal­mazó határozati javaslatot ter­jesztette az albizottság elé. Maktos, az Egyesült Államok . ,I képviselője, az ENSZ-közgyűlés és harcolnak is azok maradekta- hetedik f,Jesgzal<anak határozata lan végreliajtásáert. > A dolgozó tömegek megelége­dését hogyan lehet egy-egy intéz­kedésben kifejezésre juttatni, azt értekezletek alkalmával ismer­tetni uz>, iiogy hogyan tudták magukat odáig fejleszteni, hogy politikai és gazdasági téren ön­álló véleményt tudnak maguknak formálni a feladatokra való moz­gósítás érdekében. A járási pártbizottság tehát he­lyesen cselekszik, ha a párt- és kormányhatározatok időre való teljesítése érdekében a kommu­nista helytállást úgyis továbbfej­leszti, hogy minél több önte­vékeny kezdeményező embert ne­vel a párttagok és a népneve­lők soraiból. Ezzel még szoro­sabbra fűzheti a vezetők és a vezetettek közötti kapcsolatot, valamint a párt és a tömegek kapcsolatát. (' akis így tudják valóra vál­tani azt, hogy a kialakulóban lévő kollektív vezetésben érvény­re jut a párttagok és a dolgozó tömegek hangja. így tudják el­érni azt, hogv a hozott határozatodat a dolgozó tömegek magukévá teszik az a kísérlete, amellyel el akarja torzítani az albizottság előtt álló feladatok jelentőségét. A szovjet képviselő többek között ismét fel­hívta a figyelmet a közgyűlés hetedik ülésszakának határozatá­ra, hogy «folytatni kell a közös erőfeszítéseket az agresszió fo­galma általános elfogadható meg­a nemzetközi béke és biztonság elősegítése érdekében ...» Winiewicz, Lengyelország kép­viselője, Tarazi, Szíria képvise­lője és Araoz, Bolivia képviselője kijelentette, hogy szükséges az ag­resszió fogalma meghatározásá­nak előkészítése. A szovjet javaslat a gyulai járásban is tapasztalják az eivíársak. Például Dobozon, Gyulán és Gyulaváriban elkövet­ték a helyi tanácsok azt a hibát, hogy a vízkárokat nem a tény­állásnak megfelelően vették fel. Volt akinek több kárt állapítot­tak meg, mint ami valóban érte őket. (Ezek nem is szóltak ér­te.) Másoknak meg kevesebbet. A járási pártbizottság felügyelt a jogosan felháborodók hangjára ellenére megpróbálta bebizonyí­tani, hogy az albizottság nem kö­teles határozatot előkészíteni az agresszió meghatározásáról és megelégedhet csupán e kérdés általános tanulmányozásával. Ki- ‘elentette, hogy az Egyesült Államok tovább­ra is úgy véli, hogy általá­ban nincs szükség az agresz- szió fogalmám-k meghatáro­zására A szovjet képviselő bebizonyí­totta, hogy nem helyénvaló az Egyesült Államok képviselő jenek Az agresszió fogalmának meg­határozásáról szóló szovjet hatá­rozati javaslat szövege a követ­kező: «Az agresszió fogalma megha­tározásának kérdésével foglalko­zó külön albizottság javasolja a közgyűlésnek a következő határo­dat elfogadását: «A közg) ülés szükségesnek tart­ja megállapítani az agressziót el­követő' fél tneghatározásának ’ ve­zérelveit és kijelenti: "I A nemzetközi konfliktusban * támadó félnek tekintik azt az államot, amely elsőnek követi el a következő cselekmények egyikét: a) hadat üzen más államnak; b) fegyveres erői behatolnak más állam területére, akár had­üzenet nélkül is; c) szárazföldi, tengerészeti vagy légierői bombázzák más állam te­rületét, vagy tudatosan megtá­madják az utóbbi hajóit, illetve léghajóit; d) szárazföldi, tengerészeti ' agy légierőit más állam határain be­lül parlraszállílják, vagy odawá- nyílják az ufóbbi engedélye nélkül, vagy megsértik az ilyen engedély Teltételeit, többek kö­zött tartózkodásuk idejét, vagy területének kibővítését illetően; e) más állam pacijait vagy ki­kötőit tengeri zárlat alá veszi; f) támogatást nyújt saját te­rületén alakult fegyveres bandák­nak. amelyek behatolnak más ál­lam területére, vagy nem hajlan­dó megtenni a támadásnak ál­dozatul esett állam követelése el­lenére saját területén minden tő­le függő rendszabályt, annak ér­dekében, hogy az említett ban­dákat minden segélytől vagy tá­mogatástól megfossza. 2 Köz.etett agresszió cselek­* rnényét elkövetőnek minő­sítik azt az államot, amely: a) felforgató tevékenységre buz­dít más állam ellen, (terrorista cselekmények, diverziók stb.); b) elősegíti más államban ti polgárháború kirobbantását; c) elősegíti a belső fordulatot más államban, vagy a fordulatot, a politikában az agresszor erde­ijében. ^ Gazdasági agresszió cselek­* menyét elkövetőnek minő­sítik azt az államot, amely el­sőnek követi el a következő cse­lekmények egyikét: a) gazdasági nyomást jelentő intézkedéseket tesz, amelyek meg­sértik más állam szuverenitását, gazdasági függetlenségét, fenye­getik gazdasági életének alapjait; b) olyan intézkedéseket hoz más állammal szemben, amelyek aka­dályozzák a másik államot gaz­dasági kincseinek kiaknázásában, vagy e kincsek államosításában: c) gazdasági zárlat alá helyez más államot. Ideológiai agresszió cselek­* menyét elkövetőnek minő­sítik azt az államot, amely: a) buzdítja a háborús propa­gandát ; b) buzdítja az atom-, bakté­rium-, vegyi- és más tömegpusz­tító fegyverek alkalmazásának propagandáját; c) lehetővé teszi fasiszta-náci nézetek, faji és nemzeti kivétele- zettség, a más népek iránti gyű­lölet és megvetés propagandáját. EJ Agressziónak tekinthetők az * előbbi pontokban felsorol­takon kívül más olyan cselekmé­nyek is, amelyeket a konkrét ese­tekben a biztonsági tanács hatá­rozata alapján támadásnak, vagy gazdasági, ideológiai, illetve köz­vetett agresszió cselekményének minősítenek. ^ Semilyen politikai, straté­* giai, vagy gazdasági ter­mészetű elképzelés, sem a megtá­madott állam területén lévő ter- mé ze'i line ek kiaknázására, ' agy bármely más előny, illetve előjog megszerzésére irányuló törekvés, sem a befektetett tőke jelentős mennyiségére vagy más ezen a területen esetleg meglévő külö­nös érdekekre való hivatkozás, sem az állam ismérveinek taga­dása nem szolgálhat az 1. pont­ban előírt támadás, illetve a 2., 3. és 4. pontban előírt gazdasági, ideológiai és közvetett agresszió cselekményének igazolására. Többek között nem szolgálhat igazolásul: A \ valamely állam belső hely- / zete, mint például: a) valamely nép politikai, gaz­dasági és kulturális szempontból való elmaradottsága; b) az igazgatásának tulajdoní­tott hibák; c) a külföldiek életét vagy va­gyonát esetleg fenyegető veszély; d) a forradalmi vagy ellenfor­radalmi mozgalom, polgárhábo­rú, zavargások vagy sztrájkok; e) valamely államban ilyen vagy olyan politikai, gazdasági, illet­ve társadalmi rend létesítése vagy fennmaradása; valamely állam egyetlen / intézkedése, törvénye, il­letve rendeleté sem, mint például: a) nemzetközi szerződések meg­szegése; b) a kereskedelem, a koncesz- sziók és bármely más gazdasági tevékenység terén más állam vagy ennek polgárai által szerzett jo­gok és érdekek megszegése; c) a diplomáciai vagy gazda­sági kapcsolatok megszakítása; d) a gazdasági vagy pénzügyi bojkott intézkedései; e) adósságok megtagadása; f) a bevándorlás megtiltása vagy megváltoztatása, illetve a külföldiek helyzetének korláto­zása ; g) más állam hivatalos képvi­selői számára elismert előjogol megsértése; h) egy harmadik állam terüle­tére tarló fegyveres erők átenge­désének megtagadása; i) vallási vagy vallásellenes jel­legű intézkedések; ' j) határincidensek. 'Y Ha valamely állam jclen­* * tős fegyveres erőket moz­gósít vagy összpontosít határa kö­zelében, akkor annak az állam­nak, amelyet ezek a cselekmé­nyek fenyegetnek, joga van "dip­lomáciai vagy más módszerekhez folyamodni, amelyek lehetővé te­szik a nemzetközi viták békés megoldását. A fenyegetett állam ezzel egyidejűleg katonai jelle­gű, a fentemlítettekhez hasonló válaszintézkedéseket is tehet, a határt azonban nem lépheti át.» Erősödnek a bomlás jelei a Bao-daj hadseregben Sanghaj. (TASZSZ) A vktnami i űrügynökség közli: Napról-napra nő a Bao-daj bábkormány hadseregén belül a bomlás. Egyre több katona szó­nk át a néphadseregbe és egy­re fokozódik a leszerelésért foly­tatott harc. Ez év májusában és júniusában több, mint ezerül száz katona szökött meg a Bao-daj­féle hadseregből. Nan-Din tar­tományban két nap alatt több mint harminc katona hagyta olt az új jászervezett csapat les leket és ment át a vietnami néphadsereg oldalára. Kvang-Nam tartomány­ban kétszáz katona megtagadta a hadi tevékeny ség ben való részvé­telt és kövelelte a leszerelést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom