Viharsarok népe, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-12 / 162. szám

4 1933 július 12 , vogárasp VíUmsmóU képe A gabonabetakarítás élharcosai A gépállomások kombájn vezetőinek versenye: 1. R. Balogh János, a dobozi gépállomás kom- bájnvezoíője 118 kát. hold kalászost aratott le eddig és Í606 mázsa gabonát csépelt el. Segéd­vezetője: Bránya Pál. 2. Tulkán János, a kétegyházi gépállomás kombájnosa 102 kát. holdról 917 mázsa gabo­nát takarított be. Segédvezetője: Szántó JánGs. 3. Tímár Endre, a koHdorosi gépállomás kom­bájnosa 83 holdról 1194 mázsa gabonát takarí­tott be. Segédvezetője: Torma Sándor. 4. Dávid János, a battonyai gépállomás kom- bá;iiislája 85.5 kát. holdról 1047 mázsa gabonát takarított be. Segédvezetője: Tóth Márton. 5. Komlód: István, a mezőberényi gépállomás kombájnistája 70 kát. holdról 1255 mázsa gabo­nát takarított be. Segédvezetője: Bartyik János. Aratógépvezetők versenye: 1. Bökfi Károly, a füzesgyarmati gépállomás sztahánovista traktoristája 166 kát. hold kalá­szost aratott le. 2. Párosverseuytársa, Gyaraki Ferenc sztahá­novista 156 holdat aratott le eddig. 3. Csete József medgyesegyházi traktorista 96 holdat teljesített. 4. Násiási Bálint körösladányi traktorista 88 hold kalászost vágott le. 5. Cesznák Mihály szarvasi traktorista 84 hol­dat teljesített. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete a beadás elmulasztása miatt kivetett kártérítések törléséről, a beadási hátralékok elengedéséről, valamint a termelőszövetkezetek beadási kötelezettségének csökkentéséről A Népköztársaság Elnöki Taná­csa a parasztság anyagi jólétének emelése, valamint a termelőszö­vetkezeti mozgalom fokozottabb támogatása érdekében az alábbi törvényerejű rendeletet alkotta: I- § A beadási kötelezettség nem- télesítésé, illetve késedelmes tel­jesítése miatt a termelőszövetke­zetekre, termelőszövetkezeti cso­portokra, ezek tagjaira és az ösz- szes egyéni termelőkre a mai napig kivetett teljes összegű kár­térítést — minden feltétel nélkül — azonnali hatállyal törölni kell. A kártérítés törléséről a helyi ta­nács az érintett termelőket kö­teles értesíteni. 2. § , , (1.) Mindazon termelőknek fter- melőszövetkezetek, termelőszövet­kezeti csoportok, egyénileg ter­melők), akik az 1952. évi 26. törvényerejű rendelet alapján megállapított 1953/54. évi gabona (búza, rozs, árpa, zab, köles) be­adási kötelezettségüknek a csép­lőgéptől maradéktalanul eleget tesznek, az 1952 53. gazdasági év­ről a terület utáni beadási köte­lezettségükből fennálló hátralé­kát valamennyi cikkből azonnal törölni kell. (2.) Ezen a címen azonban tej-, tojás- és baromfiból csak az 1952 december 31-ig fennálló hátralék törölhető. (3.) A termelőszövetkezeti ta­gok háztáji gazdasága után 1952 december 31-ig fennálló tej-, to­jás- és baromfihátralékát minden megkötés nélkül, azonnal törölni kell. 3. § A termelőszövetkezetek — be­leértve az I., II. és III. típusú csoportokat is — terület utáni beadási kötelezettségét valameny­nyi cikkben tíz százalékkal csök­kenteni kell. Ez a kedvezmény nem vonatkozik azokra a terme­lőszövetkezeti tagokra, akik a kö­vetkező évben egyénileg akarnak gazdálkodni. Az ilyen termelők a tíz százalékos beadási kedvez­ményt- utólag tartoznak visszafi­zetni. 4. § A kenyér- és takarmánygabo­nából a beadási kötelezettség tízszázalékos csökkentését a he­lyi tanács haladéktalanul köteles a termelőszövetkezetek beadási könyvén keresztülvezetni. 5. § A fenti kedvezmények — a mnltévi aszály, valamint az egyes túlkapások által okozott károsodár sokat kiegyenlítve — lehetővé te­szik, hogy minden egyes teiv melő fennmaradt beadási kötele­zettségét nehézség nélkül, hiány­talanul teljesítse. — Ezért a ked­vezmények után fönnálló lieadási kötelezettséget az 1952. évi 26 sz. tvr. előírásainak betartásával ma­radéktalanul teljesíteni kell. Jelen törvényerejű rendelettel ellentétes jogszabályok hatályu­kat vesztik. VIHARSAROK NftPE az MDP Békésmegyci Pártbizottságának lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: Nagy Antal. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Sztálin-út 7., I. emelet. Telefon: szerk.: 22-83, kiadóhiv.: 21-76. Békési Nyomda, Békéscsaba. Felelős nyomdavezető: Botyánszky Pál. 20 mázsás ősziárpatermést takarítottak be A nagyszénási «Dózsa» tsz gabonatábláin serény munka fo­lyik. Kombájn, aratógépek vágják a búzát, a gépkocsi pedig egye­nest a begyiijtőhelyre szállítja az elcsépelt gabonát. Az eddigi cséplési eredmények a terv teljesítésére mutatnak, az árpa a ter­vezett 14 mázsa helyett 20 mázsa 40 kilót fizet holdanként. Ugyanígy terven felüli termést ígér a búza is. A tsz tagjai az aratás mellett igyekeznek behozni azt a lemaradást is, ami még egyes területen megvan. Most végezték el a gyapot negyedik, a kukorica harmadik kapálását. A munkák befejezését segíti, hogy ezekben a napokban a nők nagyszámban veszik ki részüket a munkából. A közel két és félszáz dolgozó 50 százaléka nő. Ka­rasz Józsefné 265, Vineter Erzsébet 207 munkaegységet teljesí­tett eddig. Náiiai Árpád, Nagyszénás. Több bomM a tarlóhántásra, másoövelésre A minisztertanács határozata előírja, hogy az aratással egy- időben meg kell kezdeni a tarlóhántást is. Egy-egy tábla leara- tása után állami gazdaságainknak 3, termelőszövetkezeteinknek 8, egyénileg dolgozó parasztjainknak 10 napon belül el kel! vé­gezni a tarlóban tás t. Megyénkben eddig nem tettek meg mindent a határozat vég­rehajtásáért, pedig kalászosainknak a felét learattuk már. Akár­merre járunk megyénk területén, tarlóhántást, vagy másodvetést csak itt—olt találunk. Állami gazdaságaink, melyeknek példamu­tatóan keli dolgozni, nem végzik a tarlóhántást megfelelően. Például a felsőnyomási állami gazdaság kercki üzemegységében nagy területen learatták az őszibúzát, de a tarlóhánlásl még nem végezték el. Ugyancsak elmaradt a hidasbáli állami gazdaság is. Vájjon hogyan akarnak a minisztertanács határozatának ele­get tenni ezekben a gazdaságokban? A gépállomások nem segí­tik a termelőszövetkezeteket a tarlóhántás gyors befejezése ér­dekében. Például a kétegyházi gépállomás a hozzája tartozó (sz­ékben kevés tarlót hántott fel. Pedig, ha például több gondot fordítana a vezetőség annak a traktornak a kijavítására, amely a «Május 1» tsz-ben két hónap óta üzemképtelenül áll, két mű­szakban 20 óra alatt 55 hold tarlót tudna feltárcsázni összekap­csolt tárcsákkal. Kevés gondot fordítanak az egyénileg dolgozó parasztok is a tarlóhántásra. Lőkösháza községijén 1400 hold kalászost arat­tak le és csak 70 holdon végeztek tarlóhántást. A községi taná­csok is elhanyagolták az ellenőrzést ezen a téren. Nem végeztek nevelő munkát a dolgozó' parasztok között, nem ismertették a tarlóhántás és másodvelés jelentőségét. A Larlóhántás a jövőévi termés első lalajmunkája. Célja a gyomirtás és a talaj ban lévő nedvesség megőrzése. Biztosítjuk vele növényeinknek száraz idő­ben is a megfelelő vízmennyiségét a következő évre. Súlyosan elmaradt a másodvelés is megyénkben. Lőkösháza községben még egy holdba sem vetettek másodnövényt az egyé­nileg dolgozók. A mezőberényi gépállomás 1230 hold másodvetési tervből 100 holdat teljesített csak. Ha felmérnék, mit veszítünk a másodvetés elhanyagolásával a takarmány biztosi1 ásánál, jobban igyekeznének ezzel a munkával is. A másodvetés a zöldtakarmá­nyozás legolcsóbb módja — a másodvetésű takarmányféleség után nincs beadás. A jó időjárás következtében talajaink ned- vességi állapota kedvező. Vessünk minél több másodvetést. Rö­vid tenyészidejű tengeriből például, szerényen számítva is, 5—8 mázsa termést kaphatunk holdanként. * Zöldtakarmány vetésből, például csalarnádéból 50—80 mázsa termést érhetünk el egy hol­don. Állami gazdaságaink, gépállomásaink feladata a gépkihasznán lást úgy szervezni, hogy az erőgépek két műszakban dolgoz­zanak. Az aratógépeket vontató traktorok éjjel szánlsanak má­sodvetés alá, vagy tarlóhántást végezzenek. Községi tanácsaink szervezzenek az egyénileg dolgozók között brigádokat, a fogattal rendelkezők segítsék ki a fogatnélkü ieket. Sokkal nagyobb gonH dot kell fordítani az ellenőrzésre. Felkeli számolni — a «ráérünk még» hangulatot és az aratás mellett minden erővel harcolni kell a másodvetés és larlóhántás befejezéséért. Medve Mária Serényen végezzük a betakarítás!­Az ősziárpát learattuk gépekkel. Amit a kombájn csépel, azt rostájuk ét egyenest visszük a beadás teljesítésére. Az első gabonát a hazának adtuk. A bú- wiaraiást is megkezdtük, 65 hold angol perjel is marattunk már és el is csé­peltük. Ugyanígy a 10 hold francia perjét. A cukorborsót is levágtuk, azt most csépeljük, s betakarítottuk a második kaszálási! lucernát is. Közben 107 köb­méter takarmányt besilóztunk. Vetettünk 50 hold másodvetést is. Ilyen sokfajta munkát csak a nagyüzemi gazdálkodásnál lehet elvégezni. Létesítettünk üzemi konyhát is s így még többen tudnak bekapcsolódni a munkába. Bohnyját György Kondoros, {Dolgozók» tsz. Egy agronómus harca az újért «Minden nehéz utat meggyőz az akarat» — tartja a közmon­dás. Józsa Lajos agronómus elv­társnak is hasonló nehéz utat kellett meglenni, amíg eljutott odáig, hogy a 3000 holdas domb­egyházi «Petőfi» tsz-ben sikere­sen alkalmazhassák a szovjet agrotechnikai módszereket. 1950-ben fejezte be tanulmá­nyait a gödöllői mezőgazdasági akadémián. Amikor tudomására jutott, hogy a «Petőfi» tsz-be kerül, boldog volt hogy az is­kolán szerzett tapasztalataival se­gítheti a dolgozók munkáját. Ez az öröm rövid ideig tartott. A megérkezés után úgy fogadták a dolgozók: nem kell nekünk botosispán, elég volt a múltban». Ha valamit mondott az új mód­szerek bevezetéséről, hátatfordí- totlak neki, semmibe vették be­szédét Csakhogy Józsa elvtárs nem hagyta ennyiben. Kereste, kutatta, vájjon miért fogadják így a segítségéi? Kitartásra, akaratra volt szük­sége, míg végre siker koronázta munkáját. Személyesen beszélge­tett el a dolgozókkal. Munkaköz­ben, ebédszünetben ismertette az új módszerek jelentőségét. Nem bíztak benne, a dolgozók féltek az új módszerektől. Amikor ezt látta, kísérleti telepet létesített, alkalmazta a keresztsoros és a négyzetes vetést. Bebizonyította, hogy így holdanként 3-4 múzsával nagyobb terméseredményt lehet elérni. Amikor ezt látták a tsz- tagok, úgy döntöttek: érdemes alkalmazni az agrotechnikai mód­szereket. Ennek az lett az ered­ménye, hogy az elmúlt év őszén 110 hold búzát, 40 hold árpát vetettek kereszlsorosan, 240 hold kukoricát négyzetesen. A harc tovább folyt. A tsz*» tagok nem akarták, hogy traktor szántson. «Az csak lenyomja a földet és nem végez jó munkál» — vélekedtek a dolgozók, közöl­tük a legjobb brigádvezető, Fo­dor elv társ is. Idegenkedtek a géptől. Most aztán bebizonyoso­dott: nem Volt okuk a félelem­re, ahol traktor szántott, ott ma­gasabb lett a termés és kevesebb a gyom. így változott meg a tsz dolgozóinak véleménye a gépi munkáról. Ma már szeretik a traktort, Zetort, kombájnt és a gépektől várják, hogy megköny- nyi tsék m un káj uka t. Az elmúlt év tavaszán tervbe­vették, hogy bevezetik a nyári üHetésü burgonya termesztését, itt is, mint mindenben — bőven voltak ellenvélemények. Azt han­goztatták a dolgozók: nem le­het eltartani június közepéig a vetőmagot, ha pedig el lehet, ak­kor nem érik be őszig. Ekkor már többen voltak olyanok is, akik bíztak az új módszerekben. Lelkesen segítették az agronómus elvtárs munkáját és az eredmény nem maradt el. «A tavasszal el­ültetett burgonya holdanként 13 mázsás, a nyári burgonyaültetés 65 mázsás termést eredménye­zi tu — közli szerkesztőségünk­höz írott levelé!>en Józsa elvtárs. Micsurin elmélete szerint tavasz- szal fagyasztott őszibúzát vetett 6 holdon s igen bő termésre szá­mítanák. A tavaszi árpát jaro- vizálták és négy nappal koráb­ban kezdhették meg az aratását. — Nem elég az, ha csak én tudok valamit és a tagság nem ismeri az én elgondolásaimat — szokta mondani az agronómus elvtárs. - «A télen szakmai tanfolya­mot tartottam öt növénytermesz­tő brigád tagjainak. Ismertettem a heterózis kukorica termesztését, a pótbeporzást, a műtrágya hasz­nálatát és még igen sok min­dent, amivel nagyobb termést tudunk elérni. A télen megszer­veztem a brigádokat és a terü­letet egyénekre osztottam fel. Az eredmény ennél a munkámnál sem maradt el. Termelőszövet­kezetünk az első helyen áll a községben a növényápolási mun­kák elvégzésében. Ebben az évben is 5 hold kí­sérleti telepe van a termelőszö­vetkezetnek, ahol Józsa elvlárs gyakorlatban bizonyítja be a szakmai tanfolyamon tanultakat. A műtrágya használatának elő­nyösségét ismerteti. Egész bizto­san, ezzel az új módszerrel is megbarátkozik a tagság — ugyan­úgy, mint a többivel — s már a jövő évben az összes szántó­területen alkalmazzák. A Szabad Nép rendszeres ol­vasása és a szakmai anyag ál­landó tanulmányozása segíti Jó­zsa Lajos agronómust a minden­napi munka elvégzésében. Ami­kor a másodvetésről szóló cik­ket olvasta, akkortájban aratták az ősziárpát is. Utána azonnal megkezdték a tarlóhántást és 300 holdnál nagyobb területen má­sodnövényt vetettek el. A hároméves harcban meged- ződött tsz-tagok ma már biza­lommal tekintenek az agronó- musra és igen sok mindent vár­nak tőle. Ez is igazolja: Józsa elvtársnak érdemes volt harcol­nia. Még nincs vége a gaz­dasági évnek, de már egy újabb lépéssel akarnak előbbre jutni: ősszel bevezetik a füves-vetésfor­gót. Kovács Erzsébet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom