Viharsarok népe, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-28 / 201. szám

aiifiiis/ln» 28 , pún lek 3 1äkcnsauUi Hépt Huszárik András dűlőjében becsülettel harcolnak a kormányprogrammért Nem volt rózsás a tanyasi pa­rasztember élete. Távol a falutól; várostól, mindentől. Nem járt posta, nem jártak új­ságok, hónapok múlva jutott el egy-egy hír a tanyára. Nyáron sem tudtak bejárni a faluba, városba, hiszen nem óitok rá. Nyáron kel­lett összegyűjteni a tétire valót. Sok-sok ilyen fehérfalu, piros­tetejű tanya van Szarvas község határában is. Sok ember, sok csa­lád ismerte meg a tanyai ember életének keserves napjait. Ezek kö­zött van Huszárik András is. Nem fiatal ember már, úgy mondják az életének delét elhagyta. A nagy­szüleinek is hullott a. verejték© azért a 9 hold földért, amelyen moot dolgozik. Gondját is viseli ■ Huszárik András a földnek. A ■u-oricát ezévben is négyszer ka­pálta meg, a cukorrépát ötször, a kalászosokat is idejében vetette, aratta. így termébe is szépen lett. Jut piacra is, mert a -beadás tel­jesítése után a felesleget a szabad­piacon adja el. Motorkerékpárt akar vásárol ii. A Gajdács-tanyán — most Po- toczki Györgvék tiknak ott — vasárnap délutánonként jönnek össze csak úgy beszélgetni a dűlő lakói. Mostanában előfordul, hogy még húszán is összegyűlnek. Ott van közöttük Huszárik András is. K5z5een megbeszélik a rendeleteket, híreket. Igaz, csaknem mindenki olvas újságot, hiszen a posta a tanyára is eljár, rádió is van már több helyen. De így közösen meg­vitatva jobban meg is értik. Ha valaki, valamit hall, Huszá­rik Andráshoz megy el megkér­dezni: »Mondja már szomszéd, mi igaz ebből, vagy abból«, mert úgy van az, csak többet tud Huszá­rik András, hiszen tanácstag, meg a begyűjtési állandó bizottságnak a tagja, jobban ismeri a rendelő­töket, újságot is rendszeresebben olvas. Mikor valamilyen ünnepre ké­szülnek, Huszárik András szokott ellátogatni a , szomszédokhoz. Mi­kor a. választásra készülődött az egész ország Huszárik András elsőnek tett vállalást beadási tervének teljesitósére. Az­tán a többi szomszédok is követték példáját. A békeszerződési ivet csaknem mindenki kitöltött© a dűlőben, mikor a Béke Világtanács budapesti ülésszakára készültek. Ujfaíuczki György, Pof.zik János és még többen a beadási kötelezett­ségük határidő előtti teljesítésénél tettek igéié tét. Június 15-e után is meglátogatta Ujfa'uezkiékat, Roszi- kékat Huszárik András és megkéi- dezte hogyan teljesítették Ígéretü­ket, hogyan váltották valóra adott szavukat. Most beadási kötelezett­ségüket is egyenesen a géptől teljesítették Nem is becsülik sokra az *,lya- nokat, mint Veles' György hét­holdas dolgozó paraszt, aki nem igyekszik a betakarítással, a be­adását sem teljesiti. Az adófizetés­sel is úgy elmaradt, hogy most még az 50 százaléka is a hátralék­nak többszáz forintot jelent. Nincsenek már messze a falu­tól a tanyai emberek sem. Eljut hozzájuk is a hir. Kormányunk segiti munkájukat, az új rende­tetekkel biztosított kedvezmények könny-ebbé, szebbé teszik az éle­tüket. Az elmúlt évben többen voltak a Huszárik Andráséit dűlő­jében, akik az aszályos esztendő következtében nem tudták ren­dezni gabonabeadásukat. Ezévbem a jól teljesítés után elengedték a hátralékukat, ©’engedték a kártérí­tést. Csökkentették- a jövedelem- adót 15 százalékkal, a pontos adó­fizetőnek elengedik az elmúlt évi hátralékának 50 százalékát, ha ki­fizeti ezévi adóját. Ezeket szokta elmondani Huszárik András is, amikor a szomszédokkal beszélget. Nemcsak ő egyedül igyekszik ren­dezni adósságot, d© a többi dol­gozó paraszt társait is erre ser­kenti. . Hiszen csakúgy lesz még szebb, könnyebb a tanyai paraszt- ember élete is, ha nemcsak egy ember, hanem mindenki segiti a kormány programm, a szebb élet megvalósítását. Lipcssi Mária. Meggyőződtünk a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről Az elírni’t é.v szeptemberé­ben alakú'tank át az I-es tí­pusúról a 111-as típusú tszcs- re. Tehát az elmúlt évben még jóformán egyénileg gazdálkod­tunk valamennyien. Az elmúlt év aszályos volt és nem min­den embernek volt biztosítva vetőmagja, fejadagja. Ez évben a közös munkából kivétel nél­kül mindenki kivette részét. Ennek bizonyságául szolgál az, hogy bár 40 százalékos víz- kürosu’tak Vagyunk, mégis bú­za-, árpa-, zab-, burgony a-, szé­na- és baromfibeadásunkat tel­jesítettük. Továbbá munkaegy­ségenként négy kilogramm bú- zíát, 1 kg árpát*, 80* deka borsót, , ,|0 dekíg ocsut, 4 forint elfíle- ‘ get osztottunk. Persze, a vé§- * elszámolásnál még tekintélyes mennyiség jut munkaegységen­ként. Azok a csoporllagok, akik szorgalmasan dolgoztak, azok mind meg vannak elégedve az eredménnyel. Jó munkát vé­geztek: Vass János, ifj. Vass Sándor, Gyaraki István, Vass Jánosné, Csarnai Sára, Kovács Eszter csoportlagok. Igen so­kat lehetne még felsorolni, akik derekasan kivették részü­ket a közös munkából. Kovács Anna, Körözsi Imre brigád ve­zetők nagy szakértelemmel lát­ták el feladatukat és ők is jó eredményt értek el munkájuk­ban. Ebben az évben vala­mennyien meggyőződtünk ar­ról, hogy a szövetkezeti gaz­dálkodásnak milyen előnyei vannak. Rostás János Békés, «Viharsarok» tsz. A lengyel állami gazdaságok állattenyésztési dolgozóinak munkamódszereiről Júliusban öttagú küldöttség vett részt a lengyel-magyar ál­lategészségügyi konferencián. A küldöttség egyik tagjaként 11 napig voltam Lengyelországban s ez idő alatt lehetőség nyílt ar­ra, hogy megismerjem a lengyel állami gazdaságok állattenyész­tési módszereit. Az állattenyésztési munka leg- je.Pemzőbb vonása az állatok ter­mészetszerű tartása. Az állatál­lomány az év nagy részét szabad­ban, legelőn tölti. A wierzehuezi- noi gazdaságban a szarvasmarhak májustól októberig a szabadban vannak. Egy fejős tehénre annyi területet biztosítanak, hogy a lét­fenntartó takarmányon felül tej­termelésre is bőven jusson táp­anyag. Ebben a gazdaságban a marhákat szakaszosan legeltetik s az egyes szakaszok legeltetése után a legelőt öntözik, rendbe- imzzák. A borjúkat olyan ketre- l;.*j,en tartják, ahonnan egy ál- li. .dóan nyitott külön kifutó áll n borjak rendelkezésére. Egy má­sik gazdaságban, amelyik Byd- gohstól 20 kilométerre fekszik, a sertéstenyésztésnél is ilyen tor- uészetszerfi tartást találtunk. A természetszerű tartás mel­óit a másik jellemző vonás a Tilalmas mennyiségű takarmány- ná/ás. Ezt elsősorban ügy tudják / biztosítani, hogy az állattenyész­tés megszervezésénél nem a föld­területhez mérik az állatok szá­mát, hanem a termeszthető ta- kannánymennyiséghez viszonyít­va állapítják meg, milyen és mennyi jószágot tartsanak. A har­madik jellemző vonás a törzs­könyvezés. Pontos és több elődre visszamenő adatok birtokában a lenyészanyag kiválogatása rend­szeresen történik. Külön kieme­lik mindenkor a nagyteljesítmé­nyű, nagyhozamú állatok ivadé­kait. Döntő jelentősége van a jó ál­lattenyésztés megszervezésében az egyes állatok szocialista megőr­zésre való átadásának. Ez azt jelenti,' hogy egy-egy állatot a gondozó több éven keresztül ál­talában a kiselejtezésig gondoz, így megismeri annak termelé­kenységi adatait, az állat jó és rossz tulajdonságait. Az állatte­nyésztés és az állategészségügy szoros kapcsolatban áll egymás­sal. Köszönhetők az eredmények annak is, hogy az állattenyésztés és a növénytermelés között az ál­lami gazdaságban jó az össz­hang. Kovács András igazgató állatorvos, Csorvási Sertéstenyésztő A. G. Békés megyéből csütörtökön 38 fiatal indult vájártanulónak Tatabányára Békés megyében csütörtökig 114 fiatal jelentkezett vájártanu­lónak. Csütörtökön bányászkísérő gondos felügyeletével a harma­dik 38 tagú csoport indult el a békéscsabai MÁV állomásról Ta­tabányára. Azóta már újabb je­lentkezők keresték fel az MTH békésmegyei kirendeltségét. A kormányprogramm megvalósítása során A vidéki lakosság kívánságára megyénként 10—30 átvevőhelyet létesítettek a cipőipari szövetke­zetek. Ezek az átvevőhelyek a javításra szoruló lábbeliket kör- zetenkint a kisipari szövetkeze­tekhez juttatják, ahol egy hét alatt kijavítják azokat. A vidéki cipőjavító kisipari szövetkezetek körülbelül tízezer pár csizma és bakancs fejelé­sére elegendő bőit kaplak. Javult az alapanyagellátás a szíjgyártás­nál is. OLVRSD a Viharsarok Népét! A Dntanov-inodszei' alkalmasíásával magasabb eredmények születtek az Eleki Téglagyárban — Levelek nyomában — »Minél sűrűbb a berakás, animál több tégla készüli, —fezt tart­ják a régi téglaverők, égetők. Másfél évvel ezelőtt még ©zen a véleményen voltak az eleki Téglagyár dolgozói - is. De ahogyan fejlődnek az emberek, úgy változik a véleményük is. Nehéz a régi módszert sntbadobni, de annál nehezebb új módszerrel dolgozni. Bitó Károlyné nyolcgyermeki?s családanya. Két éve dolgozik, mint égető a gyárnál. A munka nehéz és csak hosszabb gyakorlat után lehet megismerni, csinját-binját az égetésnek. Munkatársai idő­sebb, tapasztaltabb emberek, mégsem adták át tudásukat. Eleinte Bírónőt a félje tanitgatta. Ilyenkor nem egyszer tanácskoztak, ho­gyan lehetne gyorsabban és jobb téglát égetni. — Mégiscsak neked kell először elmondanom — szólalt meg ogy ízben a férje — ha Jhivanov-módszerrel dolgoznánk, több tég­lát égetnénk. Próbáljuk meg, hátba sikerül. — Na, én aztán nem próbálom, ha te akarod, hát «sináld. • Nem, én keresni akarok és nem az új módszerekkel kísérletezni. Ehhez hasonló viták több ízben voltak. A szakmában járatlan Biróné nehéz küzdelmek árán, de mégis belátta, hogy jobb az új módszerrel dolgozni Nem utasította el férje tanácsát, hanem nekigyülekezett a mun­kának. Nagy figyelmet fordított a tüzslő Ieszórására. A régi mód­szerrel egy műszakban csak egyszer tettek szenet a kemencébe. Rövid idő alatt meggyőződött arról, ha Duvanov-módszer szerint dol­gozik, sűrűbben és kevesebbet sziór le a tüze'őlukakon, akkor gyor­sabb az égés. és kevesebb szénre is van szükség. A Duvanoy- módszer segítségével tulka meg azt is, hogy a forró levegőt nem szabad közvetlenül a friss, nyers téglára vezetni, mert akkor a tég­lákon repedés keletkezik és rosszabb a minőség is. Az eredmény- nem maradt el munkájában. Tervszerűit 131 ezer darab téglát kel­lett volna égetni az elmúlt hónapban, de a Duvanov-módszerrel 152 ezret égetett. Ä jó példa ragadós és többen is követik az új mód­szert. v . Nagy Ferenc DISZ-fiatal ezévben dolgozott először a gyár­ban. Eleinte a présháznál, később hol itt, hol ott. Több ízben hívták a berakok: »Gyere Feri a karakókhoz dolgozni, igaz, meg kell fogni a munka, végét, de keresni is lehet.« Márciusban meg is kezdte munkáját a beiakóknál. Eleinte szokatlan volt szervezetének a nagy hőség. Nem egyszer mondta Felföldi elvtársnak: »En nem bírom tovább . a gázt, visszamegyek a présházhoz«, — de csak ott maradt. Az első hónapban 138 százalékra teljesítette tervét. Mindez Felföldi elvtárs jó munkájának köszönhető, alá igyekezett megma- ; .gyarázni Nagy elvtársnak, mi a jelentősége a Duvanov-módszternek. 1 flBímoiidótta neki nem egyszer: ’ ia sűrű berakás akadályozza az égé-1 test, ha pedig lassú ez a folyamat, akkor a mi "keresetünk is i "kevesebb. Szabad jáiátot keli 1 ’biztosítani a levegőnek és a füst­gáznak. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha ritkított berakást vég­zünk és a téglákat ferde kötésben rakjuk, továbbá a tüaelőjjosté- lyokkal szemben hézagokat hagyunk. — Meglátod, hamar megtanulod — biztatta Felföldi elvtárs — és ahogyan igyekszel, úgy nő a kereseted is Könnyű az új módszert szóbelileg ismertetni, de annál nehezebb a gyakorlati munkában megvalósítani. Egyik alkalommal Nagy elv­társ a lábaknál össaeszoritotta a téglákat, a szén fennakadt és nem tudott lefolyni. Ez rontotta a tégla minőségét. Erre dolgozó­társai figyelmeztették, elfogadta tanácsai .at és igyekezett a munkájá­ban fennálló hibákat kijavítani. Üt hónap alatt sok nehézséget kel­lett legyőznie. Például Beteg lett munkatársa és másfél hónapig egye­dül végezte a berakást. A munkát meg kellett csinálni, mert ettől függött, hogy az égetők dolgozni tudjanak és a kihordóknak is le­gyen munkájuk. Nem egyszer még vasárnap is dolgozott. A Duva- nov-módszer alkalmazásával többet tudott elvégezni. Július hónapban 148 százalékra teljesítette tervét s havi keresete 1378 forint volt. Alkotmányunk ünnepén Nagy Ferenc DISZ-fiatalt az üzemi érte­kezleten jó munkájáért megdicsérték, megajándékozták egy képes- albummal. Ezenfelül még 100 forint jutalomban részesült. Amikor átvette a prémiumot, megfogadta: úgy dolgozom, hogy hamarosan sztahanovista legyek. Az égetők, berakok, kihordok munkája szorosan ©gyiivé- tartozik. Ha lassan végzi a kihordó munkáját, akadályozva vannak a tervteljesitésben a berakok és az égetők. Ilyen eset még nem fordult elő a Téglagyárban. Nem is csoda, hiszen a legjobb mun­kások egyike, Papp József elvtárs végzi ezt a munkát. Amikor megtudta, hogy dolgozótársai új módszerrel dolgoznak, ő is változta­tott munkamódszerén. Korábban ő is messziről szedegette a téglát, úgy hordta a talicskára. Akkoriban a kereset© 600—800 forint volt. Most oldalra állitja a talicskát, így közelebb is van cs igen s'ok percet megtakarít. Egy műszakban 12—14 ezer téglát is ki tud hordani. A jó módszer alkalmazása után neki is, mint többi dolgozótársainak, emelkedett a terv teljesít: és©, ezzel együtt a kere­sete is. Jelenleg 150 százalékot ér el és havonta 1700 forintot visz haza feleségének. Alkotmányunk ünnepén ő is dicsérő oklevélben és 300 forint jutalomban részesült. Hamarosan megkapja a sztahanovista •oklevelet is. Az eleki Téglagyár dolgozóinak munkáját Mátyási elvtárs bekül­dött levelei alapján .néztük meg. Kintlétünk alkalmával tapasz­taltuk, hogy a dolgozók nehéz küzdelmek ólán, de most már ered­ményesen alkalmazzák a Duvanovvmódszert. Eredményeikhez hozzá­járult az is, hogy versenyben vannak a Téglagyári Egyesüléshez tartozó téglagyárakkal. S miután jó a kollektiv szeltem a dolgozók között, elérték, hogy az 5. helyről a 2. lielyre kerültek. Most célul tűzték ld: a jövő havi kiértékelésnél már az első helyen leszünk. Kovács Erzsébet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom